Létezik-e elemi gravitációs töltés?

Most Szász Gyula egy német felsöbb bíróság elött küzd ZARM ellen a 2004-ben elkezdett ejtökísérlete folytatása engedélyezéséért.

T.i. a ZARM-FABmbH társaságnak, amely a brémai ejtötornyot kezeli, mindenkinek engedélyezni kell, hogy kísérleteket végezhessen az ejtötoronyban. Nem fog a bíró sem más döntést hozni, mint az ejtökísérletek folytatása engedélyezését.

Dittusék már 2004-ben disznólkodtak, egy-két nappal Szász Gyula ejtökísérlete után: E-mail akcióval figyelmeztatték a szakfolyóiratok refereeit, hogy ne hozzák nyilvánosságra Szász kísérleti eredményét, mert az "árt a gravitáció fizikának". Ezeknek semmi közük nem volt Szász méréséhez, nem is lett volna szabad álláspontot foglani nekik Szász kísérleti eredményével szemben.

Továbbá ZARM-ból felkéretlenül megtorpedózták a DLR (német ürkutatási központ) további támogatását az ejtökisérletek folyatására, a DLR 2004-ben Szász elsö ejtökísérletét támogatta. Ez kimutatja Dittusék tudományos disznó etikáját.

Ezért ne is csodálkozzon senki, hogy az experimentum crucis csak egyszer lett eddig elvégezve.
 
Oda jutottunk el a fizikai tudományban, hogy egy felsöbb bíróságnak kell dönteni egy alapvetö kísérlet, az experimentum crucis, elvégzése engedélyezésén. Hát nem kísérleti eredményekre alapul a fizika?

Majd be fogok számolni a bíróság ezen döntéséröl.

Megjegyzem még, hogy neves gravitációs fizikusok, mint pl. Sergei Kopeikin a Missouri egyetem professzora, és Hermann Nicolai, a potsdamai AEI (Albert Einstein Intézet, Max Planck Istitut für Gravitationsphysik) kvantumgravitációs fizikusa a Szász ejtökísérlete elvégzése mellett foglaltak állást. De ez mind nem számított ZARM szemében. Kopeikinnak és Nicolainak a kezében van Szász Gyula "Physics of Elementary Processes" 2005-ben publikált tankönye az Új Fizikáról.
 
"<table id="printContent" bgcolor="#fefdeb" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" width="466"><tbody><tr><td colspan="2" class="content" valign="top" width="456" height="30">Quantum Gravity & Unified Theories

</td> </tr> <tr> <td>
</td> <td colspan="2" class="content" valign="top" width="456"> Director: Prof. Dr. Hermann Nicolai This division is concerned with the unification of general relativity and quantum mechanics into a theory of quantum gravity, which also provides a consistent framework for incorporating the other fundamental forces in nature.
Despite intense efforts over the last years it is far from clear at this time what a consistent theory of quantum gravity will look like and what its main features will be. In view of these uncertainties, the best strategy appears to be one which is both diversified and "interdisciplinary". For this reason, the division aims to represent the major current approaches to quantum gravity, in particular string theory and loop quantum gravity.
</td></tr></tbody></table>"

Hát éppen ezt csinálja az Új Fizika!!! Persze az áltrel felhasználása és "string theory" nélkül.
 
A mai fizika álláspontja a testek kétfajta tömege egyenlösége. Pedig ez csak a négy elemi részecskénél e,p,P,E van így. Az elemi tömegeknél m(P) és m(e) nem kell megkülönböztetni a súlyos és a nyugvó tehetetlen tömeget és ezek az elemi tömegek mindig megmaradnak. De ha a részecskék között vonzó az elektromos erö, a gravitáció taszító.

1 kg súlyos tömegü vas tehetetlen tömege 0.992 kg, 1 kg súlyos tömegü hidrogén tehetetlen tömege meg 1.001 kg. Minden kémiai elem kétfajta tömege legalább 5 ezrelékkel különbözik. Ezeket az óriási különbségeket nem tudta a fizika 400 év alatt kimérni.

