A zsidó szereplők nem nézhettek a kamerába – így készült a Heti napló filmje
A zsidó vallásban a szombat a nyugalom napja, amikor senki nem dolgozhat. És hogy teljes legyen a nyugalom, kötelező a digitális detox. A telefonok, laptopok, tévék ki vannak kapcsolva. Az ATV Heti napló Sváby Andrással stábja egy ortodox zsidó családnál járt.
Budapest, péntek este. A város nyüzsög: tele van emberekkel. Sokan a hét fáradalmait pihenik ki: a nagykörúti kocsmák zsúfoltak. Mások éttermekben, mozikban, színházakban keresik a kikapcsolódást. És hogy mit csinálnak azok, akik otthon maradtak? Talán főznek, tévéznek, éppen kedvenc sorozatukat nézik.
Összejön a család
De vannak Magyarországon olyan családok, akiknek a péntek estéi egészen máshogy telnek. Róluk szól ez a történet. Ezeknél a családoknál nem kell születésnap, névnap, vagy házassági évforduló ahhoz, hogy összejöjjön a család. Elég, ha csak pénteket mutat a naptár, mint most. Ők péntek napnyugtától egészen szombat napnyugtáig nem dolgoznak. Ez az ünnep minden héten a családról, a barátokról és a finom ételekről szól.
És hogy teljes legyen a nyugalom, kötelező a digitális detox. A telefonok, laptopok, tévék ki vannak kapcsolva. Az ATV Heti napló Sváby Andrással stábja egy ortodox zsidó családnál járt.
Nagy a sürgés-forgás péntek délután. Az ünnepi asztalt készíti elő Szilánk Zsuzsa, Megyeri Jonatán rabbi felesége. Estére vendégeket is várnak. Sietni kell. Másfél óra múlva lemegy a nap, addigra mindennel végezni kell. A shabbat a héber shávát szóból származik, melynek jelentése: megnyugodni, felhagyni valamivel.
Az ünnep eredetét a Szináj hegyen kell keresni. A zsidó és a keresztény Biblia szerint Mózes itt kapta meg Istentől a Tízparancsolatot két kőtáblán. A negyedik parancsolat így hangzik:
Isten megpihent, miután megteremtette a világot. Ezért az embernek is meg kell pihenniük – tartják a zsidók.
„Én azt szoktam mondani viccesen, hogy receptre írnám fel a szombat tartást. Zsidónak és nem zsidónak egyaránt”, mondja a filmben Megyeri Jonatán rabbi.
A Tóra 39 tevékenység végzését tiltja shabbatkor. Tilos például a vetés, aratás, írás, varrás, cipekedés, építés, és tűzgyújtás. Utóbbiból következik, hogy shabbat idején a lámpát sem szabad felkapcsolni. Az ortodox zsidók időzíthető lámpákat használnak. És ha már szabályok. A stáb számára nehéz volt megvalósítani ezt a forgatást. Mindent, pontról pontra jóvá kellett hagyatniuk vezető rabbikkal Magyarországon, Izraelben és az Egyesült Államokban is. A forgatást csak szigorú szabályok betartásával engedélyezték, hogy elkerüljék a szombatszegést:
- A shabbat beköszöntével a lakásban tartózkodó zsidók nem nézhetnek a kamerába.
- Senkinek a ruháján nem lehet mikrofon.
- A riporter nem kérdezhet riporteri minőségében. Tehet fel kérdéseket, de csak úgy, mint egy barát.
A rabbi felesége, Zsuzsa minden héten már szerdán hozzákezd az ünnepi menü elkészítéséhez. Előre kell dolgozni ahhoz, hogy péntek este és szombat délben meleg étel kerüljön az asztalra. Az ételek lassúfőzővel készülnek, vagy különleges, melegen tartó eszközön várják a tálalást. Szombaton sólet lesz a főétel.
Zsuzsa igazgató egy zsidó iskolában. A hetet gondosan be kell osztania, hogy a munkája mellett a készülődésre is jusson ideje. Arra a kérdésre, megéri-e a shabbat kedvéért minden héten több napot a konyhában tölteni visszakérdez:
„Hogy megéri-e? Ez a világ legjobb dolga! Várni valamit, amit szeretsz, és a családoddal van… az zseni! Én imádom! Szerdán már jó, mert elkap az egész hangulata a shabbatnak, hogy készülsz rá.”
