Jo tudni Canadarol, Informacio utazasrol orszagunkrol
- Téma inditó Melitta
- Kezdés dátuma
Jó tudni Canadáról
Oh, Ti világutazók! Hozzátok képest én nagyon elmaradott, helyi földhöz ragadt kis szoc maradvány vagyok itt. :cry:
Fifike listájától besárgított az irigység (noha ez csúnya dolog, tudom). Ha meg Klárika az "igazi világutazó", azt már el sem merem képzelni, milyen az ő listája. Neki:
Nekem: :cry: :cry:
Azt köszönöm, ha engem számontartotok a jövőbeni utaslistán.
Canadán át-keresztül haladván nekem sürgősen be kéne ugranom Minnesotába, meg át kéne ruccannom Los Angelesbe, ha lehet iktassuk mán be? A jelek szerint Ti már sokfelé tudjátok a járást.
(Melitta, Pitti nekem is gyanus. Mintha tényleg csak a pénztet szeretné beszedni, aztán elkezelgetné az utravalót: csődöt jelentene és eltűnne! Manapság ez a módi itt. Lehet, hogy nem nálunk találták ki a módszert, de itt nagyon megy. Lehet, hogy ő is tud valamit erről? :roll
Oh, Ti világutazók! Hozzátok képest én nagyon elmaradott, helyi földhöz ragadt kis szoc maradvány vagyok itt. :cry:
Fifike listájától besárgított az irigység (noha ez csúnya dolog, tudom). Ha meg Klárika az "igazi világutazó", azt már el sem merem képzelni, milyen az ő listája. Neki:
Nekem: :cry: :cry: Azt köszönöm, ha engem számontartotok a jövőbeni utaslistán.
Canadán át-keresztül haladván nekem sürgősen be kéne ugranom Minnesotába, meg át kéne ruccannom Los Angelesbe, ha lehet iktassuk mán be? A jelek szerint Ti már sokfelé tudjátok a járást.
(Melitta, Pitti nekem is gyanus. Mintha tényleg csak a pénztet szeretné beszedni, aztán elkezelgetné az utravalót: csődöt jelentene és eltűnne! Manapság ez a módi itt. Lehet, hogy nem nálunk találták ki a módszert, de itt nagyon megy. Lehet, hogy ő is tud valamit erről? :roll
C
csocsike
Vendég
pitti írta:
:kaboom:
C
csocsike
Vendég
Most te cukkolsz? Persze hogy viszavagyom sot jovore visza is koltozom.Szerintem ti csak maradjatok ott ahol vagytok, teljesen foloslegessen idegesited magad ilyen utazassal. Olyan szep a kornyek , hogy sose fogod megbocsatani magadnak , hogy nem ott telepedtel le. Hat kell ez neked? :shock:
C
csocsike
Vendég
Mindenkinek ott nem jo ahol eppen van :shock: De BC legalabb szep. Csoro hazmester ott is talal munkat 8)
C
csocsike
Vendég
:,,: :kaboom:
Jó tudni Canadáról
Alberta.
Csillogó tavak, havas hegyek, gleccserek, szelíd dombok, végeláthatatlan síkságok, gazdag természeti források. Mindez Alberta, mely egész Kanadáról képzetet nyújt.
Alapterülete 661 185 km2, lakosainak száma kb. 3 millió. Fővárosa Edmonton. Nagyobb városai közé tartozik Calgary, a „Sziklás-hegység fővárosa”, amely az 1988 évi téli olimpia helyszíne volt.
Tengerpartja nincs. Nyugatról Brit Columbia, északról az Északnyugati területek, keletről Saskatchewan tartomány, délről az USA határolja. Délnyugati részén vonul a Sziklás-hegység, melynek legmagasabb csúcsa Albertában a Mount Columbia (3747 m). A tartomány kétharmadát erdő borítja ma is.
A Sziklás-hegységben több jégmező és gleccser található. A leglátványosabb a Columbia-jégmező (Columbia Icefield), amelyből hat nagyobb gleccser és több kisebb jégnyelv ágazik ki. A gleccserek patakjai a Kanadát ölelő két óceánba siető folyókba ömlenek. A gleccserek az utóbbi évtizedekben rohamosan visszavonulóban vannak, némelyekről már csak egyes tavak (Moraine Lake) árulkodnak.
Alberta különös formációi az ún. hoodook, szél és víz által kialakított, többnyire gomba alakú, rétegezett sziklák, amelyek legszebb példányai Drumheller közelében, a Red Deer folyó mentén vannak, ahol egykor rengeteg dinoszaurusz élt.
A hegyektől keletre vannak a füves prérik, amelyet a South Saskatchewan, a Red Deer és a Milk folyók szelnek át.
Albertában öt természetvédelmet szolgáló nemzeti park van: Banff, Jasper, Wood Buffalo (részben), Waterton Lakes. Területük nagyobb, mint fél Magyarország. Ezeken kívül több kisebb park is található.
A tartomány történelme.
Legkorábbi lakói a dinoszauruszok voltak, maradványaik sok helyen előfordulnak. (65 millió éve haltak ki.) Évmilliókkal később indiánok, krí, blackfoot (feketeláb), assiniboine, sarcee és más törzsek éltek.
A legnevesebb és legharciasabb nemzet a blachfoot volt. Ezek Alberta középső részétől a ma az USA-hoz tartozó Yellowstone-ig terjeszkedtek. Még a hatalmas sziú indiánok, az Albertába behatoló fehér kereskedők, vadászok, és kalandorok is tisztelték őket.
Az első európaiak a 18. század közepén szőrmekereskedők és misszionáriusok voltak. A mondás szerint, ahol a szerencsevadászok megjelennek, az igehirdetők szorosan a nyomukban járnak.
1873-ban alakult a híres északnyugati lovasrendőrség (North West Mounted Police). Először 300 emberből álló katonai szervezet volt. Törvényt és rendet hoztak az indiánok és fehérek között, és megszabadították a vidéket a hírhedt whiskyserődtől. Az „ördög itala” vagy a „tüzes víz” délről, Montanából érkezett. Több kereskedelmi állomáson árusították. Félő volt, hogy az alkohol miatt elszaporodnak a törvénytelenségek, az erőszakos cselekedetek. Már majdnem indián háború tört ki, amikor a lovas rendőrök megfékezték a whiskykereskedést. Ekkor épült első saját erődjük, a Fort MacLeod.
1883-ban érte el Calgaryt a vasútépítés, a Canadian Pacific Railroad. Ettők kezdve Kanada keleti részéből, USA-ból, sőt Európából is egyre többen telepedtek ide. A nehéz körülmények ellenére farmok, kisebb-nagyobb városok alakultak ki.
