KÉPES KRÓNIKA szólánc

Jurij Alekszejevics Gagarin
(Klusino, 1934. március 9. – 1968. március 27.) szovjet űrhajós, az első ember a világűrben – a Vosztok–1 űrhajóval indult 1961. április 12-én, Bajkonurból. Ezzel az emberes űrrepülések terén is megelőzték a szovjetek az amerikaiakat. Gagarin később már nem hajtott végre több űrrepülést. 1968-ban halt meg egy repülőgép-balesetben.

Nemzetgyűlés
nemzetgyűlés: alkotmányos válság, nemzeti tragédia (háború, megszállás, forradalom), stb. után választott képviselők gyűlése, melynek feladata új alkotmány vagy alkotmánymódosítások törvénybe iktatása és az országgyűlés előkészítése. - Célja a megváltozott viszonyok törvényekbe foglalása, (alkotmányos) rögzítése (alkotmányozó nemzetgyűlés).

70 éve, 1946. január 31-én a magyar nemzetgyűlés az 1946. évi I. törvénycikkben kinyilvánította, hogy Magyarország államformája köztársaság.

Magyarország államformája évszázadokon keresztül királyság volt, majd ezt váltotta a 20. században a köztársasági államforma, amelynél az állam élén egy olyan személy vagy testület áll, mely hatalmát választással nyeri, és ezt csak meghatározott ideig gyakorolhatja. A köztársasági államformának is több változata van, hazánk a parlamenti köztársaságok közé tartozik.

1945
A választás egy közel másfél éves közjogi bizonytalanságnak és félelemnek vetett véget, mely 1944 márciusában Magyarország német megszállásával kezdődött és az október 15-e után kiterjedt nyilas rémuralomban teljesedett ki.

Az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1944. december 21-i első ülésén, a debreceni református kollégium oratóriumában a magyar államszuverenitás kizárólagos képviselőjének, a nemzet akaratának kifejezésére egyedül hivatottnak nyilvánította magát.

1945. november 4-én tartották meg. A győztese a Független Kisgazdapárt lett, akik abszolút többséget (57,03%) szereztek a parlamentben, a kor politikai légköre miatt azonban mégis koalíciós kormány alakítására kényszerültek a kommunistákkal és a többi párttal. A nemzetgyűlés alakulásakor így mindössze a Polgári Demokrata Párt két képviselője számított ellenzékinek. A 409 választott képviselő mellé maga a nemzetgyűlés 10 tekintélyes közéleti személyiséget is behívott tagjai sorába.

Sajtószabadság
Sajtószabadságnak nevezik azt az állapotot, amikor a sajtó munkatársai maguktól, csupán saját szakértelmükre, tapasztalatukra és véleményükre hagyatkozva, külső befolyásoktól, fenyegetésektől és törvényi korlátoktól mentesen döntik el, hogy az általuk szerkesztett sajtótermékekben milyen tartalom jelenik meg. Ebben a cikkben a „sajtó” a szó tágabb értelmében a nyomtatott és az elektronikus hírközlő eszközöket, az ezek által szolgáltatott tartalmakat és az ezen tartalmakat előállító személyeket jelöli.

Géprombolás
Másképp luddizmus a korai angol munkásmozgalom egy sajátos megnyilvánulási módja, követői a ludditák voltak.
Egyik legfőbb jellemzője a technofób géprombolás volt, de nem azonos azzal!
Magába foglalta a munkaadókkal folytatott harc legkülönbözőbb formáit is: az illegális szervezkedést, a tárgyalásokat a munkaadókkal, a zavargásokat, esetenként a fegyveres összecsapásokat a hatóságokkal és teljes gyárak megsemmisítését.

