„A földönkívüliek köztünk élnek, és félnek az atombombától”

Kanada egykori honvédelmi minisztere azt állítja, hogy az idegenek több ezer éve jártak a Földön, és még most is köztünk élnek. A kilencvenegy éves politikai veterán szerint a világ kormányai eltitkolják az idegenek létezését.

Paul Hellyer felszólította a világ vezetőit, hogy valljanak színt, és fedjék fel az összeesküvésüket. A veterán kanadai politikus szerint a kormányok eltitkolják az UFO-król gyűjtött adatokat és azt, hogy már négy különböző idegen faj is ellátogatott a Földre.

Kanada volt honvédelmi minisztere – aki 1963 és 1967 között töltötte be ezt a pozíciót – a Calgary Egyetemen tartott elődadásán szólalt fel az idegen életformák ügyében: „A közvélemény így vagy úgy egyszer azt fogja mondani, elnök úr, miniszterelnök úr, az igazságot akarjuk, és most akarjuk, mert ez befolyásolja a mi jövőnket” – hangoztatta Hellyer, aki szerint a kormányok felelőssége nyilvánosságra hozni az UFO-k látogatásaival kapcsolatos dokumentumokat.

A Mirror megjegyzi, nem ez az első alkalom, hogy a volt tárcavezető különös kijelentéseket tesz. A politikus 2005-ben állította először, hogy léteznek földönkívüliek, és több évezrede bolygónkra látogattak.

A Russian Todaynek korábban azt nyilatkozta Hellyer, hogy idegenek közöttünk is élnek a Földön. A veterán politikus szerint a földönkívüliek ugyanúgy néznek ki, mint mi, ezért észre sem vesszük, ha elsétál egy mellettünk. Hellyer azt is elmondja az orosz műsorban, hogy ő még személyesen nem találkozott idegennel, de egyszer látott egy UFO-t, amely leginkább egy csillagra hasonlított.

A politikus szerint az idegenek nagyon aggódnak, mióta az ember feltalálta az atombombát. Hellyer megemlítette, hogy a földönkívüliek attól félnek, hogy az ember újra használja a tömegpusztító fegyvert, amely nemcsak ránk, de másokra is veszélyt jelent a kozmoszban: „Nagyon félnek, hogy mi annyira hülyék leszünk, hogy újra elkezdjük használni az atomfegyvereket.”

Az egykori honvédelmi miniszter kijelentései azután láttak napvilágot, hogy a héten egy azonosítatlan tárgyat véltek felfedezni egy kamionon, amely az amerikai sivatagban haladt. A teherautót rendőrök kísérték, és egy nevadai benzinkútnál is látni vélték a konvojt. Az eset után találgatások kezdődtek, hogy mi lehet a kamionra erősített furcsa szerkezet. Többen úgy gondolják, hogy egy idegen űrhajót szállíthattak.




foldonkivuliek.jpg
 
Oké, látom nagyon erős bástyádnak érzed azt, hogy a tudósok nem tudtak még lombikban életet alkotni. Lássuk akkor erre a választ! Forrás:
http://mek.oszk.hu/05200/05266/05266.htm#96

Idézem:

[5,20] Tudnak-e már a tudósok élőlényt alkotni?

-Mitől olyan biztosak a tudósok, hogy nem volt Teremtés, amikor mit sem ér a tudományuk, mert még egyetlen vacak sejtet sem tudtak előállítani!

Röviden úgy válaszolhatunk, hogy még valóban nem sikerült ez, de már egyáltalán nem tűnik olyan lehetetlennek, mint akárcsak 10 évvel ezelőtt is!

Ez azonban csak féligazság, a helyzet ugyanis még ennél is jobb a tudomány számára. Ha ugyanis a fundi a fenti kérdéssel arra utal, hogy teljes egészében ugyanúgy kéne a tudósnak előállítani az élő sejtet, amint azt a Természet tette, tehát szervetlen anyagból, csak bezárva az anyagokat egy lombikba, valamiféle fizikai hatásoknak kitéve, például "sugarazva", melegítve, s bízva a véletlenben, hogy egyszer majdcsak létrejön ott mondjuk egy amőba - nos, erre egyszerű a válasz: ne türelmetlenkedjék a fundi! Adjon a tudósoknak is erre legalább egymilliárd évet, mert ez Természet ősanyánknak is ennyi idejébe tellett!

Ha azonban nem szükséges a véletlenben bízni, akkor máris jobb a helyzet, mert azóta, hogy a tudomány elkezdte kutatni az Élet titkait, azóta jelentős előrelépések történtek: létrehoztak a tudósok új baktériumokat, új vírusokat, mesterséges kromoszómát is, megszületett a génsebészet, megszülettek még a klónozott állatok is, de még a mesterséges anyaméh megvalósítása is nagyon közel került! Az élet valóban komoly dolog, bonyolult, sokat kell tudni hozzá, hogy befolyásolhassuk, márpedig az a helyzet, hogy a genetika olyan apró dolgokkal foglalkozik, hogy e tudomány egyszerűen nem fejlődhetett fel addig, amíg a többi tudomány, főleg a fizika és elektronika, meg nem teremtette azokat a kutatóműszereket, melyeket a genetika használ! Ez pedig csak nagyjából 50 éve áll fenn. Ezalatt is szédületes előrelépések történtek e tudományban. Nem kell türelmetlenkedni, lesz folytatás is! Tulajdonképpen véleményem szerint akár holnap is létrehozhatnának egy egészen új fajnak számító egysejtű élőlényt a tudósok, ha akarnának: elég lenne ehhez akármelyik baktériumból kiszedni a sejtmagot (ez megoldható), és a helyére tenni egy véletlenszerű sorrendben összerakott aminosav-sorrendű mesterséges kromoszómát! Az más kérdés, hogy ezen egysejtű valószínűleg annyira életképtelen lenne, hogy csak laboratóriumi körülmények közt élhetne. De attól még élő volna, és új faj! Csak épp ennek nem sok volna az értelme, mert a tudósok célja nem az, hogy egyszerűen élőt alkossanak, hanem hogy előre megtervezett tulajdonságokkal bíró élőlényeket alkossanak, ami sokkal nagyobb feladat, de akkora, hogy ezzel ők többre törnek, mint a Természet: az sem előre megtervezte mondjuk a farkast és utána hozta létre, hanem a farkas apránként alakult ki! Ilyen értelemben az evolúció valóban vak, a tudósok azonban sokkal inkább igazán istenek akarnak lenni, mert nem az evolúciót, de a soha meg nem történt Teremtést akarják végrehajtani: előre megtervezett élőlényt megalkotni! És a fundik épp attól félnek, hogy ez sikerül is a tudósoknak, emiatt is érdekes, hogy épp ők azok, akik a leghangosabban követelik a géntechnika korlátozását, sőt betiltását! Ha bizonyosak lennének benne, hogy ez a tudósoknak sosem sikerülhet, eszükbe sem lenne ez a tudományellenes hadjárat! Ennek fényében viszont igazán álságosnak és hazugnak tűnik, amikor azzal vádolják a tudósokat, hogy egyetlen élő sejtet sem sikerült előállítaniuk! Ami tehát, szögezzük le, nem igaz, mert attól függ mennyire a "semmiből" kéne azt előállítani, s mit kell tudjon az a sejt!


