Ezt a hazugságot pedig Kiszely István találta ki. Ő egyben a nagy megtaláló is, lásd pl. az ősmagyar paprikás krumpli receptjét Kínában, Petőfit Barguzinban, vagy azt a bizonyos Trefort-idézetet az Akadémia 1877-es jegyzőkönyveiben.
Ennek az idézetnek sem jelölte meg a konkrét forrását, annak hiányában pedig azóta is minden ateisto-materialistoido-finnugoristoid kamenyista bértudós röhögve hivatkozhat arra, hogy ő bizony kereste, de nem találta.
De az is lehet, hogy a professzor úr előrehaladott kora miatt a memóriája már nem a régi, ezért feledkezett meg pl. Sajnovics Jánosról, Gyarmathy Sámuelről vagy Reguly Antalról, akik már Hunfalvy és Budenz előtt is publikáltak tudományos dolgozatokat a finnugor nyelvrokonságról. (Azt pedig direkt furkóságnak tartom, mikor valakinek az önként vállalt magyarságát megkérdőjelezve citálják a szövegbe a "született" nevét. Mit szólnál, ha az aradi tizenhármak emléktáblájára írná fel valaki az eredeti formájában a nevüket?)
Ami pedig a hamis nemzettudattal való lejáratást illeti: ellenségeink sokkal nagyobb kárt okozhattak azzal, hogy hagyták fennmaradni, sőt terjedni az Európa emlékezetében barbár fosztogatóként élő Attilával és "hunjaival" vallott kitalált rokonság eszméjét. Nehogy már elfelejtse a világ, hogy mi is tolvaj, fosztogató, barbár bandaként vonultunk be Európa történelmébe, évszázadokkal Attila után.
A finnek pedig mikor "átírták a történelmüket", akkor láthatóan nem a "magyaros virtus" (ismert judeoromán
szóval nacionalizmus és sovinizmus) vezette őket. A genetikai vizsgálatok adatai alapján ugyanis most kb. ott tartanak, hogy gyakorlatilag nem lehet megkülönböztetni őket (akár csak a jelenlegi magyarokat) az őket körülvevő európai népességtől, az ő esetükben ez pedig arra utal, hogy többségük a tolvaj, fosztogató, barbár vikingek leszármazottja. Azt viszont tényként elismerik, hogy nyelvüket, zenéjüket, és anyagi kultúrájuk jelentős részét a finnugor szániktól (lappoktól) vették át. (És amennyire tudom, az ebben a kultúrában gyökerező Kalevalát sem fokozták le nemzetiről nemzetiségi eposzra.)
163 finnugor szavunk van és 2700 török szavunk. Magna Hungárián 50 évet tartózkodtunk, ahol átvettük ezeket a finnugor szavakat. Ötven év alatt mi is átvettünk százhatvanhárom szót az angolból: flopy, disc, meg winchester!
Ez megint egy közismert átverés. Egyrészt jó volna tudni ennek a 163 szavas becslésnek a forrását, mert a (Kiszelytől) független szakirodalmi adatok általában 500 és 1000 közötti értékeket adnak meg. Abban viszont egyetértenek, hogy ezek a szavak teszik ki a magyar irodalmi szövegek 80-90 százalékát.
Másrészt pedig a latin és újlatin eredetű szavak száma szintén messze meghaladja a finnugor eredetűekét. Ezek szerint a románok lennének a legközelebbi rokonaink?
A mitokondriális DNS vizsgálatok kimutatták, hogy a magyarságnak semmi köze a finnugorokhoz, legközelebbi rokonaink a belső-ázsiai török népek.
Ez sem egészen igaz. A mai magyarság és a mai finnugorok között valóban nem mutattak ki szignifikáns hasonlóságot. (Megjegyzem, ez egybevághat akár azzal a forgatókönyvvel is, ami szerint a magyarok a besenyő támadás elől menekülve, asszonyt, gyereket, betyárbútort hátrahagyva érkeztek a Kárpát-medencébe, a mitokondriális DNS ugyanis anyai ágon öröklődik.) A törökökkel viszont szintén csak a finnugorhoz hasonló nagyságrendű, és szintén nem szignifikáns hasonlóság mutatható ki. Egy jó kis összefoglaló:
http://genetika.blog.hu/2014/01/13/..._a_mitokondrialis_dns_vizsgalatok_alapjan_375 Ez inkább jelenkori minták külföldi vizsgálatait összegzi. Honfoglalás kori minták magyar vizsgálatairól pl. a Magyar Tudomány 2008/10 számában olvashatsz.
Na de tényleg! Nem hülyéskedek. 
