Hires Nok

Melitta témája a 'Nő és férfi' fórumban , 2012 Augusztus 16.

  1. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    [h=1]Ezért végezték ki a történelem legtitokzatosabb nőjét[/h]Tragédia a legendás kémnő múltjában


    Mata Hari (eredeti polgári nevén Margaretha Geertruida Zelle) holland származású bártáncosnő. A francia hadbíróság 1917. október 17-én a Németország számára végzett kémkedés vádjában bűnösnek találta és Párizsban kivégeztette.
    [h=2]Egy frízföldi lány[/h]A hollandiai Frízföldön fekvő Leeuwarden városban született 1876. augusztus 7-én, egy kohóépítő munkás és egy háztartásban dolgozó asszony egyetlen leánygyermekeként.

    • Margarethanak három idősebb fiútestvére volt.
    • Gyermekkorának nagy részét a város egyik régi patrícius házában töltötte, ahová a család 1876-ban költözött. Margaretha-t a családban Grietje néven szólították.
    • Édesapja egy sapkaüzletet működtetett a városban, de üzleti spekulációk után 1891-ben csődbe ment. Ugyanebben az évben meghalt az édesanyja is, ekkor a család Amszterdamba költözött. Édesapja a kikötővárosban újból megnősült és új felesége pénzéből egy kis petróleumboltot nyitott.
    • Margaretha-t anyai nagyanyja vette magához, majd frízföldi Sneek városkában élő nagybátyjához került. A nagybácsi hamarosan Leiden város óvónő-képző intézetébe íratta be Margaretha-t, aki azonban abbahagyta tanulmányait és egy Hágában élő másik nagybácsihoz költözött.
    1895-ben Hágában, a Nieuws van den Dag című újság hirdetése útján ismerte meg későbbi férjét. Az addig agglegényként élő McLeod 20 évvel volt idősebb Margaretha-nál. A férfi katonatiszt volt és megismerkedésük után nem sokkal vissza kellett térnie az akkor Hollandia fennhatósága alatt álló Kelet-Indiák gyarmatra. A jelentős korkülönbség ellenére Margaretha-t teljesen magával ragadta a férfi fellépése, kitüntetései és egyenruhája.
    [​IMG]
    [h=2]Az élet Holland-Indiában[/h]18 éves korában, 1895. július 11-én feleségül ment a skót Rudolf MacLeod tengerésztiszthez. McLeod skót nemesi famíliából származott. A házaspár a mézesheteket a németországi Wiesbadenben töltötte. 1896. január 30-án, hét hónappal az esküvő után született meg első gyermekük, Norman John.

    • 1897. május 1-jén a család a Prinses Amalie nevű gőzös fedélzetén Batáviába, Jáva szigetére költözött. McLeod az egyik jávai kisváros holland helyőrségének vezetője lett.
    • 1898. május 2-án megszületett a család Luisa Johanna nevű első lánygyermeke. A kezdetben boldog családi idill hamarosan rémálommá változott, MacLeod nem tudta levetkőzni természetét, rengeteget ivott és gyakorta bántalmazta feleségét és gyermekeit.
    • Wilhelmina királynő trónra lépésének évfordulójára készített színdarabban Margaretha játszotta az egyik főszerepet, ez volt első nyilvános fellépése.
    • 1899-ben a család elhagyta Jávát és Szumátrára költözött. Margaretha csak két hónap késéssel tudta követni férjét. A távkapcsolat hozta elő házasságuk első problémáit. McLeod telegramjaiban minduntalan takarékosságra intette ifjú feleségét, de eltérő életkorukból és személyiségükből is számos probléma adódott. A pár elidegenedett egymástól.
    • 1899. július 8-án mérgezés következtében meghalt a család egyetlen fiúgyermeke, John, míg Luisa Johanna életét csak a gyors orvosi segítség mentette meg. Pár héttel később a kolerában haldokló főbérlőjük beismerte, hogy mérget tett a gyermekek ételébe, hogy a McLeod által a hozzátartozóira kimért büntetéseket megtorolja. Norman John halála végérvényesen tönkretette a házasságot.
    • 1900-ban McLeod kilépett a holland hadseregből és Sindanglaja szigetre költöztek. Itt McLeod közölte Margarethaval, hogy el fogja hagyni. Margaretha elhatározta, hogy, még ha így el is veszíti gyermekét, elhagyja a családot, és új életet kezd. Így Hollandiába való visszatérésük után, 1905-ben Párizsba szökött. Hamarosan, minttáncosnő és kurtizán bukkan fel.
    [HR][/HR]
     
    Sch.E., Zsafi, fantomember és 1 másik tag kedveli ezt.
  2. TH6777

    TH6777 Vendég

    Árpád-házi Szent Margit

    [​IMG]

    (
    Klissza, 1242. január 27.Margit-sziget, 1270. január 18.) IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő leánya,Szent Erzsébet unokahúga.


    A vesztett muhi csata után IV. Béla király feleségével, Laszkarisz Mária bizánci hercegnővel együtt Dalmáciába menekült. Ott, Klissza várában született Margit leányuk 1242. január 27-én. Szülei – a tatároktól elszenvedett vereség miatti kétségbeesésükben – felajánlották őt Magyarország megmentéséért.

    Margit ennek megfelelően hároméves korában a
    veszprém
    i domonkos apácákhoz került, és ott gondos nevelésben részesült.
    Nevelőnője Olympiades nővér volt.
    Később a
    Nyulak szigetén lévő zárdába került át, amelyet apja építtetett. Itt került sor Margit fogadalomtételére 1254-ben.
    Később két alkalommal is lehetősége lett volna fogadalma visszavonására, hiszen minden bizonnyal megkapta volna a felmentést apja kérésére.
    Ő azonban visszautasította
    II. Ottokár cseh király, valamint a lengyel király házassági ajánlatát is.
    A keresztények az önfegyelmezés és keresztény szeretet példaképének tekintik.
    A legalacsonyabb rendű munkát is szívesen végezte, és a legrosszabb ruhákban járt.

    Napjait munkában, éjszakáit imádságban töltötte.

    A róla szóló, 1510-ből fennmaradt legenda szerint jövendőmondó képességekkel is rendelkezett, amellyel olykor apjának is segítségére volt diplomáciai gondjai megoldására.

    1270
    . január 18-án
    halt meg a Margit-szigeti kolostorban.

    Ravatalát
    1271 körül Albert és Péter lombardiai szobrászok faragták meg vörös márványból, egyes részeit pedig fehér márványból.

    Legendája szerint holtteste halála után három hétig nem indult oszlásnak, ráadásul rózsaillatot árasztott.

    Boldoggá avatása már
    1276-ban megtörtént, szentté avatására azonban évszázadokat kellett várni.

    Tiszteletét
    1789-ben hivatalosan is engedélyezték, végül XII. Piusz pápa1943-ban avatta szentté.

    [​IMG]
     
  3. TH6777

    TH6777 Vendég

    Székely Éva

    [​IMG]

    (
    Budapest, 1927. április 3. –) úszónő.

    Aranyérmet nyert az 1952. évi nyári olimpiai játékokonHelsinkiben.

    Az
    1956. évi nyári olimpiai játékokon ezüstérmet szerzett.

    [​IMG]


    Világ-, Európa-, magyar csúcs összesen: 117.Olimpiai-, Főiskolai VB-, magyar bajnokság összesen 68.



    ÉLETE

    1939–1941 között az
    FTC úszója volt. 1945–1947 között az ÚTE, 1947–1948 között pedig a Neményi Madisz versenyzője volt. 1949–1956 között a BVSC-nél szerelpelt.

    1945–1956 között válogatott, 200 m mellúszásban. 1952-ben olimpiai bajnok lett
    Helsinkiben 200 m mellúszásban. 1956-ban ezüstérmes lett a Melbourne-i olimpián szintén 200 m mellúszásban. 1947-ben EB ezüstérmes, a világon az első nő, aki a 200 m-t végigpillangózta. 1947–1951 között 8-szoros főiskolai világbajnok. 1969-től mesteredző. 1985–1989 között a Start SE társelnöke volt.

    Pályafutását megtörték a II. világháború előtti megkülönböztető törvények. Már 1940-ben, 13 évesen tagja volt az ifjúsági folyamúszó bajnokságot nyert FTC váltónak. Tehetsége többéves kényszerszünet után Sárosi Imre segítségével bontakozhatott ki. A Monte-Carlo-i Eb-én (1947-ben) második lett, majd a londoni olimpián csak helyezést szerzett. De Helsinkiben már nem talált legyőzőre. A világon elsőként pillangózta végig a 200 méteres távot. 33 egyéni bajnokságot nyert, 36 országos és 10 világrekordot állított fel. Melbourne-ben ezüstéremmel fejezte be pályafutását. Később gyógyszerészként dolgozott a Vasutas-kórházban. Közben edzősködött. Első számú tanítványa Andrea lánya mind nagyobb sikereket aratott. 14 évesen két döntőben úszótt Mexikóban. A barcelonai Eb-n (1970) két aranyat nyert. De nagy álma a müncheni olimpián nem vált valóra.

    A 100 méteres háton a remélt arany helyett csak harmadik lett, ami érthetően nagy csalódást jelentett a család számára. A bajnoknő abbahagyta az edzősködést, Móci unokáját, az ismert vízilabdását (Hesz Mátét) istápolta. Súlyos szemműtéten esett át. Floridában beiktatták az úszósport halhatatlanjai közé és itthon is tagja lett a legjobb magyar sportolók egyesületének. Több sikeres könyvet jelentetett meg, „Sírni csak a győztesnek szabad” című művével altalános elismerést váltott ki. .Kivételes, példaértékű életútja elismeréseként 2006-ban Nemzetközi Fairt Play díjjal tüntették ki.



    DÍJAI

    [​IMG]


    1976
    -ban bekerül azegyesült államokbeliFort Lauderdaleben működő Hall of Fame, a vizes sportok - így az úszás és a vízilabda - hírességeit befogadó csarnok tagjai közé

    1986-ban Gyermekekért díjban részesítették.

    2004 óta a Nemzet Sportolója.

    2007. augusztus 20-án példaértékű sportolói és edzői életpályája elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével(polgári tagozat) tüntették ki.

    2011Prima díj


    MAGÁNÉLETE

    [​IMG] [​IMG] [​IMG]



    Székely Éva lánya
    Gyarmati Andrea hát- és mellúszó, aki az 1972. évi nyári olimpiai játékokon nyert 2 érmet Münchenben. Székely Éva volt férje Gyarmati Dezső vízilabdázó.






    [​IMG]
    [​IMG] [​IMG]
     
  4. TH6777

    TH6777 Vendég

    ANGELA DAVIS
    amerikai filozófus

    [​IMG]

    Angela Yvonne Davis (Birmingham, Alabama, Amerikai Egyesült Államok, 1944. január 26. –) amerikai újbaloldali filozófus, a hippi-korszak egyik emblematikus szereplője.

    Angela Davis Alabamában nőtt fel, ahol akkoriban még az afroamerikaiakszabályozott rasszista elkülönítést szenvedtek el. Innen a liberálisSan Franciscóba került egyetemre, ahol a legkiválóbb tanároktól, köztük az újbaloldaliHerbert Marcuse-től tanultfilozófiát.

    Az egyetem elvégzése után oktató lett ugyanott. Tagja lett az Egyesült Államok Kommunista Pártjának.


    Amikor részt vett szerelme testvérének fegyveresen elkövetett börtönszabadítási kísérletében, el kellett hagynia az egyetemet.

    Ronald
    Reagan – akkor kaliforniai kormányzó – ezt mondta:
    „Ez a nő soha többé nem állhat katedrára Kaliforniában.”

    [​IMG]


    A szabadítási kísérletnek öt halottja volt. Angela Davis ezután bujkált. Az FBI által leginkább keresett tíz bűnöző egyike volt. Elfogása után tizenhat hónapot töltött előzetes letartóztatásban, majd bűnszövetségben elkövetett emberölés vádjával bíróság elé került. Állítólag tőle kapták a többiek a fegyvereket. E vád alól nem sikerült tökéletesen tisztáznia magát, de az esküdtszék a növekvő hazai és nemzetközi tiltakozó mozgalom hatására felmentette.

    Ezt követően sok országban megfordult azoknak a szervezeteknek a meghívására, amelyek a kiszabadításáért küzdöttek.

    Járt a Szovjetunióban és Magyarországon is.

    A baloldali értelmiség, a diákmozgalmak ifjúsága és a kommunista országok ünnepelték.

