Aggházi Gyula: "Dodó" néhai Jánosi Ágoston püspök balatoni yachtja
Aggházy Gyula (Dombóvár, 1850. március 20. – Budapest, 1919. május 23.), magyar festő, tanár.
A müncheni naturalista művészeti irányzat egyik hazai képviselője. Anekdotikus naturalista zsánerképei közül sokat a Műcsarnokban állítottak ki, s nagy sikerrel.
1869 és 1871 között a bécsi, majd 1871-től a müncheni akadémián tanult. 1874-ben visszatért Szolnokra, ám még ugyanabban az évben Párizsban Munkácsy Mihály tanítványa volt. 1876-ban visszatért Magyarországra, idejét a szolnoki művésztelep és Budapest között osztotta meg. Tanított az Iparművészeti Főiskolán, majd 1897-től a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Zsánerképeit gyakran állították ki a Műcsarnokban, az 1880-as és az 1890-es években igen népszerű volt országszerte. (Wikipédia)
Aggházy Gyula (Dombóvár, 1850. március 20. – Budapest, 1919. május 23.), magyar festő, tanár.
A müncheni naturalista művészeti irányzat egyik hazai képviselője. Anekdotikus naturalista zsánerképei közül sokat a Műcsarnokban állítottak ki, s nagy sikerrel.
1869 és 1871 között a bécsi, majd 1871-től a müncheni akadémián tanult. 1874-ben visszatért Szolnokra, ám még ugyanabban az évben Párizsban Munkácsy Mihály tanítványa volt. 1876-ban visszatért Magyarországra, idejét a szolnoki művésztelep és Budapest között osztotta meg. Tanított az Iparművészeti Főiskolán, majd 1897-től a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Zsánerképeit gyakran állították ki a Műcsarnokban, az 1880-as és az 1890-es években igen népszerű volt országszerte. (Wikipédia)
Almádi Kör
Almádi történetében a két fürdő-részvénytársaság mellett az Almádi Kör szerepe meghatározó volt. A részvénytársaságok elsősorban gazdasági tevékenységet folytattak, az Almádi Kör pedig szervezte a fürdőtelep társadalmi életét. Az évforduló alkalmából tekintsük át a kör megalakulásának körülményeit
Az 1880-as évek végén kezdődött el az a folyamat, aminek során Almádi igazi fürdőhellyé alakult át. Mind jobban előtérbe került az igény egy olyan szervezet megalakítására, amelyik szervezi a fürdőhely nyári programjait, összefogva a település érdekében tenni akaró embereket. A századfordulón számos újságcikk foglalkozik e témával. Így érkezett el 1902. december 7-e, amikor „az almádi-i nyaralók Almádi fürdő emelése céljából társaskört” alakítottak. Az alakuló ülés jegyzőkönyvének tanúsága szerint az eseményre Budapesten, a Bristol szálló dunaparti éttermében, este nyolc órakor került sor.
Dr. Óvári Ferenc ismertette a meghívottakkal az összejövetel célját, hangoztatta egy kör alakításának szükségességét. „Ajánlotta, hogy almádi fürdő emelése céljából, az almádi-i, budapesti és veszprémi, almádi-i birtokosokból, meg az Almádiban nyaralni szokott vendégekből alapíttatnék egy Almádi Kör.” A jelenlevők nagy lelkesedéssel elhatározták a kör azonnali megalakítását és hozzá is fogtak az alapszabálytervezet megtárgyalásához. A jegyzőkönyv tanúsága szerint azt általában és részleteiben megtrágyalták és csekély módosítással el is fogadták.
Ezután sort kerítettek a kör vezetőségének megválasztására. Elnökül felkérték dr. Óvári Ferencet, aki ezt el is vállalta. A vezetőség felépítése a következő volt: elnök, elnökhelyettes, négy alelnök, pénztáros, két ellenőr, két gazda, két előadás-rendező, könyvtáros, két titkár, két jegyző, továbbá 12 tagú választmány.
Díszelnökül (akkoriban védelnök) dr. Jánosi Ágoston c. püspök, dr. Edvy Illés Károly jogtudor (almádi birtokos), dr. Fenyvesy Ferenc főispán és dr. Romy Béla miniszteri tanácsos (almádi birtokos) választattak meg. Néhány ismert almádi birtokos, akik az első választott vezetőség tagjai voltak:
Kerényi Andor főszolgabíró alelnök
dr. Lenkey Vilmos fürdőorvos alelnök
dr. Véghely Kálmán főjegyző alelnök
Óvári Kálmán gazda
Szereday Leó újságíró, laptulajdonos, előadás-rendező
Duda Ferenc könyvtáros
dr. Jánosi József ügyvéd titkár
Gecső Lajos jegyző
Joó János vörösberényi plébános válaszmányi tag
gróf Zichy Hermann választmányi tag
Thury Etele vámosi ref. lelkész választmányi tag
A megalakuláskor megfogalmazott alapszabályokat az Almádiban 1903. augusztus 16-án megtartott rendes közgyűlés elfogadta. A szabályzatot, amely 40 §-ból állt, a Magyar Királyi Belügyminisztérium 1903. november hó 4-én záradékolta jóváhagyólag.
