Dr.Záhonyi András:Egy új rendszerű sumér-magyar szó és jeltár
Ezzel a hozzászólással egy kicsit meg is tévesztedheted Könyvmolyt.Szerintem a magyarokat nem hagyhatjuk ki. Amit a külföldiek elvégeztek figyelemre méltó,de letisztázni csak magyarul lehet.Az ékírás és székelyrovásírás olvasatában van hasonlóság,de a jelek hasonlósága nem annyira szembetűnő.Ha valaki ismeri a rovásjeleket nem biztos,hogy el is tudja olvasni az írást.Ismeretlen rovásszövegeket több féleképpen olvasnak, ezért kétlem,hogy könnyen tudják olvasni az ékírásos szövegeket.Ez kb.olyan állítás,minthogy Komoróczi folyékonyan olvas sumérul.Nagyon érdekes megfogalmazás,hogy egy nyelv 80% -ra azonos a sumérral.Miben azonos?A szóképzésben,mondat felépítésben / a magyarban szabadszórend van /?Az egész nyelvtant és helyeírást csak az irodalmi nyelv egységesítése végett találták ki.Miben egyeztették?Nyelvtant,meg a szógyököket egyeztették.Ha egy nyelv ilyen nagyon egyezik, akkor ott a kifejezéseknek is egyezniük kellene.Ezt nem tudjuk,vagy akarjuk megkeresni.
Nézzünk egy példát: Dr.Záhonyi András írásából az új Sumér-akkád-magyar szó és jelképtáról. 3.
Akkádul vagy sumerul?
Deimel páter szerencsés volt: egész életét hobbijának, a mezopotámiai nyelveknek szentelhette. Az egyik táblafejtésénél (Sumir nyelvtan, MBE, Miskolc, 1998, 2. gyakorlat) azonban még neki is problémája támad az írásemlék nyelvének meghatározásával: a minden bizonnyal sumer szöveget ugyanis akkádnak minősíti.
Deimel leírásában az 5 jellel leírt városnevet (a jelek sumer olvasata dUD.KIB.NUNki) akkádul Szipparnak olvassa (ezt az akkád városnevet egyébként ragozott formában 4 jel írja le: Sip+pa+rimki, s közülük csak az országokat, város/állam/okat, földterületeket jelölő ki szócsoport-meghatározó közös).
Az is elkerülte Deimel figyelmét, hogy az előbbi gyakorlatban a 3 jellel leírt A.MU.RU (jelentése: felszentelte, a kifejezést 3 jel írja le) szónak csak az akkád fordítása az általa megadott is-ruk (a szót 2 jel írja le), s a táblán annak sumer nyelvű megfelelője található.
Itt egy szótárban az lenne az érdekes,ha azt mondanám,hogy a fel,vagy megszentelés vízzel történik.Ebből kifolyólag az aMuRu egyezik a magyar tájnyelvi eMeRí - ma elmerít kifejezéssel.A másik iS/isz/- RuK,meg a /a víz felírható víz,vísz,uaísz,uaíszö, - inni iszok ísz-t is ha kell / a íSe RaKó,mostan vízbe,vízzel rakó,vizet rak rá kifejezéshez.Ez arra mutatna,hogy a suméra is,meg az akkádra is van magyar megfelelő.Szabad gondolkodás,no meg türelem kérdése az egész.
Ha teljesen figyelmen kivul hagyjuk a magyar szarmazasu tudosokat, torteneszeket ( esetleges reszrehajlas okan.), akkor is van eleg kulfoldi ( angol, olasz ) tortenesz es Sumerologus, aki a sumer ekiras es a szekely rovasiras kozott eros parhuzamot lat - tekintve hogy aki ismeri a szekely rovasirast, az relativ konnyeden olvassa a sumer kotablakat -)
Lattam egy tanulmanyt, a nyelvek hany szazalekban tartalmaznak azonossagot a sumerrel. A Magyar vezet valami nyolcvan valahany szazalekkal
Ez azert eleg beszedes, nem?
Ezzel a hozzászólással egy kicsit meg is tévesztedheted Könyvmolyt.Szerintem a magyarokat nem hagyhatjuk ki. Amit a külföldiek elvégeztek figyelemre méltó,de letisztázni csak magyarul lehet.Az ékírás és székelyrovásírás olvasatában van hasonlóság,de a jelek hasonlósága nem annyira szembetűnő.Ha valaki ismeri a rovásjeleket nem biztos,hogy el is tudja olvasni az írást.Ismeretlen rovásszövegeket több féleképpen olvasnak, ezért kétlem,hogy könnyen tudják olvasni az ékírásos szövegeket.Ez kb.olyan állítás,minthogy Komoróczi folyékonyan olvas sumérul.Nagyon érdekes megfogalmazás,hogy egy nyelv 80% -ra azonos a sumérral.Miben azonos?A szóképzésben,mondat felépítésben / a magyarban szabadszórend van /?Az egész nyelvtant és helyeírást csak az irodalmi nyelv egységesítése végett találták ki.Miben egyeztették?Nyelvtant,meg a szógyököket egyeztették.Ha egy nyelv ilyen nagyon egyezik, akkor ott a kifejezéseknek is egyezniük kellene.Ezt nem tudjuk,vagy akarjuk megkeresni.
Nézzünk egy példát: Dr.Záhonyi András írásából az új Sumér-akkád-magyar szó és jelképtáról. 3.
Akkádul vagy sumerul?
Deimel páter szerencsés volt: egész életét hobbijának, a mezopotámiai nyelveknek szentelhette. Az egyik táblafejtésénél (Sumir nyelvtan, MBE, Miskolc, 1998, 2. gyakorlat) azonban még neki is problémája támad az írásemlék nyelvének meghatározásával: a minden bizonnyal sumer szöveget ugyanis akkádnak minősíti.
Deimel leírásában az 5 jellel leírt városnevet (a jelek sumer olvasata dUD.KIB.NUNki) akkádul Szipparnak olvassa (ezt az akkád városnevet egyébként ragozott formában 4 jel írja le: Sip+pa+rimki, s közülük csak az országokat, város/állam/okat, földterületeket jelölő ki szócsoport-meghatározó közös).
Az is elkerülte Deimel figyelmét, hogy az előbbi gyakorlatban a 3 jellel leírt A.MU.RU (jelentése: felszentelte, a kifejezést 3 jel írja le) szónak csak az akkád fordítása az általa megadott is-ruk (a szót 2 jel írja le), s a táblán annak sumer nyelvű megfelelője található.
Itt egy szótárban az lenne az érdekes,ha azt mondanám,hogy a fel,vagy megszentelés vízzel történik.Ebből kifolyólag az aMuRu egyezik a magyar tájnyelvi eMeRí - ma elmerít kifejezéssel.A másik iS/isz/- RuK,meg a /a víz felírható víz,vísz,uaísz,uaíszö, - inni iszok ísz-t is ha kell / a íSe RaKó,mostan vízbe,vízzel rakó,vizet rak rá kifejezéshez.Ez arra mutatna,hogy a suméra is,meg az akkádra is van magyar megfelelő.Szabad gondolkodás,no meg türelem kérdése az egész.
