Mi lett volna itt, ha Soros beáll az újság mögé?
A Népszabadság 2016. október 8-i bezárása után a szerkesztőségen belül, az olvasói körben és a politikai-értelmiségi fórumokon is elkezdődött a találgatás arról, mi verte ki a biztosítékot annyira, hogy a hatalom a lap azonnali megszüntetéséről döntött. Ez olyan súlyú lépés volt, és olyan következményekkel járt, hogy azt Orbán Viktor tudta nélkül senki nem vállalhatta magára. Egy tavalyi interpretáció szerint Heinrich Pecina, a Mediaworks osztrák tulajdonosa akkor döntött a bezárásról (2016. október 7-én este), amikor valaki azt mondta a telefonba Budapestről: - Jetzt.
Radnóti Sándor egyetemi tanár három ügyet említett, amelyek a bezárás előtti hetekben irritálhatták a Fidesz legfelsőbb hatalmi körét. A nemzeti bank elnökének lakásbotránya mellett Rogán Antal nevetséges helikopteres repdeséséről számolt be az újság (ennek jelentősége abban volt, hogy Rogán letagadta a később fotókkal igazolt tényt), de a lap legsúlyosabb bűne az volt, hogy éles kommentárokkal világított rá a népszavazás nyilvánvaló bukására (amelyet Orbánék világra szóló győzelemként ünnepeltek).
- Hogy be fogják zárni, arra évek óta fel voltam készülve - mondta Bitó László író, orvos-kutató a 8:40 kamerája előtt, és felvezetett egy érdekes konstrukciót. Bitó szerint "ki lett adva" valakinek, hogy tudja meg, kik szivárogtatták ki a Matolcsy-lakásügyeket és a Rogán-féle helikopterezés történetét. - A kínvallatás már nincs divatban - jegyezte meg Bitó -, akkor rendezzük meg... ott lesz az összes komputer meg jegyzet, könnyen a "súgó" nyomára lehet jutni. (Ez eléggé életszerű, és tiszteljük Bitó László írói fantáziáját, a szerkesztőség tagjai péntekre valóban minden holmijukat összedobozolták, valóban ott maradtak a hozzáférhetetlen számítógépek is, a holmihoz később hosszú időn át nem lehetett hozzájutni; annyit mégis megjegyzünk, hogy a modern infotechnológia korában más módszerek is vannak arra, hogy egy kiszivárogtatót elkapjanak - R.L.)
A szerkesztőség bezárása után (amelyet Pecina magyar helytartója, Katona Viktor vezérigazgató hajtott végre) megszólalt a 8:40-es videosorozatban Murányi András főszerkesztő is (aki újabban a zoom.hu vezetőjeként tüsténkedik). Murányi nyilatkozatának legérdekesebb része, hogy befektetőkkel tárgyalt egy új orgánum indításáról, melyből aztán nem lett semmi. A főszerkesztő nyilatkozatából az derül ki, hogy már a nyár folyamán eljutottak hozzá a hírek arról, hogy "ez a garnitúra (Mészárosék) átveszi a Mediaworks irányítását", és erről az információról tudtak a szerkesztőség vezetői is. A főszerkesztő azt is megemlítette, hogy október 7-én este volt egy hisztérikus hangulatú értekezlet a Mediaworksnél, ahol szóba került, hogy mi következik másnap. "Volt egy személy, aki kikelt a döntés ellen" - mondta Murányi, aki arról is beszámolt, hogy tárgyalt egy új lap indításáról olyan befektetőkkel, akik rokonszenveztek a Népszabadsággal. Az erre vonatkozó kijelentések 4.00 percnél kezdődnek.
Nem tudjuk, ki lehetett a "rettentően félő magyar nagytőkés", aki budai villájában fogadta Murányit. Mellette külföldi "befektetőjelöltekkel" is tárgyalt a főszerkesztő, nagyköveteket is felkeresett, sikertelenül. Egy évvel a gyászos események után belegondolni is rossz, mi lett volna itt, ha a Soros Foundation odaállt volna 2016 őszén az Új Népszabadság mögé. Értesüléseink vannak arról, hogy a CEU integritását féltették. Sajtópletykák szerint ugyanis az orbáni adminisztráció már évekkel ezelőtt megüzente a magyar származású milliárdosnak, hogy lassabban a testtel, óvatosabban bánjon a magyarországi portfólióval, különben baj lehet a CEU-val...
A Nyolc óra negyven Népszabadságos videosorozata itt érhető el.
Az újság bezárásáról és a 8:40 születéséről szóló bejegyzésünk itt található.