Megalakulásától folyamatosan szervezte Almádi nyári életét, valamint a téli budapesti összejöveteleket. A szezon programját nyomtatott formában előre kiadták, az egyes eseményekre pedig külön meghívó is készült. Sajnos nem írhatjuk azt, hogy 90 éves az Almádi Kör, mert sok társadalmi szervezettel együtt ez is megszűnt a zivataros időkben, pedig igen hasznos lett volna folyamatos működése. Nagyon reménykeltő az almádi baráti körök léte, amelyek utódai lehetnek az egykori Almádi Körnek, átvéve annak nemes hagyományait.
Írta: Schildmayer Ferenc
Almádi történetében a két fürdő-részvénytársaság mellett az Almádi Kör szerepe meghatározó volt. A részvénytársaságok elsősorban gazdasági tevékenységet folytattak, az Almádi Kör pedig szervezte a fürdőtelep társadalmi életét. Az évforduló alkalmából tekintsük át a kör megalakulásának körülményeit
Az 1880-as évek végén kezdődött el az a folyamat, aminek során Almádi igazi fürdőhellyé alakult át. Mind jobban előtérbe került az igény egy olyan szervezet megalakítására, amelyik szervezi a fürdőhely nyári programjait, összefogva a település érdekében tenni akaró embereket. A századfordulón számos újságcikk foglalkozik e témával. Így érkezett el 1902. december 7-e, amikor „az almádi-i nyaralók Almádi fürdő emelése céljából társaskört” alakítottak. Az alakuló ülés jegyzőkönyvének tanúsága szerint az eseményre Budapesten, a Bristol szálló dunaparti éttermében, este nyolc órakor került sor.
Dr. Óvári Ferenc ismertette a meghívottakkal az összejövetel célját, hangoztatta egy kör alakításának szükségességét. „Ajánlotta, hogy almádi fürdő emelése céljából, az almádi-i, budapesti és veszprémi, almádi-i birtokosokból, meg az Almádiban nyaralni szokott vendégekből alapíttatnék egy Almádi Kör.” A jelenlevők nagy lelkesedéssel elhatározták a kör azonnali megalakítását és hozzá is fogtak az alapszabálytervezet megtárgyalásához. A jegyzőkönyv tanúsága szerint azt általában és részleteiben megtrágyalták és csekély módosítással el is fogadták.
Ezután sort kerítettek a kör vezetőségének megválasztására. Elnökül felkérték dr. Óvári Ferencet, aki ezt el is vállalta. A vezetőség felépítése a következő volt: elnök, elnökhelyettes, négy alelnök, pénztáros, két ellenőr, két gazda, két előadás-rendező, könyvtáros, két titkár, két jegyző, továbbá 12 tagú választmány.
Díszelnökül (akkoriban védelnök) dr. Jánosi Ágoston c. püspök, dr. Edvy Illés Károly jogtudor (almádi birtokos), dr. Fenyvesy Ferenc főispán és dr. Romy Béla miniszteri tanácsos (almádi birtokos) választattak meg. Néhány ismert almádi birtokos, akik az első választott vezetőség tagjai voltak:
Kerényi Andor főszolgabíró alelnök
dr. Lenkey Vilmos fürdőorvos alelnök
dr. Véghely Kálmán főjegyző alelnök
Óvári Kálmán gazda
Szereday Leó újságíró, laptulajdonos, előadás-rendező
Duda Ferenc könyvtáros
dr. Jánosi József ügyvéd titkár
Gecső Lajos jegyző
Joó János vörösberényi plébános válaszmányi tag
gróf Zichy Hermann választmányi tag
Thury Etele vámosi ref. lelkész választmányi tag
A megalakuláskor megfogalmazott alapszabályokat az Almádiban 1903. augusztus 16-án megtartott rendes közgyűlés elfogadta. A szabályzatot, amely 40 §-ból állt, a Magyar Királyi Belügyminisztérium 1903. november hó 4-én záradékolta jóváhagyólag.
Megalakulásától folyamatosan szervezte Almádi nyári életét, valamint a téli budapesti összejöveteleket. A szezon programját nyomtatott formában előre kiadták, az egyes eseményekre pedig külön meghívó is készült. Sajnos nem írhatjuk azt, hogy 90 éves az Almádi Kör, mert sok társadalmi szervezettel együtt ez is megszűnt a zivataros időkben, pedig igen hasznos lett volna folyamatos működése. Nagyon reménykeltő az almádi baráti körök léte, amelyek utódai lehetnek az egykori Almádi Körnek, átvéve annak nemes hagyományait.
Írta: Schildmayer Ferenc
Csatolások
-
Balatonalmádi az 1900-as évek elején.jpg -
Balatonalmádi anno.jpg -
Balatonalmádi Mozi.jpg
Jer: nézd a Balatont!