A menü
Előételként 12 féle saláta, házi fonott kaláccsal. Marokkói hal, csirkehúsleves, töltött káposzta. Desszertnek mákos guba, fahéjas csigával és gyümölcssaláta. Ez a rengeteg étel nem a kamera kedvéért készül, shabbatkor mindig ennyit főznek.
Beköszönt a szombat
Közben lement a nap. Ez azt jelenti, hogy beköszöntött a shabbat. Ilyenkor a nők meggyújtják a szombati gyertyákat, majd kezeikkel háromszor köröket formáznak a lángok körül, közben csukott szemmel egy imát mondanak.
A zsidó szereplők nem nézhettek a kamerába – így készült a Heti napló filmje
A zsidó vallásban a szombat a nyugalom napja, amikor senki nem dolgozhat. És hogy teljes legyen a nyugalom, kötelező a digitális detox. A telefonok, laptopok, tévék ki vannak kapcsolva. Az ATV Heti napló Sváby Andrással stábja egy ortodox zsidó családnál járt.
Budapest, péntek este. A város nyüzsög: tele van emberekkel. Sokan a hét fáradalmait pihenik ki: a nagykörúti kocsmák zsúfoltak. Mások éttermekben, mozikban, színházakban keresik a kikapcsolódást. És hogy mit csinálnak azok, akik otthon maradtak? Talán főznek, tévéznek, éppen kedvenc sorozatukat nézik.
Összejön a család
De vannak Magyarországon olyan családok, akiknek a péntek estéi egészen máshogy telnek. Róluk szól ez a történet. Ezeknél a családoknál nem kell születésnap, névnap, vagy házassági évforduló ahhoz, hogy összejöjjön a család. Elég, ha csak pénteket mutat a naptár, mint most. Ők péntek napnyugtától egészen szombat napnyugtáig nem dolgoznak. Ez az ünnep minden héten a családról, a barátokról és a finom ételekről szól.
És hogy teljes legyen a nyugalom, kötelező a digitális detox. A telefonok, laptopok, tévék ki vannak kapcsolva. Az ATV Heti napló Sváby Andrással stábja egy ortodox zsidó családnál járt.
Nagy a sürgés-forgás péntek délután. Az ünnepi asztalt készíti elő Szilánk Zsuzsa, Megyeri Jonatán rabbi felesége. Estére vendégeket is várnak. Sietni kell. Másfél óra múlva lemegy a nap, addigra mindennel végezni kell. A shabbat a héber shávát szóból származik, melynek jelentése: megnyugodni, felhagyni valamivel.
Az ünnep eredetét a Szináj hegyen kell keresni. A zsidó és a keresztény Biblia szerint Mózes itt kapta meg Istentől a Tízparancsolatot két kőtáblán. A negyedik parancsolat így hangzik:
Isten megpihent, miután megteremtette a világot. Ezért az embernek is meg kell pihenniük – tartják a zsidók.
„Én azt szoktam mondani viccesen, hogy receptre írnám fel a szombat tartást. Zsidónak és nem zsidónak egyaránt”, mondja a filmben Megyeri Jonatán rabbi.
A Tóra 39 tevékenység végzését tiltja shabbatkor. Tilos például a vetés, aratás, írás, varrás, cipekedés, építés, és tűzgyújtás. Utóbbiból következik, hogy shabbat idején a lámpát sem szabad felkapcsolni. Az ortodox zsidók időzíthető lámpákat használnak. És ha már szabályok. A stáb számára nehéz volt megvalósítani ezt a forgatást. Mindent, pontról pontra jóvá kellett hagyatniuk vezető rabbikkal Magyarországon, Izraelben és az Egyesült Államokban is. A forgatást csak szigorú szabályok betartásával engedélyezték, hogy elkerüljék a szombatszegést:
- A shabbat beköszöntével a lakásban tartózkodó zsidók nem nézhetnek a kamerába.
- Senkinek a ruháján nem lehet mikrofon.