Géprombolók; angol munkások, akik a 19. század elején széttörték a gépeket, mert munkalehetőségüket féltették; a munkásmozgalom kezdetleges, ösztönös formája (Ned Ludd, a mozgalom állítólagos indítója nevéről)

A luddita megmozdulások okai két fő csoportba sorolhatók, egyfelől az érintett iparágak válsága a piacok beszűkülése miatt, másfelől a több egymást követő évben fellépő szélsőséges időjárásnak köszönhető rossz terméseredmények, melyek az élelmiszerek árainak 150–200%-os emelkedéséhez vezettek.

A luddizmus a korai kapitalizmus osztályharcainak megnyilvánulása volt, s a preindusztriális társadalom jegyeit viselte magán. A kezdeti luddizmus alapvető célja engedmények kikényszerítése volt a bér és munkaügyi tárgyalások terén a munkaadóktól, tehát a legáltalánosabb jellemző, a géprombolás elsődlegesen eszközszerepet töltött be. Ez a későbbiek során megváltozott, mivel egyértelmű törekvéssé vált a gépek használatának megakadályozása, a géprombolás egyre inkább öncéllá fejlődött. A ludditák nem fogalmaztak meg távolabbra mutató politikai célokat, nem volt politikai programjuk, nem törekedtek a kormány erőszakos megdöntésére, bár kétségtelen, hogy voltak olyan esetek amikor kapcsolódtak kifejezetten kormányellenes mozgalmakhoz.

Sion hegye
Sion hegye a leghíresebb és a legszentebb a Biblia hegyei között. A Szentírás szerint Isten ezt a hegyet választotta ki magának, hogy állandó lakozást vegyen a Földön.
A Sion kezdetben csak az Ófel dombtól és a Templomhegytől délkeletre eső hegyhátat jelentette, ahová Dávid városa épült. Később már az Ófel is a része lett, és egy idő után a Templom-hegyet (Mórija hegyét) is beleértették, amikor a Sionra gondoltak. Sion egyben Jeruzsálemnek a szimbólumává is vált, a próféták gyakran így szólították a várost: Sion leánya. A Sion hegye Dávid király óta Izrael szellemi-lelki központja.
forrás: ezthiszem.bloglap.hu

Ezeregyéjszaka meséi
a legismertebb arab mesegyűjtemény, amelynek különféle változatait évszázadok folyamán különböző szerzők, fordítók és tudósok állították össze. A mesék eredete a kora középkori Arábiába és Perzsiába nyúlik vissza.
A kerettörténet két főszereplője Sahrazád szultána és Sahrijár szultán. Amikor a szultán rájön, hogy a korábbi felesége hűtlen volt hozzá, szörnyű bosszút áll az asszonyokon. Mindennap elvesz egy szüzet, akit a nászéjszaka után kivégeztet. Végül a vezíre már nem talál több lányt a birodalomban. Ekkor Sahrazád (ismert Seherezádé és Sehrezád néven is), a vezír lánya ajánlkozik menyasszonynak. A nászéjszakán Sahrazád elmond egy mesét a királynak, de nem fejezi be, így kényszeríti a kíváncsi Sahrijárt, hogy tartsa őt életben. Másnap éjszaka, amint befejezi a mesét, elkezd (de csak elkezd) egy másikat. És ez így folytatódik ezeregy éjszakán keresztül. A változatoknak eltérő befejezésük van, de mind megegyezik abban, hogy Sahrijár megkíméli Sahrazád életét.

Az igazmondó juhász
Népmese. Mátyás királyt meglátogatja a Burkus király. Mátyás büszkén mutatja be a birodalmát, és elmondja: van neki egy aranyszőrű báránya. Egy juhász őrzi, aki arról híres, hogy még sosem hazudott. A Burkus király kételkedik ebben, ezért fogadást kötnek: ha hazugságon kapják a juhászt, Mátyás odaadja a fele birodalmát a Burkus királynak. Ha viszont igazat mond, akkor a Burkus király adja át a fele királyságát, ráadásul a lányát is. A Burkus király elmegy a juhászhoz, próbálja meggyőzni és megvesztegetni, hogy adja oda neki a bárányt. Nem sikerül. Ekkor a lányát küldi el hozzá, és neki a juhász nem tud nemet mondani - odaadja az aranyszőrű bárányt. Amikor Mátyás király rákérdez, mi történt a báránnyal, a juhász nem tud hazudni. Megmondja, hogy elcserélte egy fekete bárányra, aki szintén egyedülálló szépség a világon. A fekete bárány pedig a Burkus király leánya. A fogadás eldőlt: a királylány a juhászé, a fele királyság pedig Mátyás királyé lett.