A fizika súlyos és tehetetlen tömeg ekvivalenciája tudományos csalás erdménye.
 
Még Hermann Nicolai kvantumgravitációs fizikus is, aki 2003-ban támogatta Szász Gyula ejtökísérletét a brémai ejtötoronyban, aki ismeri a 2004-es ejtökísérlet eredményét és a kvantált gravitácios töltésekre alapuló Új Fizikát, nem mert áttérni az igazi kvantumgravitáció elméletére, ami egyesítette a fundamentális kölcsönhatásokat.

Feltehetöen azért, mert félt, hogy megvonják töle a nyakatekert "string theory"-re fordított támogatást, és talán azért is, mert ö az Albert Einstein Intézetben dolgozik, és ö is Einstein fizikáját szentírásnak tekinti.

De legalább megjegyzi: "Despite intense efforts over the last years it is far from clear at this time what a consistent theory of quantum gravity will look like and what its main features will be."
 
Hermann Nicolai: "This division is concerned with the unification of general relativity and quantum mechanics into a theory of quantum gravity,.."

De hát a kvantummechanika a kétféle kvantált töltéssel ellátott részecskék mozgása a Minkowski-térben, az áltrel (general relativity) meg rossz alapon áll, a testek szabadesése nem egyetemes. Az atomok fénykibocsátása meg hullámféle jelenség.
 
Az Új Fizika töltésmegmaradásra épül, az elektromos és a gravitációs töltések megmaradására. A négy elemi részecske a kétféle kvantált töltés q(k) = {- vagy +} q és g(k) = {- vagy +} g m(k), k= e,p,P,E hordozója, amikböl a két c-vel terjedö nem-konzervatív mezö A(e.m.) és A(grav.) kiindul.

Az egyetemes gravitáció onnan ered, hogy a fajlagos gravitációs töltés, a g, minden elemi részecskénél ugyan akkora. Az egyetemes gravitációs állandó G(grav.) = g^2/4pi, ami a sztatikus gravitációs gravitációs eröböl

F(grav.) = - g(j) g(k)/4pi r^2 = - {- vagy +} g^2/4pi x m(j) m(k)/r^2
= - {- vagy +} G(grav.) m(j) m(k)/r^2.

A gravitációs erö csak akkor vonzó, ha az elemi g-töltések elöjele megegyezik, különben taszító.

Ha az elemirészecskék elektromosan vonzák egymást, akkor a gravitációs erö teszító. A Coulomb törvény

F(Coulomb) = - q(j) q(k)/4pi r^2,

teljesen azonos a gravitáció erö törvényével, az elöjel kivételével.
Az analógia tovább megy, a Lorentz erö

F(e.m.) = + q(j) {E(e.m.) + v/c x B(e.m.)}

párhuzamát ez az egyenlet

F(grav.) = - g(j) {E(grav.) + v/c x B(grav.)}, (Szász-erö)

adja meg. A B(grav.) a gravitómágneses erö, ami vektor mezö. Ez a két egyenlet csak közelítés, az energiát megsértö tagok el lettek hanyagolva.

A két fundamentális mezö egyesítve van.
 
Sokatmondó a négyes vektor mezök A(e.m.) és A(grav.) mozgásegyenlete a Minkowski-térben

D D A(e.m.) = + J(e.m.), a Maxwell-egyenlet;

D D A(grav.) = - J(grav.), a Szász-egyenlet.

A mozgásegyenletek jobb oldalán a négyes töltés-, áramsürüségek állnak J(e.m.), J(grav.). A mezök A(e.m.), A(grav.) mozgásegyenleteinél nem kell ismerni a töltések pontos helyét és pontos sebességét, elég a négyes sürüségek ismerete. Az megfelel annak, hogy a négy elemirészecskék helye és sebessége sohasem ismerhetö pontosan.

