Magyar őstörténet

Kiev, Dél-Ukrajna..
Ezen a területen -nemrég olvastam egy újságírótól- átvonultak a magyarok.
Ebből a megjegyzésből is kirívóan látható, hogy sok firkásznak fogalma sincs mi történt ezen a területen az utolsó -azaz Álmos féle- bejövetel előtt. Nem tehetnek persze erről, a mai magyar történelem nem foglalkozik megfelelően az Álmos vezette honfoglalás előkészületeivel SEM. Azaz nem ismerik ezt a dolgot, azthiszik átlovagoltak itt, majd átlovagoltak a hágókon és ennyi...
A kazárok agresszív viselkedése és örökös adóztatása okán először a Nyék törzs szakadt ki Kazáriából, ill. ennek széléről Kiev (Kővár) fölé költözött ,még 850 körűl. A további -megerősödött- magyari törzsek szándéka is hasnló volt, ők is elindultak a Dnyeszter felé, még Ügyek idején. Kiev alatt pedig megalapították Asszorügyek nevű székhelyüket. Mivel a kazároknak nem tetszett, hogy eltávoznak -és még a legelőadót sem fizették ki- utánnuk köldték a Kazária védelmére beidomított és kötelezett magyarokat, Lebed vezetésével.
Korábban pedig a magyariak is Kazária védelmére voltak "rendelve" 850 körűl azonban már erre nem volt szükség (arabok).
Lebed törzsei voltak -összefoglaló néven- a magyar törzsek és a kazárok zsoldjában álltak. Ők még ekkor is jórészt a Volgától keletre léteztek.
Lebedék meg is támadták a magyariakat, akiknek a harcosait Álmos vezette, bár még élt ekkor Ügyek is, de idős volt már.
A csata 860-ban történt Szuvárnál, a Dnyeper közelében és Álmos nagy győzelmével végződött. Ez egyúttal a gyengülő Kazária állapotát is jelezte. Ezután 3-4 év alatt a magyarok törzsei átpártoltak Álmoshoz, végűl pedig maga Lebed is megjelent...Lebed -mintegy engesztelésként- az özvegy Álmoshoz adta a lányát ekkor.
Lebed és törzsei megalapították, kiépítették Lebedvárát, azaz a mai Lemberget, vagy Lvovot..Itt - az előbbi helyeken- pedig csaknem 25 évig éltek Álmos és Lebed törzsei, újra összeforrasztva a Magyar Törzsszövetséget, mellyet korábban a kazárok megszüntettek (650). Ezalatt az idő alatt -sámánképzéseken- új vezetőket is kiképeztek, továbbá főleg Árpádnak a Kárpátmedencében történt megjelenései alkalmával tájékozódtak, az itt élő rokonnépek helyzetéről. Kifejezetten hívták Álmosékat, hogy jöjjenek be ide, mert északról a szlávok, nyugatról a germánok készülődnek elfoglalni az országukat. Különösen Zalán (Erdély), Verecke (Kassa) és Tétény ( Budán, kazahun) fejedelmek szólították fel a Törzsszövetséget a honfoglalásra. Nem tévedés: Tétény kazahun fejedelem volt, Atilla ittmaradt népére kell gondolni..
Az országban ekkor 500 ezer főre tehető rokonnép élt. Őket sokszor felsoroltam már.
Ekkor idegenek nem éltek a Kárpátmedencében, hacsak a Vág mellé régebben (Pannon idején) letelepített tótokat (örök uszítók!) nem vesszük figyelembe.
Lebed már nem érte meg a honfoglalást, 875.-ben meghalt.
Közvetlen a honfoglalás előtt Árpádék tisztították meg a hágókat, kutakat is ástak...A honfoglalási trvet Árpád bátyja, Kurszán készítette. A végrehajtás azonban csak részben történt a terv szerint...De ez más, hosszú történet. Árpád különben 1/2 évig innen Itáliába ment tájékozódni, tanulni...Ő egyébként tárkányképzőt végzett, majd un tárkányfejedelem lett. Jó kardkovács is volt és jó vezér.
A honfogalók ill. megérkezők létszáma 450 ezer volt. Amikor beérkeztek Árpád azonnal harcot kellett vívjon a betörő szlávokkal, majd a nyugati területekre távozott ugyanezért. Ő igen jól felmérte a még létező avar területeket is a Duna mentén (majdnem Linzig terjedt ez). Árpád apósa Verecke kabar fejedelem volt.
Így talán érthető a kettős fejedelemség is, bár ehhez még sokminden tartozik..
Még Vazul fiainak Endre, Béla, Levente)idejében is fontos hely volt Kiev és környéke.

Oposur, karácsony alkalmából lepd meg a fórumozókat! Írd le, hogy a magyarok miatt van karácsony! Ne tartsd magadban a titkos tudást, a karácsony igazából anyahiNta ünnepe

magyarságunk ősisége

Szerintem elgondolkodtató olvamány
http://www.magyarmegmaradas.eoldal....lmos_-a-__8222_magyar-hieroglifak__8221_/4547

érdekes hasonló a támában
http://www.magyarmegmaradas.eoldal.hu/cikkek/igaz-tortenelmunk-szalai/481

petzso írta:

A magyarok nyelvéről és származásáról!

http://web.uni-corvinus.hu/~kannai/elibd/kazar.pdf

Kattints a kibontásához...

