Búcsúzunk.......
- Téma inditó Melitta
- Kezdés dátuma
hajlando
Kitiltott (BANned)
Darvas Iván 1925.június 14. - 2007.június 3.
Viszontagságos pályája során színházban és filmen bizonyította kivételes tehetségét: Liliomfi, Bakaruhában, Hideg napok, Szerelem – csak néhány a legismertebb filmjeiből, legjobb szerepeiből. Kétszeres Kossuth-és Jászai-díjas színész, érdemes és kiváló művész.
Darvas Szilárd néven született 1925. június 14-én a ma Szlovákiában található Belyén. Nevét a korban azonos néven dolgozó humoristára való tekintettel változtatta meg Ivánra. 1926-tól családjával Prágában élt, majd 1939-ben került a fővárosba. 1943-ban beiratkozott a Színiakadémiára (48-tól Színművészeti Főiskola), ahonnan egy évvel később eltanácsolták. Ismét felvételizett, újra felvették, de 1944-ben a tanév a háború miatt félbeszakadt. A világégés után ismét elsőéves lett, ám ekkor osztályfőnöke, Rátkai Márton beajánlotta Várkonyi Zoltánnak, a Művész Színház igazgatójának Euridike című darabjába, Orfeusz szerepére. Így került a színházba az akkor 21 éves férfi, aki Tolnay Klári partnereként nagy sikert aratott, s a színház miatt sosem szerzett színészdiplomát. 1949-től a Madách Színház tagja, majd az ötvenes években a mozi is felfedezte magának, s olyan legendás szerepekkel növelte hírnevét, mint Makk Károly Liliomfija, vagy Fábri Zoltán Életjel című filmje.
1956-ban politikai fogolyként bebörtönzött bátyját forradalmi bizottság létrehozásával tudta kiszabadítani, melyben ugyan csak egy napig vett részt, de ezért 1957 májusában államellenes tevékenyégként értékelve három év börtönre ítélték. 22 hónap után 1959. április 4-én szabadult. Színházról persze szó sem lehetett. Segédmunkásként dolgozott a metróépítkezésen, majd fröccsöntő munkásként. 1963-tól aztán a Miskolci Nemzeti Színház, majd a fővárosi József Attila Színház kezdte foglalkoztatni. 1965-ben Várkonyi Zoltán igazgató a Vígszínházhoz hívta, ahol a rendszerváltásig játszott. Azóta szabadúszó.
Darvas Iván sokoldalúságához nem férhet kétség: színházi és filmszerepei mellett remekül rajzol, karikatúrákat készít, Lábjegyzetek címmel önéletrajzi regényt írt, színdarabokat fordított és rendezett. Minden megkapható elismeréssel kitüntették – Kossuth- és Jászai-díjat kétszer is kapott.
A Liliomfiban, Makk Károly biedermeier stílusú vígjátékában bohó színészt alakítva milliók szerették meg. A magyar realista film mérföldkövének számító Életjel megtörtént eseményt dolgoz fel: egy 1952-es bányaszerencsétlenség után példás összefogás kezdődik meg a bányában rekedt 14 ember kimentéséért. Börtönbüntetését követően a filmhez sem térhetett vissza, csupán a hatvanas évek közepétől. Az 1965-ös A tizedes meg a többiek az egyik legsikeresebb magyar vígjáték, melyben Sinkovits Imre mellett Darvas Iván nyújtja a legemlékezetesebb alakítást. A film a második világháborúban játszódik, csakúgy mint a Hideg napok, mely viszont Kovács András drámája a 42-es bácskai vérengzésről. A kamaradráma majdnem teljes egészében egy börtöncellában játszódik, ahol a négy letartóztatott elkövető az ítéletére várva idézi fel az öt évvel korábbi történteket, erkölcsi önértékelést végezve. Az 1970-es Szerelem című Makk Károly-film nemcsak a magyar filmtörténelem egyik mérföldköve, határfilmje, hanem Darvas Iván egyik legfontosabb alakítása is. A Déry Tibor két novellájából készült alkotásban lényegében önmagát alakítja: évekre börtönbe került férfit, aki szabadulása után újra átélheti a szabadság és családi kötelék érzését. 2000-ben Xantus János rövidfilmjében, A Morel fiúban és a Film… című drámában nyújtott alakításáért a 31. Magyar Filmszemle legjobb férfi alakításának járó díjat kapta, mely szerepeiért a Magyar Filmkritikusok díját is kiérdemelte.