Szerencs, Rákóczi várkastély
Szerencs várát egy középkori bencés kolostor helyén 1556-59 között építtette Némethy Ferenc, amellyel a vár Borsod-Abaúj-Zemplén megye legfiatalabb vára. Reneszánsz kori formáját, mely mai képének is meghatározója, Rákóczi Zsigmond idején kapta. Az 1500-as évek közepén épült tégla alakú, kétszintes épület délnyugati sarkán torony állt, körben árok és palánk védte. Ezt hamar tovább bővítették háromtraktusú, majd zárt, belsőudvaros tömbbé, elé pedig huszárvár épült.
A legfőbb építkezések közé tartozik a Rákóczi Zsigmond (1544-1608) idején elvégzett reneszánsz stílusú átalakítás. A faragott kőkeretes ablakok ma is láthatók. A török háborúk alatt több ostromot is megért a vár. A XVIII. század második felében a belső vár három tornyát lebontották, s csak a déli torony maradt meg. A Rákóczi-szabadságharcot követően új birtokosai megszüntették az épület vár jellegét; kastéllyá alakították. Az épület állaga jelentősen leromlott. Utolsó tulajdonosa a Szirmay család volt, egészen 1945-ig. 1968-tól elkezdődött a régészeti feltárás, valamint 1979 és 1991 között felújították, késő reneszánsz stílusúvá formálták az építményt.
Ma a várban szálloda, könyvtár, múzeum (Zemplén Múzeum, képeslapgyűjtemény, helytörténeti gyűjtemény), valamint házasságkötő terem működik.

Jogar -
A magyar királyi jogar a magyar koronázási jelvényegyüttes valószínűleg legrégebbi része, lehetett már Szent Istváné is. A jogar (latinul sceptrum) az ítélkezés, az igazságosság, a jogszolgáltatás jelképe, ősi hatalmi jelvény. A magyar királyi jogar feje metszett egyiptomi hegyikristály, a véset három oroszlánt ábrázol. A jogarfej tetején látható „mágikus csomó” egy kb. 20 mm átmérőjű aranylemezen van, amelynek szélső kerülete a középső kördísz alatt található. Ezt a tárcsát a hullámos szalaggal együtt utólagosan forrasztották hozzá a tartólemezhez, mert az országalma tetején a jelenlegi mágikus csomó alatti lemezen egy 8-10 mm átmérőjű lyuk volt, amelyet el akartak tüntetni.

Róbert Károly
I. Károly, születési nevén Caroberto, magyarul Károly Róbert vagy Róbert Károly
1308-1342, Magyarország történetének első Anjou uralkodója, aki véget vetett az Árpád-ház kihalását követő interregnum zűrzavarának. A nápolyi származású király stabilizálta hazánk gazdasági, politikai és katonai helyzetét, és Magyarországot Közép-Kelet-Európa vezető hatalmává emelte.

A tartományurak elleni küzdelem sok korábbi kisbirtokos számára nyújtott lehetőséget, hogy a király mellé állva a folyamatosan leváltott régi elit helyett létrehozott új elit részese legyen. Ezek a személyek sem voltak teljesen ismeretlenek, általában a régi nemzetségeknek a 13. század második felében a hatalomból kiszorult csoportjaiból kerültek ki, akiket kiegészítettek a Károly Róbert által külföldről hozott emberek.

