NHa most itt vvettem egy nagyon nagy levegot, mert amirol irni fogok, az egy csudaszep valami, de tartok tole, hogy mese
Mese annak ellenére, hogy ma már nagyon sok kovetoje van szerte az orszagban.
Egy paloc eredetu eredetmitosz -kicsit azert a szivem csucske - amirol szolni szteretnek par szot.
A tortenet a hun-magyar torzsszovetség tobbezer éves multjat tarja fel.
Szerzoje egy ózdi kohászember : Paál Zoltán.
Elmondasa szerint egy szovjet ejtoernyos partizan adta az elso lokest - Szalaváré Tura - majd kesobb ugynevezett gondolatvibracios eljarassal szerezte a tobbi anyagot.
A tortenetek osszefoglalo neve:
Arvisurák
Az arvisurák szo egyik eredete egy nagy tudású asszony, a magyarok Nagyboldogasszonya, Arvisura Anyahita neve után maradt fenn, aki bölcsességet, tanítást hagyott az akkor élt emberiségre. A mű szerint ez még az ozonviz előtt történt, a magyarok ősei által lakott csendes-óceáni Ataiszon – amely nem azonos a közismertebb Atlantisz szigetével.
Az arvisurák szo eredeti jelentése: igaz szolas
Az Arvisurák az
úz nép évezredes életébe enged alaposabb betekintést, a művet tanulmányozók megismerhetik az egész
Ázsiát belakó Hun Törzsszövetség rendszerét, szervezettségét, rováskultúra-fejlődését, beavatottjaik világlátását.
Szoval egy zárt egész, a kezdetektol, ami joval a bibliai ido9k eké nyulik vissza.
Ataisz szigete valahol a Csendes oceanon volt, a mai Hawaii szigetek kornyeken.
A palóc regevilág szerint a szigetet az úgynevezett Armogurok vezették, akikből a sziget teljes fennállása alatt tizenkettőt is megkülönböztettek, azonban a ma elérhető források csak a legutolsóról írnak úgy, mint aki államszervező tevékenységet folytatott és a fejedelmi hatalmat megszilárdította. A ma megismerhető regevilág szerint XII. Armogur felesége Ardvisura Anyahita volt.
Lászlo Gyula a neves régész tortenesz - kettos honfoglalás elmélet - a művet „népmesének” minősítette.
Akár igy akár ugy ma már komoly kovetotabora van az orszagban.
Egy tobbezres rajongotabort fog osszue az Arvisura kor, ami kozpontjai ma Budapest, Pécs, és Ózd.
Az Arvisurák szellemi hagyatéka szerint a hun törzsszövetség társadalma életben tartott több eseményt, mint például a
Nagy Süán lovasversenyt, a Nagyszala törzsszövetségi fejedelmi gyűlést, tanácskozást valamint a Hajnaltűztánc szertartását.
Ezeket az esemenyeket napjainkra ujraszerveztek a rajongok, és már mindharom megrendezésre kerult tobbszor is.
Bocs ha esetleg felrevittem kicsit azt aski elolvassa ezeket, de egy tényleg érdekes, elgondolkodtato mitoszrendszer a magyar korai idokre, ami torteneszek szerint - joggal - mese, deeeeeee......
Ehhhhhhhh
Ha valakit érdekel a konyv, ferltettem a Kindle olvasmanyokhoz