    A múlt század hatvanas éveinek egyik sztárja volt Ernesto Che Guevara, Daniel Cohn-Bendit, Joan Baez és
    Bob Dylanmellett.

    [​IMG]

    A szocialista béke megteremtése érdekében kifejtett tevékenységéért a SzovjetunióNemzetközi Lenin-békedíjjal tüntette ki.


    1980-ban az amerikai Kommunista Párt alelnökjelöltje volt. Később kilépett a Pártból.

    Visszatért a kaliforniai egyetemre és férjhez ment egy afroamerikai egyetemi tanárhoz.


    Ma a
    Kaliforniai EgyetemSanta Cruz-i részlegében a társadalmi tudat, a közgondolkodás történetének professzora.

    Foglalkozik kulturális és zenei témákkal, a feminizmussal, a fekete nők egyenjogúságával.

    Elnöknője egy, a börtönök megszüntetéséért harcoló mozgalomnak.


    Leszbikusságát
    1997-
    ben vállalta fel az Out magazin hasábjain.


    Önéletrajza magyarul is megjelent, 1977-ben.

    [​IMG]

     
  5. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    [​IMG]
    Világcsúcs: 82 évesen lett Ironman az apáca


    A napokban teljesítette a kanadai Ironman-viadalt egy 82 éves apáca: Madonna Buder 16 óra 32 perces eredménnyel ért célba 3,8 kilométer úszás, 180 kilométer kerékpározás és 42 kilométer futás után.

    Buder egy pap tanácsára kezdett el futni 48 évesen, 55 évesen pedig már első triatlonversenyén vett részt. Az apáca a 800, az 1500, az 5000 és a 10 000 méteres síkfutó számokban csúcstartónak számít korosztályában a szenior olimpiákon.

    Sokkal kevesebbet tréningezek, mint a többi triatlonos, de már évtizedek óta ezt csinálom, az életem részévé vált a sport. Így semmi különlegeset sem látok abban, hogy ilyen idősen is versenyzek. Ha valamint igazán akarunk, azt el is tudjuk érni. Ha meg sem próbáljuk, akkor hibát követünk el. Hiszen az erőfeszítés már önmagában siker
    – fogalmazott Madonna nővér.

    Némi jó értelemben vett irigységgel gratulálok a hölgynek, hiszen valószínűleg kiváló állapotban lehet a szervezete ebben a szép korban is, s nincsenek gerinc vagy ízületi problémái. Én annak idején 8 óra 4 perc alatt teljesítettem az összesen 226 kilométeres távot, de hat éve nem vagyok aktív, így biztosan megremegne a térdem egy ilyen megmérettetés rajta előtt. A hite fantasztikus erőt adhat számára. Kitűnő példakép ő az emberek, s főként a mai fiatalság számára
     
    Sch.E. és Zsafi kedveli ezt.
  6. TH6777

    TH6777 Vendég

    Németh Marika

    [​IMG]


    Németh Marika (
    Pécs, 1925. június 26.Budapest, 1996. február 26.) Jászai Mari-díjas magyar operett-énekesnő, színésznő, primadonna.


    Élete és Pályafutása

    Pályájának első állomásaként, 1946-ban egy évadra a Vígszínházhoz szerződött. Következő éveben végezte el az Országos Színészegyesület színiiskoláját.

    Ezután a
    Művész Színháztagja lett. 1949–1965 között, majd 1969-től ismét a Budapesti Operettszínházművésze volt.

    A köztes időben, 1965 és 1969 között az
    NSZK-ban, először Koblenzben, majd Kölnben játszott, de különösen csengő, utánozhatatlan hangját, játékát megismerték Ausztriában, Ausztráliában, Olaszországban, Kanadában, Hollandiában vagy az Egyesült Államokban is.


    [​IMG] [​IMG]

    Legnagyobb sikereit
    Kálmán Imreoperettjeiben aratta:


    volt
    Sylvia a Csárdáskirálynőben, címszerep a Marica grófnőben,

    Fedóra
    A cirkuszhercegnőben.

    De Lehár Ferenc számos operettjében is felejthetetlen alakítást nyújtott:

    volt Glavári Hanna a
    Víg özvegyben és Liza A Mosoly országában.


    A
    Budapesti Operettszínház örökös tagja.



    Több filmben is játszott:


    Mágnás Miska
    Díszelőadás
    Falusi idill
    Fuss, hogy utolérjenek!
    A koldusdiák



    Az NSZK-ból való visszatérte után ment férjhez Marik Péterszínészhez


    1996-ban hunyt el, a
    Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra


    [​IMG]


    DIJAK, KITÜNTETÉSEK:

    Jászai Mari-díj

    Érdemes művész

    Kiváló művész


    [​IMG]

     
  7. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    Canadaban tobbszor jart az utolso alkalommal Marik Peterrel a ferjevel a Nagymama c. darabban szerepeltek.

    Nem csak muveszkent volt kivalo ,hanem kozvetlensegevel mindenkit meghoditott. Nagy kedvence volt a canadai magyaroknak.
     

    Csatolt fájlok:

    Sch.E., AndiC és Zsafi kedveli ezt.
  8. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    [​IMG]
    MADAME CURIE A MUNKA ASSZONYA



    Az ősi kínai város, Tai-Jü-Fu egyik templomában az ország bölcseinek, a híres császároknak és az emberiség jótevőinek képei láthatók. Az emberiség jótevői között Madame Curie képe néz a templomlátogatókra.
    Ki ez az asszony, akit szülőhazájától, Lengyelországtól és Franciaországtól, ahol élt és dolgozott, ilyen messze is ismernek, tisztelnek?
    Madame Curie rendkívüli ember volt. 1903-ban a fizikai, 1911-ben a kémiai Nobel-díjjal tüntették ki. Tudása sorolta volna a jótevők közé? Inkább értékes egyénisége, melyet a szerénység, az alázat, a naglelkűség ereényei mellett kiemelkedően jellemzett a munka szenvedélyes szeretete. Azellemi és fizikai munka egyaránt betöltötte életét. A munka szenvedélyes gyakorlása nem nyomorította el személyiségét, inkább adottságai, tehetsége keretein belül a tökéletességig bontakoztatta ki. Mindez kitűnik a lánya által írott könyvből. Eva Curie dokumentumregényéből néhány tényt emelek ki, hogy azok sejtessék a munka erényének nagyságát Madame Curie életében.
    Már 17 éves korában házitanítóként munkát vállal. 18 évesen nevelőnői állást vállal, hogy nővére megkezdhesse egyetemi tanulmányait. Hat éven át napi 7 órát foglalkozik a rábízott gyermekekkel, napi 2-3 órát pedig azokkal a szegény írni-olvasni nem tudó parasztgyerekekkel, akiket önként magára vállalt.
    24 évesen kerül Párizsba. A Sorbonne egyetem hallgatója lesz. Tanulmányainak szentel minden időt. A barátkozás örömét fedezi fel az egyetemi közös munkában. Boldogan vállalja a fizikai intézet laboratóriumában a kutatói feladatokat. A férfi, aki később férje lesz, a bájos lányban a renkívüli munkaszeretet értékét is meglátja. Házasságkötésük után naponta 8 órát laboratóriumban, utána 2-3 órát a háztartásban dolgozik.
    Majd következik 4 év, melynek minden napja azt jelenti, hogy Madame Curie fizikus, kémikus, szakmunkás, mérnök és napszámos munkát végez. Egy rideg hangárban - ez a laboratóriumuk-az első gramm rádiumot saját kezével dolgozza fel nyolc tonna szurokérc üledékéből.
    Közben, 1899 és 1904 lüuütt 32 tudományos munkát ír részben önállóan, részben férjével, s más tudósokkal közösen. Felfedező munkájuk mellett, mely egyaránt szellemi s fizikai terhelést jelent, az egyetemen, a főiskolán megélhetésükért tanítanak.
    Pierre Curie baleset áldozata lesz. Az özvegy férje egykori szavaiból merít erőt: "Bármi történjen is, még ha úgy érzi is az ember, hogy testéből elszáll a lélek, még akkor is kell dolgozni"
    S Madame Curie tovább, talán még nagyobb intenzitással dolgozik. 1911-ben megkapja a kémiai Nobel-díjat. Egyetemen tanít. Lányait neveli, akik hálásan emlékeznek vissza rá, mert szívükbe ültette a munka szeretetét. Anyjuk milliomossá tehette volna őket, de azt tartotta természetesnek, ha maguk keresik meg a megélhetéshez szükséges pénzt.
    Párizsban és Varsóban laboratóriumot szervez és irányít.
    Tudományos munkájától a háború téríti el, de a munkát, mely neki való, megtalálja. 20 röntgenkocsit rendel, 200 röntgenállomást hoz létre, hogy vizsgálják a sebesülteket és gyógyítsák a beteegeket. Több, mint egymillió embert vizsgálnak meg az által szervezett állomásokon. Első idegenkedésük után a sebészek rájönnek, mekkora segítséget ad nekik Madame Curie a röntgennel! Ő maga is részt vesz a felvételek készítésében. Másokat is megtanít rá. Radiaológiai tanfolyamot indít, hogy tudását átadja.
    Nagyon gyakorlati tudását. Efogadják a Curie-terápiát!
    A háború után már az egész világon ismerik a nevét. Amekikában előadássorozatot tart. Megnyeri a szíveket a pénz világában életfelfogásával, mely megveti a haszonlesést, s mindennél értékesebbnek ítéli a tudomány és az emberiség szolgálatát.
    1922-ben az orvos-akadémikusok kezdeményezésére a Francia Tudományos Akadémia tagjává választják. Február 7-én a díszünnepségen az akadémia elnöke így köszöntötte Madame Curie-t.
    "A nagy tudóst, a nemes szívű asszonyt köszöntjük Önben, aki önmegtagadóan a tudományos munkának szentelte életét. Köszöntjük Önben a hazafit, aki békében és háborúban mindig többet tett, mint amit a kötelessége volt. Ön az első nő Franciaországban, akiből akadémikus lett, de találtunk volna-e rá méltóbbat?"
    Az akadémia elnök kérdését mi így fogalmazhatjuk meg: eszményeket kereső szívünk talál-e méltóbb embert, akiben a munka erénye úgy mutatkozik be, mint az emberi személyt széppé, nemessé gazdagító érték? Kiben lássuk meg, hogy a munka, akár fizikai, akár szellemi, nem a pénztjelenti elsősorban, hanem belső értéket, mely emberivé nemesít?!
    Kína ősi városában az emberiség jótevői között tisztelik Madame Curie-t. Vajon azért, mert az általa felfedezett rádiummal milliókat és milliókat gyógyítottak és gyógyítanak? Vagy azért is, mert egyéniségéből a munka (etikai érték!) úgy ragyogott elő, mint szurokércből az értékes rádium?
    Kérdések, melyekre neked kell válaszolni.
    A munka mint erény, erkölcsi érték, hétköznapjaidban meg kell hogy valósuljon. Ha megvalósul BENNED, akkor becsülni fogank azok, akik között élsz, akikért élned kell, akiket szeretsz.
    A munka által. És a munka által önmagad is szereted...
    [​IMG]
     

    Csatolt fájlok:

    Sch.E., AndiC és Zsafi kedveli ezt.
  9. AndiC

    AndiC Kormányos Fórumvezető Kormányos

    Madame de Pompadour

    madame de pompadour1.jpg

    Madame de Pompadour
    , alias Jeanne-Antoinette Poisson 1721. december 29-én született kétes hírű, de jómódú, és polgári származású szülők gyermekeként Párizsban. Anyja a város legszebb asszonya hírében állt, amit boldogulása érdekében nem mulasztott el kihasználni. Jeanne-Antoinette körültekintő nevelésben részesült, előbb zárdában, majd a család előkelő párizsi otthonában, ahol neves tanárok csiszolták született bájjal párosuló, kiváló képességeit. Szépsége, műveltsége, karakteres stílusa, valamint kapcsolatai révén megnyíltak előtte a társadalmi élet legfontosabb színterei, a szalonok.

    1741-ben házasságot kötött Charles Guillaume Le Normant d'Étioles-lal, akihez a fáma szerint elsősorban a férfi nemesi címe vonzotta. Párizshoz közeli kastélyukban válogatott társaság időzött, többek között Fontenelle, Montesquieu és haláláig közeli barátja, az akkor már európai hírű Voltaire. Otthonában Madame d'Étioles színházat rendezett be, ahol maga is fellépett színészi tehetségét, szép énekhangját felvillantva. Lassanként a legelőkelőbb társaságba is bekerült, és híre hamarosan a királyi udvarba is eljutott. Ő azonban ennél többre vágyott. A legenda szerint egy jósnő már kilencéves korában azt jövendölte neki, hogy egyszer a király szeretője lesz. Valahányszor XV. Lajos az Étioles-hez közeli erdőben vadászgatott, rendszeresen feltűnt egy nyitott hintó, benne egy szép fiatalasszonnyal, aki után az uralkodó hamarosan érdeklődni kezdett.