A vasútvonal elkészülte után négy tartományra osztották Kanada nyugati vidékét, ezek közül lett az egyik Alberta, amely Viktória angol királynő és férje, Albert herceg egyik lányáról kapta nevét.
Gazdasága.
A 19-20. század fordulóján George Kootenay Brown olajra bukkant a Waterton-tó közelében. Az első olajtársaság 1914-ben alakult. 1924-ben, illetve 1936-ban még nagyobb kutakat tártak fel, majd további olaj-, földgáz- és széntelepek felfedezése meghatározta Alberta gazdag jövőjét. A gyáripara és a szolgáltató ágazata Kanada GDP-jének 70 százalékát adja. Harmadik legjelentősebb iparága a turizmus, és jelentékeny a mezőgazdasága is.
Calgary.
A tartomány legnagyobb városa, lakosainak száma 900 000. A Sziklás helység keleti lejtőin fekszik, átlagos magassága 1200 m. A Bow és az Elbow folyók találkoznak itt. Közlekedési csomópont: átszeli a Candian Pacific vasútpálya. Repülőtere a város határától északra, 10 km-re van. Hatalmas buszterminálja, kiterjedt buszhálózata van.
A tél itt kegyetlenül hideg, ezért megépült a Plus 15 Walking System sétaútrendszer, amely 4, 5 m-rel a földfelszín fölött elhelyezkedő folyosóival labirintusszerűen behálózza a várost.
Tömegközlekedése olcsó, tiszta, igényes, és ezt buszok, és leginkább a magyarországi HÉV-hez hasonló C-Train bonyolítják.
Várostörténet.
Múltjáról keveset tudni. Régészeti feltárások szerint kb 10 000 évvel ezelőtt már indián lakta táborhely volt. Valószínűleg a feketeláb indiánok vadásztak bölényekre, és harcoltak itt más törzsekkel.
Az első fehér felfedező a francia La Verendrye lehetett, aki társaival itt építette a Fort Jonquiére 1787-ben járt itt a Hudson’s Bay Co egyik felderítője, és térképésze, David Thomson.
Az 1800-as évektől prémvadászok, szerencsevadászok, aranykeresők lepték el. A település életét befolyásolta a lovas rendőrség tisztogató tevékenysége. Az igazi változást a vasút megérkezése jelentette.
Benépesedését követően 1886-ban hatalmas tűzvész pusztított itt. Ez után rendelet tette kötelezővé, hogy csak homokkőből építkezhet a lakosság. Így lett homokkő város.
A környékbeli kőolaj kutak e város gazdasági virágzását, fellendülését is jelentették.
A város éghajlata kontinentális, de sokkal kellemesebb, mint kelet Kanadában. Nyáron ritkán van kánikula, kellemes 25 C fok körül van az átlag, éjjel jelentős a lehűlés. A tél hideg, -25 és -30 C fok, ami az ún. chinook következtében hirtelen +10 C fokra is vált.
(A chinook különleges légköri jelenség. A Csendes-óceán alacsony nyomású térségéből nyugati szél indul, amely Brit Columbia fölött a nedvesség tartalmát elveszti, a hegyeknek ütközve felgyorsul és lehűl. A Sziklás-hegység csúcsai felett felemelkedik és felmelegszik, majd Alberta síkságaira, így Calgaryra is ráterül.)
A város leghíresebb látnivalói a belvárosban: Calgary Torony (191 m), Színház- és Koncertközpont (városi színházak központja), Kínai Kulturális Központ és Múzeum, A Megváltó Székesegyház (késői viktóriánus stílusban), Olimpiai tér (szép és elegáns, nyáron koncertek helye, télen koripálya), Devonian Kertek (20 000 szubtrópusi növénnyel), Glenbow Múzeum (Ny-Kanada és indián történeti).
A külvárosban: Calgary Erőd Történelmi Emlékpark, Calgary Állat- és botanikus kert és prehisztorikus bemutatópark, Stampede park (évenkénti vadnyugati attrakciók helye), Történelmi Örökség Park (Kanada életét bemutató múzeumok városa. Ezredek Múzeuma (katonai jellegű), Madárrezervátum, Sam Livingston (haltenyészeti állomás), Tartományi Park (pihenő hely), Calgary Egyetem, Numizmatikai kiállítás, Repülőmúzeum, Olimpiai park (a téli olimpia emlékeivel), Calgary Vidámpark, és különböző személyek emlékházai is láthatók.
Calgary környéke (kirándulóhelyek):
Cochrane (tartományi park, az első szarvasmarha-tenyésztő farm alapítójáról elnevezve, kézi készítésű fagyijáról híres), Morley (közeli indiánrezervátumáról, metodista missziónárius templomáról neves), Kananaskis Country (Sziklás-hegység keleti oldalán kiránduló és üdülőhely, síterep), Millarville (hagyományos vásárairól neves), Bragg Creek (művészek, iparművészek lak- és bemutató helye), Okotoks (Észak-Amerika legnagyobb vándorköve látható itt).
Calgarytól keletre: Horsesshoe Canyon (Drumheller közelében köves, sziklás, szurdokos vidék, nehezen átszelhető, kanyonja 200 hektárnyi geológiai látványosság, fenekén évmilliók alatt kialakult szikla formációkkal). Drumheller (65 millió évvel ezelőtti világhírű dinoszaurusz élőhely, azóta maradványaik ásatási helye, itt van a Diszoszauruszok és egyéb ősleletek múzeuma, a Csúszómászók világa kiállítás, Indián és telepes emlékek múzeuma, Őslénytani Múzeum, A világ legnagyobb kistemploma, a Lótolvaj-kanyon, itt látható az Albertában megmaradt hét kábeles hajók egyike, Orkney kilátóhely). Rosedale (függőhídja nevezetes), Wayne (egykori bányászváros, híres a hoodookról). East Coulee (egykori bányászváros, iskolamúzeuma van). Hanna (vadlúdvadászati központ, Első telepesek Falumúzeuma). Brooks (történeti múzeuma, és egy különleges, föld felett 20 m magas vízvezetéke van). Dinosaur Provincial Park (világörökség része, külön lesz szó róla.) Gleichen (Siksika indián rezervátum).