Fontosabb elismerései
1955. Jászai Mari-díj
1967. Jászai Mari-díj
1969. Érdemes művész
1975. Kiváló művész
1978. Kossuth-díj
1989. Erzsébet-díj
1989. Ruttkai Éva-gyűrű
1995. Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje csillaggal
1998. Kossuth-díj
2000. 31. Magyar Filmszemle – legjobb férfi alakítás
2001. Magyar Filmkritikusok díja – legjobb férfi alakítás
2001. Pro Urbe Budapest-díj
2003. Prima Primissima-díj
2003. Magyar Filmkritikusok életműdíja
Válogatott filmográfia
1948. Forró mezők
1948. Egy asszony elindul
1949. Díszmagyar
1952. Erkel
1953. Föltámadott a tenger
1954. Liliomfi
1954. Életjel
1955. A 9-es kórterem
1955. Gázolás
1955. Budapesti tavasz
1956. Mese a 12 találatról
1956. Dollárpapa
1957. Bakaruhában
1963. Új Gilgames
1964. Mit csinált felséged 3-tól 5-ig?
1964. Férjhez menni tilos!
1964. Az aranyfej
1965. A tizedes meg a többiek
1965. Tilos a szerelem
1965. Igen
1966. Sok hűség semmiért
1966. Egy magyar nábob
1966. Kárpáthy Zoltán
1966. Hideg napok
1967. Tanulmány a nőkről
1967. Az özvegy és a százados
1967. Egy szerelem három éjszakája
1969. VII. Olivér
1969. Próféta voltál szívem
1969. A nagy kék jelzés
1969. Isten hozta, őrnagy úr!
1969. Az idő ablakai
1970. N. N. A halál angyala
1970. Antonius és Gugyerák
1971. Szerelem
1971. Kapaszkodj a fellegekbe!
1973. Kínai kancsó
1973. Hét tonna dollár
1974. Pokol-Inferno
1974. A Pendragon legenda
1974. Aranyborjú
1974. Ámokfutás
1975. Három nővér
1975. Egy csók és más semmi
1976. Sakk, Kempelen úr!
1977. Császárlátogatás
1978. A nagy ékszerész
1979. Ingyenélők
1980. Színes tintákról álmodom
1983. Lélekvándorlás
1984. Megbízható úriember
1985. Hosszú utazás
1989. Hét akasztott
1994. Halál sekély vízben
1999. A Morel fiú
2000. Film...
2002. Szent Iván napja
2002. A Hídember
2003. Egy hét Pesten és Budán
Viszontagságos pályája során színházban és filmen bizonyította kivételes tehetségét: Liliomfi, Bakaruhában, Hideg napok, Szerelem – csak néhány a legismertebb filmjeiből, legjobb szerepeiből. Kétszeres Kossuth-és Jászai-díjas színész, érdemes és kiváló művész.Darvas Szilárd néven született 1925. június 14-én a ma Szlovákiában található Belyén. Nevét a korban azonos néven dolgozó humoristára való tekintettel változtatta meg Ivánra. 1926-tól családjával Prágában élt, majd 1939-ben került a fővárosba. 1943-ban beiratkozott a Színiakadémiára (48-tól Színművészeti Főiskola), ahonnan egy évvel később eltanácsolták. Ismét felvételizett, újra felvették, de 1944-ben a tanév a háború miatt félbeszakadt. A világégés után ismét elsőéves lett, ám ekkor osztályfőnöke, Rátkai Márton beajánlotta Várkonyi Zoltánnak, a Művész Színház igazgatójának Euridike című darabjába, Orfeusz szerepére. Így került a színházba az akkor 21 éves férfi, aki Tolnay Klári partnereként nagy sikert aratott, s a színház miatt sosem szerzett színészdiplomát. 1949-től a Madách Színház tagja, majd az ötvenes években a mozi is felfedezte magának, s olyan legendás szerepekkel növelte hírnevét, mint Makk Károly Liliomfija, vagy Fábri Zoltán Életjel című filmje.
1956-ban politikai fogolyként bebörtönzött bátyját forradalmi bizottság létrehozásával tudta kiszabadítani, melyben ugyan csak egy napig vett részt, de ezért 1957 májusában államellenes tevékenyégként értékelve három év börtönre ítélték. 22 hónap után 1959. április 4-én szabadult. Színházról persze szó sem lehetett. Segédmunkásként dolgozott a metróépítkezésen, majd fröccsöntő munkásként. 1963-tól aztán a Miskolci Nemzeti Színház, majd a fővárosi József Attila Színház kezdte foglalkoztatni. 1965-ben Várkonyi Zoltán igazgató a Vígszínházhoz hívta, ahol a rendszerváltásig játszott. Azóta szabadúszó.
Darvas Iván sokoldalúságához nem férhet kétség: színházi és filmszerepei mellett remekül rajzol, karikatúrákat készít, Lábjegyzetek címmel önéletrajzi regényt írt, színdarabokat fordított és rendezett. Minden megkapható elismeréssel kitüntették – Kossuth- és Jászai-díjat kétszer is kapott.
A Liliomfiban, Makk Károly biedermeier stílusú vígjátékában bohó színészt alakítva milliók szerették meg. A magyar realista film mérföldkövének számító Életjel megtörtént eseményt dolgoz fel: egy 1952-es bányaszerencsétlenség után példás összefogás kezdődik meg a bányában rekedt 14 ember kimentéséért. Börtönbüntetését követően a filmhez sem térhetett vissza, csupán a hatvanas évek közepétől. Az 1965-ös A tizedes meg a többiek az egyik legsikeresebb magyar vígjáték, melyben Sinkovits Imre mellett Darvas Iván nyújtja a legemlékezetesebb alakítást. A film a második világháborúban játszódik, csakúgy mint a Hideg napok, mely viszont Kovács András drámája a 42-es bácskai vérengzésről. A kamaradráma majdnem teljes egészében egy börtöncellában játszódik, ahol a négy letartóztatott elkövető az ítéletére várva idézi fel az öt évvel korábbi történteket, erkölcsi önértékelést végezve. Az 1970-es Szerelem című Makk Károly-film nemcsak a magyar filmtörténelem egyik mérföldköve, határfilmje, hanem Darvas Iván egyik legfontosabb alakítása is. A Déry Tibor két novellájából készült alkotásban lényegében önmagát alakítja: évekre börtönbe került férfit, aki szabadulása után újra átélheti a szabadság és családi kötelék érzését. 2000-ben Xantus János rövidfilmjében, A Morel fiúban és a Film… című drámában nyújtott alakításáért a 31. Magyar Filmszemle legjobb férfi alakításának járó díjat kapta, mely szerepeiért a Magyar Filmkritikusok díját is kiérdemelte.