    A király először 1745-ben vitte Versailles-ba a férjétől akkor már különváltan élő későbbi Madame Pompadourt. Az udvar a hölgy polgári származása miatt csak rövid, gáláns kalandra számított kettejük között, de tévedtek. Pompadour tudta, hogy a tartós sikerhez szépsége önmagában nem elegendő. A király megbecsülésén felül meg akarta nyerni a királyné, Mária Leszczynska és az udvar pártfogását is. Színházi társulatot szervezett Versailles-ban, amelybe hercegek és hercegnők számára megtiszteltetés volt bekerülni. A nyitó előadáson Moliere Tartuffe-je volt műsoron 1747-ben. Ez az asszony, aki képes volt két évtizeden át elbűvölni és lenyűgözni a fásult, élvhajhász királyt, lovagolt és táncolt, rajzolt és metszeteket készített, énekelt és szavalt, s a legkifinomultabb műértéssel olvasott el és ítélt meg minden új művet - drámát, filozófiai írást, regényt és államelméletet.

    [​IMG]
    XV. Lajos gyakran látogatta a királyi palota második emeletén lakó kedvesét. Ha minisztereivel tárgyalt, közben rejteklépcsőn is lejuthatott szeretőjéhez. Ilyenkor a miniszterek kénytelenek voltak megvárni őt, hogy fenntartsák a látszatot: mindvégig az ország ügyeivel volt elfoglalva az uralkodó. Pompadour időről-időre vacsorát adott lakosztályában, és különös kegynek számított, ha valaki meghívást kapott ezekre. Eközben Madame Pompadour mind nagyobb befolyásra tett szert az udvarnál. 1752-től már a király gálaasztalánál is ott állott a széke, 1756-ban pedig udvarhölggyé nevezték ki, miután szakított "botrányos" életével. (A királyné udvarhölgyének ugyanis "makulátlannak" kellett lennie.)

    A márkinő leköltözött a földszintre, intim kapcsolata megszűnt a királlyal, az uralkodó barátja lett. Befolyása azonban nem csökkent, és továbbra is maitresse déclarée (bejelentett szerető) maradt. Saját dolgozószobájában rendszeresen találkozott miniszterekkel és a királlyal. Beleszólása volt a külpolitikába, és nem kis szerepet játszott az európai diplomácia nagy fordulatában (ranversement des alliances): elősegítette a francia-osztrák szövetség létrehozását, ami a hétéves háború kirobbanása idejére (1756) átrendezte a szövetségi rendszert. Franciaország azonban a háborút kedvezőtlen békékkel zárta, s a kudarcért a közvélemény elsősorban a kegyencnőre hárította a felelősséget.

    Madame Pompadour pénzügyei is ártottak jó hírének: óriási összegeket költött építkezésekre, ruhákra, ékszerekre, szerencsejátékra. Fontosnak tartotta azonban a művészetek és a tudományos élet pártolását is. Rokonszenvezett a felvilágosodással, olyan embereket támogatott, mint Montesquieu és Rousseau, Voltaire pedig az ő közbenjárásával emelkedhetett a halhatatlanok közé. Elévülhetetlen érdemeket szerzett abban is, hogy 1762-re megjelenhetett az Enciklopédia mind a 17 kötete, de az illusztrációkat tartalmazó további 11 kötet megjelenését (1772) már nem érhette meg.


    Megítélése a kortársak és az utókor szemében is ellentmondásos. Kétségtelen, hogy "Őfelsége, az Alsószoknya" - ahogy II. Frigyes porosz király nevezte - rendkívüli asszony volt. A király közeli és megbecsült barátja maradt egészen 1764. április 15-én bekövetkezett haláláig, s XV. Lajos őszintén megsiratta őt.
    A legnagyobb királyi kegy halálakor érte őt: a királyi palotában hunyhatta le örökre szemét, ott, ahol erre a királyi család tagjain kívül senki halandónak nem volt joga. forrás mult-kor.hu.

    madamedepompadour.jpg madame-de-pompadour7.jpg
     
    Zsafi, Sch.E. és Melitta kedveli ezt.
  10. Sch.E.

    Sch.E. Állandó Silver Tag

    Ma volt Ingrid Bergman születésnapja.
    (
    Stockholm, 1915. augusztus 29.London, 1982. augusztus 29.) Oscar-díjas svéd színésznőSvédország fővárosában, Stockholmban született, evangélikus családban. Két éves volt, amikor édesanyja, a német származású Friedel Adler meghalt. 13 éves koráig édesapja, Justus Bergman nevelte, majd annak halála után rokonokhoz került. A stockholmi Királyi Drámai Színházban tanult. Első kis szerepét 1934-ben kapta az Óváros grófja című filmben. Tucatnyi svéd filmszerep után 1939-ben választotta ki David O. Selznick egy korábbi, 1936-ban készült svéd nyelvű filmje, az Intermezzo angol nyelvű remake-jének főszerepére. A film hatalmas siker lett, és „Svédország fényes ajándéka” megérkezett Hollywoodba.
    Néhány svéd filmdarab és három sikeres amerikai film után az 1942-es, klasszikussá vált CasablancábanHumphrey Bogart oldalán játszott. Két évvel később megkapta az első Oscar-jelölését az 1943-as Akiért a harang szól filmszerepéért. A rákövetkező évben a legjobb színésznőnek járóOscar-díjat vehette át az 1944-ben készült Gázláng filmbeli alakításáért. Az egymás után harmadik jelölését a Szent Mary harangjai (1945) filmben nyújtott alakításáért kapta. 1948-ban negyedszerre jelölték a Szent Johannáért. Alfred Hitchcock, aki a Forgószél és a Elbűvölve filmjeit rendezte, rajongott Bergmanért, de hiába táplált iránta gyengéd érzelmeket.
    Bergman 1949-ben ismerkedett meg Roberto Rossellini filmrendezővel, miután annak Róma nyílt város című filmje katartikus hatást tett rá. A Stromboli filmjében szerepelve egymásba szerettek, és Ingrid elhagyta érte a férjét, dr. Aron Petter Lindströmöt, akivel 1937-ben házasodott össze, és a lányukat, Pia Lindströmöt. Összeházasodtak Rossellinivel, majd három gyermekük született: Isotta és Isabella Rossellini ikerlányai, akik színésznők lettek és egy fia, Roberto Ingmar Rossellini. A viszonyukat botrányosnak találta mind Hollywood, mind a közvélemény; Bergmant, aki a házasságkötéskor már terhes volt, az „erkölcsi elfajzás hollywoodi apostolának” titulálták, és az Egyesült Államok elhagyására kényszerítették.
    A botrány után 1956-ban tért vissza dicsőségesen Hollywoodba, amikor az Anasztázia főszerepéért megkapta a második Oscar-díját. Tovább folytatta az európai és amerikai filmekben felváltva való szerepléseit. Hat év házasság után, 1956-ban elvált Rosselinitől. Harmadik férje a svéd származású Lars Schmidt színházi producer lett, akivel 1957-től 1976-ig voltak házasok. A harmadik Oscart az 1974-es Gyilkosság az Orient Expresszen legjobb mellékszereplőjeként kapta meg. 1978-ban az Ingmar Bergman rendezte Őszi szonáta című filmért hetedszer jelölték az Akadémiai Díjra. Ez volt az utolsó mozifilm-szerepe, amelyet a legjobb alakításai között tartanak számon.
    Folyékonyan beszélt svéd, német, francia, angol és olasz nyelven. 1982-ben mellrákban hunyt el a 67. születésnapján, Londonban. Végakarata szerint Svédországban hamvasztották el, és Stockholmban a hamvait részben szétszórták, részben a Norra begravningsplatsen-ben temették el.
    Posztumusz kapta meg a legjobb színésznőnek járó Emmy-díjat 1982-ben a Golda nevű nő című tvfilm-sorozatért, amelyben Golda Meirt, az egykori izraeli miniszterelnököt alakította. A filmművészethez való jelentős hozzájárulásáért az emlékét egy csillag őrzi a hollywoodi Hírességek útján, a Hollywood sgt. 6759 szám alatt.
    Forrás: Wikipédia

    [​IMG] [​IMG]
     
    AndiC és Zsafi kedveli ezt.
  11. TH6777

    TH6777 Vendég

    Krencsey Marianne

    [​IMG]

    Krencsey Marianne (Rákoscsaba, 1931. július 9. –) magyar színésznő.

    Családja

    Szülei Krencsey Vilmos és Lackner Anna. Apja nemesi származású volt, nemes Krencsey Vilmos és Vitkó Júlia negyedik fia. Apja elsőfokú unokatestvére volt a vívó Krencsey Gézának. Krencsey Marianne-nak egy bátyja van, Krencsey Iván. Első férje Makk Károly filmrendező volt (19571960). Második férje 1962-től Nemes Gyula orvos‑nőgyógyász, akitől1967. szeptember 1-jén, már az amerikaiNew Yorkban egy fia született, Nemes Vince.

    Pályája


    1950-ben érettségizett a II. kerületi Állami Gizella Leánygimnáziumban és felvételt nyert a Pázmány Péter Tudományegyetemmagyar–könyvtár szakára, de csak egy szemesztert végzett el, mikor is1951-ben csere útján átkerült a már Eötvös Loránd Tudományegyetemnek nevezett felsőoktatási intézmény Bölcsészettudományi Karáról a Színház- és Filmművészeti Főiskolaszínházrendezői főtanszakára, ahova szintén jelentkezett előző évben, csak nem vették fel. 1954-ben a vizsgarendezésének napján otthagyta a debreceni színházat, és Budapestrement.

    A darab
    Alekszandr Kornyejcsuk: Platon krecsit című szovjet orvosdrámája volt, de nem a témaválasztás miatt döntött így. Erről így vallott a Hazalátogató magyarok című műsorban: „1954 nyarán került sor Debrecenben a vizsgarendezésemre. Én akkor úgy láttam, hogy a főrendező Vámos László ťátrendezteŤ a darabomat és azt hittem, hogy ez azt jelenti, hogy nem kapom meg a diplomát. Azután kiderült, hogy mindenkinek átrendezték a darabját, de senki nem sértődött meg. Én a bemutató napján otthagytam a színházat és két évvel később szereztem meg a diplomát Budapesten, a József Attila Színházban.

    [​IMG] [​IMG]


    BudapestenMakk Károly felkérte a Liliomfi női főszerepére, a Rómeó és Júliaszínpadi változatának fordításán Debrecenben dolgozó, egyúttal a Liliomfiforgatókönyvírójaként is alkalmazásban álló Mészöly Dezső javaslatára. A sikeres próbafelvétel az addig rendezőnek készülő fiatal lány életét teljesen más irányba terelte. Rendező helyett színművész lett, de nemcsak filmekben, hanem a színpadon is. A Liliomfival 1955-ben részt vett a cannes-i filmfesztiválon is, de díjat nem nyertek.

    A Magyar Televízióvele kezdte meg próbaadásait is 1955-ben. A diplomarendezését végül két évvel később, 1956. április 25-énteljesítette Prosper MériméeA művésznő hintaja című darabjának megrendezésével a József Attila Színházban, azonban a diplomáját csak negyven évvel később vehette át, 1996. december 17-énNew Yorkban, a magyar konzulátuson, Huszti Péterrektor aláírásával. Így vall erről könyvében: „Tíz évvel később, menekülésünk után jutott eszembe, hogy jó lenne emléknek. Barátomat, Palotai Borist kértem meg, hogy juttassa ki nekem valahogy… Boriska felment a Főiskola titkárságára, ahol közölték vele, hogy megvan, de disszidensnek nem adják ki. 1989 után újra próbálkoztam, de hét évig packáztak velem, mire eljutottam az ígéretig. Először megígérték másolat formájában, aztán azt mondták, hogy elveszett, megint megtalálták, megint elveszett. Aztán ťmeglepetéskéntŤ tervezték átadni jogos tulajdonomat, amolyan ťkegyetŤ gyakorolva.