Az idén az újvidéki Magyarszó napilap heti mellékletében a Tarka világban igy irtak a Balatonról:
Biztos, hogy a Balaton sem a régi már. Évek óta senkitől sem hallottam, hogy ott nyaralna. Leszámítva a zánkai gyermektábort, egy-egy rendezvényt, értekezletet a délvidékiek nemigen látogatják a magyar tengert. Sőt, nem is igen ismerik.
Azért vannak a „sáros” (a tó neve a szláv sár, vagyis blato szóból eredeztethető) tónak sok kitartó, visszatérő vendégei Magyarországról, Ausztriából, Németországból, egyáltalán a környékről. Mégis, úgy tűnik luxussal, kulturális vagy sportrendezvényekkel sem igen lehet annyi vendéget odavonzani már, mint egykoron, amikor a keleti blokk még aligha utazhatott gondtalanul az Adriára, a Földközi-tenger valamely partjára, akár távolabbi célpontig. Hivatalos adatok szerint a Balaton idegenforgalma az elmúlt 15 év alatt teljesen átrendeződött: miközben a külföldiek száma csökkent, a hazai vendégeké nőtt, de a vendégéjszakák száma minden igyekezet ellenére összességében visszaesett.
Ez a kép volt mellékelve...
Ime a további irás:
Épp ezért tiszteletre méltó az a törekvés, ahogyan a tó környékének lakossága kitartóan ragaszkodik a turizmushoz, a turistákhoz. Nézzük csak a borkínálatát – badacsonyi, -boglári, -füredi, csopaki, balatonmelléki –, vagy a gondozott történelmi emlékhelyek sokaságát – a tihanyi apátság temploma, vagy a keszthelyi Festetics-kastély magától értetődő célpont, de ugyancsak tanulságos, bár kevésbé ismert a balatonszentgyörgyi Csillagvár, vagy a somogyvári Széchenyi-kastély… –, a rendezvényeket, sporthorgászati csalogatókat, vitorlás versenyeket…! Ezenkívül: emlékezetes kiállítások, nyári színházi bemutatók édesgetik a Balatonhoz a látogatókat, csakúgy az egyházi emlékeink, mint a Tihanyi Bencés Apátság, és igazán bőven lehetne még sorolni a példákat.
Aki egyszer a Balatonnál járt, a szerelmese lesz – hát, ebben bíznak a helybeliek. Mert, mint mondják, mindenki másért szereti a Balatont: ezer program, ezer titkot rejtő, ezerarcú táj: rabul ejti az embert – itt élőt és ide vágyó, kíváncsi turistát egyaránt. A nyári szabadság, az egymást érő rendezvények épp úgy a Balatont jelentik, mint a természet csodálatos békéje, vagy a Balaton-felvidéki tanúhegyek felejthetetlen panorámája.
Még egy kép volt mellékelve:
És egy idézet:
„Jer: nézd a Balatont, mikor a nap reggeli lángja
Tükrözetén reszket, s mikor a hold fénye alatt ég!
Nézd a kék hegyeket, mint állnak sorba körülte,
Melyeken a nektár csorog és az öröm dala harsog.”
(Berzsenyi Dániel: A Balaton)
Szerintem A Balaton még mindig a régi itélve ebből a kiválóan müködő topikból
Az idén az újvidéki Magyarszó napilap heti mellékletében a Tarka világban igy irtak a Balatonról:
Biztos, hogy a Balaton sem a régi már. Évek óta senkitől sem hallottam, hogy ott nyaralna. Leszámítva a zánkai gyermektábort, egy-egy rendezvényt, értekezletet a délvidékiek nemigen látogatják a magyar tengert. Sőt, nem is igen ismerik.
Azért vannak a „sáros” (a tó neve a szláv sár, vagyis blato szóból eredeztethető) tónak sok kitartó, visszatérő vendégei Magyarországról, Ausztriából, Németországból, egyáltalán a környékről. Mégis, úgy tűnik luxussal, kulturális vagy sportrendezvényekkel sem igen lehet annyi vendéget odavonzani már, mint egykoron, amikor a keleti blokk még aligha utazhatott gondtalanul az Adriára, a Földközi-tenger valamely partjára, akár távolabbi célpontig. Hivatalos adatok szerint a Balaton idegenforgalma az elmúlt 15 év alatt teljesen átrendeződött: miközben a külföldiek száma csökkent, a hazai vendégeké nőtt, de a vendégéjszakák száma minden igyekezet ellenére összességében visszaesett.
Ez a kép volt mellékelve...
Ime a további irás:
Épp ezért tiszteletre méltó az a törekvés, ahogyan a tó környékének lakossága kitartóan ragaszkodik a turizmushoz, a turistákhoz. Nézzük csak a borkínálatát – badacsonyi, -boglári, -füredi, csopaki, balatonmelléki –, vagy a gondozott történelmi emlékhelyek sokaságát – a tihanyi apátság temploma, vagy a keszthelyi Festetics-kastély magától értetődő célpont, de ugyancsak tanulságos, bár kevésbé ismert a balatonszentgyörgyi Csillagvár, vagy a somogyvári Széchenyi-kastély… –, a rendezvényeket, sporthorgászati csalogatókat, vitorlás versenyeket…! Ezenkívül: emlékezetes kiállítások, nyári színházi bemutatók édesgetik a Balatonhoz a látogatókat, csakúgy az egyházi emlékeink, mint a Tihanyi Bencés Apátság, és igazán bőven lehetne még sorolni a példákat.