Fontosabb elismerései
1955. Jászai Mari-díj
1967. Jászai Mari-díj
1969. Érdemes művész
1975. Kiváló művész
1978. Kossuth-díj
1989. Erzsébet-díj
1989. Ruttkai Éva-gyűrű
1995. Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje csillaggal
1998. Kossuth-díj
2000. 31. Magyar Filmszemle – legjobb férfi alakítás
2001. Magyar Filmkritikusok díja – legjobb férfi alakítás
2001. Pro Urbe Budapest-díj
2003. Prima Primissima-díj
2003. Magyar Filmkritikusok életműdíja
Válogatott filmográfia
1948. Forró mezők
1948. Egy asszony elindul
1949. Díszmagyar
1952. Erkel
1953. Föltámadott a tenger
1954. Liliomfi
1954. Életjel
1955. A 9-es kórterem
1955. Gázolás
1955. Budapesti tavasz
1956. Mese a 12 találatról
1956. Dollárpapa
1957. Bakaruhában
1963. Új Gilgames
1964. Mit csinált felséged 3-tól 5-ig?
1964. Férjhez menni tilos!
1964. Az aranyfej
1965. A tizedes meg a többiek
1965. Tilos a szerelem
1965. Igen
1966. Sok hűség semmiért
1966. Egy magyar nábob
1966. Kárpáthy Zoltán
1966. Hideg napok
1967. Tanulmány a nőkről
1967. Az özvegy és a százados
1967. Egy szerelem három éjszakája
1969. VII. Olivér
1969. Próféta voltál szívem
1969. A nagy kék jelzés
1969. Isten hozta, őrnagy úr!
1969. Az idő ablakai
1970. N. N. A halál angyala
1970. Antonius és Gugyerák
1971. Szerelem
1971. Kapaszkodj a fellegekbe!
1973. Kínai kancsó
1973. Hét tonna dollár
1974. Pokol-Inferno
1974. A Pendragon legenda
1974. Aranyborjú
1974. Ámokfutás
1975. Három nővér
1975. Egy csók és más semmi
1976. Sakk, Kempelen úr!
1977. Császárlátogatás
1978. A nagy ékszerész
1979. Ingyenélők
1980. Színes tintákról álmodom
1983. Lélekvándorlás
1984. Megbízható úriember
1985. Hosszú utazás
1989. Hét akasztott
1994. Halál sekély vízben
1999. A Morel fiú
2000. Film...
2002. Szent Iván napja
2002. A Hídember
2003. Egy hét Pesten és Budán
T
Táltos
Vendég
Nyugodjék békében!
T
Táltos
Vendég
Darvas Iván nélkül
A tökéletes úriember - nem tud az ember elszakadni ettől az első benyomástól. Egy olyan világ öltött benne testet, ami mára végképp letűnt, többek között azzal, hogy most már ő is elment. Az a világ, amelyben a kifinomultság nem póz, hanem belénevelt kultúra, és amelyben a filmsztár művelt és nyughatatlan értelmiségi volt. Darvas Iván a takarékos mozdulatok, a jellegzetes hanghordozás, és a hátrafésült frizura mögött egy áthatóan mély és komoly személyiség volt.
</BEVEZETO>
Darvas Iván
Nem szeretett filmezni, mégis annyi mindent hagyott ránk celluloidon. Szárnyaló fiatalságot a Liliomfi-ban. Nemcsak gyönyörű volt, de ragyogóan tehetséges is, szabad és játékos, őrülten szerelmes, és mi is, akik nézzük, őbelé. Hetyke bajszot hordott a Bakaruhában-ban. Itt nem szabad belészeretni, tilos volna, mert csak hazudja a jólneveltet, a figyelmest, az odaadót. De a szégyene, az mennyire valódi. A Szerelem az abszolút csúcs. A legfájdalmasabb hallgatás, amit valaha láttam, a legegyszerűbben eljátszott jelenet. Törőcsik Marit lefejtette az falról, és némán magához vonta.
Ezek, amik elsőre eszembe jutnak abból a korból, amikor még klasszikusok születtek. És amiknek ő éppen annyira alkotója, mint a rendező - akkor is, ha éppen azt fájlalta, hogy ez soha, sehol nem ismerték el. Pedig ő még annyi mindenhez adta hozzá minden tudását, az összes tehetségét. Dollárpapa, A Tizedes, meg a többiek; Pacsirta, N.N., a halál angyala, Egy szerelem három éjszakája, de még az olyan bájosan bugyutácska filmekhez is, mint a Férjhez menni tilos! vagy a Tanulmány a nőkről, amiket egyszerűen öröm nézni. A '60-as és '70-es évek legnagyobb sztárja volt, aki mégsem sztár, mert vérbeli színész - mindig újat mutatott. Aztán egyszer csak, valamiért nem hívták többé a filmesek. Húsz éven keresztül csak színházban és tévében játszott. A Morel-fiú hozta őt vissza a moziba, de már majdnem az ezredfordulón. Ennek köszönhetően az utóbbi években többször láthattuk, és roskadozhattunk a nagysága és méltósága súlya alatt.
Az a különös, hogy Darvas Iván nagyon valamilyen volt, nagyon önmaga, mégis sok arcát ismerjük. Mert volt honnan előbányásznia a szerepeit, volt egy erős személyiség mögöttük. Azért is volt jó színész, mert nemcsak színész volt. Hanem gondolkodó ember, író, rajzoló, rendező. Ilyen miért nincs több?
És olyan miért nincs több, úgy értem, sokkal több, aki tudja, mit jelent a játék halálos komolysága és a kemény munka játékossága? Aki forgatott vele, azt mondja, nem volt nála felkészültebb, fegyelmezettebb kolléga. A szöveget hibátlanul megtanulta, és igényelte az értelmezését, közös boncolgatását is. Ha ez megvolt, hazatérve tovább gondolkodott, az ötleteit összegyűjtötte, és e-mailben elküldte (imádta a számítógépet), szövegmódosításokkal együtt. Várta a vitát, tárgyalást folytatott a szerep tökéletességéért. Ha arról volt szó, még híres úriember mivoltát is újraértelmezte.