őstörténetünkről

[FONT=Verdana, sans-serif]érdekes írás
[/FONT]
[FONT=Verdana, sans-serif]http://www.napfonat.hu/szent_korona.htm[/FONT]

ősi rovásírásunkről

érdekes
http://magyaristentudat.webs.com/arovsrstitka.htm

Az Árpádházról..
Alapvetően fejedelmekre és királyokra osztható az Árpádház.
A fejedelmek sora Gézával ért véget, aki 997.-ben meghalt. Géza Taksony (916-970) fia volt, aki pedig Zsolt (vagy Solt, 992-955) fia. Zsolt pedig Árpád legifjabb fia volt, a második feleségétől -Eperjestől- született, mint látható még a honfoglalásuk előtt. Ugyanis az özvegy Árpád egy alkalommal már ekkor megfordult Kassán a kabarok fejedelmének székhelyén, a honfoglalást előkészítendő..
Zsoltnak Taksony a legidősebb fia, Botond és Csák voltak az ifjabbak.
Zsolt után tehát a Taksony ág "megy tovább" egészen a Róma által kihalásnak hazudott 1301. januári dátumig.
A "kihalatást" a Mainzi érsekség "intézte" a három utolsó király közűl V. István és II. Andrást méreggel ölték meg, IV. (Kun) Lászlót pedig leszúrták, bizonyos felbérelt összeesküvők.
De hol van ekkor a többi árpádházi? A Csákok például közismerten nagyon szaporák, némelyiknek 15 gyermeke is született...Demőknek _Hunyadi J. apjának- például szintén. Demők korában pedig már igen sok néven éltek a Csákok, mert nagycsaládokká váltak, például Szibiánokká..de akár Andrásiak is lehettek, vagy Videk..Szilasiak.És hol vannak Botond leszármazottjai, igaz a fiát Vajk mgölette -Koppányt- de Koppánynak ekkor már két fia volt..(Babót, Berzence)
Így tehát az Árpádház kihalt, de csak Róma egyik hazugságaként volt ez így..
Azért egyik, mert minden nagyobb eseményt kisajátít és "átformál" Róma, pl Vajk István koronázásának a dátumától kezdve (valójában 1001.-ben volt), a korona ajándékozásának (nem a pápa adományozza, hanem az Arnó ház)és elhozásának történetét is. A koronát ugyanis az első esztergomi érsek, az árpádházi származású Turu Domonkos hozza el Rómából 1000.-ben, igaz mellette ott van Asztrik is, mint püspök..és mit hazudnak erről ma? Asztrik átvette a pápától..hát igen, a semmit.
Úgyhogy -szerintem- az Árpádkor történéseit igencsak átkell gondolni...Meg a későbbi korokét is. Az összekevert székesfehérvári királycsontokkal együtt...
Mondhatni ugyanis: a magyar történelmet különböző érdekek mentén széthazudták és ma sem valóságot mondják sokszor róla, tudatlanságból, vagy másból..

Macskasajt írta:

Oposur, karácsony alkalmából lepd meg a fórumozókat! Írd le, hogy a magyarok miatt van karácsony! Ne tartsd magadban a titkos tudást, a karácsony igazából anyahiNta ünnepe

Kattints a kibontásához...

oposur igazán átmehetne az avisurájával az avisura rovatba!!!)

petzso írta:

Látom Oposur még mindig mesedélutánt D z avisuránól!))

Nem ártana egyeseknek elolvasni az alábbi írást!

Egy másik fórumból.

"

Varga Csaba​

A MAGYAR NYELV LASSÚ VÁLTOZÁSÁRÓL

Nyelvünk rendkívül maradandó, szinte időtlennek nevezhetjük. Ez elsőre meglepő lehet, de oly egyszerű belátni – mint meggyőződhetünk erről az alábbiakban –, hogy bárki felfedezhette volna előttem. Bár sok esztendőnyi írástörténeti kutatásaim is segíthettek engem e tény felismerésében. Természetesen nyelvünk időtállósága nem puszta érdekesség, hanem ebből sok további felfedezésre juthatunk. Mindenesetre ami alább olvasható, mélyen összefügg azzal, amit „A magyar ész” című tanulmányomban leírtam. (Demokrata 2010. október 13.)
Időutazóként induljunk el a múltba. Ugorjunk át úgy 400-450 esztendőt, mert a változások ekkor már szembeötlőbbek lesznek.
Az 1500-as évek végén megállva menten össze is futunk a magyar Balassi Bálinttal és az angol Sekszpír Vilmossal (William Shakespeare). Csaknem egyszerre születtek: 1554-ben, illetve 1564-ben. Azt tapasztaljuk, hogy az eltelt bő 400 év alatt annyira megváltozott az angol nyelv, hogy a mai angol közönségnek már nem adhatók elő Sekszpír művei úgy, ahogyan megírta őket.
No, de mi a helyzet a Sekszpír korában beszélt magyar nyelvvel? Csak bele kell olvasnunk Balassi Bálint „Egy katonaének” című költeményébe (részlet):

„Vitézek, mi lehet ez széles föld felett
szebb dolog az végeknél?
Holott kikeletkor az sok szép madár szól,
kivel ember ugyan él;
Mező jó illatot, az ég szép harmatot
ád, ki kedves mindennél.”
Megállapíthatjuk: az eltelt 400 év alatt a magyar nyelv nem változott, míalatt az akkori angol nagyobb részt érthetetlenné vált mára. Ez annyit mindenképp bizonyít máris, hogy a magyar nagyon lassan változó nyelv. Azonban mielőtt tovább lépnénk, szólni kell három dologról:

1) Minél régebbiek, annál nehezebben olvashatók a magyar szövegek. Azért, mert csak lépésről-lépésre bővült az átvett, számunkra roppant szűk latin ábécé (24 betű a szükséges 43-47 helyett). Íme egy mondat az 1500-as évek végéről: Eÿel ÿol lath, de delbe awagÿ nappal keweseth. Hát ez bizony nem egyéb, mint: Éjjel jól lát, de délbe avagy este keveset. Csak az ábácé régies, de nem a vele leírt mondat.
2) Jobbára mindenki saját tájejtése szerint írt egykoron. Márpedig a magyar igen szertelenül bánik a magánhangzókkal, mert teheti, lásd az í-ző, ö-ző, a-zó stb. nyelvjárásokat. De ez semmit sem jelent, mert nem mindegy-e, hogy seprő vagy söprű, csoda vagy csuda? A magánhangzók efféle eltéréseit kiegyenlítem. A szó ezzel nem változik meg, de akadálytalanabbul tanulmányozható a szöveg. Pl. a Köningsbergi töredékben (1300!) így áll: tudhotjuk, esmérjük (mint ma is sokfelé hallhatjuk így), de én így szerepeltetem: tudhatjuk, ismerjük.
3) Tudnunk kell, hogy az „úri népek” sokszor igyekeztek szerkezetében „nyugatosítani” (latin, német) a magyart s egyben iszonyú mennyiségű idegen szót kevertek bele. Néha meg oly régiesen zengővé alakították, amilyen soha sem volt (pl. Károli Gáspár). Ám eközben mindvégig ott parázslik a háttérben a változatlan magyar nyelv, a nép nyelve. Pl. Veresmarti Mihály írta az 1500-as évek végén: „Karó hegyén tar varjut nékem ne mutassatok”, „Egér nem fér likába s tököt köt a farkára”.

Nyelvünk kitérőiről nem szólok. Minden kor magyar nyelvű írásemlékei közül itt most csak azokat vesszük számba, mégpedig időben egyre hátrébb lépdelve, amelyek nyelvezete legkevésbé különbözik mai nyelvezetünktől. Szükségszerű, hogy e vizsgálati móddal nyelvünk fő áramlatát, mintegy "vörös fonalát" kapjuk meg, attól az időtől kezdve, amióta a szerencsének köszönhetően maradtak fenn nyelvemlékeink. Ezt a "vörös fonalat" a magyar nyelv törzsnyelvének nevezhetjük. Minden további nyelvemlékünket pedig – a bármi kori nyelvjárásokat, avagy a jobban eltávolodott leány-nyelveket – akként kell értékelni, hogy e körül a törzsnyelv körül zsongnak-zsibongnak, s az idők múlásával ettől már csak távolodni tudtak (és tudnak) tovább és tovább, olyannyira, hogy gyakran önálló útra tértek, vagy kihaltak, avagy visszaolvadtak a törzsnyelvbe (mint pl. ma a palóc), mert visszaút nincsen. (Emiatt a végzetes elszakadások száma sok évezred alatt hatalmasra nőtt.)
Most pedig lássuk, hogy a "vörös fonal" miként alakult máig, hiszen nyelvünk valódi múltját ennek és csakis ennek formálódása mutatja meg.

Folytatjuk időutazásunkat, s az 1400-1500-as évek fordulóján állunk meg. II. Ulászló a király. Egy kolostor ablakából ritmusos beszéd szűrődik ki, behallgatózunk (részlet a 4000 soros Szent Katalin legendából): „Hogyha volnál fényes angyal / És feltámadnál, mint a hajnal / téged mégsem hinnélek.” Nyelvi változás még mindig: semmi.
Hátrálunk tovább. Amikor 1370-ben, Nagy Lajos királyunk idejében kiszállunk az időgépből, csata kezdődik éppen, s egy katona káromkodása harsan föl: „Veszteg, kurvanőfia szaros német, ittátok vérünket, ma isszuk ti vérteket.” 1370-ben vagyunk! Olvasási gyakorlatként íme ugyanez korabeli ábécével: „Wezteg kwrwanewfya zaros nemeth, iwttatok werenkewht, ma yzzywk thy wertheketh.” E káromkodás a Dubnici Krónikában (1485) maradt fenn, de tudjuk, hogy egy 1370-as keltű szövegből másolták át.
Tovább hátrálunk, s 1310-ben, Károly Róbert uralkodása alatt üsmét megállunk, mert észre veszünk egy ferences szerzetest, aki beszédre készülvén épp főbb témáit szedi pontokba. Papírjára lesünk (Gyulafehérvári sorok, részlet):
„Háborúságban valóknak kegyessége,
élőknek öröksége,
kórságban valóknak egéssége,
szükségben valóknak bősége,
éhezőnek elégsége. /.../”
A meglepődötteknek mondom: ez az 1310-ből származó szöveg sem valamiféle fordítás, így áll a papíron. Bizony, Károly Róberthez még ilyen kifogástalan mai nyelven szóltak jó magyarjai. Ezt megerősíti az is, hogy csaknem ugyanekkor (10 évvel előbb) találkoztunk egy másik egyházatyával is, aki ezt az érvelését mutatta büszkén (Köningsbergi töredék, 1300, részlet):
„Tugyuk, látjuk őt szűz leánynak,
ki ölében tart csodáltos fiat,
füröszti, mosja, eteti, emleti,*
úgy hogy anya szülöttét;
de ki légyen néki atyja,
azot nem tudhatjuk.
Ez az Isten, mint őt ismerjük,
kit szeplő nem illethet;
mert ha Isten ő nem volna,
ő benne bűnöt lelhetnénk.” (*Emleti: szoptatja. Gyönyörű szó.)
Megyünk tovább visszafelé. 1200-1300 között, IV. Béla, a tatárjárás és az Aranybulla (1222) korában ismét megállítjuk időgépünket. Ugyanis meglátunk egy ékszerészt, aki egy szerelmetes asszonyka megrendelésére ezt a szöveget vési épp székely betűkkel a gyűrű belső oldalára: „Édes nemes jó kis uram Gyóni Rüasz.” E gyűrűt Hódmezővásárhely mellett, a Kenyereér dűlőben találták kútásás közben............

(Az olvasó az e tanulmányban szereplő nyelvemlékeinket együtt megtalálja – kettő kivételével – Molnár József és Simon Györgyi Magyar nyelvemlékeink című kötetében, és ellenőrizheti az általam felhasznált idézeteket. Tankönyvkiadó, Budapest, 1980. A további két nyelvemlék: A Vata-lázadás utáni szöveg forrása: Jerney János: Magyar nyelvkincsek, 1854. A kenyereéri gyűrű és olvasata: Varga Csaba: JEL JEL JEL, 2001, 248. oldal.)" http://www.varga.hu/A MAGYAR NYELV LASSU.html

Kattints a kibontásához...