Nem. Nem , eddig még nem sikerült. Baktériumot sem állítottak elő. És kromoszómát sem. És a klónozás egyfajta reprodukció, de nem az, ami a földi élet keletkezését lemodellezte. Ugyanakkor előállítottak óriás molekulákat, amelyek nagyon hasonlóak az élő szervezetben előfordulókkal. Ám, még nem maga az élet. A vírusok az Élet határán "mozognak. Egyesek szerint élő szervezetek, mások szerint nem. És olyan ismeretem sincs, hogy előállítottak volna. legfeljebb módosították azokat.

Hogy majd a jövőben? A közeljövőben? Lehet, hogy igen. Lehet, hogy nem. Erőfeszítések vannak. Tény. Azt mondtam, azt mondom most is: ha erre sor kerül, akkor eldőlt a meccs. Legalábbis az élet keletkezése szempontjából. Mondtam. Addig viszont minden spekuláció. Azaz hit kérdése.
 
Hadd kérdezzelek meg arról is, kedves @BMEvegyész2 , hogy szerinted melyik szemléletmód növelte jobban az emberiség kényelmét, biztonságát, boldogságát: a materialista (tehát a tudomány) vagy a mindenféle vallásos lózungok?

Mert szerintem: a modern tudomány nagyjából 300 évesnek tekinthető. (Előtte nagyon kevés fejlődés volt tudományos téren). Bár tény, hogy még messze nem oldotta meg az emberiség minden baját, de igazán látványos eredményeket ért el. Ezzel szemben a vallásoknak volt többezer évük, és SEMMIT SE PRODUKÁLTAK! (népirtásokon kívül...) Akkor melyik a hasznosabb?

Nem térj ki a válaszadás elől! Az alapkérdés nem az, hogy mit adott a vallásos hit és mit a materializmus. hanem az, hogy van e konkrét bizonyíték a papírokon kívül? Egyébként a vallások - mert ugye nem egyetlenről beszélünk - jelentősen hozzájárult az emberiség fejlődéséhez. Ha nem lett volna geocentrikus világnézet, akkor nem keletkezhetett volna heliocentrikus sem... A vallásos hitet be kell építeni az emberiség fejlődésének történelmi láncába. És - bár nem tisztem a vallásos hit mellett érvelni -, azért azoknak, akiket valamilyen súlyos tragédia ér, bármiféle vallásos hithez tudnak menekülni lelki támogatásért. Ezt a materializmus nem tudja nyújtani az ember számára. És azt hiszem, hogy az egyén számára ez sem kevés...
 
A theologia nem tudomány mert nincs tárgya. Egy istent nem lehet megvizsgálni, kisérletezni vele mert csak a fejünkbe létezik.
-
Egy egészen más dolog a bibliát tanulmányozni, amit a kezünkbe vehetünk, ami arrol szol, hogy hogyan gondolkodtak, éltek az emberek korábban, milyen illuziok után szaladtak. Ez etimologia, bibliai archeologia. Azután lehet kutatni, hogy volt e Jeriko, milyen bokor égett a sivatagban amit Mozes istennek vélt, mi az a manna, hulhatnak e békák az égböl stb.
 
Most viszont már KÖTEKEDEL, olyan érzésem van... Mi az, hogy „mi az eredmény definíciója”?! Tudod te nagyon jól, hogy hogyan értem amit írtam.
Egyáltalán nem kötekedek, csupán “filozofálgatok”. (Ugye azt akkor is tehetem, ha az szerinted nem tudomány?)
Természetesen az az eredmény, ha elérjük a célunkat, vagy legalábbis közelebb kerülünk hozzá, mint ahol voltunk annakelőtte. Az orvoslásban nyilvánvalóan azt értem eredménynek, ha a beteg meggyógyul, vagy legalábbis javul az állapota, beleértve ebbe azt is hogy mondjuk nem fáj neki annyira a betegsége. Lécci ne kezdj el kötekedni azzal, hogy akkor ne műtsük meg mert az fájhat neki, vagy öljük meg mert akkor se érez fájdalmat utána...

Ilyen értelemben beszélhetünk hadtudományról is valóban: Ha a CÉL az, hogy megöljek bizonyos embereket, az ellenséget ugye, akkor annak lehetnek hatékonyabb vagy kevésbé célravezető módszerei, eképp létezhet ennek is tudománya - más kérdés, hogy szerintem ez se igazi tudomány, mert túlságosan is esetlegesek az alkalmazott módszerek, meg a technika gyorsan fejlődik, nehéz mindig érvényes szabályokat találni e területen.
Most viszont kötekedésnek fog tűnni, amit írok:
A fenti mondataid alapján ha a célom bizonyos gondolatsorok olyan rendszerezése, amellyel másokat befolyásolhatok…. akkor a filozófiát is besorolhatom a tudományokhoz, hisz ennek is lehetnek többé és kevésbé hatékony módszerei…
Ebben én logikailag problémát látok és a segítséged kérem ennek a feloldásában.
Szóval kérlek ha hozzászólsz valóban intelligensen tegyed, ne menj át trollkodásba. Tőled azért annál többet várok. Mert ha valakitől más nem telik ki, akkor még talán meg is értem, de te - egyelőre úgy tűnt - annál magasabb szinten állsz...