<TABLE class=szerk-table cellSpacing=1 cellPadding=1 width=500 align=center><TBODY><TR><TD>
</TD></TR><TR><TD>Darvas Iván a Szent Iván utolsó napja forgatása közben</TD></TR></TBODY></TABLE>
A Morel fiú-ban egy tanárt alakított, aki egy szupermarketben konyakos meggyet lop. A forgatás eredeti helyszínen zajlott, és ő a szünetben bonbonnal kínálta a stábot. Míg vidáman kóstolgatták a bonbont, valakinek eszébe jutott megkérdezni, honnan szerezte, hiszen kassza messze földön nem volt. "Hja, kérem, gyakorolni nekem is kell!" - válaszolt.
A színház volt az élete, és örökre bánkódhatunk, ha nem láttuk a Ványa bácsi Asztrov doktorjaként, az Equus pszichiátereként, Az őrült naplójá-ban, A nagybőgő-ben, vagy az Amadeus-ban Salierit alakítani. De a filmjeiben itt maradt velünk. Egyet, amit tervezett, sajnos magával vitt.
Gyárfás Dóra
A tökéletes úriember - nem tud az ember elszakadni ettől az első benyomástól. Egy olyan világ öltött benne testet, ami mára végképp letűnt, többek között azzal, hogy most már ő is elment. Az a világ, amelyben a kifinomultság nem póz, hanem belénevelt kultúra, és amelyben a filmsztár művelt és nyughatatlan értelmiségi volt. Darvas Iván a takarékos mozdulatok, a jellegzetes hanghordozás, és a hátrafésült frizura mögött egy áthatóan mély és komoly személyiség volt.
</BEVEZETO>
Nem szeretett filmezni, mégis annyi mindent hagyott ránk celluloidon. Szárnyaló fiatalságot a Liliomfi-ban. Nemcsak gyönyörű volt, de ragyogóan tehetséges is, szabad és játékos, őrülten szerelmes, és mi is, akik nézzük, őbelé. Hetyke bajszot hordott a Bakaruhában-ban. Itt nem szabad belészeretni, tilos volna, mert csak hazudja a jólneveltet, a figyelmest, az odaadót. De a szégyene, az mennyire valódi. A Szerelem az abszolút csúcs. A legfájdalmasabb hallgatás, amit valaha láttam, a legegyszerűbben eljátszott jelenet. Törőcsik Marit lefejtette az falról, és némán magához vonta.
Ezek, amik elsőre eszembe jutnak abból a korból, amikor még klasszikusok születtek. És amiknek ő éppen annyira alkotója, mint a rendező - akkor is, ha éppen azt fájlalta, hogy ez soha, sehol nem ismerték el. Pedig ő még annyi mindenhez adta hozzá minden tudását, az összes tehetségét. Dollárpapa, A Tizedes, meg a többiek; Pacsirta, N.N., a halál angyala, Egy szerelem három éjszakája, de még az olyan bájosan bugyutácska filmekhez is, mint a Férjhez menni tilos! vagy a Tanulmány a nőkről, amiket egyszerűen öröm nézni. A '60-as és '70-es évek legnagyobb sztárja volt, aki mégsem sztár, mert vérbeli színész - mindig újat mutatott. Aztán egyszer csak, valamiért nem hívták többé a filmesek. Húsz éven keresztül csak színházban és tévében játszott. A Morel-fiú hozta őt vissza a moziba, de már majdnem az ezredfordulón. Ennek köszönhetően az utóbbi években többször láthattuk, és roskadozhattunk a nagysága és méltósága súlya alatt.
Az a különös, hogy Darvas Iván nagyon valamilyen volt, nagyon önmaga, mégis sok arcát ismerjük. Mert volt honnan előbányásznia a szerepeit, volt egy erős személyiség mögöttük. Azért is volt jó színész, mert nemcsak színész volt. Hanem gondolkodó ember, író, rajzoló, rendező. Ilyen miért nincs több?
És olyan miért nincs több, úgy értem, sokkal több, aki tudja, mit jelent a játék halálos komolysága és a kemény munka játékossága? Aki forgatott vele, azt mondja, nem volt nála felkészültebb, fegyelmezettebb kolléga. A szöveget hibátlanul megtanulta, és igényelte az értelmezését, közös boncolgatását is. Ha ez megvolt, hazatérve tovább gondolkodott, az ötleteit összegyűjtötte, és e-mailben elküldte (imádta a számítógépet), szövegmódosításokkal együtt. Várta a vitát, tárgyalást folytatott a szerep tökéletességéért. Ha arról volt szó, még híres úriember mivoltát is újraértelmezte.
<TABLE class=szerk-table cellSpacing=1 cellPadding=1 width=500 align=center><TBODY><TR><TD>
A Morel fiú-ban egy tanárt alakított, aki egy szupermarketben konyakos meggyet lop. A forgatás eredeti helyszínen zajlott, és ő a szünetben bonbonnal kínálta a stábot. Míg vidáman kóstolgatták a bonbont, valakinek eszébe jutott megkérdezni, honnan szerezte, hiszen kassza messze földön nem volt. "Hja, kérem, gyakorolni nekem is kell!" - válaszolt.
A színház volt az élete, és örökre bánkódhatunk, ha nem láttuk a Ványa bácsi Asztrov doktorjaként, az Equus pszichiátereként, Az őrült naplójá-ban, A nagybőgő-ben, vagy az Amadeus-ban Salierit alakítani. De a filmjeiben itt maradt velünk. Egyet, amit tervezett, sajnos magával vitt.
Gyárfás Dóra
Emlékezés
Utcát neveznek el Darvas Ivánról szlovák szülőhelyén
2007. június 5. 08:46
Utcát neveznek el a múlt héten elhunyt Darvas Iván színművészről szlovák szülőhelyén, az egykori Gömör vármegyéhez tartozó Bején. Darvas Iván 1925. június 14-én ebben a - ma már Tornaljához csatolt - kis faluban, a Szent-Iványi család kastélyában született. A művész utoljára 2003-ban látta a szülőhelyét, a lepusztult kastélyt, amelynek néhány napja már új tulajdonosa van, és aki azt tervezi, hogy százmillió koronás ráfordítással felújítja az értékes épületet, az egykori földbirtokos-politikus Szent-Iványi József kastélyát.
