A volt külügyminiszter szerint rendkívül veszélyes lenne, ha Magyarország kimaradna, Ujhelyi István pedig úgy véli: el kell dönteni, hogy Európában, vagy Putyin hátországában akarunk élni. A Fidesz EP-képviselője szerint a többsebességes Európa a közösségi módszer gyengülését, illetve a kormányköziség növekvő szerepét jelenti.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke múlthét szerdán bemutatta a jelenleg még 28 tagú Európai Unió jövőjére vonatkozó úgynevezett Fehér Könyvet, amely öt lehetséges forgatókönyvet vázol fel a Brexit utáni integráció jövőbeli fejlődési irányáról:
Az első forgatókönyv a status quo megőrzéséről szól: az integráció egyes területeken szorosabbá válna, de a tagállamok megőriznék szuverenitásuk legfőbb elemeit.
A második lehetőség értelmében az Európai Unió fokozatosan leszűkítené az integrációt az egységes belső piac területére, más kérdésekben, például a migráció vagy a biztonság és a védelem terén a jelenlegi uniós szintű helyett kétoldalú együttműködés alakulna ki a tagállamok között.
A harmadik opció lényegében a többsebességes Európa gondolatát vázolja fel, amelyben a belső piac közös elmélyítése mellett egyes tagállamok bizonyos területeken külön csapatot alkotva szorosabban együttműködhetnek.
A negyedik forgatókönyv értelmében a tagállamok erősítenék az együttműködést egyes területeken, például a kereskedelem, a migráció, az egységes külpolitika vagy a határvédelem területén, amelyekben gyorsabbá és hatékonyabbá válna a döntéshozatal, összességében azonban szűkítenék a közös fellépés területeit.
Az ötödik opció tulajdonképpen a föderális Európa irányába történő elmozdulást jelenti, minden területen fokoznák az integrációt, teljesen egységesítenék a belső piacot.
Többsebességes Európa
A harmadik pont beindítását szorgalmazta Versailles-ban tartott hétfő esti találkozóján Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia államfő, Paolo Gentiloni olasz és Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök. A francia elnök hat európai napilapnak hétfőn adott interjújában úgy vélte, hogy
egyre inkább lehetségessé válik a többsebességes Európa, amelyhez az egyes országok más-más szinteken integrálódnak.
Hollande szerint jóllehet, ez a gondolat hosszú ideig ellenállásba ütközött, ennek alternatívája azonban akár az EU szétesése is lehet.
Mit jelentene ez Magyarországra nézve?
Jeszenszky Géza szerint a többsebességű Európa egy olyan elmélyülő együttműködést jelentene, amely az Unió alapokmányában is benne van. A korábbi külügyminiszter az atv.hu-nak úgy vélekedett: egy tovább haladott elmélyülés várható a tagállamok között, de kihagyva azokat, akik ezt nem akarják.
Jeszenszky Géza
Jeszenszky elmondása szerint ez a mélyítés egyáltalán nem ellentétes Magyarország érdekeivel, de abból kimaradni rendkívül veszélyes: „Bizonyos értelemben megfordítaná azt, amit elértünk már, miszerint részesei vagyunk ennek a virágzó Európának” – mondta a korábbi külügyminiszter.
„A kétsebességű Európa ugyan nem tessékeli ki Magyarországot vagy bármely más országot, de azt mondja, hogy >>ha átépítik az épületet, és ebben nem akartok részt venni, vagy sétáljatok ki innen, vagy nem léptek fel arra a magasabb emeletre, ahol feltehetőleg minden jobb lesz<<” – véli Jeszenszky Géza.
A közösségi módszer gyengülése
Schöpflin György, a Fidesz európai parlamenti képviselője lapunknak úgy nyilatkozott: a többsebességű vagy kétsebességű Európa alatt „a Monnet-módszer, azaz a közösségi módszer gyengülését, illetve a kormányköziség növekvő szerepét érthetjük”. Azonban a képviselő szerint az a lényeg, hogy mennyire érvényesül az európai szintű konfliktusrendezés a kompromisszumokat nem tűrő emberi jogokkal szemben.
Schöpflin György
Ujhelyi nemzeti konzultációt javasol
Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője úgy véli, hogy Európa erősödni fog a következő években, Magyarország viszont történelmi zsákutcában van. „Figyelmeztettem többször is a magyar kormányt, hogy nem fogják jó szemmel nézni, ahogy az orbáni populizmus szétcincálja a rendszert” – mondta a képviselő.
Ujhelyi azt javasolja a kormánynak, hogy inkább arról tartsanak nemzeti konzultációt, hogy „a putyini hátországban, vagy egységes Európában akarnak élni az emberek”.
Ujhelyi István
Önálló politikát alakítanának ki
„Az biztos, hogy a fiskális uniót, azaz a költségvetési uniót szeretnék elmélyíteni az eurózóna országai között. Ez azt jelenti, hogy az eurózónának önálló költségvetést, és az ehhez kapcsolódó önálló politikát alakítanának ki, ami egy esetleges fiskális transzferunió irányába vinné az európai integrációt” – ezt már Gálik Zoltán egyetemi docens nyilatkozta az atv.hu-nak.
Gálik Zoltán
A külpolitikai szakértő szerint a többsebességes Európa jelentheti a védelem, illetve a fokozott biztonságpolitikai együttműködést, ami az önálló európai hadsereg kialakítását, a válságkezelési műveletek, valamint a külső határvédelem megerősítését is magában foglalhatja. A szakértő szerint nagy kérdés, hogy ha egy ilyen költségvetési unió megvalósul, a monetáris integrációt hogyan lehet még inkább erősíteni, illetve, hogy lehet-e új, központi politikákat létrehozni.
