Szakértő szabadságával kapcsolatban.
A szakértői nap rendes munkarendben értelmezendő. A 326-osban hajszálpontosan le van írva, további pontosításra nem hiszem, hogy sor kerülne.
Volt rá OH-állásfoglalás is, annak lényegét alább leírom.
Ha a szakértő szabadságon van (mert az iskola is szabadságon van, tipikus példa a nyári szünet) akkor a szabadság alatt természetesen szakértői nap sincsen.
Tehát egy júliusi hét szabadság az 5 munkanap szabadság a szakértőnek is, meg annak is, aki nem szakértő. Ha nem így lenne, a szakértő előnyhöz jutna, mert ezen 5 nap alatt neki csak 4 nap lenne kiírva. A szakértői nap tehát a nem-szünetes, rendes munkarendben értelmezhető.
Most, a tavaszi "szünetben" ami valójában 2 nap, csütörtök és kedd, amikor az intézmény ezt a 2 napot kiírja szabadságnak, egyrészt azért teszi, mert ezeken a napokon szakérteni sem lehet.
Másrészt, valahogy ki kell írni a 46 napot is, s ezt érdemes végigszámlálni.
Téli szünet 1 nap
Tavaszi szünet: 2 nap
Nyári szünet - az attól függ, mikortól és meddig számoljuk. Szinte biztos, hogy minden iskolában eltart az év az adminisztrációval június 26-áig.
Június: 3 nap
Július: 22 nap
Augusztus: 20-áig 13 nap Én simán kiadnám 24-ig, mert akkor is van 1 hét a kezdésre, ez még 4 nap.
Őszi szünet (arra még nincs rendelet, szerintem 3 munkanap lesz) 3 nap
Téli szünet: 4(?) nap
Ezek összesen: 1+2+3+22+13+3 (az őszi szünettel) = 41 nap, de a hosszabb nyárival már 45 nap!
Ekkor szoktak el trükközni azon, hogy mit és kinek meg hogyan írnak be, és vannak olyan elvetemült helyek, ahol a 46 nap fölött meg simán berendelik a pedagógusokat.
Gyakorlatilag tehát szerintem semmi szükség arra, hogy akár a téli szünet 1 napja, akár a tavaszi szünet 2 napja megjelenjen a kiírt szabadságokban.
De ahány ház, annyi szokás meg annyi jóféle főnök, és mégannyi fenntartói rendelkezés...