Utcát neveznek el Darvas Ivánról szlovák szülőhelyén
2007. június 5. 08:46
Utcát neveznek el a múlt héten elhunyt Darvas Iván színművészről szlovák szülőhelyén, az egykori Gömör vármegyéhez tartozó Bején. Darvas Iván 1925. június 14-én ebben a - ma már Tornaljához csatolt - kis faluban, a Szent-Iványi család kastélyában született. A művész utoljára 2003-ban látta a szülőhelyét, a lepusztult kastélyt, amelynek néhány napja már új tulajdonosa van, és aki azt tervezi, hogy százmillió koronás ráfordítással felújítja az értékes épületet, az egykori földbirtokos-politikus Szent-Iványi József kastélyát.
Darvas Iván egyébként a második világháború után csak 1966-ban látta újra a szülőhelyét, amikor a Pozsonyhoz közeli Vöröskő várában Várkonyi Zoltánnal forgatta az Egy magyar nábob - Kárpáthy Zoltán című filmet, és a forgatás szünetében Bejébe utazott.
A művész utoljára 2003-ban fordult meg Bejében, amikor Tornalja díszpolgárává avatták. Akkor született meg a gondolat, hogy a bejei kastélykert mögött, ahol hajdan az 1847-től 1849-ig lelkészként szolgáló Tompa Mihály temploma állt, utcát nevezzenek el róla. Eredetileg úgy tervezték, hogy az utca - épp most folyó - felújítása utáni utcanévadó ünnepségre Darvas Ivánt is meghívják, aki azonban ezt már nem érhette meg.
Darvas Iván szülei - édesanyja, Jevdokimova Antonyina és édesapja, Darvas János tanár - néhány évig éltek a kis gömöri faluban, ahol a családfő Szent-Iványi József titkáraként dolgozott, majd a család Prágába költözött, ahol Darvas János a Prágai Magyar Hírlap munkatársa volt. Darvas Iván a prágai iskolaévek során tökéletesen megtanult csehül, amihez jó alapul szolgált "anyai" anyanyelve, az orosz. Darvas Iván halálának napjától a tornaljai városházán fekete zászló leng.
/MTI/
A művész utoljára 2003-ban fordult meg Bejében, amikor Tornalja díszpolgárává avatták. Akkor született meg a gondolat, hogy a bejei kastélykert mögött, ahol hajdan az 1847-től 1849-ig lelkészként szolgáló Tompa Mihály temploma állt, utcát nevezzenek el róla. Eredetileg úgy tervezték, hogy az utca - épp most folyó - felújítása utáni utcanévadó ünnepségre Darvas Ivánt is meghívják, aki azonban ezt már nem érhette meg.
Darvas Iván szülei - édesanyja, Jevdokimova Antonyina és édesapja, Darvas János tanár - néhány évig éltek a kis gömöri faluban, ahol a családfő Szent-Iványi József titkáraként dolgozott, majd a család Prágába költözött, ahol Darvas János a Prágai Magyar Hírlap munkatársa volt. Darvas Iván a prágai iskolaévek során tökéletesen megtanult csehül, amihez jó alapul szolgált "anyai" anyanyelve, az orosz. Darvas Iván halálának napjától a tornaljai városházán fekete zászló leng.
/MTI/
in memoriam Darvas Iván - Szimonov: Várj reám
kép: origo filmklub
kép: origo filmklub
<TABLE cellSpacing=3 cellPadding=0 align=left border=0><TBODY><TR><TD>
</TD><TD>in memoriam Darvas Iván Szimonov Várj reám.zip </TD></TR></TBODY></TABLE>
<TABLE cellSpacing=3 cellPadding=0 border=0><TBODY><TR><TD>
In memoriam
A Művészetek Völgyébe vándorol a Cella. Szakácsi Sándor és Őze Áron utolsó közös munkájának felvételét a POSZT off-programjaként már láthatta a közönség, aki akkor elmulasztotta, most részese lehet az élménynek, amit ez a rendkívüli előadás nyújt.
<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width=500 align=center border=0><TBODY><FORM name=ProgramKereso method=post><TR><TD class=cikkcim>A cella - Magister Villon nem adja meg magát - Kőbánya a Völgyben
</TD></TR><TR><TD>Film, színházi felvétel</TD></TR><TR><TD>
</TD></TR><TR><TD>Dátum: Július 31.</TD></TR><TR><TD>Kezdődik: 15:00 ; 17:00</TD></TR><TR><TD style="PADDING-TOP: 3px">In memoriam Szakácsi Sándor ( 80') Rendezte: Őze Áron, Szakácsi Sándor
</TD></TR></FORM></TBODY></TABLE>
cella a művészetek völgyében
A Művészetek Völgyébe vándorol a Cella. Szakácsi Sándor és Őze Áron utolsó közös munkájának felvételét a POSZT off-programjaként már láthatta a közönség, aki akkor elmulasztotta, most részese lehet az élménynek, amit ez a rendkívüli előadás nyújt.
július 31. (15h és 17h) - Monostorapáti, (önkormányzat díszterme)
Forrás: http://ozearon.uw.hu/1. oldal.htm
Forrás: http://ozearon.uw.hu/1. oldal.htm
<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width=500 align=center border=0><TBODY><FORM name=ProgramKereso method=post><TR><TD class=cikkcim>A cella - Magister Villon nem adja meg magát - Kőbánya a Völgyben
Őze Áron, Szakácsi Sándor
</TD></TR><TR><TD>Film, színházi felvétel</TD></TR><TR><TD>
Helyszín: MONOSTORAPÁTI (ÖNKORMÁNYZAT, DÍSZTEREM) - Szabadi Katalin művésznő 'Villon: Haláltántánc-ballada' című festménysorozat-installációjában
</TD></TR><TR><TD>Dátum: Július 31.</TD></TR><TR><TD>Kezdődik: 15:00 ; 17:00</TD></TR><TR><TD style="PADDING-TOP: 3px">In memoriam Szakácsi Sándor ( 80') Rendezte: Őze Áron, Szakácsi Sándor
Villon: Szakácsi Sándor ; Zene: Vukán György; Díszlet: Őze Áron ; Dramaturg, jelmez: Szakácsi Sándor
Ingyenes vetítések. Befogadóképesség 50 fő.