Én szintén kedvelem Varga Csaba írásait, mindegyiket elolvasom ha hozzá jutok.Ez azonban nem jelenti azt, hogy gondolkodás nélkül elfogadnám amit állít.A cikkel kapcsolatba feltenném a kérdést:

Jó-e, ha a cél szentesíti az eszközt ?

1)Minél régebbiek, annál nehezebben olvashatók a magyar szövegek. Azért, mert csak lépésről-lépésre bővült az átvett, számunkra roppant szűk latin ábécé (24 betű a szükséges 43-47 helyett). Íme egy mondat az 1500-as évek végéről: Eÿel ÿol lath, de delbe awagÿ nappal keweseth. Hát ez bizony nem egyéb, mint: Éjjel jól lát, de délbe avagy este keveset. Csak az ábácé régies, de nem a vele leírt mondat.

Ezzel úgy ahogy egyetérthetünk. A megjegyzés csak annyi, hogy ott az van írva „éjel”, vagyis lehetett röviden is mondani és nem volt senki, aki arra kényszerítsen bennünket, hogy egyedüli helyes kiejtés az „éjjel“. Ez lényeges!

2) Jobbára mindenki saját tájejtése szerint írt egykoron. Márpedig a magyar igen szertelenül bánik a magánhangzókkal, mert teheti, lásd az í-ző, ö-ző, a-zó stb. nyelvjárásokat. De ez semmit sem jelent, mert nem mindegy-e, hogy seprő vagy söprű, csoda vagy csuda? A magánhangzók efféle eltéréseit kiegyenlítem. A szó ezzel nem változik meg, de akadálytalanabbul tanulmányozható a szöveg. Pl. a Köningsbergi töredékben (1300!) így áll: tudhotjuk, esmérjük (mint ma is sokfelé hallhatjuk így), de én így szerepeltetem: tudhatjuk, ismerjük.

Majdnem mindenki a saját tájnyelvén írt, vagy azt amit az idegen hallott. Melyik tájnyelv volt a meghatározó, melyik tájegység beszélte a mai irodalmi magyart? Az irodalmi magyar, amelyiket az iskolákban tanítanak, rákényszerítettek a népre, milyen magánhangzó változásokat engedélyez, pedig ez nagyon meghatározó vonása a „magyar nyelvnek“? Ha semmit nem jelentene, hogy azt mondom seprő, vagy söprű, akkor használhatnám az iskolai dolgozatomban a söprűt, meg a csudát és nem lenne szükség a magánhangzók kiegyenlítésére a tanulmányban. A kiegyenlítéssel elismerem, hogy egyedüli helyes forma a seprő és a csoda, amit a magyar nyelvet beszabályozott csökevénnyé tenni akarók találtak ki. Az idegenek nem használják ilyen mértékben a hangzócseréket és az általuk kitalált összehasonlító nyelvészetben a szar-vas, a szar-ka, meg a szar is egy szótőre vezethető vissza, mert benne van a szar. Ha ráállok erre a módszerre és átírom a csuda-át csoda-ára, akkor elvesztem a lehetőségét annak, hogy rokonítsam a szláv čudo -t (csudo) a magyar csuda kifejezéssel, mert kizárólag a csoda a helyes és abban „o meg a“ van, nem „u meg o“. Azt már ne is említsük, hogy „a“- zósan csada, "i"- zősen csidi lesz a csoda. Ha ezután sikeresen átírom az „óma“-át, alma – ára a „vót“- at, „volt“-ra a „gyümőcs”-öt, „gyümölcs”-re, akkor tényleg elhihetjük, hogy a magyarok már több ezer évvel ezelőtt változatlanul irodalmi nyelven beszéltek.

Nyelvünk kitérőiről nem szólok. Minden kor magyar nyelvű írásemlékei közül itt most csak azokat vesszük számba, mégpedig időben egyre hátrébb lépdelve, amelyek nyelvezete legkevésbé különbözik mai nyelvezetünktől.
Ha csak azt veszem ki, ami nekem megfelelő, akkor biztosan bebizonyítom, amit akarok. Mi van ha szélesebb sávot vizsgálok?

3) Tudnunk kell, hogy az „úri népek” sokszor igyekeztek szerkezetében „nyugatosítani” (latin, német) a magyart s egyben iszonyú mennyiségű idegen szót kevertek bele. Néha meg oly régiesen zengővé alakították, amilyen soha sem volt (pl. Károli Gáspár). Ám eközben mindvégig ott parázslik a háttérben a változatlan magyar nyelv, a nép nyelve. Pl. Veresmarti Mihály írta az 1500-as évek végén: „Karó hegyén tar varjut nékem ne mutassatok”, „Egér nem fér likába s tököt köt a farkára”.

Itt csak egy ellentmondás van van: Ha a magyar a kőkor élő nyelve, vagyis az ősnyelv, akkor mindegyik nyelv ebből fejlődött ki, ebben az esetben nem lehet behozni iszonyatos mennyiségű idegen kifejezést, csak eltorzított magyar kifejezéseket visszahozni, esetleg az eredeti magyar kifejezés értelmezése módosult, vagy kiveszett a magyarból. Ha volt idegen nyelv, akkor nemcsak egy ősnyelv volt.

(Köningsbergi töredék, 1300, részlet):

„Tugyuk, látjuk őt szűz leánynak,
ki ölében tart csodáltos fiat,
füröszti, mosja, eteti, emleti,*
úgy hogy anya szülöttét;
de ki légyen néki atyja,
azot nem tudhatjuk.
Ez az Isten, mint őt ismerjük,
kit szeplő nem illethet;
mert ha Isten ő nem volna,
ő benne bűnöt lelhetnénk.” (*Emleti: szoptatja. Gyönyörű szó.)

