Az én kis történetem....
Nálunk nagyon szép karácsonyok voltak! Nagy "lázas" készülődés, "Jézuskavárás" volt! A szomszéd bácsi (barátnőm apukája) kivitt bennünk a kertekalá, és addig kmesélt kérdezett, amíg hallottuk, hogy az angyalkák most fűrészelik a karácsonyfákat az erdőben, mert azt még fel is kell díszíteni..Nagyon szép volt "hallgatni", mint vmi muzsika! (mit hallottunk? már nem tudom.) Utolsó héten, mindig sütöttünk eténként vmi finomat, karácsonyra. Volt amikor mér szaloncukrot is készítettek a Szüleink! Szenteste mindig vacsora után jött a Jézuska! Volt amikor láttuk, hogy éppen elsuhant! Egy alkalommal megláttam a karácsonyfát a vendégszobában, előtte nap! (nyitva maradt az ajtó!) Szaladtam örvendezve, hogy nálunk már járt a Jézuska! Mire visszatértünk Anyukámmal, bezáródott az ajtó! Nem tudtam megmutatni, hogy bizony ott van a karácsonyfa! Aztán másnap reggel résnyire nyitva volt az ajtó, és nem volt ott a fa! Apukám megnyugtatott, hogy biztos hoz a Jézuska nekem is Szenteste, de biztos amit láttam, csak letette egy kicsit, mert elfáradt, hisz olyan sok gyereknek kell vinnie karácsonyfát. Tényleg mindig volt, és nagyon szép! Ajándék bontás után mindig játszottunk a jó meleg szobában! Csillagszórót gyújtottak nekünk, énekeltünk karácsonyi dalokat!
6 évesen tudtam meg, hogy nem a Jézuska járt nálunk, hanem a szomszéd nagylány! De nem voltam csalódott, mert utánna énis diszíthettem a fát, résztvehettem a felnőttekkel a készülődésben! Aztán az éjféli mise, amikor először voltam, az valami meseszép volt, és nagyon meghatódtam! Megnéztük a Betlehemet is, ott volt a "kis Jézuska", egy szép baba! Annyira szépen volt megcsinlva a Betlehem! Másnap mindig az volt a szokás, hogy mentünk a barátnőkhöz, meg ők is jöttek-fa-nézőbe! Babaruhákat varrtunk,társasoztunk, meg persze szánkóztunk is,mert akkoriban mindig volt hó!
A két fiamnak énis csak az első osztályos korában mondtam el. Addig nem kérdeztek rá, az oviban sem volt téma. Szerintem nekik is izgalmasabb volt a várakozás, amig nem tudták! Azért attól még nagyon szép a karácsony, az ajándék ígyis mindig meglepetés volt, azt soha nem mondtam el, mit kapnak! Azért itt a városban, és a 80-as évek elején már minden másképp volt szép mint régen! De ma is mindig együtt a család Szenteste és Karácsonykor!
Örülök, hogy átadhattam abból az élményből egy kicsit, amit én is kaptam:ANNO!
A csendes lágy zene, az áhitat, és természetesen a szeretet, kellőképpen felkészít bennünk lelkileg az Adventre, Karácsonyra, a kis Jézus születésére.