Ingyenes vetítések. Befogadóképesség 50 fő.
"...A titkot űztük mindahányan..." "...Költő vagyok... Száműzött senkiházi... Isten felkent papja... Dicsőségre született kiválasztott... Félig meggebedt, vert kutya... Szerelem széphangú énekese... Az utca utolsó ribancának is köpőcsészéje... Az emberséget levegőnél jobban szomjazó tiszta ember... Betörő, útonálló... Gyilkos!
Itt fogok megrohadni ennek az istenes szörnyetegnek a pincéjében, itt játszom el undorító haláltusámat, lélekből féreggé vetkezésemet, leselkedő szemek előtt bohóckodva. Ezek a koszos falak lesznek utolsó szavam meghallói..."
Valóban így lesz?... Mit jelentenek ezek a szavak? És hova vezet a többi? Törvény, hazugság, besúgás, álszentség, megalázottság, tehetetlenség, kiszolgáltatottság, hit, méltóság, akarat, vágy, szenvedély, magány, bomlott agy - avagy tisztánlátás, reménység, testvérharc, Isten, Haza, Becsület, kényszer, kínzás, költészet és szükség... Ki az a Főszemkígyó és hogy lesz az akasztófa köteléből gyermekjáték...?
Elmés találmány ám egy ilyen CELLA! Van benne fa, kötél, néhány kavics, egy bili és Villon a sorsával... de belefér egész nevetségesen esendő, ellentmondásokkal teli zavaros életünk!
Itt fogok megrohadni ennek az istenes szörnyetegnek a pincéjében, itt játszom el undorító haláltusámat, lélekből féreggé vetkezésemet, leselkedő szemek előtt bohóckodva. Ezek a koszos falak lesznek utolsó szavam meghallói..."
Valóban így lesz?... Mit jelentenek ezek a szavak? És hova vezet a többi? Törvény, hazugság, besúgás, álszentség, megalázottság, tehetetlenség, kiszolgáltatottság, hit, méltóság, akarat, vágy, szenvedély, magány, bomlott agy - avagy tisztánlátás, reménység, testvérharc, Isten, Haza, Becsület, kényszer, kínzás, költészet és szükség... Ki az a Főszemkígyó és hogy lesz az akasztófa köteléből gyermekjáték...?
Elmés találmány ám egy ilyen CELLA! Van benne fa, kötél, néhány kavics, egy bili és Villon a sorsával... de belefér egész nevetségesen esendő, ellentmondásokkal teli zavaros életünk!
Forrás: http://kapolcs.szinhaz.hu/
</TD></TR></FORM></TBODY></TABLE>
Pécsvárad
Ezer szállal kötődött ide Szakácsi Sándor is, aki ebben az évben már egy felsőbb páholyból szorít játszótársai sikeréért. Emlékét a kisváros is méltóképpen őrzi, az itt töltött boldog napok és sikeres előadások jelképeként idén egy fát ültetnek kollegái a várkertben. Szaki fáját, hogy ezután is, mindig és örökké köztük-köztünk legyen...
"...és Áronnal összenézünk, ott a te gesztenyefád alatt. Látod, mondtam, megérkezik. ... Indul újra a játék. Olyan keserves-boldogságos boldogan, mint annak előtte. Mi ott leszünk. És várunk, Szaki. Nagyon várunk.">>
/Forrás: http://ozearon.uw.hu/1.%20oldal.htm /
Ezer szállal kötődött ide Szakácsi Sándor is, aki ebben az évben már egy felsőbb páholyból szorít játszótársai sikeréért. Emlékét a kisváros is méltóképpen őrzi, az itt töltött boldog napok és sikeres előadások jelképeként idén egy fát ültetnek kollegái a várkertben. Szaki fáját, hogy ezután is, mindig és örökké köztük-köztünk legyen...
"...és Áronnal összenézünk, ott a te gesztenyefád alatt. Látod, mondtam, megérkezik. ... Indul újra a játék. Olyan keserves-boldogságos boldogan, mint annak előtte. Mi ott leszünk. És várunk, Szaki. Nagyon várunk.">>
/Forrás: http://ozearon.uw.hu/1.%20oldal.htm /
Emlékezés
A kőbányai Szent László plébániatemplom vegyes kórusa (többek között) Hidas Ferencre emlékezik 2007. július 28.-án 11.30 és 29.-én 10.00 órás kezdéssel a Monostorapáti Katolikus templomban.
Már 1994-ben, a Salzburgi Dómban nagy sikerrel mutatták be Hidas Frigyes 1992-ben komponált In honorem Reginae Pacis című miséjét.
Mindenkit szeretettel várnak!
A kőbányai Szent László plébániatemplom vegyes kórusa (többek között) Hidas Ferencre emlékezik 2007. július 28.-án 11.30 és 29.-én 10.00 órás kezdéssel a Monostorapáti Katolikus templomban.
Már 1994-ben, a Salzburgi Dómban nagy sikerrel mutatták be Hidas Frigyes 1992-ben komponált In honorem Reginae Pacis című miséjét.
Mindenkit szeretettel várnak!