    Utolsó rendezői munkája CsehovSirályának segédrendezése voltHegedűs Tibormellett, szintén1956-ban. 1958 és 1962 között a kecskeméti Katona József Színházban, a Vígszínházban, a szolnoki Szigligeti Színházban és a pécsi Nemzeti Színházban is játszott. 1963-tól 1964-ig a budapesti József Attila Színház tagja volt. 1954 és 1966 között olyan filmek fűződnek a nevéhez, mint a Gábor diák, a Szegény gazdagok és Az aranyember.


    Idegenben


    1966. augusztus 2-ánférjével együtt disszidáltak. Londononés Reykjavíkon keresztül jutottak ki az USA-ba, és véglegesen ott telepedtek le. Könyvében azzal magyarázza az ország elhagyását, hogyAczél György megkeserítette életét, nem kapott már szerepeket, bevonatta az útlevelüket, amelyeket csak egy Aczéllal egyenrangú pártvezető segítségével – akit csak H. Andriska néven emleget – kaptak vissza, s aki kinyilvánította azt is, hogy ezért a jövőben „szívességet” várnak el tőlük. 1966-ban ennek tulajdonítja utolsó filmszerepét A férfi egészen másban, melynek a bemutatóján már nem vett részt. 1968. április 16-án2‑2 évi szigorított büntetés-végrehajtási munkahelyen letöltendő szabadságvesztésre és teljes vagyonelkobzásra ítélték őket a haza elhagyása miatt. Öt évvel később, 1973. szeptember 11-ei hatállyal tettüket elévültnek nyilvánította a bíróság, de mindkét ítélet csak a rendszerváltás után jutott tudomásukra, amikor kárpótlási igényüket benyújtották az elkobzott öröklakásukra. Végül az ellenük hozott ítéletet 1994. március 31-énmegsemmisítette a bíróság.
    1971. december 27-én megkapták az amerikai állampolgárságot. Fia, Vince 16 évesen,1983-ban járt először Magyarországon szülei nélkül. Édesanyja 20 év elteltével, 1986-ban járt újra hazájában, hogy meglátogassa súlyosan beteg édesanyját. 1989-ben már az egész család, férje és fia kíséretében látogatott haza. Azóta többször is járt itthon. Kint is vállalt fellépéseket, de hivatásszerűen már felhagyott a színészkedéssel, pedig főiskolás korában még a következő fogadalmat tette, melyről így nyilatkozik könyvében:

    „Megfogadtam, hogy mindent vállalok, csak irodai alkalmazott nem leszek, aztán mégis több mint húsz évet dolgoztam bankban, nyugdíjintézetben, végül pedig orvosi rendelőben Amerikában.

    Az egykori magyar filmcsillag New Yorkbanél.

    Született egy unokája is. 2009 júliusában férjével újra hazalátogatott Magyarországra.


    Színházi szerepei






    Rendezései


    • Alekszandr Kornyejcsuk: A nagy műtét
    • Prosper Mérimée: A művésznő hintaja
    Filmjei


    [​IMG]

    Játékfilmek



    • Liliomfi (1954)
    • [​IMG]
    • A 9-es kórterem (1955)
    • Az eltüsszentett birodalom (1956)
    • Gábor diák (1956)
    • Két vallomás (1957)
    • Külvárosi legenda (1957)
    • Bolond április (1957)
    • Éjfélkor (1957)
    • Szegény gazdagok (1959)
    • A Fekete Szem éjszakája (1960)
    • Gyalog a mennyországba (1960)
    • Két emelet boldogság (1960)
    • Fapados szerelem (1960)
    • A Noszty fiú esete Tóth Marival (1960)
    • Az ígéret földje (1961)
    • Az aranyember (1962)
    • Egyiptomi történet (1963)
    • Isten őszi csillaga (1963)
    • Meztelen diplomata (1963)
    • Germinal (1963)
    • Miért rosszak a magyar filmek? (1964)
    • A férfi egészen más (1966)
    Tévéfilmek


    • Próbaút (1961)

    [​IMG]



    • A Tenkes kapitánya 1-13. (1963)
    • Marinka (1998-portréfilm)
    • Krencsey Marianne 70 éves (2001)
    Díjai




    [​IMG] [​IMG]

    [​IMG] [​IMG]


    [​IMG]


     
  12. TH6777

    TH6777 Vendég

    JACQUELINE KENNEDY ONASSIS

    [​IMG]


    Jacqueline Lee Bouvier Kennedy Onassis
    (Southampton, New York, USA1929.július 28. - New York1994. május 19.) volt az Amerikai Egyesült Államok 35. elnökének, John F. Kennedyneka felesége és mintfirst lady segítője az elnökségben1961-től egészen az 1963-as merényletig.
    1968-ban ment feleségül a görög hajómágnáshoz, Aristotle Onassishoz, akivel házassága Onassis 1975-ben bekövetkezett haláláig tartott. Utolsó éveiben sikeres karriert futott be mint könyvszerkesztő. Jobban szerette, ha a keresztnevét francia kiejtéssel mondták ki. Kennedyvel való házassága után Jacqueline Kennedy (vagy Jackie Kennedy), az Onassisszal való házassága révén és azután pedig Jacqueline Onassis, Jackie Onassis, vagy még informálisabban Jackie O. néven volt ismert.

    [​IMG]


    Ifjúkora

    Jacqueline Lee Bouvier néven született Southamptonban, New York államban, a gazdagság és a privilégiumok világában, a Wall Street-i tőzsdeügynök, John Vernou Bouvier III és felesége, Janet Norton Lee lányaként. Volt egy húga, Caroline Lee, aki 1933-banszületett, és később Lee Radzwillkéntvált ismertté. A név „Jacqueline Lee” egyaránt emléket állít a családja mindkét ágának: a „Jaqueline” a „Jacks” az apai ág három generációjára, míg a „Lee” az anyai nagyszülők vezetéknevére emlékeztet. Jacqueline a korai éveit a New York City és East Hampton-i (New York állam) „Lasata” nevű Bouvrier családi birtok között ingázva töltötte, utóbbin vált egész fiatal korában kiváló műlovarnővé, ami egy életen át megmaradt szenvedélyeként. Gyerekként még a rajzolás, az olvasás és a versírás volt a kedvenc időtöltése. Ez az idilli gyermekkor a szülei válásával ért véget 1940-ben. Míg az édesapja többször nem nősült meg, addig édesanyja 1942-ben ment hozzá második férjéhez, a Standard Oilörököséhez, Hugh D. Auchincloss Jr.-hoz, akitől két gyermeke született: Janet és James Auchincloss. Jacqueline-t és a testvérét, Lee-t ezután az édesanyja új családjánál helyezte el, így felváltva voltak mostohaapjuk két hatalmas birtokán ( „Merrywood”, Mclean, Virginia állam, és „Hammersmith Farm”, Newport, Rhode Island állam) és alkalmanként édesapjuknál New York City-ben.

    [​IMG]

    Tanulmányok, a társaságba való bevezetés és az első állás


    Jacqueline 1935-benNew York City-ben a híres Chapin Iskola óvodájába kezdett járni, és itt végezte el az iskola első éveit is. 1942-től1944-ig A Holton-Arms School-ban Bethesda-ban, Marylandállamban végezte el a középiskola első osztályát, ezután átiratkozott Miss Potter Iskolájába, a Connecticut állambeli Farmingtonba, ahol befejezte a középiskolát és 1947-ben érettségizett. A főiskola első két évét a Vassar-ben, a New York állambeli Poughkeepsie-ben végezte el, majd a kezdő éveket (1949-1950között) a franciaországiGrenoble Egyetemen, majd a Smith College programjának keretén belül a Sorbonne Egyetemen töltötte. Ezután visszatért a George Washington Egyetemre Washingtonba, ahol 1951-ben diplomázott mint a széptudomány baccalaureusa francia irodalomból. Jacqueline nyerte el az 1947-48-as szezonban „Az Év Elsőbálozója” címet.1951-ben vállalta el első munkáját, mint „érdeklődő fényképező lány” a The Washington Times-Herald-nál. A munkája az volt, hogy szellemes kérdéseket tegyen fel az embereknek, akikkel Washingtonban találkozik. A kérdések és a szórakoztató válaszok ezután megjelentek az újságban az interjúalany fényképével. Ezalatt az idő alatt jegyezte el rövid időre John Husted tőzsdeügynök, de az eljegyzést három hónap után felbontották.

    [​IMG]


    A Kennedy házasság és család


    [​IMG]

    Jacqueline Bouvier és az akkori kongresszusi képviselő, John Kennedy ugyanabban a társadalmi körben forgott, és gyakran azonos funkciót töltöttek be, de hivatalosan 1952. május 8-án, egy közös barátjuk, az újságíró Charles Bartlett által rendezett vacsorán lettek egymásnak bemutatva. Kennedy ebben az időben nagyon el volt foglalva, mert az állam szenátusitisztségéért versengett. Kezdetben csak ritkán találkoztak egymással, majd miután Kennedyt szenátorrá választották, a kettejük kapcsolata komolyabbra fordult, és végül eljegyzéshez vezetett, amelyet 1953. június 25-én jelentettek be.
    1953. szeptember 12-én a Rhode Island állambeli Newportban, a Szent Mária templomban fogadtak egymásnak örök hűséget. Az esküvőre úgy tekintettek, mint az év társadalmi eseményére, melynek szertartásán hétszázan, majd a Hammersmith Farmon rendezett pazar fogadáson kilencszáz vendég vett részt.
    Jacqueline esküvői ruháját az afro-amerikai ruhatervező, Ann Lowe készítette. A ruha jelenleg Bostonban, a Kennedy Könyvtárban található.

    [​IMG] [​IMG] [​IMG]

    [​IMG]

    A rövid nászútután a pár a virginiai McLeanben telepedett le. A csillogás mögött Jacqueline nehezen igazodott hozzá a politikai élet követelményeihez, és nagy nyomást gyakorolt rá a Kennedy család is. A férje közismert nőfaló volt és ezen a házasság sem változtatott. Férjének emellett súlyos egészségügyi problémái is voltak: Addison-kórban, illetve háborús sérülése miatt krónikus hátfájásban szenvedett. Kétszer műtötték a gerincét, amelyekbe majdnem belehalt. Míg ő a műtétek után gyógyulgatott, Jacqueline bátorította őt, hogy írja meg a „Profiles in Courage" című könyvét, amely számos amerikai szenátorról szól, akik kockáztatták karrierjüket, hogy harcoljanak olyan dolgokért, amikben hisznek. 1957-ben Pulitzer-díjat kapott a könyvéért. Jacueline 1955-ben elvetélt, majd 1956-ban egy halva született lányt hozott a világra. Mindezek jelentős nehézséget okoztak a házasságban és rövid ideig tartó különéléshez vezettek, de a pár kibékült ésGeorgetownban az N utcában egy toronyházba költöztek. Jacqueline sikeresen adott életet második lányuknak, Caroline-nak (1957) és fiuknak, Johnnak (1960), aki császármetszéssel született. Jacqueline új színt vitt a Fehér Ház életébe. Eleganciát, kultúrát, friss szellemet. Szinte arra született, hogy az ország első asszonya legyen.

    Gyermekek


    Arabella Kennedy (1956. augusztus 23.) halva született lány. Caroline Bouvier Kennedy (1957. november 27. –)Edwin Schlossberghez ment feleségül, két lánya és egy fia van. John Fitzgerald Kennedy Jr. (1960. november 25. - 1999. július 16.) Carolyn Bessette-t vette feleségül. Kennedy és Bessette is egy repülőgép-szerencsétlenségben halt meg, mint a sógornője, Lauren Bessette 1999. július 16-án. A gépet Kennedy vezette. Patrick Bouvier Kennedy (1963. augusztus 7. - 1963. augusztus 9.) légzési elégtelenségben halt meg, amely csecsemőknél ritka légzőszervi betegség.

    [​IMG] [​IMG]

    [​IMG]


    A jelölt felesége


    1960januárjábanJohn Kennedy szenátor bejelentette, hogy indul azAmerikai Egyesült Államok elnöki posztjáért, és megkezdte kampánykörútját az országban. Jackie is aktív szerepet vállalt a kampányban, akár azzal, hogy egy városban egy élelmiszerboltban beszélt a vásárlókhoz. AWisconsin állambeli Appletonban a középiskolásoknak osztogatott aláírásokat mondván, hogy az ő aláírása olvashatóbb, mint Johné. A Nyugat-Virginia-i kampány volt Jacqueline-nak az volt a legnehezebb, amikor a nyomorúság nagy fokát tapasztalta. Később a Fehér Házban, amikor az új üvegezés problémája felmerült, akkor Jackie a Morgantown Glassware-t ajánlotta, amely az elszegényedett államot ellátta. Röviddel ezután Jacqueline értesült arról, hogy gyermeket vár és az előző terhességeinek problémái miatt az orvosa azt írta elő neki, hogy maradjon otthon. Georgetown-ból segítette Jacqueline a férjét a több ezer kampánylevél megválaszolásában, a televíziós reklámok felvételében, nyilatkozatokat adott mind a televíziós, mind az írott médiában. Hetenként jelent meg Campaign Wife címmel egy rovata egy újságban, amely országszerte olvasható volt. Az ő személyi titkárságán segítette őt Mary Barelli Gallagher.