Calgarytól délre, délkeletre: Head-Smashed-in Buffalo Jump (bölényugrató, világörökség része, külön lesz szó róla), Fort Macleod (erőd, és itt van Kanada második legrégebbi színháza). Pincher Creek (itt tenyésztették a lovagrendőrség lovait), Crowsnest Pass (bányásztelepülés, a legnagyobb bányászszerencsétlenség egykori színhelye). Waterton Lakes National Park (nemzeti park, ezek későbbi leírásában lesz szó róla). Cardston (mormonok kisvárosa). Milk River (homokkő hoodook és sziklaalakzatok vidéke). Lethbridge (kisváros, mezőgazdasággal, olaj- és gázkitermeléssel foglalkoznak, Indián csata parkja, Művészeti galériája, japánkertje híres). Coaldale (Albertai ragadozómadár-központ). Medicine Hat (Agyagtermékek bemutató-központja, helytörténeti Művészeti Galéria, Saamis indián sátor (a világ legmagasabb indián sátra 22 emelet magas).
Calgary és Edmonton között.
A 2-es autópálya visz északnak, Edmonton felé.
Spruce View (környékbeli lucfenyőről kapra nevét, Boltmúzeuma van). Markerville (Tejfeldolgozó Múzeuma van). Red Deer (Kisváros, kirándulóhely, információs központ, rendezvényeket szoktak tartani: Rodeo, Felföldi játékok, Nemzetközi népi fesztivál, Nyugati napok, Örökségnap, Nemzetközi légibemutató, neves a helytörténeti múzeuma, Szűz Mária temploma, Waskasoo Park séta- és kerékpárutakkal, lovagló örvényekkel, golfpályákkal, tavakkal, Örökség terén korhű épületekkel. Innen indul a Thomson Highway a Banff Nemzeti park felé.) Sylvan Lake (strandoló, táborozó, piknikezőhely). Rocky Mountain House (egykori szőrmekereskedő állomás, Sziklás-hegységi ház Nemzeti Történelmi Park információs központ, néprajzi kiállítási terület, útközben bölények is láthatók esetenként). Nordegg (volt szénbányász terület, Nemzeti Történelmi Örökség Központ és Bánya helytörténeti gyűjteménnyel, nem messze van a Nagy-szarv duzzasztógát, mely eredménye Alberta leghosszabb mesterséges tava, az Abraham Lake). Rimbey (történelmi emlékparkja van korhű épületekkel, teherautó múzeuma is van). Three Hills (Történelmi Társaság Múzeuma, Állatfarm 90 egzotikus, és nyugat-kanadai állatfaj élőhelye.) Trochu (lovaskatonák által alapított település rekonstrukciója, Arbarétuma van prérinövényekkel, a Dry Island Buffalo Jump Provincial Parkban homokkő sziklák, hoodook, bölényugrató sziklafalak). Stettler (Gőztúrák indulnak innen a prérikre, 4,5-9 órás, gőzmozdony húzta kocsikkal szerveznek túrákat, kis falumúzeuma is van). Donalda (pici falú lámpamúzeummal.
Edmonton.
A tartomány fővárosa, 620 000 lakosa van, Alberta földrajzi központja. A North Saskatchewan folyó mellett fekszik, a tengerszint felett 670-m-rel. Közlekedési csomópont: itt keresztezi egymást a 2-es autóút és a Trans Canada Highwayból kiágazó Trans Canada Yellowhead Highway. Nemzetközi repülőtere 28 km-re van a várostól. Áthalad rajta a Torontót Vancouverrel összekötő VIA Rail vasútvonal. A Greyhound Lines autóbuszai a környéket hálózzák be.
Várostörténet.
1830-ban szőrmekereskedők erődöt építettek itt, mely 1915-ig fennmaradt. Ma Alberta törvényhozó testületének épülete van a helyén. A hely egykor indiánok és fehér telepesek harcainak színtere volt.
A 19. század második felében indult fejlődésnek, mely a rajta átvezető, Csendes-óceán felé tartó északnyugati útnak köszönhető. A Canadian Pacific Railroad vasút azonban akkor elkerülte, mert az Calgaryn haladt át. Ez különböző előnyöket jelentett a számukra, ezért a két város között versengés folyt, mely ma is tart.
1897-ben kitört a városban az aranyláz, kiderült, hogy a Saskatchewan folyó partján van arany, de kevés volt. Ennek ellenére sokakat idevonzott akkor, akik letelepedtek itt. 1904-ben kapott városi rangot. 1905-ben ért ide a Candian National Railroad, akkor lett a tartomány székhelye. Ettől fogva utazók megállója, és szállítmányok elosztó helye lett, amiért az észak kapuja jelzőt kapta.
1942-ben épült meg az Alaszka Highway, amely tovább növelte közlekedési jelentőségét. 1947-ben tőle 40 km-re délnyugatra kőolajat találtak, ez hatalmas ipari fejlődést hozott a számukra.
Edmonton a legészakabbra fekvő nagyváros Észak-Amerikában. Fejlődése során nagyon vigyázott a természeti zöldkörnyezetére, ezért ma lakóira fejenként több zöldfelület jut, mint Kanada bármely más városában. Ma szép, modern város egyetemmel, színházakkal, operával, szimfonikus zenekarral, múzeumokkal, bevásárlóközpontokkal. A Kanada fesztiválváros nevet azért kapta, mert egész évben (kiállítások, jazzfesztivál, lóverseny, autóverseny, vásár, rodeo, stb.) rendezvényeket tartanak.
A belvárosban busz és HÉV szerű villamosjáratok vannak. Utcahálózata könnyen áttekinthető.
Látnivalói: Old Strathcona Historic Area (Történeti Emlékhely), Farmerek Piaca, Modell és Játékmúzeum, Távközlési múzeum (É-Amerikában a legnagyobb), Muttart Coservatory (öt piramis alakú üvegház, trópusi, sivatagi és mérsékeltövi pavilonokkal), Albertai Egyetem, Fort Edmonton Park (Kanada legnagyobb szabadtéri történeti múzeuma), City Hall (Városháza), Művészeti Galéria (képző és iparművészeti gyűjteménnyel), Ukrajnából származó kanadaiak levéltára és múzeuma. Alberta Tartományi Múzeuma, Állatkert, West Edmonton Mall (hatalmas bevásárló és szórakozó központ).
Edmonton és környéke.
A városon átvezető Yellowhead Highway nyugati irányban, 320 km után eléri a Jasper Nemzeti Parkot.