Aki egyszer a Balatonnál járt, a szerelmese lesz – hát, ebben bíznak a helybeliek. Mert, mint mondják, mindenki másért szereti a Balatont: ezer program, ezer titkot rejtő, ezerarcú táj: rabul ejti az embert – itt élőt és ide vágyó, kíváncsi turistát egyaránt. A nyári szabadság, az egymást érő rendezvények épp úgy a Balatont jelentik, mint a természet csodálatos békéje, vagy a Balaton-felvidéki tanúhegyek felejthetetlen panorámája.
Még egy kép volt mellékelve:
És egy idézet:
„Jer: nézd a Balatont, mikor a nap reggeli lángja
Tükrözetén reszket, s mikor a hold fénye alatt ég!
Nézd a kék hegyeket, mint állnak sorba körülte,
Melyeken a nektár csorog és az öröm dala harsog.”
(Berzsenyi Dániel: A Balaton)
Szerintem A Balaton még mindig a régi itélve ebből a kiválóan müködő topikból
Köd kupa Széplakon 2008-ban
Köd kupa Széplakon 2008-ban
A háziversenyünk fokozatosan átalakult valódi köd kupává egy napsütéses őszi napon, pontosan október 11-én 2008-ban. (Ez nem a hivatalos Köd Kupa!) Hasonló élményben vízen még nem volt részem. A tejfölszerű ködben araszolgatva (gyenge szél volt) alig lehetett tájékozódni. A kijelölt négyszögletű pálya egyik pontja a déli parton, másik az északin volt. A halvány képek között látható egy ezüst léghajó kupolája a parton, az Ezüstpart Hotel udvarán épp akkor zajló rendezvény alkalmából szerepelt dekorációként. Meglehetősen misztikus volt ebben a ködös hangulatban.
A zenei aláfestés: Sailing - London Symphony Orchestra
<iframe width="360" height="320" src="http://www.youtube.com/embed/elpd4e5WvsA" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
Köd kupa Széplakon 2008-ban
A háziversenyünk fokozatosan átalakult valódi köd kupává egy napsütéses őszi napon, pontosan október 11-én 2008-ban. (Ez nem a hivatalos Köd Kupa!) Hasonló élményben vízen még nem volt részem. A tejfölszerű ködben araszolgatva (gyenge szél volt) alig lehetett tájékozódni. A kijelölt négyszögletű pálya egyik pontja a déli parton, másik az északin volt. A halvány képek között látható egy ezüst léghajó kupolája a parton, az Ezüstpart Hotel udvarán épp akkor zajló rendezvény alkalmából szerepelt dekorációként. Meglehetősen misztikus volt ebben a ködös hangulatban.
A zenei aláfestés: Sailing - London Symphony Orchestra
<iframe width="360" height="320" src="http://www.youtube.com/embed/elpd4e5WvsA" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
Sch.E. a Köd Kupátok nagyon tetszett, igen, most jön a jövő héten az igazi Almádiban. A Dér Kupát már csak az vállalja be, aki nem fél a fagyos szelektől.
Nem tudom, hallottátok e, idén Európában a magyarok nyaraltak legkevesebben. Ez lenne a válaszom az újvidéki Magyar Szó cikkére.
Kasza Béla versei nekem is nagyon tetszenek, köszönöm, hogy feltetted kukta, a levelet is!
Nem tudom, hallottátok e, idén Európában a magyarok nyaraltak legkevesebben. Ez lenne a válaszom az újvidéki Magyar Szó cikkére.
Kasza Béla versei nekem is nagyon tetszenek, köszönöm, hogy feltetted kukta, a levelet is!
Lovasi Márton napokon
Lovasi Márton napokon
November 11-én 17.00 órától Márton Nap a faluházban. Tökfaragás, libavacsora, borszentelés, bormustra és kóstoló. A Snétberger Zenei Tehetség Központ diákjainak Márton napi előadása. Este pedig az elmaradhatatlan élőzene Nádasi Elemérrel.
Lovasi Márton napokon
November 11-én 17.00 órától Márton Nap a faluházban. Tökfaragás, libavacsora, borszentelés, bormustra és kóstoló. A Snétberger Zenei Tehetség Központ diákjainak Márton napi előadása. Este pedig az elmaradhatatlan élőzene Nádasi Elemérrel.
De szeretném meghallgatni a gyerekeket!
<iframe width="250" height="210" src="http://www.youtube.com/embed/-lNe67HhDjo" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
<iframe width="250" height="210" src="http://www.youtube.com/embed/-lNe67HhDjo" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
Lovas
Közúton a Balaton északi partján haladó 71-es útról észak felé letérve érhető el a település. Vasúti megálló legközelebb - a Székesfehérvár-Tapolca vonalon - Alsóörsön vagy Káptalanfüreden van.