Még hogy mi az "eredmény", jesszusmaríjász! Nekem nincs időm efféle kötekedésekre. Ez nem komoly eszmecsere így. Nincs időm magyarázni a kétszerkettőt.
Én a legkevésbé sem tartom trollkodásnak, hogy az általad használt kifejezések definícióját szeretném megkapni tőled, még ha az triviálisnak tűnik is, mert bizony kiderült, hogy hétköznapi használatú szavak esetén sem ugyanazt értjük alatta mint mások. (Nem akarom megismételni az előző beírásaimat, de ott már taglaltam egy párat ezzel kapcsolatban.)
Amúgy természetesen sejtettem, hogy az eredményt mint végeredmény kifejezésként használhattad (és nem mint pozitív jelzős kifejezést), de ha nincs megegyezés közöttünk és én úgy akarom (vagy nem is akarom, hanem csak úgy vélem) én a jelzős jelentést veszem és mindjárt más értelmezést kaphat egy-egy mondat…
 
Utoljára módosítva:
A nem válasz is válasz néha. Ennek fényében egyszerűen azt mondom, a Wikipédia nem okvetlenül tekintély a számomra mindenben. A Wikipédia azért említi a filozófiát tudományként, mert jelenleg ez egyfajta HAGYOMÁNY, hogy a filozófia, az úgymond „tudomány”. Aztán az se nyűgöz le, mennyi területét sorolja fel. Attól hogy valamit a művelői sok részterületre bontanak, még nem biztos hogy az tudomány. A teológiát is lehetne területekre bontani annak alapján hogy mondjuk az angyalok melyik csoportját „vizsgálja”, ettől még nem fog valóságos dolgokkal foglalkozni.

A wikipédia valóban nem az a hiteles válasz, amit pl. az egyetemen tanítanak. Ám, egyfajta tudás van leírva, amelyet többen adtak össze, és amelyet vagy hiszel, vagy nem. Látod, itt is belép a hit...

Ám, annál lényegesen több, mint ami itt folyik, amikor a filozófiát - és végső soron az emberi gondolkodást - ledegradálják, valamiféle albérleti szolgai pozícióba, noha éppen ez a legátfogóbb tudomány, mert az gondolkodás arról, hogy mit tartunk a világról? Hol van ebben az ember helye? A világnézetünk meghatározása.

Hagyomány? Igen! Mert az emberi gondolkodás sokkal régebbi dolog, mint az elsőfokú egyismeretlenes egyenlet és annak megoldása. És annál sokkal több is! És ha belegondolsz abba, hogy a tudományok összességét két csoportra képes bontani, úgy mint az emberi tudattól függőkre és az attól függetlenekre, és azután ezen két fő csoporton belül részletekbe menően tud elmélyedni, akkor azt kell mondani, hogy ez sokkal átfogóbb valami, mint az, hogy a folyadékok mozgásának általános egyenletét fel tudjuk írni.

Apropó! Ratalics kollegád "elegánsan" kitért a Heisenberg (gondolom, tudod, kiről beszélek) által vallott matematikai idealizmus értékelése elől, aki azt vallotta, hogy a világegyetem összes mozgását egy olyan hatalmas matematikai egyenlet írja le, amelyet az emberi elme nem tud átfogni, de amelynek egyes speciális esetei képesek az anyag legegyszerűbb mozgását is leírni. Mint ahogyan a folyadékok általános mozgásegyenletének egy speciális esete a lamináris áramlást, más speciális esete a turbulens áramlást írja le.

És egy anekdota. Zemplén Géza a nagy, nemezközileg is elismert cukorkémikus egy doktori értekezésen hallgatóként vett részt. Akkor tájt kezdett elterjedni a kémiai reakciók atomszerkezeti értelmezése, amely az elektronok különböző energiaszinteken történő mozgásával magyarázta a reakciókat. Un. hibiridizációkat emlegettek és azokat emlegette ez a doktor jelölt is. Zemplén egyszer csak felállt, elővett egy kémcsövet és azt mondta, hogy ezekből a hibridizációkból töltse meg félig a kémcsövet...

Jólehet, Zemplén professzor úr bármekkora nagy kémikus is volt, számára már idegen volt az atomelméleti értelmezés, de egyre rámutat, ami nekem is a véleményem és ide illik. Az igazi materializmus a kémcsőben van, mert ott a beazonosítható új anyag. És akkor fogadom el - hiszem el(!) - majd a különböző spekulációkat akár a világ, akár az élet keletkezéséről, ha az - úgy mond - leszáll a papírról. Képletesen: benne lesz a lombikban. És amíg ez nem történik meg, addig midenféle elméletek felállíthatók. És azok ellenkezője is. És ezt több, mint a Pithagorasz-tétel, amely nem csak papíron létező, akármilyen matematikai egyenlettel leírt spekuláció. Mert a hibiridizációkról Zemplén Géza esetében lehet bármiket is gondolni, a kémcsőbe maga az anyag betölthető! De az alapkérdés, hogy miként lett a világ, csak papíron létező spekuláció. Ma ezt hisszük, holnap azt. Ma ezt tartjuk igaznak, holnap meg mást. A tényleges választ nem tudjuk, csak találgatunk. És hogy melyiket tartjuk valósnak - ahogy mondani szokták - a technika mai állása szerint -, az csupán hitünk kérdése. Semmivel sem több!!!

Az istenített matematika gondolkodásunk része. Az csupán egy eszköz. És nem gondolkodásunk van alárendelve a matematikának.
 
Mindenek előtt a wikipédiából ide másolom a filozófia definícióját. Mentségemre szolgáljon, hogy magam - "mezei vegyészként" - nem tudtam volna ilyen szépen összefoglalni, mert magam számára egyszerűen csak úgy foglaltam össze, hogy az a gondolkodás tudománya a világról, az amit az ember a világról tart. Nos, ez bővebb:

A filozófia a világegyetem, a természet, az életokával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelvmibenlétével, a jogi-politikainormáktermészetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencialétével foglalkozó tudományág. A filozófia ágai ennek megfelelően a metafizika, ontológia(létfilozófia), történelemfilozófia, episztemológia(ismeretelmélet), tudományfilozófia, logika (a 19. század végétől filozófiai logika), esztétika,nyelvfilozófia, jogfilozófia, politikafilozófia, etika,vallásfilozófia.