St. Albert (folyó parti kisváros, misszionárius terület volt, papjai békeközvetítők voltak az indiánok között, híressége a Father Lacombe Chapel kis kápolnája, Történelmi Örökség Múzeuma, és a Vital Grandin Centre római katolikus püspöki rezidencia). Stony Plain (kis település, vadban gazdag, földművelők lakják. Multikulturális Örökségi Központja van). Devon (az Albertai Egyetem Botanikus kertje van itt). Leduc (Edmonton nemzetközi reptere van mellette, és az 1. számú olajtörténeti emlékhely is itt található). Wetaskiwin (kisváros, dombjain egykor az indiánok békekötő helye volt, Helytörténeti Múzeuma van, a Reynolds-Alberta Museum Alberta földi és légi közlekedésének, mezőgazdaságának és iparának múzeuma, Reynolds Musem a régi autók, teher és tűzoltóautók, traktorok, katona járművek, gőzgépek, régi háztartási eszközök, zeneszerszámok, fegyverek, indián emlékek bemutatóhelye). Camrose (kis város, kereskedelmi állomás volt, két nyári karnevál színhelye: a Szórakozott gyalogosok mulatságát és countryzene fesztivált rendeznek.). Wainwright (A CNR vasút egy régi, de helyreállított állomásépülete helytörténeti muzeum). Vegreville (ukrán kulturális központ, itt a világ legnagyobb húsvéti tojása, mely 9 m magas). Mundare (ukrán kanadai emlékekeket őriz). Ukrainian Cultural Heritage Village (szabadtéri múzeuma az ukránok életének emlékeivel). Elk Island National Park (a Hód-dombok vidékén kisebb nemzeti park, bölényre és jávorszarvasra vadászó indiánok lakták egykor, több kis tó, láp van a parkban, a vadonélő állatok menedékhelye). Fort Saskatchewan (a lovasrendőrség egykori erődjének helyén kisváros, Múzeuma és Történelmi Emlékhelye van).
Edmontontól északra: Cold Lake (tóparti város, Tartományi Parkjában a lucfenyőerdő a vízimadarainak kedvenc fészkelőhelye, a tó partján 7 m magas, cédrusból készült totemoszlopok vannak). Lac la Biche (kisváros, missziós állomás volt, szőrmekereskedők útvonalait kötötte össze, 1955-ben itt épület fel elsőként, É-Amerikában harmadikként a mohamedán imaház, Tartományi parkja van), Fort McMurray (Nagyobb város, az Athabasca és a Clearwater folyók találkozásánál van, indiánok laktak régen. 1870-ben Henry John Moberly alapította, és adta főnökéről a hely nevét. Rengeteg kőolaj van az Athabasca-tó környékén. Híressége a Történelmi örökség park. Az Oil Sands Interpretíve Centre Információs Központ, gyalogösvények vezetnek az Erdei Bölény Nmzeti Parkhoz).
Athabasca (ilyen nevű folyó partján fekszik, nagy kereskedelmi állomás volt, egyeteme, temploma, téglaiskolája van, innen vezet a 2. ut Alberta legnagyobb tavához a Kisebbik Rabszolga-tóhoz.)
Slave Lake (a Kis Rabszolga-tó partján fekszik, ahol Tartományi Parkja van. Nyári különlegessége a homokvárépítő verseny). Peace River (Kisváros, a Peace, a Smoky és a Heart folyók találkoznak itt, mely pontra gyönyörű kilátóból lehet nézni, Múzeuma és Levéltára van). Grimshaw (O pontja a 35-os autóútnak, a Mackenzie Hightwaynek, mely 471 km után éri el Alberta-Északnyugati területek határát, ahonnan már könnyen elérhető a Wood Buffalo Nemzeti Park és a Nagy-Rabszolga-tó). Dunvegan (270 m magas közúti függőhídja neves, az első erődített szőrmekereskedő állomás volt). Grande Prairie (70 millió évvel ezelőtt nagy tó uralta, és hatalmas folyódelta volt, innen víziállatok és dinoszauruszok lábnyomai kerültek elő. A világ egyik leggazdagabb mezőgazdasági területe, nemrég hatalmas földgázmezőt találtak. A Pioneer Museum 10 épületből álló szabadtéri múzeuma, mely az első telepesek emlékeit őrzi. Nyáron rendezik a Grande Prairie Stampede rodeót, és a Regional Fair körzeti vásárt). Beaverlodge (hód indián lakta terület volt, nyaranta rendezik az Evangéliumi fesztivált, Hotel Museumában több ezer tárgy van, van egy 13 épületből álló falumúzeuma az első telepesek korából származó emlékekkel, a 2-es út innen 50 km-re eléri Brit Columbiát). Willmore Wildserness Provincial Park (tartományi őspark, a Dsziklás-hegység része, északról kapcsolódik a Jasper Parkhoz). Hinton (erdészeti, bányászati központ, Alberta Forest Museum erdészeti, múzeuma).
A kanadai Sziklás-hegység.
Délkelet-északnyugati irányban halad. Mexikótól Alaszkáig, több mint 3000 km hosszú. Geológiailag változatos: vulkáni, metamorf és üledékes kőzetből -homokkő, mészkő, dolomit- áll. Fő vonulata a földrész vízválasztója, Albert és Brit Columbia osztozik rajta. Kanadában a legmagasabb pont a Mount Robson (B.C-ben 3954 m). Magas csúcsai között gleccserek, jégmezők vannak, legnagyobb a Columbia Icefield. A kanadai Sziklás-hegységben több nemzeti park van, az elsőt 1885-ben alapították. A parkokban nem folytatható erődgazdálkodás, vadászat, ipartelepítés. (A nemezeti parkokról később külön lesz szó.)
Az első fehér ember, Anthony Henday 1754-ben látta meg először a hegyet. De csak 1800-ban, az 1531 m magas Howse-hágon keltek át rajta. (Gépjárművel ma sem lehet átkelni rajta, csak vonattal.)
Akinek érdeklődése, kedve és türelme van, a fentiek alapján ízlelgetheti akár a helyiség nevek hangzása, és más leírások alapján Alberta tartomány hangulatát, és mindenfélét megtudhat róla. Remélem, akad érdeklődő, és vállalkozó kedvű, aki a többi tartomány bemutatásával segít, továbbá bármelyik ismertetőhöz kapcsolódóan képekkel és úti élmények leírásával gazdagítják a topic anyagát. (Gondolom, aki kevesebbet akar olvasni, vagy szelektíven érdeklődik, az pásztázhat az anyagban kénye-kedve szerint.)
Én legközelebb elkezdem Canada nagy nemzeti és természetvédelmi parkjainak ismertető sorozatát. Ha megengeditek?! :roll:
Alberta.
Csillogó tavak, havas hegyek, gleccserek, szelíd dombok, végeláthatatlan síkságok, gazdag természeti források. Mindez Alberta, mely egész Kanadáról képzetet nyújt.
