Ivan
Kitiltott (BANned)
325. Arvisura, Dimény, Kurdbaba, Ordbaszár és Jenik rovása, 1497-1541.
Mátyás halála után -anyagi okokból- a fekete sereget megszüntették. Mátyás még megtudta védeni az ország déli határait a töröktől, még részben a huszita sereg is csatlakozott Mátyás seregeihez.
Mátyás államszervezetét Bakócz Tamás, Szatmári György, Szalkai László és Werbőczi kisnemesek állították fel. Mátyás kölföldre (Krakkó, Bécs, Itália) is mindíg küldött ifjakat tanulni. kelettel is tartotta a kapcsolatot, onnan segítséget és kapott harcaihoz (Toktai és szakszini tömények).
Vitéz János az egyházi, Janus Pannonius a világi irodalommal tartott kapcsolatot. Elkezdték a könyvnyomtatást is. A Habsburgok, Podjebrádok, Jagellók ellen küzdenie kellett Mátyásnak. A főurak egy része is összeesküdött Mátyás ellen. Tizenkilenc olyan vitéz nevét tartalmazza a 324. Arvisura, akik keletre költöztek Mátyás megbízásából, a keleti kapcsolatok érdekében. A fekete seregbe 1490-ig 10 000 keleti vitéz érkezett. Mátyás nagy bányajáradékokat használt fel a zsoldosainak javadalmazására. Általában 20-30 000 fős lovas és kb 10 000 fős gyalogos serege volt, akik függetlenítették őt a főuraktól. III. Frigyes a kancellárját segítette a pápai trónra (II. Pius) és ez a pápa rosszindulatú volt Mátyáshoz. Az erdélyi főurak 1467.-ben, 1471.-ben a főpapok, 1479.-ben az erdélyi nemesek fordultak Mátyás ellen..Mátyás azonban még a csehek ellen is győzni tudott. Ausztria nagyobb részét és Bécset 1485.-ben foglalta el. Vagyonának nagyobb része Corvin Mátyást illette, de nem koronázták Őt meg, fogadalmuk ellenére a főurak.
Mátyás nem tűrte, hogy az osztrák pápa nevezzen ki ide idegen főpapokat, akik azután kizsákmányolják a földművelőket. Sziléziát is sikerűlt meghódítania. III. Iván orosz fejedelemmel szövetséget kötött, mely részben a Füzesgyarmaton maradt magyarok terhein is enyhített.
A főurak nem örűltek, hogy Mátyás nem engedte meg a jobbágyok mértéktelen kizsákmányolását. Betrix tudott a mérgezési tervről és arról, hogy Ulászlót szemelték ki királynak(1490-1516). Corvin J. bírtokait elkobozták Mátyás halála után. A parasztság sorsa Ulászló alatt megnehezedett, a szabad költözködés megszünt.
Bakócz érsek 1513.-ban Rómába ment, mert esélyesnek gondolták a pápaságra. Az olaszt többség azonban Medici fejedelemfit választotta pápának (X. Leó). Leó azt szerette volna, ha a magyarok harcolnak a törökökkel a nyugat megmentése érdekében, Bakóczot ennek kivitelezésével bízta meg.
A Száva vonalában a törökökkel csatározások folytak (1514) ahol kitünt a barcasági Dózsa György vitézkedésével. Ő Zápolya katonája volt ekkor.
Szendrő várának török parancsnoka párbajra is kihívta Dózsát, aki ezt elfogadta. Olyan gyorsan levágta Dózsa Ali karját...majd leszúrta Őt, hogy még a törökök is ünnepelték.
Zápolya ekkor a királyhoz küldte Dózsát, aki kitüntette.
Mátyás halála után -anyagi okokból- a fekete sereget megszüntették. Mátyás még megtudta védeni az ország déli határait a töröktől, még részben a huszita sereg is csatlakozott Mátyás seregeihez.
Mátyás államszervezetét Bakócz Tamás, Szatmári György, Szalkai László és Werbőczi kisnemesek állították fel. Mátyás kölföldre (Krakkó, Bécs, Itália) is mindíg küldött ifjakat tanulni. kelettel is tartotta a kapcsolatot, onnan segítséget és kapott harcaihoz (Toktai és szakszini tömények).
Vitéz János az egyházi, Janus Pannonius a világi irodalommal tartott kapcsolatot. Elkezdték a könyvnyomtatást is. A Habsburgok, Podjebrádok, Jagellók ellen küzdenie kellett Mátyásnak. A főurak egy része is összeesküdött Mátyás ellen. Tizenkilenc olyan vitéz nevét tartalmazza a 324. Arvisura, akik keletre költöztek Mátyás megbízásából, a keleti kapcsolatok érdekében. A fekete seregbe 1490-ig 10 000 keleti vitéz érkezett. Mátyás nagy bányajáradékokat használt fel a zsoldosainak javadalmazására. Általában 20-30 000 fős lovas és kb 10 000 fős gyalogos serege volt, akik függetlenítették őt a főuraktól. III. Frigyes a kancellárját segítette a pápai trónra (II. Pius) és ez a pápa rosszindulatú volt Mátyáshoz. Az erdélyi főurak 1467.-ben, 1471.-ben a főpapok, 1479.-ben az erdélyi nemesek fordultak Mátyás ellen..Mátyás azonban még a csehek ellen is győzni tudott. Ausztria nagyobb részét és Bécset 1485.-ben foglalta el. Vagyonának nagyobb része Corvin Mátyást illette, de nem koronázták Őt meg, fogadalmuk ellenére a főurak.
Mátyás nem tűrte, hogy az osztrák pápa nevezzen ki ide idegen főpapokat, akik azután kizsákmányolják a földművelőket. Sziléziát is sikerűlt meghódítania. III. Iván orosz fejedelemmel szövetséget kötött, mely részben a Füzesgyarmaton maradt magyarok terhein is enyhített.
A főurak nem örűltek, hogy Mátyás nem engedte meg a jobbágyok mértéktelen kizsákmányolását. Betrix tudott a mérgezési tervről és arról, hogy Ulászlót szemelték ki királynak(1490-1516). Corvin J. bírtokait elkobozták Mátyás halála után. A parasztság sorsa Ulászló alatt megnehezedett, a szabad költözködés megszünt.
Bakócz érsek 1513.-ban Rómába ment, mert esélyesnek gondolták a pápaságra. Az olaszt többség azonban Medici fejedelemfit választotta pápának (X. Leó). Leó azt szerette volna, ha a magyarok harcolnak a törökökkel a nyugat megmentése érdekében, Bakóczot ennek kivitelezésével bízta meg.
A Száva vonalában a törökökkel csatározások folytak (1514) ahol kitünt a barcasági Dózsa György vitézkedésével. Ő Zápolya katonája volt ekkor.
Szendrő várának török parancsnoka párbajra is kihívta Dózsát, aki ezt elfogadta. Olyan gyorsan levágta Dózsa Ali karját...majd leszúrta Őt, hogy még a törökök is ünnepelték.
Zápolya ekkor a királyhoz küldte Dózsát, aki kitüntette.