Noha korábban úgy tűnt, hogy 5 éves türelmi időt adna az Európai Bizottság az elektromos áram hatósági árszabályozásának kivezetésére, most kiderült: a jogszabály elfogadása után azonnal meg kell szüntetni a tagállamokban az ilyen gyakorlatot.
Miután egy hete az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta téli energiacsomagját, a tagállami szakminiszterek már át is tekintették a főbb irányelveket egy hét eleji, informális munkaebéden. Az EU soros elnöki tisztét betöltő Szlovákia tájékoztatása szerint a kormánytagok legtöbb kételye éppen a Magyarországot is érintő energiaár-szabályozás kivezetésével, valamint a szén energiamérlegen belüli helyével és a megújulók energiahálózatba való betáplálásával kapcsolatban fogalmazódott meg. A Bruxinfo értesülése szerint az árszabályozás témájában elsősorban Magyarország és – valamivel visszafogottabban – Franciaország képviselője hallatta a hangját.
Bizottsági források első tájékoztatásából még úgy tűnt, hogy a háztartások által felhasznált villamos energia központi árszabályozását en bloc egy ötéves időszak leteltével kell majd csak kivezetniük azoknak az EU-tagállamoknak, ahol jelenleg ilyet alkalmaznak. A jogszabálytervezetet áttanulmányozva azonban egy ennél árnyaltabb kép rajzolódik ki. A módosított irányelv (a villamos energia belső piacának közös szabályaira vonatkozó 2003/54-es irányelv) hatálybalépésétől számított öt évig kizárólag az energiaszegény vagy a védendő háztartási fogyasztókra szabott hatósági árakat lehetne fenntartani. Amiből megfigyelők szerint az is következik, hogy a háztartások egészére vonatkozó, nem a rászorultság kritériumán alapuló általános rezsicsökkentés nem felelne meg az új szabályoknak.
Átmeneti kivétel
A védendő fogyasztókkal is csak átmeneti kivételt tennének, ugyanis a Bizottság azt szeretné (ez áll az irányelv-módosítás 5. cikkében), ha a tagállamok főszabályként a villamos energia árszabásába való beavatkozás nélkül, célzott módon gondoskodnának az energiaszegény és a védendő háztartási fogyasztók védelméről. „Az áramszolgáltatók szabadon kell, hogy eldöntsék, milyen áron szállítják az áramot a fogyasztóknak.
“ A tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk az áramszolgáltatók közötti tényleges verseny biztosítása érdekében”
– olvasható a szövegben.
Orbán Viktor múlt pénteki interjújában a rendelkezéssel kapcsolatban azt mondta: „Az Európai Unió téved, amikor azt gondolja, hogy a verseny az árak csökkenéséhez vezet. Én azt tapasztaltam, hogy az energiaszektorban ez nem így van. A verseny nem az árak csökkenéséhez vezet, hanem
“ mindenfajta háttéralkuk eredménye következtében az árak emelkedéséhez vezet.”
A Magyar Energiakereskedők Szövetségének statisztikái szerint azonban jelen esetben a kormányfő téved. Miközben a lakossági energiaárakat az állam szabályozza, addig az ipari fogyasztóknál a piac határozza meg az árat. Idén az áramért a családoknak 37,59 forintot kell fizetniük kilowattonként, míg a cégeknek 34,6 forintot. A gáz esetében a lakossági számlán valamivel több mint 80 forint szerepel köbméterenként, míg az ipari felhasználóknál ugyanekkora mennyiségért csak 60 forint.
A Németh Szilárd rezsibiztos által benyújtott törvénymódosítás – a kormányzati kommunikáció szerint – épp a rezsicsökkentés eredményeit hivatott megvédeni Brüsszellel szemben. A jogszabály ismét rendeletalkotási jogkört adna a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak, a jelenlegi határozathozatali helyett. Ez a szervezet dönt a rezsiszolgáltatók által fizetendő rendszerhasználati díj mértékéről – ez a tétel adja ma a lakossági gáz árának 34, az áram költségének 48 százalékát. Amennyiben a hivatal elnöke rendeletben határozza meg a szolgáltatók díjait, a cégek elesnek az érdemi jogorvoslati lehetőségtől – ezt a gyakorlatot korábban bírálta az Európai Bizottság, ezért idén nyár elején módosították az elnöki jogkört határozatra rendeletről. Ezt csinálná a kormányzat most vissza, rendeleti jogkörre.
A rezsi nagyobbik része
Az Európai Bizottság javaslata azonban nem érintené amúgy sem azt az állami jogkört, hogy a rendszerhasználati díjakat a hivatal állapítsa meg – erre akkor is lehetőség lenne, ha az EU jogalkotó szervezetei elfogadnák a mostani javaslatokat. Épp így nem érinti a brüsszeli csomag a gáz árszabályozását sem – márpedig Magyarországon a legtöbb lakóingatlanban a rezsi döntő részét a gázfogyasztás teszi ki.
A Bizottság elképzeléseiről a tagállami vezetőkből álló Tanács és az Európai Parlament együtt fog dönteni. A Tanácsban elvileg a szavazatok minősített többsége kell majd az irányelv elfogadásához. A szóban forgó javaslat azonban egy átfogó energiacsomag része, így nagyon valószínű, hogy az árszabályozást is más kérdésekkel együtt, azokkal szoros összefüggésben tárgyalják majd.