Alapterülete 661 185 km2, lakosainak száma kb. 3 millió. Fővárosa Edmonton. Nagyobb városai közé tartozik Calgary, a „Sziklás-hegység fővárosa”, amely az 1988 évi téli olimpia helyszíne volt.
Tengerpartja nincs. Nyugatról Brit Columbia, északról az Északnyugati területek, keletről Saskatchewan tartomány, délről az USA határolja. Délnyugati részén vonul a Sziklás-hegység, melynek legmagasabb csúcsa Albertában a Mount Columbia (3747 m). A tartomány kétharmadát erdő borítja ma is.
A Sziklás-hegységben több jégmező és gleccser található. A leglátványosabb a Columbia-jégmező (Columbia Icefield), amelyből hat nagyobb gleccser és több kisebb jégnyelv ágazik ki. A gleccserek patakjai a Kanadát ölelő két óceánba siető folyókba ömlenek. A gleccserek az utóbbi évtizedekben rohamosan visszavonulóban vannak, némelyekről már csak egyes tavak (Moraine Lake) árulkodnak.
Alberta különös formációi az ún. hoodook, szél és víz által kialakított, többnyire gomba alakú, rétegezett sziklák, amelyek legszebb példányai Drumheller közelében, a Red Deer folyó mentén vannak, ahol egykor rengeteg dinoszaurusz élt.
A hegyektől keletre vannak a füves prérik, amelyet a South Saskatchewan, a Red Deer és a Milk folyók szelnek át.
Albertában öt természetvédelmet szolgáló nemzeti park van: Banff, Jasper, Wood Buffalo (részben), Waterton Lakes. Területük nagyobb, mint fél Magyarország. Ezeken kívül több kisebb park is található.
A tartomány történelme.
Legkorábbi lakói a dinoszauruszok voltak, maradványaik sok helyen előfordulnak. (65 millió éve haltak ki.) Évmilliókkal később indiánok, krí, blackfoot (feketeláb), assiniboine, sarcee és más törzsek éltek.
A legnevesebb és legharciasabb nemzet a blachfoot volt. Ezek Alberta középső részétől a ma az USA-hoz tartozó Yellowstone-ig terjeszkedtek. Még a hatalmas sziú indiánok, az Albertába behatoló fehér kereskedők, vadászok, és kalandorok is tisztelték őket.
Az első európaiak a 18. század közepén szőrmekereskedők és misszionáriusok voltak. A mondás szerint, ahol a szerencsevadászok megjelennek, az igehirdetők szorosan a nyomukban járnak.
1873-ban alakult a híres északnyugati lovasrendőrség (North West Mounted Police). Először 300 emberből álló katonai szervezet volt. Törvényt és rendet hoztak az indiánok és fehérek között, és megszabadították a vidéket a hírhedt whiskyserődtől. Az „ördög itala” vagy a „tüzes víz” délről, Montanából érkezett. Több kereskedelmi állomáson árusították. Félő volt, hogy az alkohol miatt elszaporodnak a törvénytelenségek, az erőszakos cselekedetek. Már majdnem indián háború tört ki, amikor a lovas rendőrök megfékezték a whiskykereskedést. Ekkor épült első saját erődjük, a Fort MacLeod.
1883-ban érte el Calgaryt a vasútépítés, a Canadian Pacific Railroad. Ettők kezdve Kanada keleti részéből, USA-ból, sőt Európából is egyre többen telepedtek ide. A nehéz körülmények ellenére farmok, kisebb-nagyobb városok alakultak ki.
A vasútvonal elkészülte után négy tartományra osztották Kanada nyugati vidékét, ezek közül lett az egyik Alberta, amely Viktória angol királynő és férje, Albert herceg egyik lányáról kapta nevét.
Gazdasága.
A 19-20. század fordulóján George Kootenay Brown olajra bukkant a Waterton-tó közelében. Az első olajtársaság 1914-ben alakult. 1924-ben, illetve 1936-ban még nagyobb kutakat tártak fel, majd további olaj-, földgáz- és széntelepek felfedezése meghatározta Alberta gazdag jövőjét. A gyáripara és a szolgáltató ágazata Kanada GDP-jének 70 százalékát adja. Harmadik legjelentősebb iparága a turizmus, és jelentékeny a mezőgazdasága is.
Calgary.
A tartomány legnagyobb városa, lakosainak száma 900 000. A Sziklás helység keleti lejtőin fekszik, átlagos magassága 1200 m. A Bow és az Elbow folyók találkoznak itt. Közlekedési csomópont: átszeli a Candian Pacific vasútpálya. Repülőtere a város határától északra, 10 km-re van. Hatalmas buszterminálja, kiterjedt buszhálózata van.
A tél itt kegyetlenül hideg, ezért megépült a Plus 15 Walking System sétaútrendszer, amely 4, 5 m-rel a földfelszín fölött elhelyezkedő folyosóival labirintusszerűen behálózza a várost.
Tömegközlekedése olcsó, tiszta, igényes, és ezt buszok, és leginkább a magyarországi HÉV-hez hasonló C-Train bonyolítják.
Várostörténet.
Múltjáról keveset tudni. Régészeti feltárások szerint kb 10 000 évvel ezelőtt már indián lakta táborhely volt. Valószínűleg a feketeláb indiánok vadásztak bölényekre, és harcoltak itt más törzsekkel.
Az első fehér felfedező a francia La Verendrye lehetett, aki társaival itt építette a Fort Jonquiére 1787-ben járt itt a Hudson’s Bay Co egyik felderítője, és térképésze, David Thomson.
Az 1800-as évektől prémvadászok, szerencsevadászok, aranykeresők lepték el. A település életét befolyásolta a lovas rendőrség tisztogató tevékenysége. Az igazi változást a vasút megérkezése jelentette.
Benépesedését követően 1886-ban hatalmas tűzvész pusztított itt. Ez után rendelet tette kötelezővé, hogy csak homokkőből építkezhet a lakosság. Így lett homokkő város.
A környékbeli kőolaj kutak e város gazdasági virágzását, fellendülését is jelentették.
A város éghajlata kontinentális, de sokkal kellemesebb, mint kelet Kanadában. Nyáron ritkán van kánikula, kellemes 25 C fok körül van az átlag, éjjel jelentős a lehűlés. A tél hideg, -25 és -30 C fok, ami az ún. chinook következtében hirtelen +10 C fokra is vált.