Szabó Bettina
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke múlthét szerdán bemutatta a jelenleg még 28 tagú Európai Unió jövőjére vonatkozó úgynevezett Fehér Könyvet, amely öt lehetséges forgatókönyvet vázol fel a Brexit utáni integráció jövőbeli fejlődési irányáról:
Az első forgatókönyv a status quo megőrzéséről szól: az integráció egyes területeken szorosabbá válna, de a tagállamok megőriznék szuverenitásuk legfőbb elemeit.
A második lehetőség értelmében az Európai Unió fokozatosan leszűkítené az integrációt az egységes belső piac területére, más kérdésekben, például a migráció vagy a biztonság és a védelem terén a jelenlegi uniós szintű helyett kétoldalú együttműködés alakulna ki a tagállamok között.
A harmadik opció lényegében a többsebességes Európa gondolatát vázolja fel, amelyben a belső piac közös elmélyítése mellett egyes tagállamok bizonyos területeken külön csapatot alkotva szorosabban együttműködhetnek.
A negyedik forgatókönyv értelmében a tagállamok erősítenék az együttműködést egyes területeken, például a kereskedelem, a migráció, az egységes külpolitika vagy a határvédelem területén, amelyekben gyorsabbá és hatékonyabbá válna a döntéshozatal, összességében azonban szűkítenék a közös fellépés területeit.
Az ötödik opció tulajdonképpen a föderális Európa irányába történő elmozdulást jelenti, minden területen fokoznák az integrációt, teljesen egységesítenék a belső piacot.
Többsebességes Európa
A harmadik pont beindítását szorgalmazta Versailles-ban tartott hétfő esti találkozóján Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia államfő, Paolo Gentiloni olasz és Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök. A francia elnök hat európai napilapnak hétfőn adott interjújában úgy vélte, hogy
egyre inkább lehetségessé válik a többsebességes Európa, amelyhez az egyes országok más-más szinteken integrálódnak.
Hollande szerint jóllehet, ez a gondolat hosszú ideig ellenállásba ütközött, ennek alternatívája azonban akár az EU szétesése is lehet.
Mit jelentene ez Magyarországra nézve?
Jeszenszky Géza szerint a többsebességű Európa egy olyan elmélyülő együttműködést jelentene, amely az Unió alapokmányában is benne van. A korábbi külügyminiszter az atv.hu-nak úgy vélekedett: egy tovább haladott elmélyülés várható a tagállamok között, de kihagyva azokat, akik ezt nem akarják.
Jeszenszky elmondása szerint ez a mélyítés egyáltalán nem ellentétes Magyarország érdekeivel, de abból kimaradni rendkívül veszélyes: „Bizonyos értelemben megfordítaná azt, amit elértünk már, miszerint részesei vagyunk ennek a virágzó Európának” – mondta a korábbi külügyminiszter.
„A kétsebességű Európa ugyan nem tessékeli ki Magyarországot vagy bármely más országot, de azt mondja, hogy >>ha átépítik az épületet, és ebben nem akartok részt venni, vagy sétáljatok ki innen, vagy nem léptek fel arra a magasabb emeletre, ahol feltehetőleg minden jobb lesz<<” – véli Jeszenszky Géza.
A közösségi módszer gyengülése
Schöpflin György, a Fidesz európai parlamenti képviselője lapunknak úgy nyilatkozott: a többsebességű vagy kétsebességű Európa alatt „a Monnet-módszer, azaz a közösségi módszer gyengülését, illetve a kormányköziség növekvő szerepét érthetjük”. Azonban a képviselő szerint az a lényeg, hogy mennyire érvényesül az európai szintű konfliktusrendezés a kompromisszumokat nem tűrő emberi jogokkal szemben.
Ujhelyi nemzeti konzultációt javasol
Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője úgy véli, hogy Európa erősödni fog a következő években, Magyarország viszont történelmi zsákutcában van. „Figyelmeztettem többször is a magyar kormányt, hogy nem fogják jó szemmel nézni, ahogy az orbáni populizmus szétcincálja a rendszert” – mondta a képviselő.
Ujhelyi azt javasolja a kormánynak, hogy inkább arról tartsanak nemzeti konzultációt, hogy „a putyini hátországban, vagy egységes Európában akarnak élni az emberek”.
Önálló politikát alakítanának ki
„Az biztos, hogy a fiskális uniót, azaz a költségvetési uniót szeretnék elmélyíteni az eurózóna országai között. Ez azt jelenti, hogy az eurózónának önálló költségvetést, és az ehhez kapcsolódó önálló politikát alakítanának ki, ami egy esetleges fiskális transzferunió irányába vinné az európai integrációt” – ezt már Gálik Zoltán egyetemi docens nyilatkozta az atv.hu-nak.
A külpolitikai szakértő szerint a többsebességes Európa jelentheti a védelem, illetve a fokozott biztonságpolitikai együttműködést, ami az önálló európai hadsereg kialakítását, a válságkezelési műveletek, valamint a külső határvédelem megerősítését is magában foglalhatja. A szakértő szerint nagy kérdés, hogy ha egy ilyen költségvetési unió megvalósul, a monetáris integrációt hogyan lehet még inkább erősíteni, illetve, hogy lehet-e új, központi politikákat létrehozni.
Szabó Bettina