Azért tartottam ezt szükségesnek, mert egyáltalán nem tetszett az a ratalics- féle megközelítés, amely a sufniba tereli a filozófiát és kvázi azzal "gyanúsítja", hogy az valamiféle huszadrendű dolog, olykor meg a teológia nem istudom milye...No, mewg a matek az Isten... (csak szójáték...)

A definíció szerint magam korábban nem véletlenül foglalkoztam két alapkérdéssel: az univerzum ill. az élet keletkezésének kérdésével és arra jutottam, hogy a materialista gondolkodásnak ugyan úgy nincsenek konkrét bizonyítékai, mint az idealista gondolkodóknak. Teóriák vannak, elképzelések. És ezek axiómák olyan értelemben, hogy magyarázat nélkül fogadja el a nézetek egyikét magáénak valló és erre építkezik a továbbiakban. És ha ezen akár a vallásos hívők, akár a materialisták túllépnek, akkor már élesen elválik a kétféle világnézet. De az alapkérdések tekintetében a meghatározó, hogy a világot vizsgáló egyén melyiket fogadja el. Az, hogy miben hisz!!!

No, szerintem innen folytassuk...
Általános módszertani figyelmeztetés: A Wikipédia egy játék, nem hivatkozási alap. Korunk egyik leghajmeresztóbb kommunikációs jelensége, hogy az egyszeri emberek a Wikipédiára hivatkozgatnak.
 
Nem. Nem , eddig még nem sikerült. Baktériumot sem állítottak elő. És kromoszómát sem. És a klónozás egyfajta reprodukció, de nem az, ami a földi élet keletkezését lemodellezte. Ugyanakkor előállítottak óriás molekulákat, amelyek nagyon hasonlóak az élő szervezetben előfordulókkal. Ám, még nem maga az élet. A vírusok az Élet határán "mozognak. Egyesek szerint élő szervezetek, mások szerint nem. És olyan ismeretem sincs, hogy előállítottak volna. legfeljebb módosították azokat.

Hogy majd a jövőben? A közeljövőben? Lehet, hogy igen. Lehet, hogy nem. Erőfeszítések vannak. Tény. Azt mondtam, azt mondom most is: ha erre sor kerül, akkor eldőlt a meccs. Legalábbis az élet keletkezése szempontjából. Mondtam. Addig viszont minden spekuláció. Azaz hit kérdése.
-
Kedves Vegyész

-
Azért mert nem tudunk egy bakteriumot csinálni még nem jelenti azt, hogy létezik egy lény aki kikakálta öket, vagy készen kihuzta öket egy cilinderböl? (ahogy te mondanád teremtette)
-
Sok dolog van a világban amit nem tudunk saját erövel végrehajtani mégis tudjuk hogyan müködik, legalábbis biztosak vagyunk benne, hogy nem egy gonosz varázslo müve.
-
A biologiárol többet is tudnánk ha a vallások nem akadályoznák a kutatást. A bonctan egy aránylag uj tudományág, sokáig tiltott volt, ugy mind ma a genetika, az össejteknek a kutatása.
-
Gondoljunk bele, hogy a statisztika azért a legmodernebb ága a mathematikának mert tiltva volt, féltek a hivö emberek, hogy rájövünk "isten" taktikájára és védekezni tudunk a csapásai ellen. (pl. egy Nepáli földrengés, villámlás..)
-
Nem kell egy boszorkány ahoz, hogy tudjuk miként müködik egy élölény, az irni olvasni nemtudo paraszt is tudott vettni aratni, állatokat tenyészteni.
-
Mit jelent a számodra "csinálni"? A bibliairás idelyén ez "megmunkálást" jelentett, te is ebben az ösi értelemben használod a szot.
-
Az élölények nem csinálva vannak, azok létrejönnek maguktol. Senki sem csinál egy gyereket, mi csak asszisztálunk hozzá. Megteremtjük a feltételt a sejtosztodáshoz.
-
Az evolutiot ami hozzánk vezetett nem lehet egy lombikba megismételni, egy pohár viznek egészen más tulajdonságai, formáloképessége van mind mondjuk egy tengernek, egy zunami más mind a husvéti locsolás.
-
Egyszerüen nem látom sehol a szükségét miért kéne a világ megértéséhez egy hozzánk homo sapiensre emlékeztetö figura? Hogyan müködne ez? Miben könnyitené meg a világban valo eligazodásunkat?
-
A világnak a megmagyarázása egy varázslo, teremtö isten, menyei fazekasmester, orás, mechanikus, designer.. segitségével egy téves ut. Semmit de semmit nem találtunk még eddig a világban ami egy ilyen lényre utalna.
-
A szavaknak egyértelmü jelentése van, a "hit" szocska anyira megterhelt, hogy nem lehet szinonimaként használni, ugy ahogy a nationálszocializmust, vagy a kommunizmust sem lehet a legjobb indulattal sem az emberiességgel kapcsolatba hozni.
-
Hinni azt jelenti, hogy a tények ellenére elfogadunk valamit. Egy hozzánk közelállorol nem szoktuk rögtön elfogadni hogy disznoságot csinált. Kételkedünk, hiszünk az ártatlanságába.
 
Általános módszertani figyelmeztetés: A Wikipédia egy játék, nem hivatkozási alap. Korunk egyik leghajmeresztóbb kommunikációs jelensége, hogy az egyszeri emberek a Wikipédiára hivatkozgatnak.
Ez különösen a magyarnyelvü Wikipediára igaz, ezt kevesen olvassák és nem tudják miként lehet a beirásokat korrigálni. Ha valaki betesz egy hülyeséget sokáig tart amig a világ erröl tudomástszerez. ;)
 
És ha megengeditek, egy kis humor. Mindenki hisz valamit. Magam azt hiszem, hogy megiszom a kávémat... :) Majd visszanézek, de mostanság a mindennapi materiális dolgaimat kell intéznem. Azt hiszem... :)
 