Meghalt a doboslegenda
| 2007. 07. 28., 09:55 | Frissítve: 1 napja
A hepatitis C szövődményeibe halt bele Uncle John Turner, amerikai bluesdobos. A blues legendái közül mindenkivel játszott, aki számított.
Uncle John TurnerHatvankét éves korában meghalt Uncle John Turner, legendás amerikai bluesdobos. A texasi dobos Johnny Winter albinó gitáros legjobb barátja volt, de rajta kívül játszott többek között B. B. Kinggel, Freddie Kinggel és Jimi Hendrixszel. A hepatitis C szövődményei okozták a halálát.
A texasi Port Arturban született. Játszott Woodstockban, s tagja volt Johnny Winter csapatának, amellyel a gitáros elkészítette a The Progressive Blues Experiment, a Johnny Winter és a Second Winter című kitűnő albumait.
A már említett zenészeken kívül játszott a blues legendái közül Muddy Watersszel, Willie Dixonnal Albert Collinsszal és Lightnin Hopkinsszal. Egyik alapító tagja volt a Krackerjack nevű együttesnek, amelyben eleinte a fiatal Stevie Ray Vaughan, a repülőgép-balesetben elhunyt nagyszerű gitáros is játszott.
| 2007. 07. 28., 09:55 | Frissítve: 1 napja
A hepatitis C szövődményeibe halt bele Uncle John Turner, amerikai bluesdobos. A blues legendái közül mindenkivel játszott, aki számított.
Uncle John TurnerHatvankét éves korában meghalt Uncle John Turner, legendás amerikai bluesdobos. A texasi dobos Johnny Winter albinó gitáros legjobb barátja volt, de rajta kívül játszott többek között B. B. Kinggel, Freddie Kinggel és Jimi Hendrixszel. A hepatitis C szövődményei okozták a halálát.
A texasi Port Arturban született. Játszott Woodstockban, s tagja volt Johnny Winter csapatának, amellyel a gitáros elkészítette a The Progressive Blues Experiment, a Johnny Winter és a Second Winter című kitűnő albumait.
A már említett zenészeken kívül játszott a blues legendái közül Muddy Watersszel, Willie Dixonnal Albert Collinsszal és Lightnin Hopkinsszal. Egyik alapító tagja volt a Krackerjack nevű együttesnek, amelyben eleinte a fiatal Stevie Ray Vaughan, a repülőgép-balesetben elhunyt nagyszerű gitáros is játszott.
Elhunyt Kovács László operatőr
2007. július 22.
Meghalt Kovács László, a magyar származású világhírű filmoperatőr, hosszan tartó súlyos betegség után vasárnap hajnalban Beverly Hills-i otthonában - tudatta közleményében a Magyar Operatőrök Társasága (HSC). Vagyóczky Tibor operatőr, a HSC tagja az MTI-nek elmondta, a szomorú hírt személyesen a művész özvegye közölte vele telefonon. Kovács László 1956-ban végzett a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr szakán, még abban az évben emigrált, azóta az Egyesült Államokban élt és dolgozott.
Számos ismert film operatőre volt. Az Easy Rider (Szelid motorosok) című film hozta meg számára a világhírt, de olyan más híres filmeket is ő fényképezett, mint az Öt könnyű darab, Az utolsó mozielőadás, vagy a Papírhold, a Frances, a New York, New York és a Szabadítsátok ki Willit. Munkáját többször ismerték el a filmszakma jelentős díjaival.
Megkapta az Amerikai Filmakadémia Életműdíját is - emlékeztetett közleményben a HSC.
2007. július 22.
Meghalt Kovács László, a magyar származású világhírű filmoperatőr, hosszan tartó súlyos betegség után vasárnap hajnalban Beverly Hills-i otthonában - tudatta közleményében a Magyar Operatőrök Társasága (HSC). Vagyóczky Tibor operatőr, a HSC tagja az MTI-nek elmondta, a szomorú hírt személyesen a művész özvegye közölte vele telefonon. Kovács László 1956-ban végzett a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr szakán, még abban az évben emigrált, azóta az Egyesült Államokban élt és dolgozott.
Számos ismert film operatőre volt. Az Easy Rider (Szelid motorosok) című film hozta meg számára a világhírt, de olyan más híres filmeket is ő fényképezett, mint az Öt könnyű darab, Az utolsó mozielőadás, vagy a Papírhold, a Frances, a New York, New York és a Szabadítsátok ki Willit. Munkáját többször ismerték el a filmszakma jelentős díjaival.
Megkapta az Amerikai Filmakadémia Életműdíját is - emlékeztetett közleményben a HSC.
(MTI)
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
A fórumon a Filmzene topikon is megemlékeztek róla az Easy rider zenéjével: http://www.canadahun.com/forum/showpost.php?p=628053&postcount=45
Meghalt Spéter Erzsébet
NOL • Népszabadság online • 2007. augusztus 18.
Életének 92. évében pénteken este elhunyt Spéter Erzsébet kulturális mecénás - tudta meg az MTI a budapesti Szent Ferenc Kórháztól.
Az Egyesült Államokból hazatért Spéter Erzsébet a nyolcvanas évek közepén tűnt fel először a tévé képernyőjén, Vitray Tamás "Telefere" című műsorában. A különös fazonú, turbános, egyedi öltözködésű, senkihez sem hasonlítható, és meglehetősen szabadosan viselkedő idős hölgy egy csapásra az érdeklődés középpontjába került.
Spéter Erzsébet abban a műsorban jelentette be ország-világ előtt, hogy a Nemzeti Színház építésének javára húszezer dollárt ajánl fel. Nem sokkal később megalapította a kétszázezer dolláros Erzsébet-díjat, a hazai művészvilág legjobbjainak jutalmazására. A díj 1995-ben megszűnt.
NOL • Népszabadság online • 2007. augusztus 18.
Életének 92. évében pénteken este elhunyt Spéter Erzsébet kulturális mecénás - tudta meg az MTI a budapesti Szent Ferenc Kórháztól.