(A chinook különleges légköri jelenség. A Csendes-óceán alacsony nyomású térségéből nyugati szél indul, amely Brit Columbia fölött a nedvesség tartalmát elveszti, a hegyeknek ütközve felgyorsul és lehűl. A Sziklás-hegység csúcsai felett felemelkedik és felmelegszik, majd Alberta síkságaira, így Calgaryra is ráterül.)
A város leghíresebb látnivalói a belvárosban: Calgary Torony (191 m), Színház- és Koncertközpont (városi színházak központja), Kínai Kulturális Központ és Múzeum, A Megváltó Székesegyház (késői viktóriánus stílusban), Olimpiai tér (szép és elegáns, nyáron koncertek helye, télen koripálya), Devonian Kertek (20 000 szubtrópusi növénnyel), Glenbow Múzeum (Ny-Kanada és indián történeti).
A külvárosban: Calgary Erőd Történelmi Emlékpark, Calgary Állat- és botanikus kert és prehisztorikus bemutatópark, Stampede park (évenkénti vadnyugati attrakciók helye), Történelmi Örökség Park (Kanada életét bemutató múzeumok városa. Ezredek Múzeuma (katonai jellegű), Madárrezervátum, Sam Livingston (haltenyészeti állomás), Tartományi Park (pihenő hely), Calgary Egyetem, Numizmatikai kiállítás, Repülőmúzeum, Olimpiai park (a téli olimpia emlékeivel), Calgary Vidámpark, és különböző személyek emlékházai is láthatók.
Calgary környéke (kirándulóhelyek):
Cochrane (tartományi park, az első szarvasmarha-tenyésztő farm alapítójáról elnevezve, kézi készítésű fagyijáról híres), Morley (közeli indiánrezervátumáról, metodista missziónárius templomáról neves), Kananaskis Country (Sziklás-hegység keleti oldalán kiránduló és üdülőhely, síterep), Millarville (hagyományos vásárairól neves), Bragg Creek (művészek, iparművészek lak- és bemutató helye), Okotoks (Észak-Amerika legnagyobb vándorköve látható itt).
Calgarytól keletre: Horsesshoe Canyon (Drumheller közelében köves, sziklás, szurdokos vidék, nehezen átszelhető, kanyonja 200 hektárnyi geológiai látványosság, fenekén évmilliók alatt kialakult szikla formációkkal). Drumheller (65 millió évvel ezelőtti világhírű dinoszaurusz élőhely, azóta maradványaik ásatási helye, itt van a Diszoszauruszok és egyéb ősleletek múzeuma, a Csúszómászók világa kiállítás, Indián és telepes emlékek múzeuma, Őslénytani Múzeum, A világ legnagyobb kistemploma, a Lótolvaj-kanyon, itt látható az Albertában megmaradt hét kábeles hajók egyike, Orkney kilátóhely). Rosedale (függőhídja nevezetes), Wayne (egykori bányászváros, híres a hoodookról). East Coulee (egykori bányászváros, iskolamúzeuma van). Hanna (vadlúdvadászati központ, Első telepesek Falumúzeuma). Brooks (történeti múzeuma, és egy különleges, föld felett 20 m magas vízvezetéke van). Dinosaur Provincial Park (világörökség része, külön lesz szó róla.) Gleichen (Siksika indián rezervátum).
Calgarytól délre, délkeletre: Head-Smashed-in Buffalo Jump (bölényugrató, világörökség része, külön lesz szó róla), Fort Macleod (erőd, és itt van Kanada második legrégebbi színháza). Pincher Creek (itt tenyésztették a lovagrendőrség lovait), Crowsnest Pass (bányásztelepülés, a legnagyobb bányászszerencsétlenség egykori színhelye). Waterton Lakes National Park (nemzeti park, ezek későbbi leírásában lesz szó róla). Cardston (mormonok kisvárosa). Milk River (homokkő hoodook és sziklaalakzatok vidéke). Lethbridge (kisváros, mezőgazdasággal, olaj- és gázkitermeléssel foglalkoznak, Indián csata parkja, Művészeti galériája, japánkertje híres). Coaldale (Albertai ragadozómadár-központ). Medicine Hat (Agyagtermékek bemutató-központja, helytörténeti Művészeti Galéria, Saamis indián sátor (a világ legmagasabb indián sátra 22 emelet magas).
Calgary és Edmonton között.
A 2-es autópálya visz északnak, Edmonton felé.
Spruce View (környékbeli lucfenyőről kapra nevét, Boltmúzeuma van). Markerville (Tejfeldolgozó Múzeuma van). Red Deer (Kisváros, kirándulóhely, információs központ, rendezvényeket szoktak tartani: Rodeo, Felföldi játékok, Nemzetközi népi fesztivál, Nyugati napok, Örökségnap, Nemzetközi légibemutató, neves a helytörténeti múzeuma, Szűz Mária temploma, Waskasoo Park séta- és kerékpárutakkal, lovagló örvényekkel, golfpályákkal, tavakkal, Örökség terén korhű épületekkel. Innen indul a Thomson Highway a Banff Nemzeti park felé.) Sylvan Lake (strandoló, táborozó, piknikezőhely). Rocky Mountain House (egykori szőrmekereskedő állomás, Sziklás-hegységi ház Nemzeti Történelmi Park információs központ, néprajzi kiállítási terület, útközben bölények is láthatók esetenként). Nordegg (volt szénbányász terület, Nemzeti Történelmi Örökség Központ és Bánya helytörténeti gyűjteménnyel, nem messze van a Nagy-szarv duzzasztógát, mely eredménye Alberta leghosszabb mesterséges tava, az Abraham Lake). Rimbey (történelmi emlékparkja van korhű épületekkel, teherautó múzeuma is van). Three Hills (Történelmi Társaság Múzeuma, Állatfarm 90 egzotikus, és nyugat-kanadai állatfaj élőhelye.) Trochu (lovaskatonák által alapított település rekonstrukciója, Arbarétuma van prérinövényekkel, a Dry Island Buffalo Jump Provincial Parkban homokkő sziklák, hoodook, bölényugrató sziklafalak). Stettler (Gőztúrák indulnak innen a prérikre, 4,5-9 órás, gőzmozdony húzta kocsikkal szerveznek túrákat, kis falumúzeuma is van). Donalda (pici falú lámpamúzeummal.
Edmonton.
A tartomány fővárosa, 620 000 lakosa van, Alberta földrajzi központja. A North Saskatchewan folyó mellett fekszik, a tengerszint felett 670-m-rel. Közlekedési csomópont: itt keresztezi egymást a 2-es autóút és a Trans Canada Highwayból kiágazó Trans Canada Yellowhead Highway. Nemzetközi repülőtere 28 km-re van a várostól. Áthalad rajta a Torontót Vancouverrel összekötő VIA Rail vasútvonal. A Greyhound Lines autóbuszai a környéket hálózzák be.