-
Kedves Vegyész

-
Azért mert nem tudunk egy bakteriumot csinálni még nem jelenti azt, hogy létezik egy lény aki kikakálta öket, vagy készen kihuzta öket egy cilinderböl? (ahogy te mondanád teremtette)
-
Sok dolog van a világban amit nem tudunk saját erövel végrehajtani mégis tudjuk hogyan müködik, legalábbis biztosak vagyunk benne, hogy nem egy gonosz varázslo müve.
-
A biologiárol többet is tudnánk ha a vallások nem akadályoznák a kutatást. A bonctan egy aránylag uj tudományág, sokáig tiltott volt, ugy mind ma a genetika, az össejteknek a kutatása.
-
Gondoljunk bele, hogy a statisztika azért a legmodernebb ága a mathematikának mert tiltva volt, féltek a hivö emberek, hogy rájövünk "isten" taktikájára és védekezni tudunk a csapásai ellen. (pl. egy Nepáli földrengés, villámlás..)
-
Nem kell egy boszorkány ahoz, hogy tudjuk miként müködik egy élölény, az irni olvasni nemtudo paraszt is tudott vettni aratni, állatokat tenyészteni.
-
Mit jelent a számodra "csinálni"? A bibliairás idelyén ez "megmunkálást" jelentett, te is ebben az ösi értelemben használod a szot.
-
Az élölények nem csinálva vannak, azok létrejönnek maguktol. Senki sem csinál egy gyereket, mi csak asszisztálunk hozzá. Megteremtjük a feltételt a sejtosztodáshoz.
-
Az evolutiot ami hozzánk vezetett nem lehet egy lombikba megismételni, egy pohár viznek egészen más tulajdonságai, formáloképessége van mind mondjuk egy tengernek, egy zunami más mind a husvéti locsolás.
-
Egyszerüen nem látom sehol a szükségét miért kéne a világ megértéséhez egy hozzánk homo sapiensre emlékeztetö figura? Hogyan müködne ez? Miben könnyitené meg a világban valo eligazodásunkat?
-
A világnak a megmagyarázása egy varázslo, teremtö isten, menyei fazekasmester, orás, mechanikus, designer.. segitségével egy téves ut. Semmit de semmit nem találtunk még eddig a világban ami egy ilyen lényre utalna.
-
A szavaknak egyértelmü jelentése van, a "hit" szocska anyira megterhelt, hogy nem lehet szinonimaként használni, ugy ahogy a nationálszocializmust, vagy a kommunizmust sem lehet a legjobb indulattal sem az emberiességgel kapcsolatba hozni.
-
Hinni azt jelenti, hogy a tények ellenére elfogadunk valamit. Egy hozzánk közelállorol nem szoktuk rögtön elfogadni hogy disznoságot csinált. Kételkedünk, hiszünk az ártatlanságába.

Nem tudom , hogy mi a frászkarikáért akarsz te is mindenáron a keresztény hit püspökévé tenni. Vagy legalábbis plébánossá.

Idéztem már egyszer Madáchot inverz módon: Csak az a kezdet, csak azt tudnám feleddni! Mert onnan minden megy már simán. És lehet, hogy téged és itt másokat mindez nem érdekel, csak a következmények, de aki a valós választ a következményekre meg kívánja adni, annak nem axiomaszerűen kellene deklarálni, hogy a világ létezik és van élet, hanem arra is választ kellene adnia, hogy az hogyan és miként keletkezett? Nem valaki vagy valami kikakálta, kedves barátom, hanem előállította!!! Mert aki kakál, az már maga is valahogyan keletkezett!!! Az okkal is foglakozni kéne, nem csak a okozatokon kellene állandóan rágódni! (No, most tényleg mennem kell. Szép napot!)
 
Ez különösen a magyarnyelvü Wikipediára igaz, ezt kevesen olvassák és nem tudják miként lehet a beirásokat korrigálni. Ha valaki betesz egy hülyeséget sokáig tart amig a világ erröl tudomástszerez. ;)
Azért a Wiki-t felügyelők elég gyorsan reagálnak.
Én 3 éve írogatok, pontosabban fordítgatok (orosz tudósokról és alkotásaikról szóló lapokat) és eddig 2 órán belül léptek a beírásaimra. Hogy ez gyors-e vagy lassú? Döntse el mindenki maga. (Már megint az a fránya értelmezés)
 
Nem tudom , hogy mi a frászkarikáért akarsz te is mindenáron a keresztény hit püspökévé tenni. Vagy legalábbis plébánossá.

Idéztem már egyszer Madáchot inverz módon: Csak az a kezdet, csak azt tudnám feleddni! Mert onnan minden megy már simán. És lehet, hogy téged és itt másokat mindez nem érdekel, csak a következmények, de aki a valós választ a következményekre meg kívánja adni, annak nem axiomaszerűen kellene deklarálni, hogy a világ létezik és van élet, hanem arra is választ kellene adnia, hogy az hogyan és miként keletkezett? Nem valaki vagy valami kikakálta, kedves barátom, hanem előállította!!! Mert aki kakál, az már maga is valahogyan keletkezett!!! Az okkal is foglakozni kéne, nem csak a okozatokon kellene állandóan rágódni! (No, most tényleg mennem kell. Szép napot!)
Kedves Vegyész
-
Nekem az az érzésem, hogy te az "okot" összetéveszted a "szándékkal".
-
A világban egyszerüen történnek a dolgok mindenféle megfontolás nélkül. A földrengésnek nem volt a szándékában elpusztitani a Nepáliakat.
 
Utoljára módosítva:
Azért a Wiki-t felügyelők elég gyorsan reagálnak.
Én 3 éve írogatok, pontosabban fordítgatok (orosz tudósokról és alkotásaikról szóló lapokat) és eddig 2 órán belül léptek a beírásaimra. Hogy ez gyors-e vagy lassú? Döntse el mindenki maga. (Már megint az a fránya értelmezés)
A "Wiki-t felügyelők" is csak játék. Függetlenül attól, hogy alkalmasint van köztük szakember is. A Wikipédia nem része a tudományos hivatkozási rendszernek, mert a tudományos rendszernek, a tudománynak se része. A felügyelői sem. Játék. Sokszor nagyon hasznos játék óvatos információszerzéshez. De tilos hivatkozni rá. Eleve tilos. Függetlenül attól, hogy számos orbitális hülyeség van rajta addig-ameddig.
 
Egyáltalán nem kötekedek, csupán “filozofálgatok”. (Ugye azt akkor is tehetem, ha az szerinted nem tudomány?)

Most viszont kötekedésnek fog tűnni, amit írok:
A fenti mondataid alapján ha a célom bizonyos gondolatsorok olyan rendszerezése, amellyel másokat befolyásolhatok…. akkor a filozófiát is besorolhatom a tudományokhoz, hisz ennek is lehetnek többé és kevésbé hatékony módszerei…
Ebben én logikailag problémát látok és a segítséged kérem ennek a feloldásában.