A testekmozgásegyenleténél a testek különbözö kétfajta tömege lép fel

m(test;i) = m(test;g) (1 - delta(test)).
 
Idézet a régi fizikából: "A fizikában a tömeget kétféle módon definiálhatjuk, mint tehetetlen és mint gravitáló (súlyos) tömeget. Az, hogy a testnek tömege van, abban nyilvánul meg, hogy mozgási állapotának, sebességének megváltoztatására erõ kell, mely arányos a test tömegével: az fejezi ki a tömeg tehetetlenségét. De, hogy a testnek tömege van, az abban is megnyilvánul, hogy más testre gravitációs vonzást gyakorol. Newton törvénye szerint ez a vonzó erõ arányos a tehetetlen tömeggel és független a test anyagi minõségétõl."

Igenám, de Newton törvénye, a vonzó gravitációs erövel, csak akkor érvényes, ha a gravitációs töltések elöjele azonos. A testek tehetetlen tömege m(test;i) meg függ a test anyagi minöségétöl. Függ attól, milyen izotópok épitik fel a testet.

A testek különbözö tömegét a testek ezreléknyi nagyságrendben eltérö nehézségi gyorsulása

a(test) = - G(grav.) m(Föld;g)/r^2 x (1 + delta(test))

mutatja ki. A testek súlyos tömege

m(test;g) = N(P) (m(P) - m(e)),

a töltés megmaradás miatt, megmarad. A tömeghiányban delta(test) kimutatkozó különbség megfelel a kisugárzódott energiának, a kötés alatt.

Csak a négy elemirészecskének e,p,P,E azonos a kétfajta tömege.
 
Erre megmár rá lehetett volna jönni, ha ellenörizte volna a régi fizika a kémiai elemek eltérö szabadesését, de ezt 400 év alatt elmulasztotta ellenörizni.

Az elektrodinamikát és a gravitódinamikát szerkezetileg ugyan azok a törvények írják le a Minkowski-térben.

A négy elemi részecskék e,p,P,E fizikai tulajdonságát semmi más csak a kétféle invariáns kvantált töltés q(k) és g(k) határozza meg.

Ebböl származik a "Physics of Elementary Processes", ami egyesítette a gravitációt az elektromágnesességgel.

A kvantummechanika a kétféle kvantált töltéssel ellátott részecskék mozgása a Minkowski-térben.
 
A Lorentz transzformációt is rosszul interpretálta a régi fizika. Ez a transformáció csak a Minkowski-térben egy invariáns távolságot definiál, de a Lagrange függvény, amiböl a részecskék és a mezök mozgásegyenlete levezethetö, nem Lorentz invariáns. Az energia sem marad meg.

Az igazi relativitáselv, a kölcsönhatásokban fellépö relatív távosságoktól és relatív sebességektöl függ.
 
Kedves iszugyi
-
Egy kicsit zavaros amit itt elöadsz.
-
Elöszöris a természettudomány valoban a mult ismereteire épit. Nem az ismeretek hanem a magyarázatok, az interpretatio ami változik.
-
Az ekliptika (Nap pályája az égbolton) ma is anyira érvényes mint a geocentriukus világnézet idelyén.
-
Eötvös torziosinga-kisérletei voltak azok amik akik a tehetetlen és a gravitalo tömeg azonosságát elöször alátámasztották. Ezt te haszontalanságnak nevezed holott az eredmények kézzelfoghatoak és a földalati érc-lelöhelyek megtalálásához vezettek, söt Einstein gondolatainak forrása volt. (lázsd Eötvos elöterjesztése német kutatok által a Berlini Akademiába valo felvételhez) Mößbauer (Nobeldij 1961) Eötvös eredményeit még pontosabban bebizonyitotta ejtötorony nélkül.
-
Ugy látom a kémiai kötések, az atombomba és az atomerömü létezését is tagadni kivánod. En ismerem a Bremai ejtötornyot. Fogalmam sincs, hogy miféle kisérletekröl beszélsz amit egy Szász Gyula nevü ember ott folytatott volna.
Naponta 4 mérést végeznek ottan. Nem tudom milyen méréssorozatrol beszélsz?
-
A torony nem a tömegvonzás leellenörzésére lett készitve hanem föleg az ürkutatási eszközök vizsgálatára.
-
Te vagy az egyetlen az egész interneten aki ilyen badarságokat terjeszt számtalan forumon. Még szerencse, hogy csak magyarul.
 