A Molnár - Simon könyvben ennyi látszik:



Betűhív átirat:



Egyik olvasat:



Másik olvasat:



Mennyit változtat az írás, majd annak leolvasása az érthetőségben? Aki legyőzte a halált, annak nevét ma olvasd, ahogy írod: Jézus, (Juraj=György, Július=Gyula,stb) ezenkívül a magyarnak mindegy milyen magánhangzót használ a kifejezésekben, "ő"-zős nyelvjárásban "Győzős". Itt miért nem mindegy, azért mert értenénk?

Érdekes

A beavatottak, vagy tudnak valamit, vagy nem tudják, mit csinálnak. A mostani kétharmados forradalmi alkotmányozó parlament idején, amikor hamarosan a médiafigyelő tanács elkezdi ellenőrizni az internetet, már több alkalommal említik, hogy nem halt ki az Árpád-ház. Ha az ellenőrök erre felfigyelnek, akkor az "új alkotmány" elfogadása előtt (amiben benne kellene lenni a "sacra corona" tannak is), elkezdhetik keresni az élő utódot, kétharmaddal eldöntik, hogy ki az (amihez nem kell nagy jóstehetség),majd az új alkotmányban átnevezik az országot "Új Magyar Királyság"-nak, fővárosa Budapest helyett "Új Uru Sólyma" lesz, királya pedig az Árpád (árpakereskedő)-ház meglelt élő utóda. Akkor aztán lehet énekelni "Isten óvd meg a magyart, meg a környező országokat". Nálunk Slota úr már valami ilyesmire figyelmeztette az embereket (haragszik,mert senki nem akarja meghallgatni). Lehet,hogy Ő is beavatott?

Mióta politikai forum ez itt? Micsoda szemenszedettel jön elő ez a bölcs guru?
Talán először a törvényt kellene ismerni, majd szétnézni Európában, hogy máshol miként van ez? Na, miként? Csöpög a gyűlölettől ez a kiválasztott valaki..Ki bántott nagyuram? Kiken gúnyolódsz jóember? Tudod mit csinálsz?

Kedves Bihar!

Milyen érzékeny lettél egyszerre. Ha "övönalulinak" sikerült a hozzászólás, akkor az Elke majd kitörli.

Idemenekültek a hantik...
Ők a rokonaink voltak, úgy is viselkedtek. Egy járvány következtében 475.-ben jelentős létszámú hanti érkezett ide. Le is telepítették őket, a mai Nógrádban
és ettől északra lévő területeinkre.
Egyik vezérük Szécsény volt, Ő a lányaival jött ( Szécsényke, Tereske), de Ipoly vezér is befutott ide Dejtár és Szente.. nevű lányaival, majd Hont, Buják, Iliny, Luci, Nemti, Szanda és a többiek...
Gerennának (Nekese fia volt) a Balassa nevű fia Szentét vette feleségül, az ő első fiukat pedig Gyarmatnak nevezték el. Innen Balassagyarmat neve, mert ők az alapítói a településnek.
Nekese -Jákó halála után- Atilla fősámánja volt. Jákó a volgai átkelésnél megsérűlt és ezért visszament Ordoszba, ahol öngyilkos lett később..Jákó tehát akár Jenőnek is nevezhető.
Paál Zoltán levelezéseiben foglalkozott a hun törzsekben használatos azonos elnevezésekkel is.
Például a hunok által használt Agaba név a besenyőknél már Tónusz-abára módosult, a kazahunoknál pedig Abalánra....de Solt vagy Zsolt is azonos.
A hunok és a magyarok töményt modtak egy 10 000 fős katonai egységre, az úzok tyumenyt. Ma is van egy Tyumeny nevű város az Ural keleti oldala előtt, a Tura folyónál.
Az úzok Jenej neve a kabaroknál Jákó, a magyaroknál Jenő volt....és lehetne folytatni. Az utolsó honfoglalás után elég sokára, kb a tatárjárásig egységesedett a Kárpátmedencében élő hunfajú törzsek nyelve, méghozzá a magyar törzsek által addigis beszélt úz nyelvre. Ha vannak ma egyeltalán tájszólások, akkor ezek még eleink a régi beszédjének maradványait tükrözhetik.
Ha valakiknek nem tesztik a Paál Zoltán által írt -Ő a közlője ennek- Arvisura, akkor ajánlom, vegye fel a kapcsolatot vele. Esetleg el is olvashatja, ha tudja. Akkor eséllye van, felfogni, hogy mit mondd róla. De ajánlanám, hogy értelmezve és elfogulatlanul olvasson.. Ha ez nem megy, akkor lapozzon. Senki sem kíváncsi a véleményére, Paál Zoltán sem, az ittlévő magyarok sem.