    [​IMG] [​IMG] [​IMG]


    Az Egyesült Államok First Lady-je


    Az 1960. november 8-án tartott általános választáson szoros küzdelemben John F. Kennedy legyőzte a republikánus Richard Nixont. Két héttel később Jacqueline császármetszéssel életet adott egy fiúnak, Johnnak. 31 évesen ő volt az egyik legfiatalabb First Lady a történelemben, előtte csak Frances Folsom Cleveland és Julia Tyler áll. Erős ellentéte volt az elődeinek, akik nála sokkal idősebbek voltak. Ő nemcsak fiatal és csinos volt, hanem intelligens és kultivált, és birtokában volt egy öröklött stílus- és eleganciaérzék. Bár néha kritizálták zárkózottságát, drága ízlését és európai útjait, de az amerikai közvélemény megszerette és bálványozta. Mint minden First Ladyt, őt is a közvélemény reflektorfényébe állították, és részletekbe menően vizsgáltak meg mindent az életében. Bár nem volt ellenére, hogy interjúkat adjon és hogy fényképezzék, aggódott, hogy ez milyen hatással lesz gyermekeire. Jacqueline elhatározta, hogy megvédi őket a nyomástól és normális gyermekkort biztosít számukra.

    [​IMG] [​IMG] [​IMG]

    [​IMG] [​IMG]


    Társadalmi siker és a külföldi vezetőkkel való kapcsolatok


    Kennedy asszony számos társadalmi eseményt tervezett, melyek a First Couple-t nemzetközi reflektorfénybe állította. Művészeket, írókat, tudósokat, költőket is vegyített a meghívott politikusok, diplomaták és államférfiak közé. Folyékonyan beszélt franciául. A művészet, a zene és a kultúra iránti elismerés egy új fejezetet jelentett az amerikai történelemben. Jackie képessége a szórakoztatásban csodálatos hírnevet adott a Fehér Ház estéinek. Például amikor Mount Vernonbanegy zenés vacsorát adott a pakisztánielnök tiszteletére, aki felé Kennedy elnök tiszteletét akarta kifejezni, amiért támogatta az Egyesült Államokat az újkeletű krízisben, elrakatta a nagy U-alakú asztalokat, és helyettük kisebb kerek asztalokat nyolcas alakban helyezett el. A társadalmi bája legendás volt, ez abból vonható le például, ahogyCharles de Gaulle-lal beszélt Párizsban vagy Nyikita Hruscsov|valBécsben. A Bécsben megtartott elnöki csúcs kudarcba fulladt, de Kennedy asszony társaságának szórakoztatása miatt utólag az egyik legpozitívabb eseménynek vélték. Amikor a szovjet Hruscsovot megkérték, hogy fogjon kezet egy fénykép erejéig Kennedy-vel, akkor a szovjet vezető a következőt mondta: "Először vele (Jacqueline-nal) szeretnék kezet fogni!"

    [​IMG] [​IMG]

    [​IMG] [​IMG] [​IMG]


    Francia befolyás a Kennedy-féle Fehér Házban


    A francia származása eredményeként Jacqueline mindig elköteleződést érzett Franciaország iránt, melyet az ott végzett tanulmányai erősítettek. Ez egy szerelem volt, amely később az életében többször tetten érhető, úgy mint például a Fehér Ház Állami Ebédlőjének berendezésénél, az öltözködési ízlésében és a balettiránti szeretetében. Egy francia belsőépítészt, Stéphane Boudin-t választotta ki, hogy megkonzultálja vele a Fehér Ház (Jansen Maison) és a privát családi részleg, valamint a második és harmadik folyosón elhelyezkedő Vezetői részleg felújítását. Kennedy asszony egy vietnami származású francia séfet alkalmazott a Fehér Ház séfjeként.


    A Fehér Ház restaurálása


    A Fehér Ház restaurálása volt Jacqueline Kennedy első nagyobb projektje. Megrémítette a Fehér Házban tett elő "körtúrája" során, hogy csak kevés történelmileg jelentőset talált a házban. A szobák középszerűen bútorozottak voltak, és hiányolta a történelmi emlékeket. Az első erőfeszítése a rezidenciában töltött első napján kezdődött Parish testvér dekoratőr segítségével. A cél a családi részleg szépítése és alkalmassá tétele a családi életre, ami együtt járt egy konyha építésével a családi folyosón, és a gyerekszobák kialakításával. Majdnem azonnal kimerültek azok a források, amelyet erre a célra tettek félre. Létrehozott egy szépművészeti bizottságot, amely felügyelte, és a restaurációs munkálatokat végezte. Sőt még az amerikai bútorgyártásban szakértő Henry du Ponttal is konzultált.
    A projekt során megjelenő tehetségét alig vették észre, csak pletykák jelentek meg a szobák újrafestéséről,vagy arról, hogy milyen drága antik Zuber tapétát használnak az étkezőben (12 000 dollár értékben), de később jegyezték meg a beszámolók, hogy számos konfliktusa volt Parish, du Pont és Boudin listája miatt kisebb sikerekkel. Ő kezdeményezte a Fehér Ház első útikalauzának publikálását, amelyek eladása majdnem egészében fedezte a restaurálás költségeit.
    1962. február 14-én Kennedy asszony Charles Collingwooddal (CBS tv) elvitte az amerikai tévénézőket egy túrára a Fehér Házba.
    A körbevezetésen a következőt mondta:
    „Csak azt érzem, hogy a Fehér Házban mindennek a legjobbnak kell lennie, a megvendégelés itt adott. Ha van egy amerikai cég, amit lehet segíteni, akkor én ezt szeretném tenni. Ha nem, akkor addig, amíg ez a legjobb."

    Rachel Lambert Mellonnal együttműködve újraültette a Fehér Ház Rózsakertjét és a Keletei Kertet, amelyet a férjét ért merénylet után Jacqueline Kennedy Kertnek neveztek el.


    Csecsemő fia halála


    Az1963-as év elején Jacqueline ismét teherbe esett, és kevesebb hivatalos kötelezettséget vállalt. A nyár legnagyobb részét a Kennedy család Cape Code-i birtokán, Hyannis Portban töltötte, ahol 1963. augusztus 7-én koraszülése volt. Egy fiúcsecsemőnek adott életet, akit Partick Bouvrier Kennedy-nek nevezett el, aki öt és fél héttel korábban, császármetszésselérkezett. Mivel még a tüdeje nem volt teljesen kifejlődve, Patrick nem tudott lélegezni, és aBostoni Gyermekkórházba szállították, ahol egy oxigénben gazdag, túlnyomásos terembe tették. 1963. augusztus 9-én hyaline membrane betegségben (ez egy tüdő elégtelenség) halt meg. A párt lesújtotta a csecsemő fiuk halála, és a tragédia közelebb hozta őket egymáshoz, mint addig valaha. Ezután röviddel Jackie még mindig lesújtva Patrick halála miatt, elfogadott egy meghívást Lee testvérén keresztül Aristoteles Onassis mediterrán jachtjára. Az elnök kíséretének rosszallása ellenére Jacqueline elutazott testvérével, Franklin D. Roosevelt Jr.-ral és feleségével. Amikor visszatért, újra erősnek érezte magát, hogy megjelenjen a nyilvánosság előtt a Fehér Házban 1963 novemberében és úgy döntött, hogy elkíséri férjét az előválasztási kampányára Texasba.

    [​IMG] [​IMG] [​IMG]


    John F. Kennedy elleni merénylet és temetése


    [​IMG] [​IMG]

    1963
    . november 21-én
    elhagyták az Andrews légitámaszpontot, és először San Antonioban álltak meg, aztánHoustonbamentek, ahol bejárták aNASAközpontot. Az utolsó állomásuk aznap Fort Worth volt. Másnap, 1963. november 22-én reggeli után az elnök és felesége aDallasi Love Field-re utazott. Egy rövid motoroskísérettel mentek el a Trademart-ra (Kereskedelmi Központ), ahol egy rövid beszédet tartott az elnök. Jackie-t a férje mellé ültették abban a limuzinban, amelyben a férjét lelőtték és halálosan megsebesítették a Dealey Plaza-nál. A kocsisorban a következő kocsiban ült az elnökhelyettes Lyndon B. Johnson és felesége. Miután az elnököt lelőtték, Jacqueline kimászott a 130 km/óra sebességgel haladó kocsi hátsó üléséről és a Secret Service ügynöke mögé csúszott, aki mögötte volt. A férje halála után elutasította, hogy levegyék a véres ruháit, és a vért sem akarta lemosni a kezéről és az arcáról. Akkor is ezt a híres rózsaszín kosztümöt viselte, amikor Johnson letette az esküt a repülőgép fedélzetén, amely az elnök holttestét szállította vissza.
    Lady Bird Johnsonnak ezt mondta:

    „Azt akarom, hogy lássák, hogy mit tettek Jackkel!"
    Jackie aktív szerepet vállalt a férje állami temetésének megtervezésében. Megengedte, hogy a nép részt vegyen az elnök gyászában a Fehér Házban és a Kapitóliumban. A gyászszertartást a Szent Mátyás Katedrálisban tartották. Az elnököt azArlingtonNemzeti Temetőben helyezték örök nyugalomra, és Jackie volt az első, aki az örök lángot meggyújtotta a sírjánál, amit az ő kérésére terveztek.
    .Lady Jean Campbella következőket mondta a The London Evening Standard tudósításában:
    „Jacqueline Kennedy adott az amerikai népnek egy dolgot, amely nekik mindig hiányzott: fenséget."

    [​IMG] [​IMG] [​IMG]


    A merénylet utáni élete


    Egy héttel a támadás után, 1963. november 29-éna Hyannnisortban Theodore H. White készített egy interjút az elnök feleségével a Life magazinnak. Ezen a beszélgetésen a Fehér Házban töltött időszakot Artúr király misztikus cameloti éveihez hasonlította, megerősítve ezt azzal, hogy az elnök gyakran énekelte lefekvés előtt a Lerner és Loewe musicalének azonos című dalát. Hivatkozott még Guinvere királynőre, hogy érzékeltesse veszteségét. „Most ő egy legenda, amikor jobban szeretne egy férfi lenni."
    Jacueline Kennedy a támadás és a temetés alatti határozottságával és bátorságával elnyerte a világ megbecsülését. A férje halála után Jackie és a gyerekek két hét után hagyták el a Fehér Házban lévő lakosztályukat, miután felkészültek a kiköltözésre. Johnson rendszeresen beszélgetett telefonon Jackie-vel, leveleket és jegyzeteket is váltottak egymással. Gyakran hívta meg őt az új elnök, hogy beszélgessenek.
    Miután az 1964-es telet Averill Harriman otthonában töltötték Washington, D.C.-ben, Jackie úgy döntött, hogy egy luxuslakást vásárol az 1040 Fifth Avenue-n, abban a reményben, hogy itt több magánéletet tud gyermekeinek biztosítani. A Virginia állambeli Atoka-ban épített házát eladta, ide tervezték, hogy majd visszavonulnak Jackkel. Egy évig gyászolt, nem jelent meg a nyilvánosság előtt, és aztán is védte magánéletét. Ezalatt az idő alatt a lánya, Caroline mesélte el az iskolai tanárának, hogy édesanyja rendszeresen sír.
    Megőrizte férje emlékét, rendszeresen látogatta sírját az évfordulókon és fontosabb eseményekkor, és részt vett a különböző megemlékező dedikálásokon. Ilyen volt például az 1967-ben Newport News-ban tartott légibázis avatás, amikor is annak új neve USS John F. Kennedy lett. 1965májusában Jacqueline Kennedy és II. Erzsébet közösen dedikálták az Egyesült Királyságbeli Runnymede-ben elhelyezett emlékművét az elhunyt elnöknek. Felügyelte a John F. Kennedy Könyvtár felállításának munkálatait, amely a Kennedy vezetése alatti legfontosabb iratokat mutatta be. Az eredeti tervek szerint Cambridgeben, Massachusettsállamban a Harvard Egyetemközelében állították volna fel a könyvtárat, de különböző okok miatt Bostonba rakták. A befejezett könyvtárat I. M. Pei tervezete, közel 16 évvel a merénylet után, 1979-ben Jimmy Carter elnök avatta fel. A különböző nemzetek kormányai adományoztak pénzt, hogy a könyvtárat létrehozhassák, de magánadományozók is közreműködtek.