VS.
Miután egy hete az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta téli energiacsomagját, a tagállami szakminiszterek már át is tekintették a főbb irányelveket egy hét eleji, informális munkaebéden. Az EU soros elnöki tisztét betöltő Szlovákia tájékoztatása szerint a kormánytagok legtöbb kételye éppen a Magyarországot is érintő energiaár-szabályozás kivezetésével, valamint a szén energiamérlegen belüli helyével és a megújulók energiahálózatba való betáplálásával kapcsolatban fogalmazódott meg. A Bruxinfo értesülése szerint az árszabályozás témájában elsősorban Magyarország és – valamivel visszafogottabban – Franciaország képviselője hallatta a hangját.
Bizottsági források első tájékoztatásából még úgy tűnt, hogy a háztartások által felhasznált villamos energia központi árszabályozását en bloc egy ötéves időszak leteltével kell majd csak kivezetniük azoknak az EU-tagállamoknak, ahol jelenleg ilyet alkalmaznak. A jogszabálytervezetet áttanulmányozva azonban egy ennél árnyaltabb kép rajzolódik ki. A módosított irányelv (a villamos energia belső piacának közös szabályaira vonatkozó 2003/54-es irányelv) hatálybalépésétől számított öt évig kizárólag az energiaszegény vagy a védendő háztartási fogyasztókra szabott hatósági árakat lehetne fenntartani. Amiből megfigyelők szerint az is következik, hogy a háztartások egészére vonatkozó, nem a rászorultság kritériumán alapuló általános rezsicsökkentés nem felelne meg az új szabályoknak.
Átmeneti kivétel
A védendő fogyasztókkal is csak átmeneti kivételt tennének, ugyanis a Bizottság azt szeretné (ez áll az irányelv-módosítás 5. cikkében), ha a tagállamok főszabályként a villamos energia árszabásába való beavatkozás nélkül, célzott módon gondoskodnának az energiaszegény és a védendő háztartási fogyasztók védelméről. „Az áramszolgáltatók szabadon kell, hogy eldöntsék, milyen áron szállítják az áramot a fogyasztóknak.
“ A tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk az áramszolgáltatók közötti tényleges verseny biztosítása érdekében”
– olvasható a szövegben.
Orbán Viktor múlt pénteki interjújában a rendelkezéssel kapcsolatban azt mondta: „Az Európai Unió téved, amikor azt gondolja, hogy a verseny az árak csökkenéséhez vezet. Én azt tapasztaltam, hogy az energiaszektorban ez nem így van. A verseny nem az árak csökkenéséhez vezet, hanem
“ mindenfajta háttéralkuk eredménye következtében az árak emelkedéséhez vezet.”
A Magyar Energiakereskedők Szövetségének statisztikái szerint azonban jelen esetben a kormányfő téved. Miközben a lakossági energiaárakat az állam szabályozza, addig az ipari fogyasztóknál a piac határozza meg az árat. Idén az áramért a családoknak 37,59 forintot kell fizetniük kilowattonként, míg a cégeknek 34,6 forintot. A gáz esetében a lakossági számlán valamivel több mint 80 forint szerepel köbméterenként, míg az ipari felhasználóknál ugyanekkora mennyiségért csak 60 forint.
A Németh Szilárd rezsibiztos által benyújtott törvénymódosítás – a kormányzati kommunikáció szerint – épp a rezsicsökkentés eredményeit hivatott megvédeni Brüsszellel szemben. A jogszabály ismét rendeletalkotási jogkört adna a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak, a jelenlegi határozathozatali helyett. Ez a szervezet dönt a rezsiszolgáltatók által fizetendő rendszerhasználati díj mértékéről – ez a tétel adja ma a lakossági gáz árának 34, az áram költségének 48 százalékát. Amennyiben a hivatal elnöke rendeletben határozza meg a szolgáltatók díjait, a cégek elesnek az érdemi jogorvoslati lehetőségtől – ezt a gyakorlatot korábban bírálta az Európai Bizottság, ezért idén nyár elején módosították az elnöki jogkört határozatra rendeletről. Ezt csinálná a kormányzat most vissza, rendeleti jogkörre.
A rezsi nagyobbik része
Az Európai Bizottság javaslata azonban nem érintené amúgy sem azt az állami jogkört, hogy a rendszerhasználati díjakat a hivatal állapítsa meg – erre akkor is lehetőség lenne, ha az EU jogalkotó szervezetei elfogadnák a mostani javaslatokat. Épp így nem érinti a brüsszeli csomag a gáz árszabályozását sem – márpedig Magyarországon a legtöbb lakóingatlanban a rezsi döntő részét a gázfogyasztás teszi ki.
A Bizottság elképzeléseiről a tagállami vezetőkből álló Tanács és az Európai Parlament együtt fog dönteni. A Tanácsban elvileg a szavazatok minősített többsége kell majd az irányelv elfogadásához. A szóban forgó javaslat azonban egy átfogó energiacsomag része, így nagyon valószínű, hogy az árszabályozást is más kérdésekkel együtt, azokkal szoros összefüggésben tárgyalják majd.
VS.
.