Európa a XIX. században.
Árpádot megelőző fejedelmeink.
Európában a XIX. században valamiféle felsőbbrendiség-tudat alakult ki. Mivel csak önmagukat tanulmányozták az atlantiszi európaiak, a többi -viszonylag kisszámú- európairól azt hírdették, hogy barbárok . Vagy mondhatjuk azt is, hogy szinte logosz nélkűli lények.....finomabban.
Ez az elképesztő hozzáállásuk szülte -a máig is kiható- ostobaságaikat. Azt, hogy nem ismerik az ázsiai és az Európa keleti végéből származó népeket. Akkor sem, ha még az Európa megnevezés sem tőlük származik, hanem etruszk. Akkor is furcsa ha nem beszélnek róla, de a görög kultúrát, és a rómait Egyiptomból -ill. egymáásról- másolták. Kicsit sarkítva ez a helyzet. Még a PÍT is Egyiptomból lopták a görögök..na és a csillagászatot stb.
Így azután nem különös az sem, hogy a magyarok őstörténelmét a Habsburgok "íratták" éppen nyelvészekkel. Ez célzatos dolog volt. Ha nincs történelmed, nincs jövőd...valami ilyesmi. A nyelvnek -mint segédtudománynak- van a legkevesebb köze a történelemhez, annak alapos megismeréséhez. Így azután jött Hunsdorfer és Budenz és finnugráltak. Azóta is finnugrál a magát magyarnak aposztrofáló "Tudományos Akadémia". Nem beszélve arról: latinul sok magyar szó eltorzult..
Jellemző az akadémikusok tájékozottságára, hogy egyszer egy rendes (aggastyán) tagukkal
a Teleki Tékában voltam ..merő véletlenségből és megjegyezte: jé, nem is tudtam, hogy ez még megvan..(mármint a könyvtár).
A történelemismeretet legjobban a régészet segíti, mint segédtudomány, azonban -mivel a leletek nem beszélnek eleget csak néha- a legjobb kifejezés erre is ez: segíthetik a kutatásokat...de általában ez messze nem elég.
Például a földváraink vonatkozásában is így van ez. De ez hosszabb téma...Abaujvártól Tolnáig.
Egy extrémebb példát elővéve pedig mit ér a régészet, a nyelvészet és a genetika ha mondjuk Árpád elődeit kutatnánk? Azt sem ismerjük hol temetkeztek, kik voltak..a neveiket pedig véképp nem ismerjük...vagy mégis?
Mellesleg Árpád közvetlen elődei:Kurszán (a bátyja, 896-899), Álmos (820-896), Ügyek (fejedelem: 838-850), Edemen (792-838), IV. Csaba (Keszt asszony apja),Oposur (721-758), III. Csaba( (680-719)...
Ugyanígy megtalálhatóak a Magyar Törzsszövetség első fejedelmei is. Ezeklet a mai történelemírás nem ismeri.. Bonyolult a helyzet, egy picit, a Törzsszövetséget a kazárok szétszakították egy időre...magyarokra és magyariakra.

Bihar írta:

Európa a XIX. században.
Árpádot megelőző fejedelmeink.
Európában a XIX. században valamiféle felsőbbrendiség-tudat alakult ki. Mivel csak önmagukat tanulmányozták az atlantiszi európaiak, a többi -viszonylag kisszámú- európairól azt hírdették, hogy barbárok . Vagy mondhatjuk azt is, hogy szinte logosz nélkűli lények.....finomabban.
Ez az elképesztő hozzáállásuk szülte -a máig is kiható- ostobaságaikat. Azt, hogy nem ismerik az ázsiai és az Európa keleti végéből származó népeket. Akkor sem, ha még az Európa megnevezés sem tőlük származik, hanem etruszk. Akkor is furcsa ha nem beszélnek róla, de a görög kultúrát, és a rómait Egyiptomból -ill. egymáásról- másolták. Kicsit sarkítva ez a helyzet. Még a PÍT is Egyiptomból lopták a görögök..na és a csillagászatot stb.
Így azután nem különös az sem, hogy a magyarok őstörténelmét a Habsburgok "íratták" éppen nyelvészekkel. Ez célzatos dolog volt. Ha nincs történelmed, nincs jövőd...valami ilyesmi. A nyelvnek -mint segédtudománynak- van a legkevesebb köze a történelemhez, annak alapos megismeréséhez. Így azután jött Hunsdorfer és Budenz és finnugráltak. Azóta is finnugrál a magát magyarnak aposztrofáló "Tudományos Akadémia". Nem beszélve arról: latinul sok magyar szó eltorzult..
Jellemző az akadémikusok tájékozottságára, hogy egyszer egy rendes (aggastyán) tagukkal
a Teleki Tékában voltam ..merő véletlenségből és megjegyezte: jé, nem is tudtam, hogy ez még megvan..(mármint a könyvtár).
A történelemismeretet legjobban a régészet segíti, mint segédtudomány, azonban -mivel a leletek nem beszélnek eleget csak néha- a legjobb kifejezés erre is ez: segíthetik a kutatásokat...de általában ez messze nem elég.
Például a földváraink vonatkozásában is így van ez. De ez hosszabb téma...Abaujvártól Tolnáig.
Egy extrémebb példát elővéve pedig mit ér a régészet, a nyelvészet és a genetika ha mondjuk Árpád elődeit kutatnánk? Azt sem ismerjük hol temetkeztek, kik voltak..a neveiket pedig véképp nem ismerjük...vagy mégis?
Mellesleg Árpád közvetlen elődei:Kurszán (a bátyja, 896-899), Álmos (820-896), Ügyek (fejedelem: 838-850), Edemen (792-838), IV. Csaba (Keszt asszony apja),Oposur (721-758), III. Csaba( (680-719)...
Ugyanígy megtalálhatóak a Magyar Törzsszövetség első fejedelmei is. Ezeklet a mai történelemírás nem ismeri.. Bonyolult a helyzet, egy picit, a Törzsszövetséget a kazárok szétszakították egy időre...magyarokra és magyariakra.

Kattints a kibontásához...

Szedni kéne a gyógyszert, amit felírt az orvos, te kiválasztott!

Kedves Frank!
Az amulettet Forrai Sándor rovásíráskutató által írt, az Ősi Magyar Rovásírás c. könyvének a címlapjáról másoltam.
A kis agyagkorong másolata a kolozsvári múzeumban található. Elvileg az eredeti is ottkellene, hogy legyen...de azt mondják a múzeumban (és nem igaz) hogy odaadták egy német restaurátornak...(miért kellett, mikor semmi baja?). Ezt a szöveget vagy 10 éve zengik, ha valaki rákérdez úgytudom.
Itt bejön a szokott szövegük: Kolozsvár ősi román föld...stb. Ezért ott nem lehet semmi, ami más nép jelenlétére utal.
Ha Neked jobbkivitelű erről a fotód, akkor légyszíves elküldeni, vagy ide feltenni.

Köszöm kedves elke a segítséget!

Talán a sors keze, vagy valami más irányított ide, nem tudom....
Nem is annyira lényeges.

Tisztelettel köszöntök minden fórumtársamat !