A hatalom megszilárdítása mellett a király másik érdeme a kincstár feltöltése volt, amit – elsőként a magyar királyok közül – az uralkodói jogon beszedett ún. regáléjövedelmekre támaszkodva ért el. Károly Róbert bevezette a jobbágytelkenként fizetett kapuadót, hasznot húzott a kereskedelemből a harmincadvám révén, az urbura, vagy más néven bányabér beszedésével pedig – mely a nyereség egy részét és az ásványkincset rejtő birtokot eredeti tulajdonosa kezén hagyta – a haszon mellett fellendítette a bányászatot is. Károly Róbert okos szabályozása nyomán a 14. században hazánk adta Európa aranytermelésének háromnegyedét; ez tette lehetővé 1326-ban a korábbi kamarahaszna elhagyását, és az értékálló aranyforint bevezetését.

1320 táján Magyarországon mintegy harmincötféle hazai és külföldi pénzfajta és veretlen ezüst volt forgalomban. A sokféle pénz helyett a báni dénárok mintájára 1323-ban megkezdték az állandó értékű ezüstdénár verését. Ez a reform azonban sikertelen volt, mivel a dénár névértéke sokkal nagyobb volt a tényleges ezüsttartalomnál, így inkább a cseh ezüstgarast használták helyette. Ezért 1325-ben, áttérve az aranyvaluta-rendszerre, firenzei mintára aranyforintot kezdtek verni, de önmagában ez sem segített, mert ez sem tudta kiszorítani a cseh ezüstgarast.


Aranyforint. Károly Róbert Firenzéből hozatott pénzverő mestereket, akik Körmöcbányán, az aranytermelés központjában rendezkedtek be. A firenzei fiorino d’oro névből ered a magyar forint elnevezés




Koltai Ferenc, a Jura Trade Kft. ügyvezető igazgatója volt a modell???!!
nyugdíjba vonult mester (Vagyóczky Károly), elismerte, hogy valóban Koltai Ferenc van a 200-forintoson.

A kieső kamara haszna pótlására minden olyan telek után kapuadót szedtek, amelyiken egy megrakott szénásszekér ki-bejárhatott. 1336-ban ennek összege évi 3 garas volt, 1338-tól az ezüstgaras és az apródénár megszűnése után, az új értékálló ezüstdénárokban pedig, 18 dénár, azaz egyötöd aranyforint.

II. András mintájára hadjáratok előtt rendkívüli hadiadót is szedett, ami portánkénti 1 aranyforint mértékével – tekintettel a 200 ezer portára – igen jelentős összeg volt.

Károly Róbert küzdelme az oligarchákkal
A tartományúri hatalom kialakulását a királyi vármegyék II. András által történő eladományozása indította el. A tatárjárás után ösztönzött várépítés ugyancsak erősítette a bárói családok helyzetét. A 13. század végén valóságos versenyfutás alakult ki a főurak között: 1270 és 1310 között 112 új vár épült, ebből 82-t főúri családok emeltek! A főnemesség egyre kisebb körré szűkült. A nagyurak arra törekedtek, hogy lehetőleg egymás melletti várakat szerezzenek maguknak, és összefüggő óriásbirtokot hozzanak létre. Ezt akár nyers erőszak útján is keresztülvitték: fegyverrel törtek rá mások birtokára, és “vételre vagy cserére” bírták annak tulajdonosát.

Károly Róbert uralkodása minden szempontból sikertörténetnek mondható, külpolitikájában azonban a kiemelkedő eredmények és súlyos kudarcok rapszodikusan szerepeltek. Diplomáciai szempontból az Anjou uralkodó a lehető legbölcsebb módon cselekedett, amikor – még Csák Máté ellen folytatott küzdelmei idején – szövetséget kötött I. János cseh királlyal (ur. 1310-1346), mely barátság egy egész életre szólt.