Az újság megszüntetésének egyéves évfordulóján az újságírók és az olvasók Bächer Iván fájánál, a Pozsonyi úton tartanak vasárnap délelőtt 11-kor megemlékezést. (Rab László)
A Népszabadság 2016. október 8-i bezárása után a szerkesztőségen belül, az olvasói körben és a politikai-értelmiségi fórumokon is elkezdődött a találgatás arról, mi verte ki a biztosítékot annyira, hogy a hatalom a lap azonnali megszüntetéséről döntött. Ez olyan súlyú lépés volt, és olyan következményekkel járt, hogy azt Orbán Viktor tudta nélkül senki nem vállalhatta magára. Egy tavalyi interpretáció szerint Heinrich Pecina, a Mediaworks osztrák tulajdonosa akkor döntött a bezárásról (2016. október 7-én este), amikor valaki azt mondta a telefonba Budapestről: - Jetzt.
Radnóti Sándor egyetemi tanár három ügyet említett, amelyek a bezárás előtti hetekben irritálhatták a Fidesz legfelsőbb hatalmi körét. A nemzeti bank elnökének lakásbotránya mellett Rogán Antal nevetséges helikopteres repdeséséről számolt be az újság (ennek jelentősége abban volt, hogy Rogán letagadta a később fotókkal igazolt tényt), de a lap legsúlyosabb bűne az volt, hogy éles kommentárokkal világított rá a népszavazás nyilvánvaló bukására (amelyet Orbánék világra szóló győzelemként ünnepeltek).
- Hogy be fogják zárni, arra évek óta fel voltam készülve - mondta Bitó László író, orvos-kutató a 8:40 kamerája előtt, és felvezetett egy érdekes konstrukciót. Bitó szerint "ki lett adva" valakinek, hogy tudja meg, kik szivárogtatták ki a Matolcsy-lakásügyeket és a Rogán-féle helikopterezés történetét. - A kínvallatás már nincs divatban - jegyezte meg Bitó -, akkor rendezzük meg... ott lesz az összes komputer meg jegyzet, könnyen a "súgó" nyomára lehet jutni. (Ez eléggé életszerű, és tiszteljük Bitó László írói fantáziáját, a szerkesztőség tagjai péntekre valóban minden holmijukat összedobozolták, valóban ott maradtak a hozzáférhetetlen számítógépek is, a holmihoz később hosszú időn át nem lehetett hozzájutni; annyit mégis megjegyzünk, hogy a modern infotechnológia korában más módszerek is vannak arra, hogy egy kiszivárogtatót elkapjanak - R.L.)
A szerkesztőség bezárása után (amelyet Pecina magyar helytartója, Katona Viktor vezérigazgató hajtott végre) megszólalt a 8:40-es videosorozatban Murányi András főszerkesztő is (aki újabban a zoom.hu vezetőjeként tüsténkedik). Murányi nyilatkozatának legérdekesebb része, hogy befektetőkkel tárgyalt egy új orgánum indításáról, melyből aztán nem lett semmi. A főszerkesztő nyilatkozatából az derül ki, hogy már a nyár folyamán eljutottak hozzá a hírek arról, hogy "ez a garnitúra (Mészárosék) átveszi a Mediaworks irányítását", és erről az információról tudtak a szerkesztőség vezetői is. A főszerkesztő azt is megemlítette, hogy október 7-én este volt egy hisztérikus hangulatú értekezlet a Mediaworksnél, ahol szóba került, hogy mi következik másnap. "Volt egy személy, aki kikelt a döntés ellen" - mondta Murányi, aki arról is beszámolt, hogy tárgyalt egy új lap indításáról olyan befektetőkkel, akik rokonszenveztek a Népszabadsággal. Az erre vonatkozó kijelentések 4.00 percnél kezdődnek.
Nem tudjuk, ki lehetett a "rettentően félő magyar nagytőkés", aki budai villájában fogadta Murányit. Mellette külföldi "befektetőjelöltekkel" is tárgyalt a főszerkesztő, nagyköveteket is felkeresett, sikertelenül. Egy évvel a gyászos események után belegondolni is rossz, mi lett volna itt, ha a Soros Foundation odaállt volna 2016 őszén az Új Népszabadság mögé. Értesüléseink vannak arról, hogy a CEU integritását féltették. Sajtópletykák szerint ugyanis az orbáni adminisztráció már évekkel ezelőtt megüzente a magyar származású milliárdosnak, hogy lassabban a testtel, óvatosabban bánjon a magyarországi portfólióval, különben baj lehet a CEU-val...
A Nyolc óra negyven Népszabadságos videosorozata itt érhető el.
Az újság bezárásáról és a 8:40 születéséről szóló bejegyzésünk itt található.
Az újság megszüntetésének egyéves évfordulóján az újságírók és az olvasók Bächer Iván fájánál, a Pozsonyi úton tartanak vasárnap délelőtt 11-kor megemlékezést. (Rab László)