Valószinű, hogy nem véletlen éppen itt megszólalni , de ez benne volt a pakliban.
Bevallom nagyon silány az a mennyiség, amit sikerült elolvasnom amúgy egyáltalán, az egész FÓRUMON.
Itt ebben a "topikban" sem más a helyzet, de hát ell kell kezdeni mindig valamit ami ÚJ.
Na és természetesen egy pillanat alatt azért nem mindig történnek nagy dolgok.
Meglehetősen régi rajongója, követője és ha úgy tetszik "fanja" vagyok a magyar őstötrénelemnek...
....mondom ezt azért is , mert hasonlóan sokatokhoz, annak idején nálam is megtörtént egy" enyhe agymosás". Elsősorban az iskolai éveim alatt, meg kicsivel utánna...
Ez már azért elárul valamit néhányatoknak , remélem...
Köszönve Elkének, már mejegyeztem, mennyire fontosak a Fórum "szabályai", de azért szeretném megjegyezni kritikán kívül, hogy a szabályok elsősorban ott fontosak és ELENGEDHETZETLENEK, ahol a rend (mint fogalom..) amolyan hadilábon áll.
Namost; ha a világban mindenhol szabályok tömkelegére van szükség a rend nevében, akkor bizony nincs minden a legnagyobb rendben....
Ezt remélem nem is kellett volna elmondani, aki akarja és érti annak meg végképpen....

Ennyi bevezetőnek.
Kapcsolódva a témához( azért néhány oldalt elolvastam..) a rendelkezésre álló "rövid idő " alatt ; remélem és bízom benne , ....senki nem fog majd ebbe belekötni.
Örülök, hogy ennyi remek ember van itt a fórumon...
Valahol el kell kezdeni és valahogyan mindenképpen.

Engedelmetekkel, elsőnek estfen -t szeretném üdvözölni...
Nagyon értem amiről kifejti véleményét és meg kell mondjam, mélyen egyetértek sok gondolatával, megfogalmazásával...
Persze nem kell ezzel mindenkinek töredéktelenül azonosulni...
Estfel !.... meglátogattam honlapodat és csak gratulálni tudok hozzá (tartalmilag és eszmeileg is...).
Semmiképpen ne várj abszolut Halleluját, főleg pedig a "hivatalos közegtől"... ez mindkét oldalra érvényes....!
Régóta tanulmányozom és fejtegetem az ún. "problematikát", de érzéseim szerint, még sok-sok víznek le kell folyni a szép Duna folyón, hogy valamiféle konszenzus létrejöhessen.
Szemnyitogatás nélkül viszont ez nem hinném, hogy lehetséges. Ezt kell most tenni, nincs jobb és hatásosabb.

Gratulálok a meglátásaidhoz és fáradozásaidhoz, amit eddig tettél és örülök, hogy megismerhettelek... legalább így, itt...

A jogos és megillető kritika soha nem árthat meg egy őszinte, igaz embernek. Remélem mindenképpen közéjük sorolható vagy és TE is hasonlóan érzed, gondolod...
Most még amolyan "tél" van sok értelemben, majd eljön a tavasz és a kikelet !!!