Lovas a Balaton-part egyik legszebb fekvésű faluja. Nagyon szép errefelé a táj, a panoráma, a természet, a régi épületek, a pincék kedves látványt nyújtanak. A római korban lakott terület volt, ezt számos régészeti lelet igazolta. Határában népvándorlási sírokat is találtak. Az első írásos említése 1138-ból származik, "Luas" néven. A név a magyar ló állatnévvel vagy a lóval kapcsolatos foglalkozással keletkezhetett. A török időkben csaknem teljesen elnéptelenedett falu a XVIII. században éledt újjá. E század végén a fő megélhetési forrás a szőlőművelés, a nádvágás és a halászat volt.
A falu arról nevezetes, hogy itt találták meg az emberiség történelmének eddig ismert egyik legrégebbi bányáját. 1951-ben Lovas határában dolomit murvát fejtettek, amikor a munkások olyan csonteszközöket találtak, melyekről a régészek megállapították, hogy legalább 35-40 ezer évesek és bányászatra használták őket. Az ősember vörös agyagot bányászott ezen a területen, és feltehetően kultikus célra, vagy díszítésre használta fel. Közel 100 csonteszköz került elő a feltáráskor.
Közúton a Balaton északi partján haladó 71-es útról észak felé letérve érhető el a település. Vasúti megálló legközelebb - a Székesfehérvár-Tapolca vonalon - Alsóörsön vagy Káptalanfüreden van.
Lovas a Balaton-part egyik legszebb fekvésű faluja. Nagyon szép errefelé a táj, a panoráma, a természet, a régi épületek, a pincék kedves látványt nyújtanak. A római korban lakott terület volt, ezt számos régészeti lelet igazolta. Határában népvándorlási sírokat is találtak. Az első írásos említése 1138-ból származik, "Luas" néven. A név a magyar ló állatnévvel vagy a lóval kapcsolatos foglalkozással keletkezhetett. A török időkben csaknem teljesen elnéptelenedett falu a XVIII. században éledt újjá. E század végén a fő megélhetési forrás a szőlőművelés, a nádvágás és a halászat volt.
A falu arról nevezetes, hogy itt találták meg az emberiség történelmének eddig ismert egyik legrégebbi bányáját. 1951-ben Lovas határában dolomit murvát fejtettek, amikor a munkások olyan csonteszközöket találtak, melyekről a régészek megállapították, hogy legalább 35-40 ezer évesek és bányászatra használták őket. Az ősember vörös agyagot bányászott ezen a területen, és feltehetően kultikus célra, vagy díszítésre használta fel. Közel 100 csonteszköz került elő a feltáráskor.
Őskori bánya lovason
Lovas közelében találták meg az emberiség történelmének eddig ismert egyik legrégebbi bányáját. Az ősember vörös agyagot bányászott itt. Közel 100 csonteszköz került elő a feltáráskor.
1951-ben Lovas határában dolomit murvát fejtettek, amikor a munkások olyan csonteszközöket találtak, melyekről a régészek megállapították, hogy legalább 35-40 ezer évesek, és bányászatra használták őket. Az ősember vörös agyagot bányászott ezen a területen, és feltehetően kultikus célra vagy díszítésre használta fel. Közel 100 csonteszköz került elő a feltáráskor.
Megközelítés: a faluból induló sárga vagy zöld turistajelzésen a Királykúti- illetve Malom-völgy érintésével, vagy a 73-as veszprémi úton, a Fagyöngy vendéglőtől mintegy 1 km-re. Az országúttól a piros/sárga jelzésen kb. 100 m séta.
Szabadon látogatható!
Lovas közelében találták meg az emberiség történelmének eddig ismert egyik legrégebbi bányáját. Az ősember vörös agyagot bányászott itt. Közel 100 csonteszköz került elő a feltáráskor.
1951-ben Lovas határában dolomit murvát fejtettek, amikor a munkások olyan csonteszközöket találtak, melyekről a régészek megállapították, hogy legalább 35-40 ezer évesek, és bányászatra használták őket. Az ősember vörös agyagot bányászott ezen a területen, és feltehetően kultikus célra vagy díszítésre használta fel. Közel 100 csonteszköz került elő a feltáráskor.
Megközelítés: a faluból induló sárga vagy zöld turistajelzésen a Királykúti- illetve Malom-völgy érintésével, vagy a 73-as veszprémi úton, a Fagyöngy vendéglőtől mintegy 1 km-re. Az országúttól a piros/sárga jelzésen kb. 100 m séta.
Szabadon látogatható!
Földvár, Kvassay Jenő sétány
Földvár, Kvassay Jenő sétány
Kvassay Jenő (1850-1919) vízmérnök, a vízügyek országos vezetője, a Földművelésügyi Minisztérium vízrajzi osztályának egykori főnöke Földvár lelkes fejlesztője volt. A Balaton tudományos kutatása, a vízszabályozás és a balatoni kikötők építése terén kifejtett munkássága tette híressé Somogyban. Az ő elgondolásával létesült a később róla elnevezett sétány.