    Az Onassis-házasság

    [​IMG]

    A szép özvegy életébe ekkor lépett be a hajógyáros Onassis, aki már elvált a feleségétől, és szeretőjét,Maria Callast is elhagyta. Igaz, nem volt már fiatal. De hatvannyolc évesen még mindig élete teljében volt, és bolondult az ex First Ladyért. Eredménnyel, mert Jackie igent mondott neki. De ez a házasság már nem a szerelemről szólt, ugyanis egy 28 oldalas szerződés alapján jött létre. Jackie számos kikötése mellett hárommillió dollárt kapott, egyet-egyet pedig a gyermekei. Onassis mellett költekezni és szórakozni kezdett, viszonyuk azonban az évek múlásával sokat romlott, és csak a görög hajógyáros 1975-ben bekövetkezett halála gátolta meg válásukat.
    Így Jackie tizenkét év elteltével ismét megözvegyült.


    Halála


    Az 1963-ban meggyilkolt Kennedy elnök özvegye férje halála után több mint harminc évvel, hatvannégy éves korában távozott az élők sorából.
    Rákban szenvedett.






    [​IMG]
     
  13. Sch.E.

    Sch.E. Állandó Silver Tag

    A halandó múzsa - Ady özvegye, Babits szerelme, Márffy hitvese: Csinszka


    Vérbeli vadász, aki trófeákra vágyott

    [​IMG] Rockenbauer Zoltán 'A halandó múzsa - Ady özvegye, Babits szerelme, Márffy hitvese' c. könyvének a kéziratát mutatták be március 17-én az Alexandra könyvpalotában a Nyugati téren. A mű a múzsa egészen új, a köztudatban meghonosodott képtől teljesen eltérő alakját mutatja be Csinszka személyén keresztül. A szerző Csinszkát ebben a vonatkozásban Alma Mahlerhoz hasonlította, aki 'a huszadik század legnőbb nője. Ez volt a hivatása; nem háztartásbeli, hanem sokszoros feleség. Vérbeli vadász, aki trófeákra vágyott, és meg is szerezte őket. Gyűjteményének fő darabja három géniusz, három férj: Gustav Mahler zeneszerző, Walter Gropius, építész, a Bauhaus megalkotója, és Franz Werfel író. S a legfőbb mellékalak: Oskar Kokoschka, aki szintén a férjek csarnokába vágyakozott, ám csak örök szerető maradt. Pazar kollekció.' (Françoise Giroud)

    [​IMG]A múzsának ez a XX. századi alakja már nem az ókor vagy a középkor elérhetetlen múzsája, akit a művész választ ki magának, s csupán a távolból imádja azért, hogy a bálványának ez a tudattalanul - de gondosan - felépített megközelíthetetlensége szabadítsa fel benne az alkotás energiáit. Itt már egy egészen más nő jelenik meg. A nő, aki tudatában van saját vonzerejének, s nem bízza a véletlenre, hogy végül egy művész rátalál-e. Gondosan építi fel a személyiségét s nem elégszik meg az imádat tárgya passzív szerepével. A tárgy szerepéből egy vérbő nő lép itt elő, aki ösztönös ügyességgel cserkészi be, egy macska simulékonyságával szelidíti magához, s egy férfi brutalitásával harcol azért a férfiért, akit méltónak tart arra, hogy az ő múzsai szerepének a tárgya legyen.

    'Nagy bestia lakik ebben a nevelőintézeti kislányban',

    [​IMG]érezte meg Léda ösztönösen már az első pillanatban, hogy kivel áll szemben, amikor Ady - csupán bosszantásból - megmutatta neki egyik ismeretlen rajongójának a levelét. A kis Berta ekkor még csak az első leveleit küldözgette kora költőóriásának, s szó se volt még itt semmiféle kapcsolatról. De Léda már akkor - abban a pár sorban - felismerte a későbbi vetélytárs erejét. S igaza lett. Ez az 'esernyőnyél elöl-hátul szexuális duzzanatokkal' - ahogyan epésen jegyezte meg - lett végül Ady özvegye. S Ady rég már csak egy emlék volt Léda számára, de azt, hogy valaki legyőzte, soha sem tudta feldolgozni, s még csak kiejteni is tilos volt előtte Csinszka nevét. Sőt. Még Léda férje - Diósi Ödön - is csak a győztes vetélytársat látta Csinszkában, aki elvette az ő feleségétől a szeretőjét. S jól mutatja azt, hogy még huszonkét év múlva is milyen elevenen élt a férjben a sértés, mikor Léda temetésén hátrább dobta felesége sírján Csinszka virágcsokrát.

    Hogy megmutassa a rajzait,

    [​IMG]kereste meg Csinszka Babitsot. Hogy mondana róluk véleményt. Egy költő. A rajzairól. Két hónappal férje, Ady temetése után. És Csinszka most mintha elvétette volna a célt. 'A szeretőm fiús, görög leány, / Lányos, török fiú, ki egykor élt' - utalt Karinthy Babits versparódiájában a Csinszka előtt is tornyosuló akadályra. De Csinszka ezt az erődöt is beveszi. Lépésről-lépésre. Babits először húzódozik. Köztudottan nem tudott bánni a nőkkel, s nem is volt igazán jó véleménnyel róluk. De Csinszka csak bombázza a leveleivel. Küldönccel küldi azokat, aki megvárja a költő válaszát, hogy Csinszka máris válaszolhasson azokra. Majd 1919-es kommün alatt gondoskodni próbál a költőről, s cukrot, élelmet szerez neki. Holott Babits jól eléldegél, nincs szüksége Csinszka szeretetcsomagjaira. De Csinszka kitartó. S végül - részsiker - négyesben találja magát egy erotikus együttléten a költővel, amit ma inkább orgiának mondanánk. De végül Babits nem vele, hanem Szabó Lőrinccel távozik az együttlétről, akihez lángoló homoerotikus, de plátói vonzalom fűzte. Csinszka ekkor taktikát vált. Szekszárdra utazik, s onnan küld levelet Babitsnak. S ez a távolság az, ami a költő érzelmeit fellobbantja, s a hűvös, tárgyilagos leveleit egyre bensőségesebb hangú üzenetek váltják fel. S bár Csinszka belemegy a játékba, s 'Csinszkafiú' aláírással szignózza a leveleit, de jól sejti már, hogy Babits mellett nem lesz belőle Múzsa. Mert ő nő. De azért folytatja a játékot, hogy a győzelem mámorában léphessen ki belőle. Megismerkedik a festő Márffy Ödönnel, s az ismerkedés híre hamar eljut Babitshoz. S Babits ekkor már szerelmes. És féltékeny. Csinszka pedig válaszul szakít. Babitssal.

    'Feleségül mentem barátodhoz, Márffy Ödönhöz. Új gazdámmal nagyon meg vagyok elégedve',

    [​IMG]forgatja meg a kést az ekkor már reménytelenül szerelmes Babitsban. Mert az események felgyorsultak. 1919-ben, két hónappal Ady halála után kezdte ostromolni Babitsot, s 1920 nyarán hozzámegy Márffyhoz. Babits pedig elkeseredett lépésre szánja el magát. Feleségül veszi rajongott szerelme, Szabó Lőrinc kedvesét, Török Sophiet, akit a költő átenged neki.

    Kortársai véleménye szerint Babits azért is húzódozott Csinszkától, mert babonásan félt Ady Aki helyemre áll versének átkától. De az átok mégis beteljesült.

    Átkozott legyen az,
    Aki helyemre áll majd,
    Ínyére méreg hulljon,
    Két szeme megvakuljon.

    Álljon le a szíve,
    Süketen tétovázzon,
    S ha tud majd asszonyt lelni
    Ne tudja megölelni.​


    'Csinszka nem a saját verseiből él igazán, hanem azokban az örök poémákban él, melyek általa születtek akkor, amikor Ady már a halottak élén állott,'

    [​IMG]írta Csinszkáról Reményik Sándor. Mert Csinszka révbe ért. Megtalálta a hivatása tárgyát. A művészt, akinek ő ihletet ad, s akit ő - ismét mai kifejezéssel élve - menedzselhet. Márffy Csinszkáról több mint ötven aktot festett - a korabeli anekdota szerint Csinszka valahányszor bevallotta neki egy félrelépését, ő lefestette. Mert bár Csinszka kiegyensúlyozott házasságban élt férjével, de továbbra is rajongással fordult más művészek felé is, mint Mikes Lajos szerkesztő, író felé, akivel csak egy kölcsönös pusziig jutottak el 'kapcsolatuk' hat hónapja alatt, ami Mikes halálával szakadt meg.

    Csinszka gondoskodik a férjéről, menedzseli, vevőket szerez a képeire. S bár férje a festészet egyik jelentős alakja, Csinszka nem ájul el tőle, nem veszti el tárgyilagosságát, de a szarkazmusát sem a nagy művész oldalán, mikor néha oda-, odamondogat a barátainak a férjéről: 'Nem egy világrengető zseni, de megbecsül és nyugalmat ad'.

    Mert Csinszka megtalálta az életjátszmáját. S profi módon játszotta végig.
    Az alkoholista alkoholizál. Az író ír. Csinszka pedig megcsinálta Csinszkát.

    És Márffy Ödönt.
    Mellesleg.

    [​IMG]

    Rockenbauer Zoltán Csinszkáról írt könyvéről - Nyersbakó Irén beszámolója.
     
    Melitta és AndiC kedveli ezt.
  14. TH6777

    TH6777 Vendég

    Amikor a nő nyomoz
    -híres női nyomozók-

    [​IMG]

    Agatha Christie



    Az irodalom számos híres női nyomozóval büszkélkedik. Nemcsak Sherlock Holmes vagy Hercule Poirot nyomoz izgalmasan számos történeten át, hanem női kollégáik is, akik nem kisebb népszerűségnek örvendenek, mint férfi társaik.

    Agatha Christie híres Miss Marple-jának számos utódja van mostanában. A női detektívek létezése az irodalomban nem új keletű jelenség, a szakemberek szerint Sherlock Holmes hatására jelentek meg az első, általában amatőr "lady nyomozók" a kora viktoriánus könyvekben. A trend azóta egyre csak bővült, mivel a könyvpiac legfontosabb vásárlói a nők, nem meglepő, hogy az írások jelentős része velük foglalkozik, így ma már egyre több izgalmas vagy felejthető krimisorozat is létezik, amelyben a női nem tagja oldja meg a rejtélyeket.

    [​IMG] [​IMG] [​IMG]


    Minden női nyomozók közül a leghíresebb és a legnagyobb hatású kétség kívül Miss Marple, akit Agatha Christie fantáziájának köszönhetünk.

    Amikor Christie felnőtt, a feminizmus még ismeretlen fogalom volt, a második világháború következtében azonban a nők szerepe visszavonhatatlanul megváltozott a nyugati társadalmakban.

    A férfiak távollétében kénytelenek voltak egyedül is boldogulni és a legtöbben rájöttek, tulajdonképpen többre képesek, mint azt addig gondolták volna.
    [TABLE="width: 100%"]
    <tbody>[TR]
    [TD]


    Cordelia Gray



    [/TD]
    [/TR]
    [TR]
    [TH][​IMG]


    Teljességgel szubjektív válogatásunk következő szereplője Cordelia Gray, aki P. D. Jamesnek köszönheti létezését. Sajnos egyikük sem túlságosan ismert a magyar olvasók számára, pedig James egyik könyvéből készült Az ember gyermeke című sikeres mozifilm is. Reméljük, valamelyik lelkes kiadó felkarolja őket és újra kiadja az ifjú magándetektív hölgy kalandjait. A P.D. a Phyllis Dorothy keresztneveket takarja, amiből egyértelművé válik, hogy ismét női szerzővel állunk szemben, aki a remek kezdés után csak két részes sorozatot szentelt a kis Cordeliának. Az első könyv a Nem nőnek való beszédes címet viseli, a második a Szörnyűségek szép szigete.