Üdv.,

A pogányok vallásosak voltak?
Eleink pogányok voltak, az egykori római pápa és udvartartása szerint.
Milyen meglepően jól ismerték eleinket ezek az atlantisziak...(és ma??) Még azt kellene tudni, hogy a vérivó, nyereagalatt húspuhító eleink miért vesztették el ISTENT, MIÉRT NEM HITTEK BENNE? A régii embert gyötrő nyavaják okán pedig Istenre nagy szükségük lehetett volna...
Érdekes, hogy pogány vallásu eleinknek Bibliája is volt, az un Mani Biblia, mellyet természetesen megsemmisítettek -elovasni persze nem tudták- Géza és fia, Vajk idejében égették el el ezeket.. Biztosan jól égtek ezek az ősi könyvek. Így azután ki is törölték a következő generációk fejéből a szörnyű pogányságot...és jöttek a Föld-tányér elmélettel, jöttek a kulturált, körömletépő, csonttörő, máglyázó inkvizicióval, Galileivel és bűncsocsájtó cédulákkal..rájöttek, nem könnyen, hogy az időszámítást miként célszerű bevezetni...Jézus születését -praktice- decemberre kell "tenni".. Mindenesetre a húsvét, a pünkösd sem tőlük származik..
Az elejéről kezdve: Anyahita valamikor mintegy 10-12 000 évvel ezelőtt élt. A három legkisebb fia (Úr, Él, Van) az Ő érdeknélkűli szeretetet hírdető, egyisten hitű vallását Tőle tanulták, a tanítását pedig mintegy prófétaként hírdették tovább.Ez még -bármilyen hihetetlen- az Ataiszon történt. Egyébként ősvallásunk Van-tól ered. Némi különbség ugyanis van Úr, Él és Van egyházai között...de ez hosszabb..
Anyahita ma a székelyek Nagyboldogasszonya ( a Kisboldogasszony pedig az egyik lánya). De ez is feledésbe ment. Az Ataiszon létezett egy Anyahitáról életében elnevezett hegy, ez egyben vallási és tudásközpont is volt.
Hosszú idő telt el tehát nagyon, amíg Anyahitától Jézus nevű beavatottiog eljuthatunk. Az Ő apja szabír volt, az anyját hol zsidó, hol más származásunak mondja egy ősi könyv.Nem szeretnék ebbe belemenni.
Jézusról -mivel a legmagasabbfokú beavatottként született- előre tudták Ordoszban, hogy hamarosan világrajön. Ez furcsán hangzik, kicsit misztikus, de az esetlegesen ezer évenként születő magasfokú bevatottakról a többiek (a Beavatott Kp.) tudnak ilyen dolgokat. Tehát ezért indult el időben hozzá Gáspár és a többiek. Egy nő is meglátogatta Őt - Mazarehi- és feladatának megfelelően segített a család egyiptomi költözésében.
Még vázlatosabban: Ő Karnakban lett egyistenhitű pap, majd innen Ordoszba vezényelték a beavatpottképzésre, néhány társával. Ordoszban Ő arbag (orvos) is lett (gyógyításai!). Ordoszból 5 év mulva indul vissza, Tibeten és Léh-en (Indus) keresztűl, majd már a suméroknál Nippurban kiderűl: tudják ki Ő és ünneplik. A követlkező sumér városban, Urukban pedig megalapítja az egyházát, megkoronázzák. A nagytemplomban - ilyen nagytemplom maradvány ma is létezik- a most romos Urukban (Warka a rommmező neve ma) az egyik Éanna tetején található ez a templom. A suméroknál az éanna általában egy 10-15 m magas csonkagúla alakú mesterséges földmű (ilyesmi kb 250 db van pl Peruban a tengerparton is...hogy mi a kapcsolat? Van...) Az éanna (éganyja) szokásos szakrális hely sok sumer városban. Urukban is volt vagy három, szakrális helyekkel (különböző istenek templomaival) és az egyiken a lugal palotájával. Nagyon különös is lenne, ha Jézus megsem fordult volna, az akkor már bomladozó sumerban..
Jézus nem véletlenűl ment Tibetbe, bizonyos könyveket itt még elolvasottt..Tehát az a sok év, mellyel -Jézus életéből- nem tud elszámolni a mai papság, Karnakban és Ordoszban telt el. Jézus érdekeket sértett, méghozzá nagyon, az általa hírdetett vallással, mely Anyahita vallásával azonos, tehát Ő is Anyahita követője, prófétája volt. Nem kellett tehát új hitet kitalálnia. Az ókorban pedig az "égbe mentek" a nagyemberek...nincs ebben semmi különös (Gilgames pl).
Mani (kb 220-290)szintén Anyahita követő, továbbá arbag (orvos) volt, akit -érdeksérelem okán - szintén kivégeztek...a perzsa uralkodó emberei. Ő azonban írt egy Bibliát, mely megvolt minden vele azonos hitű népcsoport főpapjainak. Sőt, Jézus leveleinek másolatai is Mani tulajdonában voltak. Jézus agadei betűkkel írt. A magyar (avar és hun) ősvallás -az uruki hit- egyértelműen az eredeti, Jézus által alapított Uruki vallásra "hajaz" vissza. Ezt torzította érdekelvűvé Róma és pogányozta eleinket, holott...ő a hunyó. A taktika szokásos: másra fogom, amit én csináltam---ilyesmi.
Ősvallásunk püspöksége Urukból később a Van tóhoz (ma Kelet Törökország)
költözött, majd innen Magyarkára. Magyarka kb 100 éve még romosan létezett a Kaukázus és a Káspi között volt nagyjából. A költözések mindíg a fenyegetettséget jelentett . Urukban még Domonkos, az első Esztergomi érsek is járt, siralmas állapotot talált itt, de elhozta az uruki koronát, mellyet később beépítenek a mai koronába, Szt László idejében.
Koppány és a többiek (még 11 főember) egyértelműen ősvallásunk miatt haltak meg a Vajk és Mainz-Róma közötti megállapodás értelmében. Előre kivoltak ők jelölve...
Így tehát elhomályosult ősvallásunk ismerete...-mindent elkövettek ezért-és ma azt hisszük, eleink a ki tudja mit jelenő pogányság poklában vergődtek. Biztosan Vajkig mindenki elkárhozott?
Nagyon rövid szerettem volna lenni. Még vázlatnak is kevés amit írtam..
Tehát Róma valóban nem tudta, hogy a magyarok (avarok, hunok) ősvallása az uruki vallás, vagy inkább csak a tizedszedés érdekelete élénken és ezért az "akolbahajtás"? Ma mit tudhat erről a Vatikán?

A Vatikán erről sokkal többet tud , mint mi itt összességében...
Ezt próbáld elhinni ugyanúgy mint ahogy hiszel abban amit itt közreadtál....
Én vettem a fáradságot és a lehetséges tisztánlátás kedvéért mélyen tanulmányoztam bizonyos "írásokat" (hogy ezt milyen írásnak, kik és miért tartják, az nem tisztem eldönteni...).
Ide tartoznak többek között az ismertebb eposzok, a Biblia, meg az Arvisura is....
De vak hit nélkül ezek a mai ember számára úgymond emészthetetlenek, elfogadhatóak...nem is annyira tartalmuk, inkább valami más miatt.
Főleg azoknak, akik amolyan " előétel" nélkül, úgymond felkészületlenül,bemelegítés nélkülfognak hozzá ( a jószándék ne legyen vitatható...) esnek neki....
Nagyon valószinű, hogy én is ezek közé tartozok, de azért hozzád hasonlóan , nem mondanák (nem mernék...) tuttit, a mai elanyagiasodott, materializmuson tengődő embertársainknak.

Valljuk be , hogy sajnos itt tartunk...
Mondhatnád: itt nincsenek hasonlóak....
Persze soha nem késő megtenni olyat, ami elengedhetetlenül fontos egy nemzet, esetleg egy faj esetében(remélem ez nem szorul magyarátzatra...? ).
Ez a fórum is szolgálja- reményeim szerint- ezt a nem könnyű feladatot.
Próbáljunk néha (..ha kell) lealacsonyodni, leszállni azokhoz is,akiknek erre a legnagyobb szükségük lehet, hogy szomjazhasanak az igazságra !!!

Mivel az ún. abszolút igazságról nagyon kevés a fogalmunk(olyan messze vagyunk tőle , mint Makó Jeruzsálemtól....), így nem biztos , hogy állandóan a mi igazunk elfogadása, elfogadtatása kell, hogy legyen a célunk ...
A jóhiszemű információátadás az más és ehhez ne is férjen kétség !!!kiss