A hajóállomás épületétől induló, 1200 m hosszú Kvassay sétány Balatonföldvár dísze, a tópart legszebb sétahelye. A Balaton melletti települések között szinte egyedülálló, hogy több mint 1 km hosszú sétány vezet a part mentén. Platánsora megyei természetvédelem alatt áll. Helyi védelem alatt áll a Rákóczi Ferenc utca és a Somogyi Béla utca platánsora.
Földvár, Kvassay Jenő sétány
Kvassay Jenő (1850-1919) vízmérnök, a vízügyek országos vezetője, a Földművelésügyi Minisztérium vízrajzi osztályának egykori főnöke Földvár lelkes fejlesztője volt. A Balaton tudományos kutatása, a vízszabályozás és a balatoni kikötők építése terén kifejtett munkássága tette híressé Somogyban. Az ő elgondolásával létesült a később róla elnevezett sétány.
A hajóállomás épületétől induló, 1200 m hosszú Kvassay sétány Balatonföldvár dísze, a tópart legszebb sétahelye. A Balaton melletti települések között szinte egyedülálló, hogy több mint 1 km hosszú sétány vezet a part mentén. Platánsora megyei természetvédelem alatt áll. Helyi védelem alatt áll a Rákóczi Ferenc utca és a Somogyi Béla utca platánsora.
Zamárdi, Hősök Kápolnája
Zamárdi, Hősök Kápolnája
Zamárdi egyik vonzó szépségű épülete a Hősök Kápolnája, amely neobizánci stílusban épült Laki Benő plébános kezdeményezésére, és az ún. Kálvária-dombon áll .A tervezés Gecse Viktort dícséri. A gondolat is valószínűleg a hazafias érzelmű paptól indult el, az I. világháború különböző harcterein elesett zamárdi, szántódi és tóközi illetőségű katonáknak ne egy oly sok helységben látható huszadrangú szobor állíttassék, hanem minden idők emlékezetére egy szakrális épület, homlokzatán az elesetteket magához vonzó Krisztussal. Ő maga már nem érhette meg a kis kerek kápolna 1934-ben történt felszentelését, csak megpihenni térhetett oda, sírja a bejárattal szemben, középütt látható.
Zamárdi, Hősök Kápolnája
Zamárdi egyik vonzó szépségű épülete a Hősök Kápolnája, amely neobizánci stílusban épült Laki Benő plébános kezdeményezésére, és az ún. Kálvária-dombon áll .A tervezés Gecse Viktort dícséri. A gondolat is valószínűleg a hazafias érzelmű paptól indult el, az I. világháború különböző harcterein elesett zamárdi, szántódi és tóközi illetőségű katonáknak ne egy oly sok helységben látható huszadrangú szobor állíttassék, hanem minden idők emlékezetére egy szakrális épület, homlokzatán az elesetteket magához vonzó Krisztussal. Ő maga már nem érhette meg a kis kerek kápolna 1934-ben történt felszentelését, csak megpihenni térhetett oda, sírja a bejárattal szemben, középütt látható.
Balatonföldvár
A pár éve városi rangot kapott fürdőhely létrehozását Széchenyi Dénes gróf álmodta meg és fia, Imre – aki somogy főispánja volt – segítségével megvalósították. A volt Földvárpuszta helyén a főkertész (Schilhán József) az 1870-es évektől ligeteket varázsolt. Spur István – aki később a balatoni intézőbizottság első elnöke lett – tervei alapján 1894-ben elkezdődtek az építkezések. Luxus szállókat és villákat álmodtak meg. Az avatóünnepség 1896-ban volt. Két év múlva 3 szálló és 41 villa várta a vendégeket. 1904-re a fürdőtelep vezetékes vízzel, szennyvízcsatornával és villanyvilágítással rendelkezett, épült a kikötő. A mai kikötő az egyik legszebb a két zöld szigetével, s háttérben Tihany panorámájával.
A pár éve városi rangot kapott fürdőhely létrehozását Széchenyi Dénes gróf álmodta meg és fia, Imre – aki somogy főispánja volt – segítségével megvalósították. A volt Földvárpuszta helyén a főkertész (Schilhán József) az 1870-es évektől ligeteket varázsolt. Spur István – aki később a balatoni intézőbizottság első elnöke lett – tervei alapján 1894-ben elkezdődtek az építkezések. Luxus szállókat és villákat álmodtak meg. Az avatóünnepség 1896-ban volt. Két év múlva 3 szálló és 41 villa várta a vendégeket. 1904-re a fürdőtelep vezetékes vízzel, szennyvízcsatornával és villanyvilágítással rendelkezett, épült a kikötő. A mai kikötő az egyik legszebb a két zöld szigetével, s háttérben Tihany panorámájával.
