Nem mondtam hogy lokott vagy hanem ugy gondoltam, hogy tetteted valasz helyett.
Erre a mondatodra kerdeztem ra:
"Önmagában véve tehát az hogy tudunk hinni igenis JÓ dolog, emiatt is alakult ki az erre való képességünk az evolúció során."
Azt kerdeztem, hogy ezt hiszed avagy meggyozodesed? Hangsuly az "evolucio" szon van.
Elnezest de ennel jobban mar nem tudom kerdezni.
Reménykedem benne, hogy akkor most értelek. Eszerint te, (ha nem értettelek félre) azt kérded, az evolúciót hiszem-e vagy meggyőződésem.
Nos, akkor hadd mondjam el, hogy az én kifejezéstáramban a meggyőződés-szó tulajdonképpen szinonímája a hitnek, legfeljebb annyiból más, hogy azt mondhatjuk: „A meggyőződés nagyon erős hit, amiatt, mert akadnak olyan tények, melyek valószínűsítik a hitet. Mindazonáltal matematikai precizitással nézve, bebizonyítva ettől még nincs, csak valószínűvé téve”.
Ezt olyasmivel érzékeltethetném, hogy:
—Meggyőződésem, hogy holnap esni fog. Miért? mert ezt mondja az időjárásjelentés ugye. És tényleg, ez valószínűsíti a holnapi esőt. De teljesen biztos azért akkor se lehetek benne, tehát az akkor is hit.
Az evolúció, az a szememben azonban már efölötti kategória. Nem hit, de még csak nem is meggyőződés. TUDÁS.
Természetesen mondogatom azt néha, hogy „hiszek az evolúcióban”, de ez csak egy slampos, rém elnagyolt közlés a részemről, ez inkább csak annyit jelent, hogy „én evolúőciópárti vagyok”, a hívők és nhitetlenek ezt illető vitájában.
Valójában azonban, ha azt kérded miként viszonyulok az evolúcióhoz, akkor ez a számomra éppoly megkérdőjelezhetetlen alapigazság, mint mittudomén az egész számok összeadásának szabályai. Ennek oka, hogy rengeteget foglalkoztam a kérdéssel. Messze sokkal többet, mint bárki laikus, aki ennek ellenére véleményt mer mondani az ügyben. És temérdek olyan információt szereztem emiatt, ami mind alátámasztja az evolúciós elméletet.
Természetesen tisztában vagyok vele, most majd azt akarod írni, hogy de ez akkor se tudás, mert „nem voltam ott”. Nos ez igaz, de épp emiatt írtam a korábbi postjaimban, mindenkinek más mennyiségű bizonyíték elég ahhoz, hogy a továbbiakban ne kételkedjen. Én azt tapasztaltam (s ez már TAPASZTALAT!), hogy az evolúőció ellenzői kétségbeesetten igyekeznek fogást találni ezen elméleten, hihetetlen szorgalommal keresgélnek ellenbizonyítékokat, ÉS NEM TALÁLNAK. Akármit hoztak fel eddig például arra, hogy „ez meg az a szerv/tulajdonság se alakulhatott ki evolúciós úton”, eddig még kivéátel nélkül minden efféle érvüket megcáfolták az evolucionisták, s általában nem is sokára. És én ezeknek túlnyomó többségét olvastam is, és megértettem.
Kísérletek is folytak az evolúcióra, általában ugyan csak baktériumokkal, vírusokkal, de ezek is mind meggyőző eredményt produkáltak. Mindeközben pedig a teremtésre fikarcnyi kis bizonyíték sincs, csak pár ellentmondásos ókori scifi.
Ezek után mondhatom tehát, hogy számomra az evolúció nem csupán meggyőződés, de a világképem egy szilárd alapja, éppoly TÉNY a számomra mint az összeadás szabályai, holott ha jól belegondolsz, abba is beleköthetnél, hogy miért is hiszem azt hogy bármely két számot össze lehet adni, hiszen ehhez az kéne hogy az eredményük is szám legyen, de nem győződhettem meg róla személyesen, hogy valóban végtelensok egész szám létezik!
Fogalmazzunk tehát úgy, hogy az evolúció a számomra mára már egy megkérdőjelezhetetlen alapigazság. Afféle axióma, én „default” ebből indulok ki a fejlődéstani kérdések vizsgálatainál, csak amiatt nem tartom szerencsésnek az axióma szót, mert azalatt olyasmit értenek hogy nem bizonyítják, de az én számomra az evolúció igenis egy sokszorosan bizonyított TÉNY.
Annyiból persze HISZEK IS benne, hogy a továbbiakban nem keresek már rá további bizonyítékokat, mert korábban annyi sok bizonyítékot tanulmányoztam már át, hogy nem tartom szükségesnek a további időfecsérlést erre.