Én a legkevésbé sem tartom trollkodásnak, hogy az általad használt kifejezések definícióját szeretném megkapni tőled, még ha az triviálisnak tűnik is, mert bizony kiderült, hogy hétköznapi használatú szavak esetén sem ugyanazt értjük alatta mint mások. (Nem akarom megismételni az előző beírásaimat, de ott már taglaltam egy párat ezzel kapcsolatban.)
Amúgy természetesen sejtettem, hogy az eredményt mint végeredmény kifejezésként használhattad (és nem mint pozitív jelzős kifejezést), de ha nincs megegyezés közöttünk és én úgy akarom (vagy nem is akarom, hanem csak úgy vélem) én a jelzős jelentést veszem és mindjárt más értelmezést kaphat egy-egy mondat…
No igen, az egy jópofa bon mot, hogy a filozófia az emberi gondolkodás tudománytalan manipulálásának az egyik tudománya. A másik a teológia.
 
A wikipédia valóban nem az a hiteles válasz, amit pl. az egyetemen tanítanak. Ám, egyfajta tudás van leírva, amelyet többen adtak össze, és amelyet vagy hiszel, vagy nem. Látod, itt is belép a hit...

Ám, annál lényegesen több, mint ami itt folyik, amikor a filozófiát - és végső soron az emberi gondolkodást - ledegradálják, valamiféle albérleti szolgai pozícióba, noha éppen ez a legátfogóbb tudomány, mert az gondolkodás arról, hogy mit tartunk a világról? Hol van ebben az ember helye? A világnézetünk meghatározása.

Hagyomány? Igen! Mert az emberi gondolkodás sokkal régebbi dolog, mint az elsőfokú egyismeretlenes egyenlet és annak megoldása. És annál sokkal több is! És ha belegondolsz abba, hogy a tudományok összességét két csoportra képes bontani, úgy mint az emberi tudattól függőkre és az attól függetlenekre, és azután ezen két fő csoporton belül részletekbe menően tud elmélyedni, akkor azt kell mondani, hogy ez sokkal átfogóbb valami, mint az, hogy a folyadékok mozgásának általános egyenletét fel tudjuk írni.

Apropó! Ratalics kollegád "elegánsan" kitért a Heisenberg (gondolom, tudod, kiről beszélek) által vallott matematikai idealizmus értékelése elől, aki azt vallotta, hogy a világegyetem összes mozgását egy olyan hatalmas matematikai egyenlet írja le, amelyet az emberi elme nem tud átfogni, de amelynek egyes speciális esetei képesek az anyag legegyszerűbb mozgását is leírni. Mint ahogyan a folyadékok általános mozgásegyenletének egy speciális esete a lamináris áramlást, más speciális esete a turbulens áramlást írja le.

És egy anekdota. Zemplén Géza a nagy, nemezközileg is elismert cukorkémikus egy doktori értekezésen hallgatóként vett részt. Akkor tájt kezdett elterjedni a kémiai reakciók atomszerkezeti értelmezése, amely az elektronok különböző energiaszinteken történő mozgásával magyarázta a reakciókat. Un. hibiridizációkat emlegettek és azokat emlegette ez a doktor jelölt is. Zemplén egyszer csak felállt, elővett egy kémcsövet és azt mondta, hogy ezekből a hibridizációkból töltse meg félig a kémcsövet...

Jólehet, Zemplén professzor úr bármekkora nagy kémikus is volt, számára már idegen volt az atomelméleti értelmezés, de egyre rámutat, ami nekem is a véleményem és ide illik. Az igazi materializmus a kémcsőben van, mert ott a beazonosítható új anyag. És akkor fogadom el - hiszem el(!) - majd a különböző spekulációkat akár a világ, akár az élet keletkezéséről, ha az - úgy mond - leszáll a papírról. Képletesen: benne lesz a lombikban. És amíg ez nem történik meg, addig midenféle elméletek felállíthatók. És azok ellenkezője is. És ezt több, mint a Pithagorasz-tétel, amely nem csak papíron létező, akármilyen matematikai egyenlettel leírt spekuláció. Mert a hibiridizációkról Zemplén Géza esetében lehet bármiket is gondolni, a kémcsőbe maga az anyag betölthető! De az alapkérdés, hogy miként lett a világ, csak papíron létező spekuláció. Ma ezt hisszük, holnap azt. Ma ezt tartjuk igaznak, holnap meg mást. A tényleges választ nem tudjuk, csak találgatunk. És hogy melyiket tartjuk valósnak - ahogy mondani szokták - a technika mai állása szerint -, az csupán hitünk kérdése. Semmivel sem több!!!

Az istenített matematika gondolkodásunk része. Az csupán egy eszköz. És nem gondolkodásunk van alárendelve a matematikának.
Általános figyelmeztetés:
Minden nyelvbe az idők haladtával számos hibás használat beépül, ámdeviszontugyanakkor olyan szó egyelőre nincs hogy "ledegradálják". Remélhetőleg később sem válik bevetté, a hibás használat elterjedtsége ellenére sem.
 
A "Wiki-t felügyelők" is csak játék.
De olyan világméretű játék, amit igen komolyan vesznek.
Nemrégiben pl. ideiglenesen kizártak 6ooo (nem elírás) - az USA pontosabban a Fehér Ház - IP címtartományához tartozó számítógépparkot, mert “szépíteni akartak” bizonyos dolgokon.
Függetlenül attól, hogy alkalmasint van köztük szakember is. A Wikipédia nem része a tudományos hivatkozási rendszernek, mert a tudományos rendszernek, a tudománynak se része. A felügyelői sem. Játék. Sokszor nagyon hasznos játék óvatos információszerzéshez. De tilos hivatkozni rá. Eleve tilos. Függetlenül attól, hogy számos orbitális hülyeség van rajta addig-ameddig.
Viszont az Internet egyik legsokrétűbb információs - tájékoztató közössége.
Nem akarom elvinni a politika felé (a vallás felé meg végképp nem) de rengeteg “hivatalos” kormányoldal és hitéleti oldal is tartalmaz egy csomó olyan információt, amit a nagy többség minimum tévesnek, de inkább hazugságnak tart. Sőt nem egy esetben kiderült, hogy tudományos publikációk mögött hamis, el nem végzett kísérletek és más stiklik voltak. Akkor most a wiki még hivatkozási alap sem lehet?
 