Balatonendréd
A “mit csináljunk magunkkal a Balatonnál, ha éppen nem fogtunk ki strandidőt?” – tipikus kérdésére válaszunk , látogassunk el Balatonendrédre a Kájel Csipkemúzeumba. Ahol megismerkedünk a csipkemúzeummal, illetve az itteni csipkézés történetével, röviden:
A múlt évszázad elején (1908-ban) a parókián csipkeverő tanfolyamot szervezett a falu mintegy 50 lányának-asszonyának Kájel Endre református tiszteletes, hogy egyrészt a téli időszakra munkát (így pénz kereseti lehetőséget) biztosítson, másrészt a református hitet hatásosabban terjessze. A csipketelep vezetését később Koroknai Zsófia, a lelkész felesége vette át, ekkor 200 asszony dolgozott a keze alatt. A tanfolyamra szakembert hozatott. A munka jól haladt, és már 1911-ben az Országos Háziipari Szövetség bejegyezte a “Kájel csipkegyártó csipketelepet. A sikerrel működő csipkegyártás kisugárzó hatásaként körülbelül 30 csipketelep kezdte meg működését az országban.
Az Európa-szerte híres Kájel-csipke 1908-22-ig virágzott. Utána az angol gépi csipke az olcsósága miatt kiszorította a piacról. Pedig az országban Tokajtól Kaposvárig sokfelé volt csipkekészítő üzeme az endrédieknek. A Csipkeház (mely a Kossuth utca 30 alatt található) hitelesen mutatja be a helyi csipkeverés múltját és változásait
A “mit csináljunk magunkkal a Balatonnál, ha éppen nem fogtunk ki strandidőt?” – tipikus kérdésére válaszunk , látogassunk el Balatonendrédre a Kájel Csipkemúzeumba. Ahol megismerkedünk a csipkemúzeummal, illetve az itteni csipkézés történetével, röviden:
A múlt évszázad elején (1908-ban) a parókián csipkeverő tanfolyamot szervezett a falu mintegy 50 lányának-asszonyának Kájel Endre református tiszteletes, hogy egyrészt a téli időszakra munkát (így pénz kereseti lehetőséget) biztosítson, másrészt a református hitet hatásosabban terjessze. A csipketelep vezetését később Koroknai Zsófia, a lelkész felesége vette át, ekkor 200 asszony dolgozott a keze alatt. A tanfolyamra szakembert hozatott. A munka jól haladt, és már 1911-ben az Országos Háziipari Szövetség bejegyezte a “Kájel csipkegyártó csipketelepet. A sikerrel működő csipkegyártás kisugárzó hatásaként körülbelül 30 csipketelep kezdte meg működését az országban.
Az Európa-szerte híres Kájel-csipke 1908-22-ig virágzott. Utána az angol gépi csipke az olcsósága miatt kiszorította a piacról. Pedig az országban Tokajtól Kaposvárig sokfelé volt csipkekészítő üzeme az endrédieknek. A Csipkeház (mely a Kossuth utca 30 alatt található) hitelesen mutatja be a helyi csipkeverés múltját és változásait
A sepsiszentgyörgyi Laudate Kamarakórus Tihanyban (2011.06.17.)
A sepsiszentgyörgyi Laudate Kamarakórus Tihanyban (2011.06.17.)
1. Ave Maria (Jaques Arcadelt)
2. Ima rontás ellen (Szokolay Sándor)
3. LXXVII. zsoltár / Psalm 77: Az Istenhez az én szómat... (Louis Bourgeois - Claudin le Jeune)
4. Hogyha az Úr nem építi a házat (Halmos László)
5. Ave Maria (Sergei Rachmaninov)
<iframe width="260" height="215" src="http://www.youtube.com/embed/C-DMpvKthys" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
A sepsiszentgyörgyi Laudate Kamarakórus Tihanyban (2011.06.17.)
1. Ave Maria (Jaques Arcadelt)
2. Ima rontás ellen (Szokolay Sándor)
3. LXXVII. zsoltár / Psalm 77: Az Istenhez az én szómat... (Louis Bourgeois - Claudin le Jeune)
4. Hogyha az Úr nem építi a házat (Halmos László)
5. Ave Maria (Sergei Rachmaninov)
<iframe width="260" height="215" src="http://www.youtube.com/embed/C-DMpvKthys" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
Bartos Zsuzsa: Szent György-hegy, Kasza Béla:Muzsika e táj
Kasza Béla: MUZSIKA E TÁJ
Az arany itt nem jelző,
az aranyfény fogalom,
ahogy napsugár ölelte
a hegyet szabadon.
Felhő mögül jött elő,
gyengéd-vad hírtelen,
csodálatos pillanat,
könnybe lábadt szemem.
Reggeli aranyfény
a Szent György-hegy ruhája,
búcsúzó szívünknek
örökös a vágya,
hogy bár elvisz a vonat,
visszatérünk újra,
mert muzsika e táj,
tisztán pendül húrja.
Kasza Béla: MUZSIKA E TÁJ
Az arany itt nem jelző,
az aranyfény fogalom,
ahogy napsugár ölelte
a hegyet szabadon.
Felhő mögül jött elő,
gyengéd-vad hírtelen,
csodálatos pillanat,
könnybe lábadt szemem.
Reggeli aranyfény
a Szent György-hegy ruhája,
búcsúzó szívünknek
örökös a vágya,
hogy bár elvisz a vonat,
visszatérünk újra,
mert muzsika e táj,
tisztán pendül húrja.