Várostörténet.
1830-ban szőrmekereskedők erődöt építettek itt, mely 1915-ig fennmaradt. Ma Alberta törvényhozó testületének épülete van a helyén. A hely egykor indiánok és fehér telepesek harcainak színtere volt.
A 19. század második felében indult fejlődésnek, mely a rajta átvezető, Csendes-óceán felé tartó északnyugati útnak köszönhető. A Canadian Pacific Railroad vasút azonban akkor elkerülte, mert az Calgaryn haladt át. Ez különböző előnyöket jelentett a számukra, ezért a két város között versengés folyt, mely ma is tart.
1897-ben kitört a városban az aranyláz, kiderült, hogy a Saskatchewan folyó partján van arany, de kevés volt. Ennek ellenére sokakat idevonzott akkor, akik letelepedtek itt. 1904-ben kapott városi rangot. 1905-ben ért ide a Candian National Railroad, akkor lett a tartomány székhelye. Ettől fogva utazók megállója, és szállítmányok elosztó helye lett, amiért az észak kapuja jelzőt kapta.
1942-ben épült meg az Alaszka Highway, amely tovább növelte közlekedési jelentőségét. 1947-ben tőle 40 km-re délnyugatra kőolajat találtak, ez hatalmas ipari fejlődést hozott a számukra.
Edmonton a legészakabbra fekvő nagyváros Észak-Amerikában. Fejlődése során nagyon vigyázott a természeti zöldkörnyezetére, ezért ma lakóira fejenként több zöldfelület jut, mint Kanada bármely más városában. Ma szép, modern város egyetemmel, színházakkal, operával, szimfonikus zenekarral, múzeumokkal, bevásárlóközpontokkal. A Kanada fesztiválváros nevet azért kapta, mert egész évben (kiállítások, jazzfesztivál, lóverseny, autóverseny, vásár, rodeo, stb.) rendezvényeket tartanak.
A belvárosban busz és HÉV szerű villamosjáratok vannak. Utcahálózata könnyen áttekinthető.
Látnivalói: Old Strathcona Historic Area (Történeti Emlékhely), Farmerek Piaca, Modell és Játékmúzeum, Távközlési múzeum (É-Amerikában a legnagyobb), Muttart Coservatory (öt piramis alakú üvegház, trópusi, sivatagi és mérsékeltövi pavilonokkal), Albertai Egyetem, Fort Edmonton Park (Kanada legnagyobb szabadtéri történeti múzeuma), City Hall (Városháza), Művészeti Galéria (képző és iparművészeti gyűjteménnyel), Ukrajnából származó kanadaiak levéltára és múzeuma. Alberta Tartományi Múzeuma, Állatkert, West Edmonton Mall (hatalmas bevásárló és szórakozó központ).
Edmonton és környéke.
A városon átvezető Yellowhead Highway nyugati irányban, 320 km után eléri a Jasper Nemzeti Parkot.
St. Albert (folyó parti kisváros, misszionárius terület volt, papjai békeközvetítők voltak az indiánok között, híressége a Father Lacombe Chapel kis kápolnája, Történelmi Örökség Múzeuma, és a Vital Grandin Centre római katolikus püspöki rezidencia). Stony Plain (kis település, vadban gazdag, földművelők lakják. Multikulturális Örökségi Központja van). Devon (az Albertai Egyetem Botanikus kertje van itt). Leduc (Edmonton nemzetközi reptere van mellette, és az 1. számú olajtörténeti emlékhely is itt található). Wetaskiwin (kisváros, dombjain egykor az indiánok békekötő helye volt, Helytörténeti Múzeuma van, a Reynolds-Alberta Museum Alberta földi és légi közlekedésének, mezőgazdaságának és iparának múzeuma, Reynolds Musem a régi autók, teher és tűzoltóautók, traktorok, katona járművek, gőzgépek, régi háztartási eszközök, zeneszerszámok, fegyverek, indián emlékek bemutatóhelye). Camrose (kis város, kereskedelmi állomás volt, két nyári karnevál színhelye: a Szórakozott gyalogosok mulatságát és countryzene fesztivált rendeznek.). Wainwright (A CNR vasút egy régi, de helyreállított állomásépülete helytörténeti muzeum). Vegreville (ukrán kulturális központ, itt a világ legnagyobb húsvéti tojása, mely 9 m magas). Mundare (ukrán kanadai emlékekeket őriz). Ukrainian Cultural Heritage Village (szabadtéri múzeuma az ukránok életének emlékeivel). Elk Island National Park (a Hód-dombok vidékén kisebb nemzeti park, bölényre és jávorszarvasra vadászó indiánok lakták egykor, több kis tó, láp van a parkban, a vadonélő állatok menedékhelye). Fort Saskatchewan (a lovasrendőrség egykori erődjének helyén kisváros, Múzeuma és Történelmi Emlékhelye van).
Edmontontól északra: Cold Lake (tóparti város, Tartományi Parkjában a lucfenyőerdő a vízimadarainak kedvenc fészkelőhelye, a tó partján 7 m magas, cédrusból készült totemoszlopok vannak). Lac la Biche (kisváros, missziós állomás volt, szőrmekereskedők útvonalait kötötte össze, 1955-ben itt épület fel elsőként, É-Amerikában harmadikként a mohamedán imaház, Tartományi parkja van), Fort McMurray (Nagyobb város, az Athabasca és a Clearwater folyók találkozásánál van, indiánok laktak régen. 1870-ben Henry John Moberly alapította, és adta főnökéről a hely nevét. Rengeteg kőolaj van az Athabasca-tó környékén. Híressége a Történelmi örökség park. Az Oil Sands Interpretíve Centre Információs Központ, gyalogösvények vezetnek az Erdei Bölény Nmzeti Parkhoz).
Athabasca (ilyen nevű folyó partján fekszik, nagy kereskedelmi állomás volt, egyeteme, temploma, téglaiskolája van, innen vezet a 2. ut Alberta legnagyobb tavához a Kisebbik Rabszolga-tóhoz.)