I. Károly a reformer

Jeremiás
Izrael egyik legnagyobb prófétája. A Kr. e. 7.-6. sz. fordulóján élt. Karl Jaspers szerint egyike volt az ún. tengelykor (i.e. 800-200) meghatározó gondolkodóinak.
Prófétai tevékenységét - másokhoz hasonlóan - ő is azzal a meggyőződéssel kezdte, hogy a nép majd megtér a szavára. Azonban reménye hamar kétkedésbe fordult, amikor szavai nem váltak valóra, beszéde hatástalan maradt. A templomban - komor jóslatai miatt - az őrültek közé sorolták, a város vezetői részéről megvetést tapasztalt.
Könyvét Jojakim király uralkodása alatt, Kr. e. 605/604-ben írta meg. Minden jóslata bekövetkezett. Jeruzsálem lerombolása után II. Nabú-kudurri-uszur (Nabukodonozor) babiloni király kiszabadította és nagylelkűen bánt vele (Jer 39,11-12), hiszen a próféta megjósolta az ő győzelmét. Júda területén maradt, ahol - még az ostrom idején - egy kis földet vásárolt.

salzburgi dóm
a római katolikus egyház Salzburgi főegyházmegyéjnek székesegyháza és Salzburgi Szent Rupertnek, illetve Szent Virgilnek van szentelve. A barokk stílusú templom 101 méter hosszú, a kereszthajó 69 méter. A torony 81 méter magas, a kupola 71 méter, a középső hajó pedig 32 méter. A barokk stílusban újjáépített salzburgi dóm Ausztria határain túl is korszakalkotó alkotásnak számít. A monumentális épületet Santin Solari (1576 - 1646) alkotta 1614 és 1628 között iránymutató dupla-tornyos homlokzatával. A jellegzetesen lóhere formájú szentélykörüljáró fölött magasodik a kupola. A templomban 10 ezer személy számára van hely.

Méloszi Aphrodité

A méloszi Aphrodité (Ἀφροδίτη τῆς Μήλου [ógörögös Aphrodité tész Mélu, újgörög Afrodíti tísz Mílu], vagy latinosan milói Venus) görög szobor, amelyet az égei-tengeri Mílosz (ógörög Mélosz, latin Milo) szigetén 1820-ban találtak; az egyik leghíresebb ókori szobor. Ma Párizsban, a Louvre-ban őrzik. Aphroditét ábrázolja, akit a rómaiak Venusszal azonosítottak.

Albert Einstein
(Ulm, Württemberg, Németország, 1879. március 14. – Princeton, New Jersey, USA, 1955. április 18.) elméleti fizikus; tudományos és laikus körökben a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják. Ő fejlesztette ki a relativitáselméletet és nagymértékben hozzájárult a kvantummechanika, a statisztikus mechanika és a kozmológia fejlődéséhez. 1921-ben fizikai Nobel-díjjal jutalmazták „az elméleti fizika területén szerzett érdemeiért, különös tekintettel a fényelektromos jelenség törvényszerűségeinek felismeréséért”. Zsenialitására jellemző, hogy előre tudott jelezni olyan dolgokat, amelyeket 100 évvel később a gyakorlatban is bizonyítottak. 2016. február 11-én amerikai kutatók bejelentették, hogy Einstein gravitációs hullámokkal kapcsolatos elmélete igazolódott, ezzel a felfedezéssel egy új tudományág született, a gravitációshullám-csillagászat.
A hétköznapi emberek körében Einstein vált a legmagasabb fokú zsenialitás szinonimájává, arcképe egyike a legismertebbeknek a világon. 1999-ben Einsteint a Time folyóirat az „évszázad emberének” választotta és hirdette ki.

Friedrich Nietzsche
(Röcken, Németország, 1844. október 15. – Weimar, Németország, 1900. augusztus 25.) német klasszika-filológus, egyetemi tanár, filozófus, (aforisztikus stílusban alkotó) költő, zeneszerző.[1]
Nietzsche mindig is vitatott gondolkodónak számított. Filozófiája, művészetfelfogása rendkívül nagy hatású, sok szerzőt, művészt megihletett.
Életfilozófiájával az individualizmus képviselője, az egzisztencializmus egyik előfutára Kierkegaard és Schopenhauer mellett. Kritizálta a korabeli értékrendet, különösen a kereszténységet, a szocializmust, a darwinizmust. Különc zseniként került be a történelembe. Szenvedélyes elkötelezettség, radikális újítási akarat, nyelvi mágia jellemzi munkásságát.