Csatolások
-
Bartos Zsuzsa Szent György-hegy.jpg -
Bartos Zsuzsa Szent György-hegy tavasszaljpg.jpg
Híres villák Földváron
Híres villák Földváron
Petőfi S. u. 9. Kulipintyó
Széchényi Viktor (1871–1945) Földvárpuszta örököse, Fehér vármegye és Székesfehérvár szabad királyi város főispánja volt. Széchényi Zsigmond (1898–1967) Széchényi Viktor fia, író, híres Afrika-vadász. Villájuk a Kulipintyó volt.
Széchényi Viktor kiskorú volt, amikor Földvárpusztát örökölte, ezért a fürdőhely kialakításán gyámja Széchényi Imre és édesapja Széchényi Dénes fáradozott. Széchényi Zsigmond gyermekkorában töltött több időt a földvári villában. Mezőgazdasági tanulmányokat 1919–23 között Münchenben, Stuttgartban, Cambridgeben végzett. 1927-ben indul első afrikai vadászútjára Szudánba.
Később járt Kenyában, Egyiptomban, Tanganyikában, Ugandában, Líbiában. 1935-ben Alaszkában vadászott, 1937-ben Indiában. 1947-től 50-ig az Erdészeti központ felügyelője, 1951-ben a Mezőgazdasági Múzeum, később a keszthelyi Helikon Könyvtár munkatársa. 1960-ban részt vett a Magyar Nemzeti Múzeum Kelet-Afrika expedíciójában. 1964-ben volt a kilencedik kelet-afrikai vadászútja.
Nem szólnak az életrajzi adatok a kitelepítésről, internálásról, hallgat a mellőzésről, elvadászott vagyonról. Történelmi nevének megfelelő, ízig-vérig magyar életszemléletére, derűs egyéniségére jellemző a következő adoma: 1956 után megkérdezték tőle: „Hogy lehet az, hogy Ön nem disszidált? Széchényi Zsigmond így válaszolt: „Zsiga foglalkozott evvel, a gondolattal, de a Széchényi nem engedte.” A gondolkodó, a kitűnő vadász, a világjáró utazó tekint ránk máig méltán sokat olvasott könyveiből. Művei több kiadásban, másfélmillió példányszámban, hat nyelven jelentek meg: Csui (leopárd) 1930-ban, majd 1934 és 1942 között, Elefántország (1934), Hengergőhomok (1935), Alaszkában vadásztam (1937), Nahar (1940), Két kecske (1942), A szarvas selejtezése (1948), Afrikai tábortűzek (1959), Ahogy elkezdődött (1961), Ünnepnapok (1963) (Halála után jelent meg).
Híres villák Földváron
Petőfi S. u. 9. Kulipintyó
Széchényi Viktor (1871–1945) Földvárpuszta örököse, Fehér vármegye és Székesfehérvár szabad királyi város főispánja volt. Széchényi Zsigmond (1898–1967) Széchényi Viktor fia, író, híres Afrika-vadász. Villájuk a Kulipintyó volt.
Széchényi Viktor kiskorú volt, amikor Földvárpusztát örökölte, ezért a fürdőhely kialakításán gyámja Széchényi Imre és édesapja Széchényi Dénes fáradozott. Széchényi Zsigmond gyermekkorában töltött több időt a földvári villában. Mezőgazdasági tanulmányokat 1919–23 között Münchenben, Stuttgartban, Cambridgeben végzett. 1927-ben indul első afrikai vadászútjára Szudánba.
Később járt Kenyában, Egyiptomban, Tanganyikában, Ugandában, Líbiában. 1935-ben Alaszkában vadászott, 1937-ben Indiában. 1947-től 50-ig az Erdészeti központ felügyelője, 1951-ben a Mezőgazdasági Múzeum, később a keszthelyi Helikon Könyvtár munkatársa. 1960-ban részt vett a Magyar Nemzeti Múzeum Kelet-Afrika expedíciójában. 1964-ben volt a kilencedik kelet-afrikai vadászútja.
Nem szólnak az életrajzi adatok a kitelepítésről, internálásról, hallgat a mellőzésről, elvadászott vagyonról. Történelmi nevének megfelelő, ízig-vérig magyar életszemléletére, derűs egyéniségére jellemző a következő adoma: 1956 után megkérdezték tőle: „Hogy lehet az, hogy Ön nem disszidált? Széchényi Zsigmond így válaszolt: „Zsiga foglalkozott evvel, a gondolattal, de a Széchényi nem engedte.” A gondolkodó, a kitűnő vadász, a világjáró utazó tekint ránk máig méltán sokat olvasott könyveiből. Művei több kiadásban, másfélmillió példányszámban, hat nyelven jelentek meg: Csui (leopárd) 1930-ban, majd 1934 és 1942 között, Elefántország (1934), Hengergőhomok (1935), Alaszkában vadásztam (1937), Nahar (1940), Két kecske (1942), A szarvas selejtezése (1948), Afrikai tábortűzek (1959), Ahogy elkezdődött (1961), Ünnepnapok (1963) (Halála után jelent meg).
Hasonló témák
