Idézek - de honnan, miből? Csak magyar szerzőktől!!!

Signore.. "ismert"!!

Különben egész jól ír ez a Jakab István!

Babits - A lélek ünnepe (súgták)

"Apám lehajolt, és elkezdett sorba adogatni mindent a karomra. Mikor a kucsmát adta volna, valami kiesett belőle, kigurult messzire a hóba, s mi megnéztük: egyik combja volt a tyúknak."

Sánta Ferenc: Sokan voltunk


"Akarsz-e játszani mindent, mi élet,
havas telet és hosszú-hosszú őszt,
lehet-e némán téát inni véled
rubin téát és sárga páragőzt?"

kokojumbo írta:

Signore.. "ismert"!!

Kattints a kibontásához...

Tudok ám még hasonlót

Ezt például Teller Ede írta:


Keresni, várni, semmit sem akarni,
szeretni, vágyni, egyedül maradni,
nézni a világot becsukott szemekkel,
látni azt, amit még nem látott az ember,
gyönyörködni titkos, mély harmóniákban,
emlékezni arra, mit sohasem láttam,
szeretni, imádni a szent tisztaságot,
a szelet, a halat, a szellőt, az álmot,
tenni a helyeset, nem kis örömpénzért,
nem a túlvilági örök bölcsességért,
tudni, hogy nincsen cél, tudni, hogy nincs Isten,
félni, hogy talán még igazság sincsen,
tudni az ész rövid, az akarat gyenge,
hogy rá vagyunk bízva a vak véletlenre,
és makacs reménnyel mégis-mégis hinni,
hogy amit csinálok, az nem lehet semmi,
és örülni tudni a nagy megnyugvásnak,
a fájdalmat, örömöt gyógyító halálnak.

Ile57 írta:

Sánta Ferenc: Sokan voltunk


"Akarsz-e játszani mindent, mi élet,
havas telet és hosszú-hosszú őszt,
lehet-e némán téát inni véled
rubin téát és sárga páragőzt?"

Kattints a kibontásához...

Kosztolányi Dezső: Akarsz-e játszani


Bepaskol a szemembe
Májusi fa-virágot
Ez a tavaszi vihar.
Könnyű a kacér ágnak.
Könnyű a fa-virágnak.
Ők mégis itt maradnak,
Nekik itt a hazájuk
S nyílnak új tavaszon.
Nekem tavasz nem zsendül:
Elmentem gyökerestül.
A tavaszi viharban
Állok, mint nagy kérdőjel:
Vajjon merre-merre vet
Ez a szél s virág-osztás,
Ez a nagy, bús lemondás?

Megfejtés: Ady Endre: A tavaszi viharban

"Csak egy éjszakára küldjétek el őket.
Az uzsoragarast fogukhoz verőket.
Csak egy éjszakára:
Mikor gránát-vulkán izzó közepén
Ugy forog a férfi, mint a falevél;
S mire földre omlik, ó iszonyu omlás, –
Szép piros vitézből csak fekete csontváz."

Gyóni Géza: Csak egy éjszakára

Mint a virág, oly tehetetlen
Mint a medve, büdös és árva
Fehér, mint régi lányok teste
Mint a sátán, oly bús, magányos
Mint hiéna Jordániában
Illanó, mint a hús, a sejtek
Mint a bűn, olyan furcsa, édes
Oly értelmetlen, mint az álom
Keserű, mint a dög epéje
Mint a szűzlányok frivol álma
Mint gazdagok szándéka, erjed
Mint számjegy, olyan kegyetlen
S hideg, mint a jégtömb a morgue-ban.<qtlend></qtlend>

Márai Sándor: Hasonlat

"Édes fiacskám, egy kis sajtot ennék",
vagy bort ivott és boldogan meredt a
kezében égő, olcsó cigaretta
füstjére, és futott, telefonált,
és szőtte álmát, mint színes fonált:
a homlokán feltündökölt a jegy,
hogy milliók közt az egyetlenegy.

Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd

"ha kiejtettem lomkamrához mindinkább hasonlító emlékezetemből az öklüket rázó hadügyminiszterek, a puszta leheletnél is kevesebbet mondó illetékes szóvivők, a bírósági üvegkalickában bóbiskoló tömeggyilkosok, a halkan kicserélt mesterkémek, a barátaikat felköttető, újdonsült népvezérek, az emberevő istenkirályok, a szoborleleplező, új kenyeret szegő, hídavató, díszszázad előtt ellépő, virágcsokros kislányokat homlokon csókoló, üdvözlő táviratokat küldő és rendjeleket osztogató, katódsugarak hullámain minden szobába bemosolygó buboréknagyságok tolakodó nevét"

Konrád György: A látogató

De mért sírjak? Amott a sziklákon
Felrepülni sascsoportot látok . . .
Hah e bérc a sasoknak tanyája,
S itt születnek mennydörgő villámok.