- A riporter nem kérdezhet riporteri minőségében. Tehet fel kérdéseket, de csak úgy, mint egy barát.
A rabbi felesége, Zsuzsa minden héten már szerdán hozzákezd az ünnepi menü elkészítéséhez. Előre kell dolgozni ahhoz, hogy péntek este és szombat délben meleg étel kerüljön az asztalra. Az ételek lassúfőzővel készülnek, vagy különleges, melegen tartó eszközön várják a tálalást. Szombaton sólet lesz a főétel.
Zsuzsa igazgató egy zsidó iskolában. A hetet gondosan be kell osztania, hogy a munkája mellett a készülődésre is jusson ideje. Arra a kérdésre, megéri-e a shabbat kedvéért minden héten több napot a konyhában tölteni visszakérdez:
„Hogy megéri-e? Ez a világ legjobb dolga! Várni valamit, amit szeretsz, és a családoddal van… az zseni! Én imádom! Szerdán már jó, mert elkap az egész hangulata a shabbatnak, hogy készülsz rá.”
A menü
Előételként 12 féle saláta, házi fonott kaláccsal. Marokkói hal, csirkehúsleves, töltött káposzta. Desszertnek mákos guba, fahéjas csigával és gyümölcssaláta. Ez a rengeteg étel nem a kamera kedvéért készül, shabbatkor mindig ennyit főznek.
Beköszönt a szombat
Közben lement a nap. Ez azt jelenti, hogy beköszöntött a shabbat. Ilyenkor a nők meggyújtják a szombati gyertyákat, majd kezeikkel háromszor köröket formáznak a lángok körül, közben csukott szemmel egy imát mondanak. A shabbat kezdetével életbe lépnek a korábban említett szigorú szabályok. Innentől senki nem nézhet a kamerába.
„Gut sábesz”, azaz békés szombatot. Hazaért Jonatán rabbi a zsinagógából. Vendégeket is hozott magával. Mivel shabbatkor vezetni és tömegközlekedni is tilos, ezért a vendégek itt alszanak.
Már mindenki nagyon éhes, de shabbatkor az étkezést imák és éneklés előzi meg.
Ezután Jonatán rabbi kiddust mond, vagyis megáldja a bort. Ehhez a poharat csordultig tölti. Az áldás végén mindenki iszik egy kortyot a megáldott borból.
„Isten hat nap alatt teremtett, a hetedik napon pihen, és azt mondja, nem jó egyedül szombatot tartani, senki nem akar egyedül lenni, egyedül vacsorázni, mindenki szeret társaságban lenni. A jó Isten is szeret társaságban lenni, szeretne ő is szombatot tartani. Azt mondja, gyertek, tartsatok velem shabbatot, én is tartok shabbatot, gyertek ti is velem, úgyhogy ez történik”
A kiddush után egy rituális kézmosás következik. Ez Salamon király rendelete. A zsidó biblia szerint a jeruzsálemi szentélyben a papok megmosták kezeiket mielőtt áldozatot ettek.
Kóser szabályok
A kézmosást követően nem szabad megszólalni addig, amíg nem hangzik el az áldás a kalácsra, és mindenki meg nem evett belőle legalább egy falatot. Ha mindez megvan, kezdetét veszi a vacsora, ami a kóser konyha szabályai szerint készült. A kóser szó jelentése: tiszta, fogyasztásra alkalmas. A szárazföldi állatok közül csak azok fogyaszthatók, amelyek kérődzők és páros ujjú, hasított patával rendelkeznek. Ilyen például a szarvasmarha, a bárány, a kecske és az őzfélék. A szárnyasokra külön szabály vonatkozik, a rituálisan tiszta madarakat a Biblia sorolja fel.
Szabadság
Az egész világ szabályokkal van tele, csak a zsidóságnak kicsit több szabály jutott. De ők ezt nem bánják. Szerintük ezek a szabályok nem korlátoznak, hanem felszabadítanak. Ahogy a rabbi mondja: senki sem focizna vagy sakkozna, ha nem lennének szabályok. Egy játék a szabályoktól lesz jó. A zsidóság szabályrendszere csak a kívülálló számára tűnik furcsának. Aki ebbe az életformába születik, annak ez teljesen természetes.