Ernoe, ne haradudj, te írsz zavaros dolgokat:

"Elöszöris a természettudomány valoban a mult ismereteire épit. " De a múlt ismeretei hibásak voltak. Mondtam már hogy a múlt ismeretei azért voltak hibásak, mert a gravitáció nem egyetemes "tömegvonzás", és mert a testek szabadesése sem egyetemes.
"Eötvös torziosinga-kisérletei voltak azok amik akik a tehetetlen és a gravitalo tömeg azonosságát elöször alátámasztották." De Eötvös mérései is hibásak voltak. Eötvös nem számított az elektromágneses zavarással. A földalattai érc-lelöhelyek feltatálása, épp a különbözö elektromágneses hatással köthetö össze. Mößbauer kísérletét meg hagyjad szépen ki, ennek semmi köze a kétfajta tömeg arányához. Elöször meg kell érteni a fénykibocsátást.

"Ugy látom a kémiai kötések, az atombomba és az atomerömü létezését is tagadni kivánod." Ezt meg honnan veszed?

"En ismerem a Bremai ejtötornyot." Tényleg? Kívülröl?

"A torony nem a tömegvonzás leellenörzésére lett készitve hanem föleg az ürkutatási eszközök vizsgálatára."

A brémai torony a mikrogravitáció kivizsgálásara is lett építve, amit már a neve ZARM (Zentrum für Angewandte Raumfahrttechnologie und Mikrogravitation) elárul. Sokan végeztek benne ejtökísérleteket, de csak egy volt olyan mint Szászé, 2004 Június 21.-én.

Ernoe, remélhetöleg az neked is feltünt, hogy én itten mikrogravitációval foglalkozom, és ezért idézem Szász brémai ejtökísérletét.

Az igaz, én vagyok az elsö az interneten, aki az elemi gravitációs töltésekre épített elméletet megmagyarázza. A "Physics of Elementary Processes", ami bent van a tudományos könyvtárakban, meg túlnyomó részben angol könyv.
 
Kedves iszugyi
-
Az elektromágneses kölcsönhatás okai a töltések, a tehetetlenségé pedig a tömeg amik egymástol külön tárgyalhatoak. Egy egységes térelmélet (világforma) még nem létezik.
-
Te arrol irtál, hogy a gravitalo és a tehetetlen tömeg között egy különbbséget tudsz kimutatni.
Te egy nagy különbbségröl beszélsz ami ellentmond Eötvös és Mößbauer preciz méréseinek.
-
Másodszor "mikrogravitation" azt érti az ember, hogy "sulytalanság állapotában" (ejtötorony 1/10^5 gn), tehát nagyon pici (mikro) gyorsulás esetén, hogyan zajlanak le fizikai jelenségek.
-
Hogyan növekszik egy sejt vagy a kristálycukor? Hogyan ég az adventi gyertya vagy milyen a kapilláris erö... stb.
 
A mikrogravitáció alatt az (is) érthetö, hogyan müködik a gravitáció a mikrókozmoszban.

"Te arrol irtál, hogy a gravitalo és a tehetetlen tömeg között egy különbbséget tudsz kimutatni.
Te egy nagy különbbségröl beszélsz ami ellentmond Eötvös és Mößbauer preciz méréseinek."

Miért nem végeztek el ezek ejtökísérleteket?
 
iszugyi írta:
yeti108: "Nem tudom, jól értem-e?:
neutron=proton+elektron?"