    Kicsit elszakadva a ködös Angliától, következzen egy eredetileg skót szerző, Alexander McCall Smith, akinek főhőse
    Mma Ramotswe viszont Afrikában derít fényt a bűnös titkokra. McCall "Első női nyomozóiroda" sorozata 1998-ban indult, a legújabb darabja az idén jelent meg, itthon is több részt kiadtak, a "botswanai Miss Marple" alcímmel, amiben van némi igazság.

    Mma Ramotswe is nagy meglepetéseket tud szerezni azoknak, aki lebecsülik őt, bár vőlegénye van, de azért méltó utódja a félelmetes vénkisasszonynak. A kedves, ám rendíthetetlen fekete hölgyet hamarosan egy nagy költségvetésű mozifilmen is megnézhetjük, erre az évre ígérik a bemutatót. A film rendezője, Anthony Minghella nemrég halt meg váratlanul, de remélhetőleg ez nem befolyásolja a film sorsát. Az eredeti helyszíneken történt forgatás mély nyomokat hagyott a helyiekben, máris idegenforgalmi látványosságként mutogatják az Első női nyomozóiroda épületét.




    [/TH]
    [TD="align: center"][/TD]
    [TD="align: center"][/TD]
    [/TR]
    </tbody>[/TABLE]
     
  15. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    Kitört a néma testből - könyvet írt az autista|



    Megdöbbentő filmet készített az ABC stábja, egy súlyosan autista kislányról, akivel 11 évig egyáltalán nem tudtak kommunikálni a szülei. Angolul beszélőknek mindenképpen megéri végignézni, a többieknek pedig röviden összefoglaljuk magyarul.

    Carlyról, a kanadai kislányról két éves korában vált világossá, hogy nem fejlődik úgy, mint ikertestvére. Megállapították, hogy autista, és bár a szülei rengeteg időt, energiát és pénzt fordítottak a fejlesztésére, a folyamat fájdalmasan lassú volt. Azt mondták nekik, fogadják el, hogy a lányuk szellemi fogyatékos.
    A szülők viszont nem tudták feladni, mert értelmet láttak a gyerek szemében. Számukra szörnyű nehéz volt látni, milyen gyakran veri például a fejét a földhöz, milyen szélsőséges a kedélye. Aztán, Carly 11 éves korában egyszer csak betűket kezdett pötyögni egy számítógépbe, és a betűk szavakká álltak össze. Hónapokon át küzdöttek azzal, hogyan vegyék rá Carlyt, hogy elkezdje használni a gépet. Mivel semmi nem használt, végül azt a módszert választották, hogy ha nagyon szeretett volna valamit, le kellett írnia.
    <iframe src="http://embed.indavideo.hu/player/video/6e167e17ea/" scrolling="no" frameborder="0" width="640" height="400"></iframe>

    Hosszú idő után pedig bekövetkezett az áttörés. Az addig fogyatékosként elkönyvelt autista kislányból betűről-betűre elképesztő mondatok kezdtek áramlani, és kiderült, odabent, a nem engedelmeskedő testbe zárva, egy jó humorú, elképesztően okos és érett ember lakik. Carly olyan módon képes beszélni saját állapotáról, az autizmusról, ami egészen egyedülálló. El tudja például magyarázni, hogy autistaként azért fogja be a fülét, vagy zümmög magában, hogy kizárja a mennyiségileg már feldolgozhatatlanná váló külső ingereket, gyakorlatilag kifelé menő jeleket kreál a bejövők helyett.
    Az írással, a kommunikáció képességének megszerzésével Carly viselkedése is megváltozott, sokkal kiegyensúlyozottabb, vidámabb lett. És talált magának egy célt, amit nála jobban senki nem képviselhet. Segíti az autistákat, blogot ír, twittel, és megjelent egy könyve is az autizmusról.
     
    piroska13, AndiC, atomvakond és 1 másik tag kedveli ezt.
  16. TH6777

    TH6777 Vendég

    Veres Pálné

    Veres Pálné, sz. Beniczky Hermin (Lázi, 1815. december 13.Váchartyán, 1895. szeptember 28.), az Országos Nőképző Egyesület alapítója.



    [​IMG] [​IMG]


    Életpályája



    Veres Pálné, született Beniczky Hermin fiatalon vesztette el szüleit, csupán egy éves volt, amikor apja, Beniczky Pál meghalt, és 15 éves volt, amikor édesanyjától, Sturmann Karolinától kellett búcsúznia a kolerajárvány idején. Anyai nagyapja,Sturmann Mártonnevelte onnantól a három lányunokátTótgyörkön, a világtól elzárva. Sivár életet élt a három lány a különc öregúr mellett, aki mindent megadott, amiről azt hitte, örömet szerez nekik, csak szeretetet nem tudott adni, mivel megkeserítette a sors, hogy feleségét és hat gyermekét vesztette el egymás után.


    [​IMG]



    Apai nagynénje, Tihanyi grófné emelte ki a lányokat az egyhangú életből azzal, hogy meghívta őket magához Pestre. Ott aztán szembesültek hiányosságaikkal a lányok, különösen Hermin, aki ugyan rengeteget olvasott nagyapja könyvtárában, ám egy se volt azon művek közül a magyar irodalomból. Magyar órákat kezdtek venni és sok akkori közéleti emberrel, köztük Toldy Ferenccel és Szontagh Gusztávvalismerkedtek meg. Hermin nem csak irodalmi, de igen élénk politikai érdeklődést is mutatott. Második Pesti tartózkodása alatt ismerkedett meg jövendőbeli férjével, farádiVeres Pállal, aki akkor nógrádi földbirtokos és a megye főjegyzője volt. 1839-ben esküdtek meg Pesten. Házasságuk negyvenhat évében hű társak voltak, gazdag szellemi és érzelmi életet élve egymással. Segítő, bátorító, harmonikus kapcsolatban éltek mindvégig.Vanyarcontelepedtek le, s Veres Pálné férje halála után is ragaszkodott otthonukhoz mindaddig, amíg annak irányítása már erejét felülmúlta.


    1841-ben született lányuk, Veres Szilárda,
    aki gondos, szigorú, következetes, ám szeretetteljes nevelésben részesült. Az ő nevelése indította el Veres Pálnéban a nők taníttatásának gondolatát. 1844-ben a házaspárnak fia született, ám három nap után meghalt, s mivel több gyermekük nem lett, Szilárda egyke maradt.


    A család gazdag társasági életet élt, Vanyarcon gyakran látták vendégül Szontagh Páltés barátját, Madách Imrét, akihez aztán igen mély baráti szálak fűzték a házaspárt. Egy ízben, 1847 nyarán a család véletlenül egy helyen üdült a Kossuth családdal, s velük is jó viszony alakult ki. VeresékKossuth Lajoshívei voltak már korábban is.


    1855-ben Veres Pálné Pestre vitte Szilárdát, hogy megfelelő tanárok oktathassák. Ő maga is részt vett ezeken az órákon, hogy, ahogy mondta, bepótolhassa azt a mulasztást, amely az ő gyermekkorában történt. Rettenetesnek találta, hogy a lányoknak nincs semmilyen iskola, mint a fiúknak, ahol megfelelő műveltségre tehetnének szert. Az éles elméjű, haladó gondolkodású nőnek Madách Imre az Akadémiai székfoglalón elmondott beszéde adta meg az utolsó lökést.



    [​IMG]


    „A nő korábban fejlődik, de teljes férfiúi érettségre sohasem jut, könnyebben felfog és tanul, de teremtő géniusz hiányával az emberek irányadó szellemei közé nem emelkedik. Ő mindig csak a szenvedő, sohasem a beható elemet képviseli, s innen, míg a dilettantizmus legkedvesebb kontingensét szolgálja, a művészetet és tudományt előre nem viszi. A nő alárendelt, testi és lelki ereje védelmet, ápolást keres, az erősebb férfiú lelkében éppoly érzéseket költ, mint az elhagyott gyermek, a hervadó virág, megdermedt madár.”



    Hosszas hányódtatások után 1865. október 28-án, vasárnap megjelent Veres Pálné Felhívás a nőkhöz című cikke A Hon nevű lapban. A csekély reakcióra való tekintettel Veres Pálné újabb felhívást írt Buzdító szózat címmel. Ezt követően 1867. május 24-én összejövetelt szervezett, hogy megbeszélhessék a nők művelése ügyében teendő következő lépéseket. Az összejövetel sikerén felbuzdulva szűk egy évre rá, 1868. március 23-án megtartották a Nőképző Egyesület alakuló közgyűlését, amelyen Veres Pálnét elnökké, Teleki Sándornét pedig alelnökké választották meg.

    Jelszavuk a „Haladjunk!” lett.


    1869
    . október 17-én Eötvös József
    közoktatásügyi miniszter ellenzésével, ám Deák Ferenctámogatásával keltette életre Veres Pálné az első iskolát, amely a nők szellemi fejlődését, magasabb ismeretek megszerzésének lehetőségét tűzte ki céljául. A tantervet maga Veres Pálné készítette, miután azt tapasztalta, hogy a „tudós férfiak” nem fogták fel, mit is akar nyújtani az iskola. Eleinte az akkori Ország úton (maMúzeum körút) béreltek két szobát, ebben indult útjára az első évfolyam. Tizennégy lány kezdte el tanulmányait, ám év végén csak heten tették le a vizsgákat. Sajnos többeket a jó idő beálltával vitték vidéki otthonukba szüleik, mondván fontosabb a gazdaság, a birtok, mint holmi női tanulmányok.


    A második évfolyamon már 37 növendéke volt az intézménynek, 13-an pedig csak bizonyos tárgyakat hallgattak. Az iskola az első évtizedek során folyamatosan anyagi gondokkal küzdött támogatás hiányában, ám ahogy nőtt a tanulók száma, újra és újra bővíteni kellett az intézményt. Bálokkal, estélyekkel és tombolákkal egybekötött hangversenyekkel gyűjtöttek pénzt az iskola működéséhez. Mindeközben a tanodának külföldön is híre ment, sokan jöttek megnézni azt, és csupa dicshimnuszt zengedeztek róla Németországban, Franciaországban, Sziléziában.


    1880
    . október 13-án meghalt Veres Pálné első, és egyetlen fiú unokája, ifj. Rudnay József. A fájdalom lesújtotta a családot, és ezen felülemelkedve született meg anyában és lányában az elhatározás, hogy Józsi emlékére saját iskolaépületet építtetnek.

    „Alapítványt teszek drága unokám emlékére, arra, hogy intézetünknek saját otthona legyen.”

    Megvásárolták hát a Zöldfa utcai telket, alapítványokból, sok rendezvényből és kölcsönökből. Mivel Józsi a reneszánsz stílust kedvelte a legjobban, ebben a stílusban épült az iskola, amit 1882. január 15-én avattak fel ünnepélyes keretek között. Az évek során megszerezték a mellettük lévő üres telket is, és azon 1888. május 16-án, két évvel Veres Pál halála után, s az ő emlékére avatták fel a Zöldfa utcai intézet második házát.


    [​IMG]

    Idős kora és betegeskedése ellenére Veres Pálné gyakran utazgatott otthona és az intézet között. Folyamatosan küzdött a nők műveléséért, és annak elismeréséért, amely végül halála után nem sokkal következett be, megnyíltak az egyetem kapui a nők előtt. Betegágyán fáradhatatlanul megírta növendékei számára a később könyvben kiadott tapasztalati lélektant.

    1895
    . szeptember 28-án
    lányáék házában, ahová évekkel korábban átköltözött hunyt el Veres Pálné. Emlékére szobrot állítottak fel az Erzsébet téren, ám 2001-ben restauráló műhelybe került, s onnan 2007-ben a róla elnevezett Veres Pálné utca (a régi Zöldfa utca) északi sarkán került elhelyezésre.

    Emlékezete

    [​IMG]

    Az általa alapított gimnázium viseli a nevét. Az egykori iskolaépület jelenleg magánkézben, romos állapotban található, a jelenlegi iskolaépület szomszédságában. Mindez az ő nevét viselő utcában,Budapest V. kerületében.