Evita Peron
1919-ben törvénytelen gyermekként született, születési neve María Eva Ibarguren. A nehéz sorban élő fiatal lány színésznő lesz, majd Juan Peron ezredessel megismerkedve egymásba szerettek, később össze is házasodtak. Evitának csodálatos adottsága volt az emberek megszólításához és szeretetük elnyeréséhez. Férjével vállvetve szerepet vállalt az argentin politikában és nagy népszerűségre tett szert.
Sajnos, a rák betegség nem kegyelmezett neki, fiatalon elvitte. Egész Argentina gyászolta.

Életéből nagy sikerű musical és film készült. Napjainkra sem halványult az emléke.

Négyek bandája
Mellékszálon n betűvel még ide jöhet a "nagy ugrás”

négyfős kínai politikai csoportnak adott név, amely a kulturális forradalom (1966–1976) alatt jutott mind nagyobb politikai hatalomhoz. Tagjai voltak Csiang Csing, Mao Ce-tung negyedik felesége, egyben a csoport vezetője; valamint Vang Hung-ven, Jao Ven-jüan és Csang Csun-csiao. Az elnevezés állítólag Mao Ce-tungtól származik, aki 1974-ben figyelmeztette feleségét, hogy „nehogy a négyek kis frakciójává váljanak”.

A csoport a kulturális forradalom radikális híve volt, legnagyobb befolyásra 1969-től tettek szert. A hetvenes években a négyek bandájának működése lett a kulturális forradalom mögötti legerősebb hajtóerő.

`vakhittel belevetették magukat a burzsoáziának a pártba befurakodott képviselői elleni erőszakba és rombolásba. `Számunkra, akik 1949 után nőttünk fel, csak a forradalmat tanították, tehát miután elolvastuk a propagandakönyveket, valóban a történelem forradalmi élcsapatában akartunk küzdeni

A nagy ugrás (1958–1960) nagyszabású gazdasági és társadalmi mozgalom volt, mely azt célozta, hogy az alapvetően mezőgazdasági jellegű, elmaradott Kínát néhány év alatt fejlett ipari országgá tegye. A nagy ugrást Mao Zedong hirdette meg 1958 januárjában. A mezőgazdaságban a paraszti gazdaságokat hatalmas népi kommunákba vonták össze, amelyekben minden termelőeszközt közös tulajdonba vettek. A városokban erőltetett iparosítás indult meg, s mindent a vastermelés növelésének vetettek alá. Emellett hatalmas beruházások, pl. öntözőmű-építések kezdődtek kellő szakértelem nélkül. Az ugrás végül hatalmas katasztrófához, gazdasági összeomláshoz és a kínai történelem egyik legnagyobb éhínségéhez vezetett: 1959–1962 között – az ún. „három nehéz év” során – 20–30 millió ember halt éhen.

http://www.origo.hu/kornyezet/20141...na-nagy-ugras-ehinseg-le-a-verebekkel-es.html


Az 1957-es „nagy ugrás” a „négy ellenséggel” szembeni harccal kezdődött. A négy átok, azaz a legyek, a szúnyogok, a patkányok és verebek valóban jelentős károkat okoztak.
A verébirtó-hadjárat sikeres lett.