Valaki tudja melyik műből való?
Csak egy csók volt ...
De soha ne feledd: neked adtam benne a lelkemet (Gárdonyi Géza)

egressyvica írta:

Valaki tudja melyik műből való?
Csak egy csók volt ...
De soha ne feledd: neked adtam benne a lelkemet (Gárdonyi Géza)

Kattints a kibontásához...

Hosszúhajú veszedelem: A tizenkettedik agglegény elbeszélése

Noci87 írta:

Konrád György: A látogató

De mért sírjak? Amott a sziklákon
Felrepülni sascsoportot látok . . .
Hah e bérc a sasoknak tanyája,
S itt születnek mennydörgő villámok.

Kattints a kibontásához...

Gyulai Pál: Erdély

Játszottam valaha méhdöngésben
kölyöklélekkel harangzúgásban
egy anyag volt a sugár s a késem
kökényfa-menyasszony mellé álltam
akarod-e ezt a tisztességes
asszonyt, akarom, legyen a társam

Nagy László: Gyümölcsoltó

Most egy kicsit valami más:
"- A mesterséges megtermékenyítés végeztével a tehén hátrafordul: Dokikám! Legalább egy puszit!"

Félek, talán "nehéz" a feladvány, amit írtam. Időközben utána néztem, s rájöttem, hogy az idézet önálló viccként is létezik, amiről eddig nem tudtam.
Választottam másik részletet, ugyanabból a műből, hátha könnyebb lesz.
Oly sok híve van az alkotónak, remélem, rájöttök, ki is lehet, és gördülhet tovább a labda.
Tehátiglan:

"A képernyőt bámuló férfi letette a villanyborotvát, hadart valamit a kagylóba, közben a pirítósáért nyúlt, és beleharapott. Bármilyen kritikusan szemrevételezte is a lányt, el kellett ismernie: nem talál rajta kivetnivalót."

Remélem, ez már konkrétabb, folytatható. Nem szeretném, ha a fórum miattam behalna...

Evila írta:

Félek, talán "nehéz" a feladvány, amit írtam. Időközben utána néztem, s rájöttem, hogy az idézet önálló viccként is létezik, amiről eddig nem tudtam.
Választottam másik részletet, ugyanabból a műből, hátha könnyebb lesz.
Oly sok híve van az alkotónak, remélem, rájöttök, ki is lehet, és gördülhet tovább a labda.
Tehátiglan:

"A képernyőt bámuló férfi letette a villanyborotvát, hadart valamit a kagylóba, közben a pirítósáért nyúlt, és beleharapott. Bármilyen kritikusan szemrevételezte is a lányt, el kellett ismernie: nem talál rajta kivetnivalót."

Remélem, ez már konkrétabb, folytatható. Nem szeretném, ha a fórum miattam behalna...

Kattints a kibontásához...

Vavyan Fable: Álomhajsza

Húzol engem Te föl felé,
mint a napfény maga felé.
Fát, virágot, lombos ágat,
fölemeled az anyádat.
<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-comfficeffice" /><o> </o>

megfejtés: Várnai Zseni: Úgy megnőttél, szinte félek



Feladvány:

"Én ujjam hegyével halkan
Lantomat megpendítem,
Altató dalod gyanánt zeng
Méla csendes énekem"

Petőfi Sándor: Itt van az ősz, itt van újra



"De Micó mégis csak megint fölfutott a falra. Az ajtó akkor már nem is látszott. Micó keserves nyávogással ugrált ide-oda a lángok közt a fal peremén. Aztán egyszer csak egy nagy szökemléssel beugrott a lepedő nagyságú nagy vörös lángok közé.
Vártuk, hogy előjön-e?"

szép idézetek

Gárdonyi Géza: Micó


"A fehér gyász-szín,
könnyekkel sós vízben mosdatott
feketeség.
Karok, combok, a kényes nyak
és holdvilágképű hűs hasak
színe, ahová fejet hajthatsz
szomorúságodban fülelni."

Megfejtés: Kondor Béla: Értekezés a színekről


Feladvány:

"Gyermekké tettél. Hiába növesztett
harminc csikorgó télen át a kín.
Nem tudok járni s nem ülhetek veszteg.
Hozzád vonszolnak, löknek tagjaim."