...Mert szerintem: a modern tudomány nagyjából 300 évesnek tekinthető. (Előtte nagyon kevés fejlődés volt tudományos téren). Bár tény, hogy még messze nem oldotta meg az emberiség minden baját, de igazán látványos eredményeket ért el. Ezzel szemben a vallásoknak volt többezer évük, és SEMMIT SE PRODUKÁLTAK! (népirtásokon kívül...)...
Ocsmonydozsongot csak idézem, bárki számára címzek, az itt egészen elfajzott tematika szempontjából egy "apró kiegészítést", remélhetőleg érti, akinek fontos hogy értse.
Lehet mondani, hogy a modern tudomány nagyjából 300 évesnek tekinthető (természetesen az úgynevezett modern tudománynak is megvannak a gyakorlati következetlenségei, gyermekbetegségei, ahogy erre az idézet is utal). Hozzá kell tenni, hogy az ókori görög tudósok egy része már évezredekkel ezelőtt, lényegében megteremtette a "modern tudományt", gyakorlatilag teljes fegyverzetben. Például olyanok, mint Eratoszthenész, Arkhimédész... - már amennyire ismerjük a korszak materialista vagy többé-kevésbé materialistává alakuló tudósainak munkásságát a hiányos szekunder és tercier források alapján.
Egyik kedvenc példám:
Eratoszthenész már időszámításunk előtt pofonegyszerű módszerrel megmérte ("bebizonyította"), hogy a Föld gömbölyded alakú, nem lapos. (Hogy később ebből miért lett tiltott nézet egyes "kultúrkörökben", akár az ezt hangoztatók kivégzéséhez is ürügyül szolgálva, és hogy a szemünk előtt mindennap haladó Nap miért jelentette a régebbi korok emberei számára automatikusan azt, hogy a Nap kering a Föld körül, és miért nem jelentett eleve legalább háromféle lehetséges opciót, az egy nagyon érdekes (vallás- és egyéb-) szociológiai tématerület.) A mai modern tudomány aztán persze rámutatott ("bebizonyította"), hogy azért a Föld gömbölydedsége sem ilyen egyszerű, lásd tér-idő kontinuum, gravitáció-térgörbület... A (jelenleg ismert) tér-idő kontinuum "felől nézve" a Föld is "lapos", illetve afféle "fodrozódás" a tér-idő kontinuum "szövetében", és csak a tömeg miatti "térgörbület" okozza, hogy afféle háromdimenziós "vetületként" gömbölydednek "tapasztaljuk" a legalább négydimenziós Föld alakját, amely "térgörbületet" például gravitációként élünk meg. De ezek mind csak afféle grafikai hasonlatok ahhoz, hogy szemléletessé tegyük magunknak, amit a newtoni fizikára és euklidészi geometriára járó agyunk csak nagy nehézségek árán tud befogadni, és fogalmunk sincs, hogy a megismerésünk további tágulása majd milyen "ép ésszel felfoghatatlan" eredményeket hozhat - vagy sem.
Honnan vehetnénk "100%-os bizonyosságot" bármire is? Hogyan követelhetne bárki "100%-os bizonyosságot" bármire is?
1.; Gondolkodom, tehát vagyok - ez bizonyos, cáfolhatatlan, bármiféle vizsgálótól, gondolkodótól, megismerőtől független tény, ez nem ismeret.
2.; Létezem, tehát valamiféle létező világmindenség van - ez bizonyos, cáfolhatatlan, bármiféle vizsgálótól, gondolkodótól, megismerőtől független tény, ez nem ismeret.
3.; A világmindenség teremtettsége lehetetlen, értelmetlen, értelmezhetetlen, tartalmat kaphatatlan, tartalommal rendelkezhetetlen - ez bizonyos, cáfolhatatlan, bármiféle vizsgálótól, gondolkodótól, megismerőtől független tény, ez nem ismeret.
A fenti három "100%-os bizonyosságon" (1-es valószínűségen) kívül hogyan ismerhetnénk bármit is "100%-os bizonyossággal"? Hogyan mondhatnánk bármilyen ismeretre többet azon kívül, hogy a tudomány mai állása szerint ennyit és így látunk a világmindenség adott szeletéből? Akik ezt értik, akik eszerint folytatják az ennek alapján fegyelmezetten szervezett módszerű megismerést, azokra milyen alapon akarja ráhúzni bárki a hívést, az axiómák használatát, mikor az ennek ismeretében folytatott megismerés éppenhogy definitíve az axiómák használatának, a hívésnek az ellentéte, sőt, nem is értelmezhető számára a hívés és az axióma a világ megismerésére vonatkoztatva? - hiszen nem tudhatunk semmit véglegesen, bizonyosan, csak közelíthetünk a makro- és mikrovilág végtelenségéhez, többé-kevésbé.
Sapienti sat.
 
De olyan világméretű játék, amit igen komolyan vesznek.
Nemrégiben pl. ideiglenesen kizártak 6ooo (nem elírás) - az USA pontosabban a Fehér Ház - IP címtartományához tartozó számítógépparkot, mert “szépíteni akartak” bizonyos dolgokon.
Viszont az Internet egyik legsokrétűbb információs - tájékoztató közössége.
Nem akarom elvinni a politika felé (a vallás felé meg végképp nem) de rengeteg “hivatalos” kormányoldal és hitéleti oldal is tartalmaz egy csomó olyan információt, amit a nagy többség minimum tévesnek, de inkább hazugságnak tart. Sőt nem egy esetben kiderült, hogy tudományos publikációk mögött hamis, el nem végzett kísérletek és más stiklik voltak. Akkor most a wiki még hivatkozási alap sem lehet?
Persze, mindaz, mit leírsz, ismert, nyilvánvaló, magam is egyetértek - és ez nem függ össze azzal, hogy a Wikipédia eleve nem lehet hivatkozási alap. Eleve tilos úgy használni. Mert eleve nem az. Műfajilag és működési módszerileg is eleve nem az. "Játék" - egyre minőségibb-használhatóbb "játék".
Elvileg megtörténhet, hogy a Wikipédia a neve megtartása mellett drasztikusan átalakítja a működése módszereit olyan irányba, hogy majd egyszer lehessen "hivatkozási alap", azaz "játékból" tudományos követelményeknek megfelelő művé válik - de az egy teljesen, lényegében, "felismerhetetlenül" más valami lenne, mint a mai, tehát az már nem is a Wikipédia lenne. De természetesen a tudományos műveket is csak a szükséges maximális forráskritika alkalmazása mellett, és csak feltételesen szabad hivatkozási alapként kezelni - ha egyáltalán szabad. De a Wikipédiát műfaja-módszere okán eleve tilos. Ezen nincs mit relativizálni, eleve tilos. Játék.
(Azt most a fenti témánktól függetlenül teszem hozzá, hogy persze semmilyen, a lehető legtudományosabb módszerek mellett született vagy működő mű sem kezelhető hivatkozási alapként, különösen érvényes ez a lexikon, almanach, enciklopédia...-szerű enciklopédikus művekre, tankönyvekre... hasonlókra. Végső soron semmi sem hivatkozási alap, de mondom, ez független a fenti eredeti témánktól, miszerint a Wikipédiát eleve tilos, és hogy sokatmondó tény, hogy mennyire rengetegen használják, méghozzá nem "mégis", "ennek ellenére" használják hivatkozási alapként, hanem spontán, meggondolatlanul, tudatlanul - a társadalom elharapózó virtualitásáról sokat mondó tény.)