Aquincum katonai (katonavárosi) amfiteátrum

Aquincum katonai (katonavárosi) amfiteátruma a település két arénája közül a nagyobbik. A másik a polgárvárosi amfiteátrum. A katonai amfiteátrum a mai Budapesten a katonai tábortól délre, a III. kerületi Nagyszombat utca-Pacsirtamező utca-Viador utca-Szőlő utca által határolt területen található.
Egy építési felirat szerint a gyakorlóteret 145 táján, Antoninus Pius császár uralkodása alatt építették át kőamfiteátrummá. Az építési munkát a Legio II Adiutrix műszaki alakulata végezte. A lelátó külső falainak a hossztengelye 131,8 méter, a kereszttengelye 108,4 méter. Az aréna mérete 89,6 x 66,1 méter (nagyobb, mint a római Colosseumé). Hatalmas méretét az indokolhatta, hogy katonai gyakorlatozásra is felhasználták. Ezt a feltevést az is bizonyítja, hogy a kerítőfal, az aréna és az alépítmény sarkantyúfalait pontosan megszerkesztették.

Formája elliptikus, és egy természetes mélyedés helyén alakították ki. Az ásatások szerint ezt a mélyedést az Aquincumban állomásozó légió már az 1. századtól használta katonai gyakorlótérnek.

A többi dunavidéki amfiteátrumhoz hasonlóan ez is földamfiteátrum volt. A nézőteret földtömegre építették, mindössze huszonnégy U alakú falrész és a podiumfal épült kőből.


Az amfiteátrum 10-13 ezer néző befogadására volt alkalmas, és a nézőteret boltozott lépcsősoron lehetett megközelíteni. A sarkantyúfalak és a boltozott lépcsőrendszerek maradványain túl megmaradt az arénát övező, eredetileg 4 méter magas belső fal is, ami a nézőket védte a vadállatoktól. Ebben a kőfalban 5 cella van, amiben az állatokat őrizhették. Az északi kapunál lévő fülke a porta Libitinae nevet viseli, a keleti oldalon lévő lehetett Nemesis szentélye, aki az amfiteátrumi játékok védőistennője volt. Innen feliratos oltárkövek kerültek elő.

A késő római korban erődítménynek használták. A longobárdok 6. századi jelenlétére utal, hogy a déli kapuban elfalazva ezüstkincset találtak. Az építményt azonban nemcsak a longobárdok, herulok, avarok, hanem a honfoglaló magyarok is használták; egyes vélemények szerint Kurszán várával azonosítható. A középkorban az amfiteátrum földdel töltődött fel, az újkorban vesztőhelynek használták, majd házakat építettek rá. Az épületet ekkor Királydombnak nevezték, és a külsejéből többen sejtették eredeti funkcióját.

A próbaásatásokat Nagy Lajos indította be, 1932-ben, majd miután lebontották a jellegzetes óbudai házakat, Szilágyi János és Nagy Tibor vezetésével 1938–1941 között tárták fel. A műemléki helyreállítás Gerő László tervei alapján valósult meg az 1940-es évek elején, a helyszínen talált építőanyag segítségével.

Miss Marple

Agatha Christie halhatatlan alakja. Picit sem hasonlít egy átlagos detektívre. A külseje rászedi az őt nem ismerő felületes szemlélőt. Ahhoz képest, hogy egész életét St Mary Mead-ben, egy csendes angol kisvárosban töltötte, meglepően nagyvilági. Ahogyan ő mondja, minden lehetősége megvolt az emberi természet megfigyelésére. A bűnügyek megoldásában különleges sikereket ér el. Ez csavaros eszének köszönhető, és annak, hogy rendkívüli intelligenciáját jól el tudja rejteni a kézimunka, a kertészkedés és persze a jó kis pletyka szeretete mögé. A gyilkosok nem veszik észre, hogy a kardigánon lekötött minden szem mellé megold egy problémát is.

Szergej Mihajlovics Eisenstein
(A magyar szakirodalomban gyakran: Ejzenstein, lettül: Sergejs Eizenšteins) (Riga, 1898. január 23. – Moszkva, 1948. február 11.) szovjet filmrendező és teoretikus, a szovjet és az egyetemes filmtörténet egyik legjelentősebb alakja. Munkásságával nagy mértékben hozzájárult a film formanyelvének kialakításához.