Megvan az első földméretű bolygó egy csillag lakhatósági zónájában
A NASA Kepler-űrtávcsövének segítségével a csillagászok rátaláltak az első olyan földméretű bolygóra, amely a csillaga lakhatósági zónájában kering, vagyis akkora távolságra a központi égitestjétől, ahol tartósan folyékony állapotban lehet a víz a bolygó felszínén.
Habár korábban is találtak már exobolygókat más csillagok lakhatósági zónájában, de ezek mind legalább 40%-kal nagyobbak mint a Földünk.
A most felfedezett,
Kepler-186f jelölést kapott planéta az első, amely a leginkább a bolygónkhoz hasonlíthat.
Művészi elképzelés a Kepler-186f-ről, az első földméretű exobolygóról, amely a csillaga lakhatósági
zónájában kering.
Forrás: NASA Ames/SETI Institute/JPL-Caltech.
A Kepler-186f felfedezése jelentős előrelépés a Földhöz hasonló bolygók megtalálásához vezető úton, de a további felfedezésekhez, és a bolygók összetételének, vagy akár légköri jellemzőinek megméréséhez a jövőbeli űrtávcsövekre (pl. TESS, vagy a James Webb űrtávcső) lesz szükség.
A Kepler-186f mérete már ismert – kb. 10%-kal nagyobb átmérőjű, mint a Földünk –, de a tömege, kémiai összetétele még nem, azt azonban már korábbi kutatások alapján sejtjük, hogy az ekkora méretű planéták nagy valószínűséggel kőzetbolygók.
A Kepler-186 rendszer kb. 500 fényév távolságra található a
Hattyú csillagkép irányában, és a most felfedezetten kívül négy másik bolygót is ismerünk már benne, melyek egy fél naptömegű és napátmérőjű, hűvös, M típusú vörös törpecsillag körül keringenek.
Az M törpék a leggyakoribb csillagok a Galaxisunkban, a teljes csillagpopuláció 70%-át alkotják, így igen nagy a valószínűsége, hogy az első, életet is hordozó bolygót egy M törpe körül fogjuk megtalálni.
A Kepler-186f 130 nap alatt kerüli meg a csillagát, ekkora távolságban harmadannyi energiát kap tőle, mint a Föld a Naptól, vagyis ez a bolygó a lakhatósági zóna külső határán helyezkedik el.
A felszínén állva a csillagát deleléskor körülbelül olyan fényesnek látnánk, mint mi “itthon” a Napot napnyugta előtt egy órával.
A lakhatósági zóna (zöld sáv) távolsága különböző felszíni hőmérsékletű csillagoktól.
Felül a Naprendszerünk belső bolygói, alul a Kepler-186 rendszer bolygói láthatók.
Forrás: NASA.
Persze az, hogy egy bolygó a lakhatósági zónában kering, még nem jelenti azt, hogy lakható is.
A felszíni hőmérséklet például nagyban függhet a légkörétől, az esetleges felszíni óceánok áramlásaitól, a bolygó tengelyforgási periódusától (lásd pl. korábbi cikkünket a
homár alakú óceánokról).
http://www.csillagaszat.hu/hirek/asztrofizika-hirek/af-exobolygok/homar-alaku-oceanok/
A rendszer többi négy, ismert bolygója (Kepler-186b, c, d, e) a központi csillagot rendre 4, 7, 13 és 22 nap alatt kerüli meg, vagyis jóval közelebb keringenek, mint az f, így a felszínük olyan forró, hogy az általunk ismert élet nem lehetséges rajtuk.
Ezek a bolygók egyébként kevesebb mint másfélszer akkorák, mint a Föld.
A belső Naprendszer, és a Kepler-186 rendszer méretarányos összehasonlítása.
Forrás: NASA Ames/SETI Institute/JPL-Caltech.
A Naprendszeren kívüli élet keresésének következő lépése a Föld ikertestvérének – vagyis olyan földméretű bolygónak, ami egy napszerű csillag lakhatósági zónájában kering – megtalálása, valamint a bolygók és bolygólégkörök kémiai összetételének pontos mérése lesz.
A Kepler-űrtávcső, ami több mint 150000 csillag fényváltozását monitorozta folyamatosan, éveken át, az első műszer volt, amellyel képesek voltunk földméretű bolygókat kimutatni más csillagok körül.
A Kepler által megfigyelt égterület.
A négyzetek az együttesen 95 megapixeles felbontású CCD-detektorok által lefedett égrészt jelölik.
F:.csillagaszat.hu/hirek
http://www.nasa.gov/ames/kepler/nas...-habitable-zone-of-another-star/#.U1XlBFV_uSp
.