Nem térítenek
A zsidóság a legősibb monoteista vallás. A kereszténységgel ellentétben ők nem térítenek. Zsidónak születni kell. Aki akar és nagyon kitartó, az betérhet és onnantól fogva mindörökké zsidó marad. De azt vallják, nem kell ahhoz zsidónak lenni, hogy Istennek tetsző életet éljünk. A nem zsidóknak csak hét törvényt, azaz micvát kell betartaniuk a mindennapokban, a zsidóknak viszont 613-at. Érdekes az is, hogy sok vallástól eltérően ők nem a túlvilági életre helyezik a hangsúlyt, hanem a jelenre, a földi életre. Szerintük a lelkünk már a születésünk előtt is létezett a lelkek országában. Halálunkkor oda térünk vissza.
kezdetével életbe lépnek a korábban említett szigorú szabályok. Innentől senki nem nézhet a kamerába.
„Gut sábesz”, azaz békés szombatot. Hazaért Jonatán rabbi a zsinagógából. Vendégeket is hozott magával. Mivel shabbatkor vezetni és tömegközlekedni is tilos, ezért a vendégek itt alszanak.
Már mindenki nagyon éhes, de shabbatkor az étkezést imák és éneklés előzi meg.
Ezután Jonatán rabbi kiddust mond, vagyis megáldja a bort. Ehhez a poharat csordultig tölti. Az áldás végén mindenki iszik egy kortyot a megáldott borból.
„Isten hat nap alatt teremtett, a hetedik napon pihen, és azt mondja, nem jó egyedül szombatot tartani, senki nem akar egyedül lenni, egyedül vacsorázni, mindenki szeret társaságban lenni. A jó Isten is szeret társaságban lenni, szeretne ő is szombatot tartani. Azt mondja, gyertek, tartsatok velem shabbatot, én is tartok shabbatot, gyertek ti is velem, úgyhogy ez történik”
A kiddush után egy rituális kézmosás következik. Ez Salamon király rendelete. A zsidó biblia szerint a jeruzsálemi szentélyben a papok megmosták kezeiket mielőtt áldozatot ettek.
Kóser szabályok
A kézmosást követően nem szabad megszólalni addig, amíg nem hangzik el az áldás a kalácsra, és mindenki meg nem evett belőle legalább egy falatot. Ha mindez megvan, kezdetét veszi a vacsora, ami a kóser konyha szabályai szerint készült. A kóser szó jelentése: tiszta, fogyasztásra alkalmas. A szárazföldi állatok közül csak azok fogyaszthatók, amelyek kérődzők és páros ujjú, hasított patával rendelkeznek. Ilyen például a szarvasmarha, a bárány, a kecske és az őzfélék. A szárnyasokra külön szabály vonatkozik, a rituálisan tiszta madarakat a Biblia sorolja fel.
Szabadság
Az egész világ szabályokkal van tele, csak a zsidóságnak kicsit több szabály jutott. De ők ezt nem bánják. Szerintük ezek a szabályok nem korlátoznak, hanem felszabadítanak. Ahogy a rabbi mondja: senki sem focizna vagy sakkozna, ha nem lennének szabályok. Egy játék a szabályoktól lesz jó. A zsidóság szabályrendszere csak a kívülálló számára tűnik furcsának. Aki ebbe az életformába születik, annak ez teljesen természetes.
Nem térítenek
A zsidóság a legősibb monoteista vallás. A kereszténységgel ellentétben ők nem térítenek. Zsidónak születni kell. Aki akar és nagyon kitartó, az betérhet és onnantól fogva mindörökké zsidó marad. De azt vallják, nem kell ahhoz zsidónak lenni, hogy Istennek tetsző életet éljünk. A nem zsidóknak csak hét törvényt, azaz micvát kell betartaniuk a mindennapokban, a zsidóknak viszont 613-at. Érdekes az is, hogy sok vallástól eltérően ők nem a túlvilági életre helyezik a hangsúlyt, hanem a jelenre, a földi életre. Szerintük a lelkünk már a születésünk előtt is létezett a lelkek országában. Halálunkkor oda térünk vissza.