Utóirat: Mielőtt felmerülne újra ellenérvként, ne feledjük, a "hivatalos" tudományos műveknek is megvan, sőt törvényszerűen megvan az ellenőrző-alakító közössége, egyrészt a preventív szaklektori rendszer révén, másrészt a lektorok mögött álló "prepreventív" tudományos kritikai nyilvánosság rendszere révén, végső eszközként pedig a megszületett művek mögött álló "korrektív" kritikai tudományos nyilvánosság rendszere révén. Tehát nem jelent ebben pluszt a Wikipédia, sőt e téren is hiányosabb, esetlegesebb, mint a "hivatalos" tudományos művek.
 
Utoljára módosítva:
Persze, mindaz, mit leírsz, ismert, nyilvánvaló, magam is egyetértek - és ez nem függ össze azzal, hogy a Wikipédia eleve nem lehet hivatkozási alap. Eleve tilos úgy használni. Mert eleve nem az. Műfajilag és működési módszerileg is eleve nem az. "Játék" - egyre minőségibb-használhatóbb "játék".
Elvileg megtörténhet, hogy a Wikipédia a neve megtartása mellett drasztikusan átalakítja a működése módszereit olyan irányba, hogy majd egyszer lehessen "hivatkozási alap", azaz "játékból" tudományos követelményeknek megfelelő művé válik - de az egy teljesen, lényegében, "felismerhetetlenül" más valami lenne, mint a mai, tehát az már nem is a Wikipédia lenne. De természetesen a tudományos műveket is csak a szükséges maximális forráskritika alkalmazása mellett, és csak feltételesen szabad hivatkozási alapként kezelni - ha egyáltalán szabad. De a Wikipédiát műfaja-módszere okán eleve tilos. Ezen nincs mit relativizálni, eleve tilos. Játék.
(Azt most a fenti témánktól függetlenül teszem hozzá, hogy persze semmilyen, a lehető legtudományosabb módszerek mellett született vagy működő mű sem kezelhető hivatkozási alapként, különösen érvényes ez a lexikon, almanach, enciklopédia...-szerű enciklopédikus művekre, tankönyvekre... hasonlókra. Végső soron semmi sem hivatkozási alap, de mondom, ez független a fenti eredeti témánktól, miszerint a Wikipédiát eleve tilos, és hogy sokatmondó tény, hogy mennyire rengetegen használják, méghozzá nem "mégis", "ennek ellenére" használják hivatkozási alapként, hanem spontán, meggondolatlanul, tudatlanul - a társadalom elharapózó virtualitásáról sokat mondó tény.)

Utóirat: Mielőtt felmerülne újra ellenérvként, ne feledjük, a "hivatalos" tudományos műveknek is megvan, sőt törvényszerűen megvan az ellenőrző-alakító közössége, egyrészt a preventív szaklektori rendszer révén, másrészt a lektorok mögött álló "prepreventív" tudományos kritikai nyilvánosság rendszere révén, végső eszközként pedig a megszületett művek mögött álló "korrektív" kritikai tudományos nyilvánosság rendszere révén. Tehát nem jelent ebben pluszt a Wikipédia, sőt e téren is hiányosabb, esetlegesebb, mint a "hivatalos" tudományos művek.
Előző mondandóim pedig természetesen azzal nem függnek össze, hogy természetesen nagyon nagy emberi vívmánynak, az emberiség egyik legszebb kezdeményezésének tartom a Wikipédia létrejöttét, létét, működését, további várható fejlődését, amely iránt csodálattal adózom.
 

Hírdetőink

kmtv.ca

kmtv.ca

Friss profil üzenetek

livian wrote on bnrn's profile.
Szia. Csak így ismeretlenül is szeretném megköszönni neked a Sutherland könyvek fordítását, nagyon nagy örömet okoztál a fiamnak. Hétről-hétre várta a fordításodat, napi szinten érdeklődött mindig, hogy van-e új rész. Kicsit szomorú, hogy több rész ebből a sorozatból már nem lesz.
Esetleg megkérdezhetem, tervezel hasonló sorozatot még? Olvashat még tőled fantasy fordítást?

Köszönettel: Livian
beamix wrote on Ajuda67's profile.
Szia,bocs de csak most csatlakoztam,hogyan tudok hozzájutni a fordításaidhoz ? Főképp a Kárpátok vampirjai sorozat 36,37.reszei érdekelnek. Előre is köszönöm az útbaigazítást
hanna322 wrote on pöttyösdoboz's profile.
Szia! Érdeklődni szeretnék, hogy az Okosodj mozogva DVD anyagát el tudnád-e küldeni? Sajnos a data linkek már nem működnek. Nagyon köszönöm előre is a segítségedet! Üdv.: hanna322
katuskatus wrote on adabigel's profile.
Szia kedves Abigél! Neked sikerült letölteni Az egészség piramisa c. könyvet? Ha igen, elküldenéd nekem? Szép napot kívánok!

Statisztikák

Témák
38,141
Üzenet
4,804,526
Tagok
615,840
Legújabb tagunk
RichardVog
Oldal tetejére