Megtudhattuk többek közt, hogy úgy szerették volna megmenteni a légitársaságot, hogy rekordgyorsasággal építenek fel egy új céget a nulláról.
A Társaság a Szabadjogokért pert nyert a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal szemben, és így nyilvánossá váltak a magyar légitársaság pénzügyi helyzetének rendezéséről szóló dokumentumok, a Malév-csőd hátteranyagai.
Ezekből többek közt az derül ki, hogy 2010 decemberében tartott egyeztetésen a kínai Hainan légitársaság mögött álló csoportnak már azt is felajánlották, hogy bevásárolhatják magukat a Budapest Airportba. Egy 2011 márciusi dokumentumban szerepel az, hogy a Malévot mindenféleképpen fel kell számolni, vagy utód nélkül, vagy új befektető bevonásával, és egy másik cég indításával.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2011 júniusától egy villámgyorsan, a nulláról felépített céggel akarta megmenteni a Malévet. Ez az új légitársaság az év szeptemberétől működött volna, indulását augusztus 1-től hozták volna nyilvánosságra, ekkor kezdték volna a szükséges beszállítókat szervezni, illetve a régi Malév teljes személyzetét felkészíteni a váltásra.
A magyar állam sem irányítási sem pénzügyi szempontból nem lehetett volna meghatározó, azaz részesedése legfeljebb 25 százalékos lehetett volna. A tulajdonos részben a kínai Hainan légitársaság mögött álló csoport, részben a Demján Sándor nevével fémjelzett Euroinvest lett volna. Az elindításához körülbelül 100 millió euróra lett volna szükség
Érdekes, hogy a minisztérium a márkanév megtartását kivitelezhetőnek tartotta. Az új Malév viszont nem vette volna át a régi leányvállalatait, és a járatainak is el kellett volna térnie az elődjétől.
Egy dokumentum kitért arra is, hogy mit kell tenniük ha a Malévot mégis be kell dönteni, utód nélkül. A munkavállalókra egyetlen mondat utal: „A felszámolás eredményeképpen a Malév jelenlegi munkavállalóinak (kb. 1200 fő) helyzete bizonytalanná válik”. Azt jósolták, hogy akár több tízezer utas jegye is bennragadhat a csődben, amelyet a cég nem fog tudni kifizetni, ennek értékét 10-20 millió euróra tették.
A kudarc okai
Annak kapcsán, hogy akkor az orosz államhoz tartozó Vnyesekonombank finanszírozta A Malévot, az anyag azt írja, hogy az oroszok a felszámolást megakadályozni nem tudják, 110 millió euróskövetelésük pedig nem fog megtérülni. Felhívták a figyelmet, hogy mérlegelendők és kezelendők az esetleges közvetett (politikai) következmények ennek kapcsán.
Az új cég ötlet több ponton is elbukhatott, egyrészt az anyagokból az derül ki, hogy a kínai Hainan nagyon lassan reagált, és nem lehetett tudni, hogy érdeklődése mennyire komoly. Demján Sándor pedig az egyik anyag tanúsága szerint „az új Malév alapításához szükséges tőkével nem rendelkezett”. Így merülhetett fel Járai Zsigmond neve.
Egy 2011 augusztus 5-ei keltezésű dokumentumban azt írják a projekt csúszása kapcsán, hogy az állam legfeljebb 2011. novemberéig tudja finanszírozni a Malév működését. „Ha a Malév működését egy új légitársaság nem veszi át novemberig, a Magyar Állam leállítja a Malév működését, és a Malév operációs jogutós nélkül kerül felszámolásra” – fogalmaznak.
A kudarcba fulladt mentőakciót nem sokkal élte túl a Malév: miután nem tudta kifizetni a hiteleit leállt 2012 február 3-án leállt. A dokumentumban egy mondattal említett alkalmazottak utcára kerültek, és ahogy megjósolták sok utas jegye elveszett. Az orosz állami bank azóta is próbálja a kétoldalú tárgyalásokon a 110 millió eurós veszteségét csökkenteni.