Slave Lake (a Kis Rabszolga-tó partján fekszik, ahol Tartományi Parkja van. Nyári különlegessége a homokvárépítő verseny). Peace River (Kisváros, a Peace, a Smoky és a Heart folyók találkoznak itt, mely pontra gyönyörű kilátóból lehet nézni, Múzeuma és Levéltára van). Grimshaw (O pontja a 35-os autóútnak, a Mackenzie Hightwaynek, mely 471 km után éri el Alberta-Északnyugati területek határát, ahonnan már könnyen elérhető a Wood Buffalo Nemzeti Park és a Nagy-Rabszolga-tó). Dunvegan (270 m magas közúti függőhídja neves, az első erődített szőrmekereskedő állomás volt). Grande Prairie (70 millió évvel ezelőtt nagy tó uralta, és hatalmas folyódelta volt, innen víziállatok és dinoszauruszok lábnyomai kerültek elő. A világ egyik leggazdagabb mezőgazdasági területe, nemrég hatalmas földgázmezőt találtak. A Pioneer Museum 10 épületből álló szabadtéri múzeuma, mely az első telepesek emlékeit őrzi. Nyáron rendezik a Grande Prairie Stampede rodeót, és a Regional Fair körzeti vásárt). Beaverlodge (hód indián lakta terület volt, nyaranta rendezik az Evangéliumi fesztivált, Hotel Museumában több ezer tárgy van, van egy 13 épületből álló falumúzeuma az első telepesek korából származó emlékekkel, a 2-es út innen 50 km-re eléri Brit Columbiát). Willmore Wildserness Provincial Park (tartományi őspark, a Dsziklás-hegység része, északról kapcsolódik a Jasper Parkhoz). Hinton (erdészeti, bányászati központ, Alberta Forest Museum erdészeti, múzeuma).
A kanadai Sziklás-hegység.
Délkelet-északnyugati irányban halad. Mexikótól Alaszkáig, több mint 3000 km hosszú. Geológiailag változatos: vulkáni, metamorf és üledékes kőzetből -homokkő, mészkő, dolomit- áll. Fő vonulata a földrész vízválasztója, Albert és Brit Columbia osztozik rajta. Kanadában a legmagasabb pont a Mount Robson (B.C-ben 3954 m). Magas csúcsai között gleccserek, jégmezők vannak, legnagyobb a Columbia Icefield. A kanadai Sziklás-hegységben több nemzeti park van, az elsőt 1885-ben alapították. A parkokban nem folytatható erődgazdálkodás, vadászat, ipartelepítés. (A nemezeti parkokról később külön lesz szó.)
Az első fehér ember, Anthony Henday 1754-ben látta meg először a hegyet. De csak 1800-ban, az 1531 m magas Howse-hágon keltek át rajta. (Gépjárművel ma sem lehet átkelni rajta, csak vonattal.)
Akinek érdeklődése, kedve és türelme van, a fentiek alapján ízlelgetheti akár a helyiség nevek hangzása, és más leírások alapján Alberta tartomány hangulatát, és mindenfélét megtudhat róla. Remélem, akad érdeklődő, és vállalkozó kedvű, aki a többi tartomány bemutatásával segít, továbbá bármelyik ismertetőhöz kapcsolódóan képekkel és úti élmények leírásával gazdagítják a topic anyagát. (Gondolom, aki kevesebbet akar olvasni, vagy szelektíven érdeklődik, az pásztázhat az anyagban kénye-kedve szerint.)
Én legközelebb elkezdem Canada nagy nemzeti és természetvédelmi parkjainak ismertető sorozatát. Ha megengeditek?! :roll:
Jó tudni Canadáról
Köszi Melitta!
Egyébként egy nagyon-nagyon kedves és megbízható vancouveri barátságomból úgy tudom, (mert lett ám ilyenem, hogy a honlapra tévedtem , nagyon is ), hogy aki bevándorló státuszt kap odaát nálatok, annak "érettségiznie" kell Canadából.
Ha ez a feltétel ma is így működik, akkor igazán sokan foglalkozhatnak ezzel a topiccal, hogy felkészüljenek. :shock:
Köszi Melitta!
Egyébként egy nagyon-nagyon kedves és megbízható vancouveri barátságomból úgy tudom, (mert lett ám ilyenem, hogy a honlapra tévedtem
, nagyon is ), hogy aki bevándorló státuszt kap odaát nálatok, annak "érettségiznie" kell Canadából. Ha ez a feltétel ma is így működik, akkor igazán sokan foglalkozhatnak ezzel a topiccal, hogy felkészüljenek. :shock:
Az allampolgarsagi vizsga ami ha mar tul vagy rajta nem is nehez. :lol:
mikor en voltam egy zabszem nemfertvolna............
Vegul egy adat egyeztetessel kezdodott es egy beszelgetes kereteben
canadarol gazdasagarol, proviciairol, alkotmanyos felepiteserol a kiralyno is szoba kerult, :wink: a partok, a parlament felepitese,jogok es kotelesegek ha veletlen nem kapnal szavazo cedulat hova kell fordulni.
En 45 percig voltam bent, van aki 5 perc alatt vegez.
A kiskoru gyerekeknek nem kell menni mert ok mindent az iskolaban megtanultak :lol: es igy a szulok utan megkapjak "vizsga nelkul" az allampolgarsagot.
Vannak ilyen rovid felkeszito tanfolyamok azoknak akik biztosan at akarnak menni,vagy tudni akarjak a kerdeseket,vagy hogy mire lehet szamolni egy ilyen sorsdonto esemenynel.
Ha tul vagy a vizsgan :wink: :roll: par honapra ra behivnak letenni az eskut,ami egy szep ceremonia . :wink: Gratulalnak es kisebb party a himnusz es CANADAI -va valt az ember.
mikor en voltam egy zabszem nemfertvolna............
Vegul egy adat egyeztetessel kezdodott es egy beszelgetes kereteben
canadarol gazdasagarol, proviciairol, alkotmanyos felepiteserol a kiralyno is szoba kerult, :wink: a partok, a parlament felepitese,jogok es kotelesegek ha veletlen nem kapnal szavazo cedulat hova kell fordulni.
En 45 percig voltam bent, van aki 5 perc alatt vegez.
A kiskoru gyerekeknek nem kell menni mert ok mindent az iskolaban megtanultak :lol: es igy a szulok utan megkapjak "vizsga nelkul" az allampolgarsagot.
Vannak ilyen rovid felkeszito tanfolyamok azoknak akik biztosan at akarnak menni,vagy tudni akarjak a kerdeseket,vagy hogy mire lehet szamolni egy ilyen sorsdonto esemenynel.
Ha tul vagy a vizsgan :wink: :roll: par honapra ra behivnak letenni az eskut,ami egy szep ceremonia . :wink: Gratulalnak es kisebb party a himnusz es CANADAI -va valt az ember.