     
  17. TH6777

    TH6777 Vendég

    [​IMG]

    Egy igazi modern nő: dr. Madzsarné Jászi Alice (1877-1935)

    A női testkultúra magyarországi úttörője, a gyógytorna és a kismama torna első hazai kidolgozója már a húszas években számba veszi azokat a közvetlenül egészségkárosító tényezőket, melyekkel a modern (főként a nagyvárosi) ember találja szembe magát. A tizenhat éves szakmai tapasztalatokra építő szerzőnő véleménye az, hogy a tudomány és a kultúra fejlődése bár számos pontban előnyére vált az egészségnek (védőoltások, új, hatékony gyógymódok), de ezzel együtt olyan romboló hatásokkal bír, mint például a tantermi iskolai oktatás és számos különóra (tiszta, szabad levő hiánya, a tanulás,különórák rovására menő mozgásszegény életmód), az erősebben szennyezett városi levegő, a hivatali, irodai munkával járó egész napos ülő munkavégzés (mozgáshiány, rossz testtartás), vagy éppen a gyári munkások fizikai túlterhelése, regenerálódó képességének csökkenése, de a felgyorsult napi ritmusból fakadó stresszes, elvárásokkal teli élet is ide tartozik. Folytatni lehet a sort a tömeg és egyéni közlekedési lehetőségekből fakadó elkényelmesedéssel vagy a konyhaművészet természetes (nyers) állapottól való egyre inkábbi eltávolodását a különféle főzési, sütési elkészítési módok térnyerésével (elvesznek a vitaminok, ásványi anyagok), vagy éppen a puhára készített ételek a rágóizmokat, a fogakat nem késztetik optimális működésükre. Nem beszélve a káros szenvedélyek elterjedéséről.

    [​IMG]


    [​IMG]


    A civilizációs ártalmak kiküszöbölésére minden egyénnek meg kell teremteni a lehetőséget, így az nem is lehet kérdés, hogy mindenkit megillet-e az egészséges életmód vezetésének joga. Jászi Alice némelykor ostorozó őszinteségű, de jó szándékból vezérelt gondolatai szerint „nem igaz, hogy az embernek a korral beteggé és csúnyává kell lennie!”. A test idővel történő változásait egyszerűen „átmodellálódásnak” nevezi, de ezt csak mint a korral járó, az üde fiatalsághoz képesti változást, nem pedig csúnyaságként fogja fel. “Az, aki csúnya, az maga tehet róla” -folytatja a gondolatot. A kövérség, a csámpásság, a slamposság, a testszag, a bőrhibák mögött mind maga az egyén áll – kivéve a valóban nem orvosolható betegségeket, eltéréseket. Úgy tartja, ha egy nő korán elvirágzik, annak hátterében súlyos testi vagy lelki helytelen életmód állhat. Ezen pedig tudatosan, áldozatos munkával lehet és szükséges változtatni. A kifogások tárháza akkor is változatos volt, s ma is igen széles a skála.

    [​IMG]



    Mindezekről az 1926-ban kiadott A női testkultúra új útjai című könyvében ír. Az olvasó akár meg is tud feledkezni arról, hogy egy majd évszázados gondolatmenettel van dolga, hiszen olyan a szöveg, a tartalom, mintha az egy ma élő, modern “trendi” nőtől származna. Az elmélet fejtegetéseket mintegy 100, sematikus ábrával illusztrált, magyarázattal kiegészített gyakorlati, gimnasztikai rész követ. Helyes elvégzésük esetén a szerző ígérete szerint a test izomzata tudatosan pontról-pontra úgy formálható, ahogy azt a szobrász teszi vésőjével.


    Jászi Alice felhívja a figyelmet arra is, miért fontos, hogy az emberek életkörülményei tudatosan jobbak legyenek.


    Az egyik fontos érv a jó egészség, mely kihat az egyén életminőségére, várható élettartamára, de legalább ugyanilyen jó érv az, hogy az emberiség iránti tiszteletből kötelesség minél egészségesebbnek lenni, hogy ezáltal fajunk sikeres továbbörökítése megtörténjen. Ezzel összefüggésben a jövő nemzedéke előtti példamutatás, a fiatalok családi és intézményes szocializációja is meghatározó.

    A családi nevelés során már csecsemőkorban szerepet kap a testkultúra: az anyától elvárt, hogy tiszta, higiénikus körülmények között, megfelelő testápolás mellett rendszeres időközönként minőségi táplálékkal (ideális esetben anyatejjel) gondoskodjon gyermekéről, gyakran vigye friss levegőre és szerettesse meg vele a rendszeres tornázást. Az egészségtudatos nevelés olyan beidegződéssé válhat ezáltal, akár a mosdás vagy az étkezés. A család mellett a intézményes nevelés (bölcsőde, óvoda, iskola) szintén nagy befolyással bír. A rendszeres, szakszerű tanárral vezetett testnevelésóra minden szempontból előnyére válhat a fiataloknak.


    Jászi Alice nevével leginkább a testmozgással összefüggő irányzatok találkozhatnak a legkönnyebben: mozdulatművészeti csoportja színházi körökben volt ismert, de a gyógytornászok és a pilates oktatói is ismerhetik.

    [​IMG]

     
  18. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    A VILÁG LEGSZERENCSÉTLENEBB SZÉLHÁMOSNŐJE


    Hetven évnek kellett eltelnie, mire Anna Anderson különös állításait DNS vizsgálatok segítségével sikerült megcáfolni. Zavarba ejtő történet következik a XX. század egyik legrejtélyesebb átveréséről.
    A kezdetek
    Ebben a sztoriban a legfontosabb kérdés, hogy ki is volt tulajdonképpen Anna Anderson. Ha őt kérdezted volna, egészen biztosan azt mondta volna, hogy ő Anasztázia nagyhercegnő, a meggyilkolt orosz cár, II. Miklós elveszett leánygyermeke. A legvalószínűbb forgatókönyvet mégis a cárné testvére megbízásából kutakodó szorgos magánnyomozó állította fel, aki kiderítette, hogy Anderson kisasszony igazi neve Franziska Schwanzkowska, aki az első világháború alatt egy lőszergyárban dolgozott Lengyelországban. Franziska története sem épp szívderítő. Amikor megtudta, hogy a vőlegénye a fronton elesett, kiejtette kezéből az éppen összeszerelt gránátot, a robbanás pedig súlyos agyi sérüléseket okozott nála. Ennek egyenes következményeként 1916 szeptemberében őrültté nyilvánították és elmegyógyintézetbe zárták.
    [​IMG]
    Profil
    Ugorjunk négy évet az időben! 1918-ban egy fiatal rendőr kiment egy öngyilkossági szándékkal a folyóba ugró nőt Berlinben. A hölgy nem válaszol semmilyen kérdésre és látszólag nincs eszénél, így az Elisabeth kórházba szállítják. Később az ismeretlen nő erős orosz akcentussal németül kezd beszélni és Anna Tchaikovsky-ként mutatkozik be, majd megsúgja kezelőorvosának, hogy igazából ő nem más, mint Anasztázia nagyhercegnő. A mese olyan gyorsan szárnyra kapott, mintha hősnőnk legalábbis a Facebookon cserélt volna profilképet. Az elhunyt orosz cárné egyik udvarhölgye meg is látogatta a kórházban, és hiába jelentette ki, hogy az ápolt szerinte nem a hercegnő, egy orosz emigráns magához vette a kórházból kikerült nőt. Anna ragaszkodott a meséjéhez. Elmondta, hogy egy Alexander Tchaikovsky nevű katona menekítette ki Oroszországból a sikertelen kivégzés után, majd Romániába vitte, ahol összeházasodtak, ám férje hamarosan elhunyt. A sztorijának legalább annyi hívője akadt, mint ahányan csalót kiáltottak, ami nem is csoda, hiszen Anna valamilyen rejtélyes okból olyan információk birtokában volt, melyet csak a cári család tagjai tudhattak. Hiába állította a család több életben lévő rokona, hogy a nő nem lehet Anasztázia, hősnőnk befolyásos barátokra tett szert és mindig kapott anyagi támogatást, többek között egy dán hercegtől is.
    [​IMG]
    A cári család kivégzése

    A forradalom után alakított ideiglenes kormány lemondatta II. Miklós cárt a trónjáról, majd több hónapos kálvária után a család a bolsevikok fogságába esett, akik egy Jekatyerinburgban lévő házba szállították őket. A végzetes éjszakán azzal az ürüggyel parancsolták le a családot a pincébe, hogy ott fényképet fognak csinálni róluk, a fényképész helyett azonban egy kivégzőosztag követte őket a lépcsőn. Az egymásnak néhol ellentmondó beszámolók egy pontban egyeznek; a sortűzben a cár és felesége azonnal életét vesztette, a hercegnők azonban csodával határos módon túlélték a lövéseket, ezért őket puskatussal verték agyon. (Az egyik katona beszámolója szerint a kis Anasztáziát bajonettel szurkálták halálra.) Az élettelen testeket aztán a város szélén lévő erdőben kiásott gödrökbe dobálták, majd savat locsoltak rájuk, végül pedig felgyújtották őket.
    A nagy mutatvány
    1928-ban Anna Amerikába utazott, ahol felvette az Anna Anderson nevet. A cári család egyik ismerőse, Gleb Botkin, illetve Anasztázia egyik távoli unokatestvére vették a szárnyaik alá. Hihetetlen, de ezek az emberek meg voltak róla győződve, hogy az elhunyt orosz cár lányával paroláznak, így mivel II. Miklós meggyilkolása óta eltelt tíz év, és a megmaradt cári vagyont rendezni kellett, megbíztak egy befolyásos ügyvédet, hogy sajtolja ki a rokonságból az „Anasztáziára” eső részt. Bár utólag nem lehet pontosan rekonstruálni, hogy Anna az elmebetegségéből kifolyólag maga is elhitte a történetét, vagy szándékosan vert át embereket, egy biztos: meséjének alapeleme volt, hogy “apja” mesés vagyont menekített át Oroszország határain kívülre.
    Így végezte
    Anderson 1931-ben visszatért Németországba, ahol a hatóságok vizsgálatot indítottak ellene. Még a Schwanzkowska famíliának is bemutatták, akik azonban nem ismerték fel. (Miért is tették volna? Ha felismerik, akkor a családtagjuk börtönben végzi.) Annát harminchét évig tartották el a különböző jóakarói, aztán egy ponton elfogadta Botkin ajánlatát és visszament az USA-ba. Itt 1968-ban férjhez ment és Virginiában telepedett le. Mivel 1984 februárjában elhunyt, ezért nem élhette meg a leleplezését. 1991-ben exhumálták a cári család maradványait, és gyorsan előkaparták hősnőnk szövetmintáját is, amit egy műtét során vettek tőle még ’79-ben. A DNS-vizsgálat kimutatta, hogy Anna Andersonnak (természetesen) semmi köze a meggyilkolt uralkodóhoz.

    [​IMG]
    Ma működne a mutatvány?

    Elképzelhető. Bár a személyazonosítás mára rutineljárássá vált, és a kóros eseteket orvosilag könnyen felismerik, a társadalom egyes csoportjaiban ugyanúgy megvan a “csodavárás”. Ez kitermelhet olyan elmebetegeket, akiket aztán egy kisebb közösség ész nélkül követ, mint például a többszörös gyilkosságért elítélt – és Anna Andersonnál nyilvánvalóan nagyságrendekkel veszélyesebb – Charles Mansont.



     
  19. Melitta

    Melitta Adminisztrátor Fórumvezető

    Száz éve ilyen volt a tökéletes nő

    Körte alakja volt, rajongott a bifsztekért, és soha életében nem volt beteg.



    Vajon mit mondanánk ma egy 24 éves, 77 kilós nőre, akinek a mell-csípő-derék mérete 88-76-101 centiméter? Valamiért az az érzésünk, hogy a „tökéletes" eléggé hátraszorulna a jelzők listáján. Pedig 1912-ben még a tekintélyes New York Times is foglalkozott vele: egészen pontosan Miss Elsie Scheellel, aki az akkori elvárások szerint a leginkább megközelítette a tökéletes nő ideálját.
    Miss Scheel egyébként Cornellből érkezett Brooklynba, rajongott a kültéri sportokért, és szüfrazsett volt, vagyis a nők szavazati jogáért és egyenjogúságáért harcolt. Ami az étkezési szokásait illeti, az újság beszámolója szerint nem szerette az édességeket, cserébe rajongott a marhahúsért: kedvence a bifsztek volt. Csak ritkán reggelizett, és soha nem ivott kávét vagy teát.
    [​IMG]
    Forrás: Gothamist
    Ám ami mindezeken túl a legérdekesebb, hogy Elsie Sheel a beszámoló szerint soha nem volt beteg, és nem ismerte a félelmet. Nem csoda, hogy állítólag arra buzdította nőtársait, hogy szabaduljanak meg a dolgok iránti félelmüktől, akkor boldogabbak lehetnek.
     
  20. emilio1234

    emilio1234 Állandó Tag

    A szerelem mindent legyőz...
     

Megosztás