A TASZ éltal nyilvánosságra hozott iratok jegyzékét itt találják, az iratokat pedig ide kattintva érhetik el.
24hu
A Társaság a Szabadjogokért pert nyert a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal szemben, és így nyilvánossá váltak a magyar légitársaság pénzügyi helyzetének rendezéséről szóló dokumentumok, a Malév-csőd hátteranyagai.
Ezekből többek közt az derül ki, hogy 2010 decemberében tartott egyeztetésen a kínai Hainan légitársaság mögött álló csoportnak már azt is felajánlották, hogy bevásárolhatják magukat a Budapest Airportba. Egy 2011 márciusi dokumentumban szerepel az, hogy a Malévot mindenféleképpen fel kell számolni, vagy utód nélkül, vagy új befektető bevonásával, és egy másik cég indításával.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2011 júniusától egy villámgyorsan, a nulláról felépített céggel akarta megmenteni a Malévet. Ez az új légitársaság az év szeptemberétől működött volna, indulását augusztus 1-től hozták volna nyilvánosságra, ekkor kezdték volna a szükséges beszállítókat szervezni, illetve a régi Malév teljes személyzetét felkészíteni a váltásra.
A magyar állam sem irányítási sem pénzügyi szempontból nem lehetett volna meghatározó, azaz részesedése legfeljebb 25 százalékos lehetett volna. A tulajdonos részben a kínai Hainan légitársaság mögött álló csoport, részben a Demján Sándor nevével fémjelzett Euroinvest lett volna. Az elindításához körülbelül 100 millió euróra lett volna szükség
Érdekes, hogy a minisztérium a márkanév megtartását kivitelezhetőnek tartotta. Az új Malév viszont nem vette volna át a régi leányvállalatait, és a járatainak is el kellett volna térnie az elődjétől.
Egy dokumentum kitért arra is, hogy mit kell tenniük ha a Malévot mégis be kell dönteni, utód nélkül. A munkavállalókra egyetlen mondat utal: „A felszámolás eredményeképpen a Malév jelenlegi munkavállalóinak (kb. 1200 fő) helyzete bizonytalanná válik”. Azt jósolták, hogy akár több tízezer utas jegye is bennragadhat a csődben, amelyet a cég nem fog tudni kifizetni, ennek értékét 10-20 millió euróra tették.
A kudarc okai
Annak kapcsán, hogy akkor az orosz államhoz tartozó Vnyesekonombank finanszírozta A Malévot, az anyag azt írja, hogy az oroszok a felszámolást megakadályozni nem tudják, 110 millió euróskövetelésük pedig nem fog megtérülni. Felhívták a figyelmet, hogy mérlegelendők és kezelendők az esetleges közvetett (politikai) következmények ennek kapcsán.
Az új cég ötlet több ponton is elbukhatott, egyrészt az anyagokból az derül ki, hogy a kínai Hainan nagyon lassan reagált, és nem lehetett tudni, hogy érdeklődése mennyire komoly. Demján Sándor pedig az egyik anyag tanúsága szerint „az új Malév alapításához szükséges tőkével nem rendelkezett”. Így merülhetett fel Járai Zsigmond neve.
Egy 2011 augusztus 5-ei keltezésű dokumentumban azt írják a projekt csúszása kapcsán, hogy az állam legfeljebb 2011. novemberéig tudja finanszírozni a Malév működését. „Ha a Malév működését egy új légitársaság nem veszi át novemberig, a Magyar Állam leállítja a Malév működését, és a Malév operációs jogutós nélkül kerül felszámolásra” – fogalmaznak.
A kudarcba fulladt mentőakciót nem sokkal élte túl a Malév: miután nem tudta kifizetni a hiteleit leállt 2012 február 3-án leállt. A dokumentumban egy mondattal említett alkalmazottak utcára kerültek, és ahogy megjósolták sok utas jegye elveszett. Az orosz állami bank azóta is próbálja a kétoldalú tárgyalásokon a 110 millió eurós veszteségét csökkenteni.
A TASZ éltal nyilvánosságra hozott iratok jegyzékét itt találják, az iratokat pedig ide kattintva érhetik el.
24hu