Az Egyesült Államokból hazatért Spéter Erzsébet a nyolcvanas évek közepén tűnt fel először a tévé képernyőjén, Vitray Tamás "Telefere" című műsorában. A különös fazonú, turbános, egyedi öltözködésű, senkihez sem hasonlítható, és meglehetősen szabadosan viselkedő idős hölgy egy csapásra az érdeklődés középpontjába került.
Spéter Erzsébet abban a műsorban jelentette be ország-világ előtt, hogy a Nemzeti Színház építésének javára húszezer dollárt ajánl fel. Nem sokkal később megalapította a kétszázezer dolláros Erzsébet-díjat, a hazai művészvilág legjobbjainak jutalmazására. A díj 1995-ben megszűnt.
2007-08-21 12:27
<!-- eTarget ContextAd Start -->[FONT=Tahoma, Arial, Helvetica]81 éves korában elhunyt Lakatos Menyhért író[/FONT]
Hosszantartó betegség után 81 éves korában kedden hajnalban elhunyt Lakatos Menyhért, cigány író.
<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width=470 align=center border=0><TBODY><TR vAlign=center><TD align=middle width="100%"><!-- Adserver zone (js): 38173, 330*247 billnoard nyitó --><SCRIPT type=text/javascript> // <![CDATA[ var ord=Math.round(Math.random()*100000000); document.write('<sc'+'ript type="text/javascript" src="http://ad.adverticum.net/js.prm?zona=38173&ord='+ord+'"></scr'+'ipt>'); // ]]></SCRIPT><SCRIPT src="http://ad.adverticum.net/js.prm?zona=38173&ord=13518582" type=text/javascript></SCRIPT><NOSCRIPT>
</NOSCRIPT></TD></TR></TBODY></TABLE>
Lakatos Menyhért Vésztőn született 1926. április 11-én. 1954-ben a nagykőrösi népi kollégium általános mérnöki szakán végzett és a szeghalmi járási tanács, igazgatási osztályvezetője lett. 1969-től a Magyar Tudományos Akadémia szociológiai kutatócsoportjának ciganológiai munkatársa volt. 1973-tól szabadfoglalkozású íróként dolgozott.
1988-tól a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének elnökévé választották. Az elmúlt csaknem húsz évben számos magyarországi cigány társadalmi és kulturális szervezetben tevékenykedett.
Több jelentős művét ismerheti az olvasóközönség Első, nagyobb lélegzetű szépirodalmi művével, a Füstös képek című önéletrajzi ihletésű regényével 1975-ben jelentkezett. Ez a regény szinte azonnal meghozta számára az országos ismertséget. A füstös képeket csaknem 30 nyelvre fordították le. Lakatos Menyhért ezzel a regényével szerzett nemzetközi hírnevet is.
Regényei mellett több mese, novellás és verses kötete jelent meg. Az Átok és szerelem című zenés ballada forgatókönyvét is ő írta. A cigány emancipációs mozgalom egyik elindítója volt.
Írói munkásságának elismeréseként, Füst Milán és József Attila díjakkal is kitüntették, és 1991-ben megkapta a Magyar Köztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendjét is.
Az "író cigány", ahogyan magáról mondta, 81 éves korában hunyt el.
(FH)
/Forrás: http://www.hirtv.hu/kultura/?article_hid=171388/
<!-- eTarget ContextAd Start -->[FONT=Tahoma, Arial, Helvetica]81 éves korában elhunyt Lakatos Menyhért író[/FONT]
Hosszantartó betegség után 81 éves korában kedden hajnalban elhunyt Lakatos Menyhért, cigány író.
<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=0 width=470 align=center border=0><TBODY><TR vAlign=center><TD align=middle width="100%"><!-- Adserver zone (js): 38173, 330*247 billnoard nyitó --><SCRIPT type=text/javascript> // <![CDATA[ var ord=Math.round(Math.random()*100000000); document.write('<sc'+'ript type="text/javascript" src="http://ad.adverticum.net/js.prm?zona=38173&ord='+ord+'"></scr'+'ipt>'); // ]]></SCRIPT><SCRIPT src="http://ad.adverticum.net/js.prm?zona=38173&ord=13518582" type=text/javascript></SCRIPT><NOSCRIPT>
Lakatos Menyhért Vésztőn született 1926. április 11-én. 1954-ben a nagykőrösi népi kollégium általános mérnöki szakán végzett és a szeghalmi járási tanács, igazgatási osztályvezetője lett. 1969-től a Magyar Tudományos Akadémia szociológiai kutatócsoportjának ciganológiai munkatársa volt. 1973-tól szabadfoglalkozású íróként dolgozott.
1988-tól a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetségének elnökévé választották. Az elmúlt csaknem húsz évben számos magyarországi cigány társadalmi és kulturális szervezetben tevékenykedett.
Több jelentős művét ismerheti az olvasóközönség Első, nagyobb lélegzetű szépirodalmi művével, a Füstös képek című önéletrajzi ihletésű regényével 1975-ben jelentkezett. Ez a regény szinte azonnal meghozta számára az országos ismertséget. A füstös képeket csaknem 30 nyelvre fordították le. Lakatos Menyhért ezzel a regényével szerzett nemzetközi hírnevet is.
Regényei mellett több mese, novellás és verses kötete jelent meg. Az Átok és szerelem című zenés ballada forgatókönyvét is ő írta. A cigány emancipációs mozgalom egyik elindítója volt.
Írói munkásságának elismeréseként, Füst Milán és József Attila díjakkal is kitüntették, és 1991-ben megkapta a Magyar Köztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendjét is.
Az "író cigány", ahogyan magáról mondta, 81 éves korában hunyt el.
(FH)
/Forrás: http://www.hirtv.hu/kultura/?article_hid=171388/
Hasonló témák