A hidrogénatom = proton + elektron és a stabíl neutron N0 is protonból és elektronból áll. A hidrogén alapállapotában az elektron c/137 sebességgel kering a proton körül, a stabíl neutronban az elektron meg kb. 80 %-os fénysebességgel száguld. A stabíl neutron kötési energiája E(N0;kötés) = 2.04 MeV.

Az elektron mozgását a hidrogén alapállapotából kis energia befektetéssel ki lehet billenteni az egyensúlyból és azután magától fog közeledni fog a proton felé, és átváltozik stabíl neutronná.


"De ha a nap hidrogénből áll, akkor abban nincs neutron?"

A Nap felületén a hidrogén 6000 Klevinen elég energiát kap átalakulni neutronná. De a Nap belsejében biztosan nem léteznek hidrogénatomok, csak neutronok. Meg persze (e,p)-neutrínók.

"Ha nincs fúzió, hogy keletkeznek a nehezebb elemek?"

A neutronok és neutrínók, és persze a szabad protonok, elektronok és pozitronok a Napból kifelé áramlanak ahol a hömérséklet csökken. A kifelé csökkenö hömérséklet lehetöséget ezek új összeállására, lehetöséget ad a nehezebb elemek képzésére, mindenféle magfúzió nélkül.

A termonukleáris kísérleti reaktor ITER nem fog soha olyan állapotba kerülni, hogy evvel energia termelést el lehessen végezni!
Kattints a kibontásához...

mintha valahol azt olvastam volna, hogy a magányos proton sem stabil:
proton=neutron+pozitron

de erre nem mernék mérget venni....
 
Minden alapvetö gravitációs kísérlet több ezreléknyi eltérést mutat, a kémiai elemek szabadesésénél fellépö gyorsulás is

a(elem) = F(e.m.)/m(elem;i) - G(grav.) m(Föld;g)/r^2 x (1+ delta(elem)).

Ezt ki is lehet mutatni, csak arra kell ügyelni, hogy az esö próbatestre ható elektromágneses zavarás F(e.m.) kisebb legyen mint a gravitációs erö ezreléknyi része.
 
Ne is vegyél rá mérget:

A proton stabilitására van egy saccolás, a proton hosszabban él mint 10^33 év.

És a proton nem tud semmilyen már részecskére szétbomlani, különösen nem neutronra és pozitronra.
 
Miért nem végeztek el ezek ejtökísérleteket?
Kattints a kibontásához...
Kedves iszugyi
-
A klaszikus egyenletek amiket te ideirsz azok pont-kiterjedésü tömegekre érvényesek, egy 100 méter körüli torony alatt a Föld nem tekinthetö egy pontnak. A "minarett" jobban vonza a leesö kapszulát mint a mérési hiba Eötvösnél.
-
Nem beszélve a corriolos erökröl és a sok mérési hibárol ami messze meghaladja a Mößbauer által mért präzizitást.
-
Egy torzios-ingával megtudod mérni két 1 kg-os tömeg közötti vonzoeröt 10 cm távolságbol minden középiskolában.
-
Ha az egyszerü linearis megközelitést akarod korrigálni akkor olyan mérésekre kell koncentrálnod mint a Pioneer 11 és 12 amik megprobálják a naprendszert elhagyni.
-
Jupiterpassage-Polsicht.gif

 
Ernoe: "A "minarett" jobban vonza a leesö kapszulát mint a mérési hiba Eötvösnél." Ezt honnan veszed?

".. olyan mérésekre kell koncentrálnod mint a Pioneer 11 és 12 amik megprobálják a naprendszert elhagyni."

Én olyan mérésekre koncentrálok, amit ellenörzik a kémiai elemek eltérö nehézségi gyorsulását (szabadesését):

(a(elem1) - a(elem2))/a0 = delta(elem2) - delta(elem1).
 
A válaszhoz kattints ide és lépj be Facebook-al, Gmail-el stb.
Oldal tetejére