Testen Kívüli Élmények-TKÉ

maczi0 írta:

Üdvözlök mindenkit.Eddig nem igazán foglalkoztatott ez a téma.Vagyis a halálközeli élmény.De a napokban nagyon érdekes dolog történt a családomban.A feleségem az influenza tüneteivel feküdt otthon,pontosan karácsony estéjén.Torokfájás,majdnem 39fokos lázzal.Teáztattam lázcsillapítók szedése mellett.Este fél tíz
körül 38 volt a láza,gondoltam majd az éjszaka kiidzadja magát és reggelre kutya baja sem lesz.Miután a lefekvéshez készülődtünk,az ágyszélén ülve, egyszer csak hányingerre panaszkodott.Felállt és rögtön a mellkasához kapott hogy nem kap levegőt.Megpróbáltam volna friss levegőre kísérni de egyszer csak elfehéredett,a szeme felakadt és összecsuklott az előszobában.Rögtön a legrosszabbra gondoltam.Pofozgattam és beszéltem hozzá,de nem reagált kb 2 percig.Közben gyermekeim is a segítségére siettek.Aztán egy kicsit észhez tért utána megint ugyan ez az állapot.Ez így ment kb 10 percig míg a mentő meg nem érkezett.A lényeg az lenne hogy
miután a feleségem először feleszmélt azt mondta hogy"voltam valahol".Gondoltam hogy félrebeszél.De miután a kórházi megfigyelés után már normál állapotba került,ugyan ezt mondta és hogy nem tudja hogy hol járt de valahol mélyen.Hiába faggatom nem tud konkrétumokat mondani.Ha valakinek volt ugyan ilyen tapasztalata kérem ossza meg velem.

Kattints a kibontásához...

Lehet, hogy most hirtelen nem találsz itt senkit, akinek hasonló tapasztalata volt, de a kérdésnek komoly irodalma van. Interneten is sok mindent találsz. Szerintem elképzelhető, hogy a feleségednek is visszajönnek majd lassan az emlékei erről az élményről.

Az érdekes, hogy "valahol mélyen" volt. Ezt ritkán olvasni. Remélem, hogy megosztod velünk, ha többet is elmond a nejed?

gati69 írta:

Közvetlen a foglalkozás után mindenki elmondta az élményeit, és mandalát rajzoltunk. A személyes, részletes átbeszélésre nem volt ekkor se lehetőség, se idő. Annyit mondtak, hogy telefonon keresztül tudunk egyeztetni időpontot az élmények megbeszélésére. A foglalkozás vezetője a hívásomra annyit mondott, hogy ő sajnos nem ér rá, de egyeztessek időpontot a segítőjével. Vele is beszéltem telefonon, és ő visszahívást ígért, mert épp nincs nála a beosztása. Na azóta is hív .... Ezek után úgy döntöttem, többet nem hívom őket.

Viszont az élmény csodálatos volt, és úgy gondolom, hogy egy újabb lökést adott a kereséshez.

Kattints a kibontásához...

Szia gati!

Nagyon furcsanak talalom a reagalast a foglalkozas vezetöjetöl es a munkatarsatol. Igen ilyen esetben megkerdöjelezödik egyatalan a foglalkozas komolysaga es jelentösege.
A legszomorubb az, hogy valaki elindul egy spiritualis uton egy elmeny hatasara es egyedül hagyjak, mondvan talald ki magad hogy mi törtent vagy jo penzert elmagyarazzuk neked.
Ennek ellenere ne add fel a harcot.
Probald megint elöidezni ezt az elmenyt.
Söt biztos talalsz ezzel kapcsolatban segedanyagokat is.

Élt réges-régen egy üvegműves. Ez az üvegműves olyan poharakat, tálakat, kelyheket, cukortartókat és virágedényeket tudott készíteni, hogy messze földről a csodájára jártak. Szerette ezeket a szép és hasznos dolgokat készíteni, elégedett volt magával és örült annak, hogy az emberek szívesen és örömmel használták az edényeit. Igyekezett minél szebbre készíteni őket és ezért sokféle módon megtanult bánni az üveggel, végül mesterévé vált az üvegkészítésnek és nem akadt párja hetedhét országban.

maczi0 írta:

Üdvözlök mindenkit.Eddig nem igazán foglalkoztatott ez a téma.Vagyis a halálközeli élmény.De a napokban nagyon érdekes dolog történt a családomban.A feleségem az influenza tüneteivel feküdt otthon,pontosan karácsony estéjén.Torokfájás,majdnem 39fokos lázzal.Teáztattam lázcsillapítók szedése mellett.Este fél tíz
körül 38 volt a láza,gondoltam majd az éjszaka kiidzadja magát és reggelre kutya baja sem lesz.Miután a lefekvéshez készülődtünk,az ágyszélén ülve, egyszer csak hányingerre panaszkodott.Felállt és rögtön a mellkasához kapott hogy nem kap levegőt.Megpróbáltam volna friss levegőre kísérni de egyszer csak elfehéredett,a szeme felakadt és összecsuklott az előszobában.Rögtön a legrosszabbra gondoltam.Pofozgattam és beszéltem hozzá,de nem reagált kb 2 percig.Közben gyermekeim is a segítségére siettek.Aztán egy kicsit észhez tért utána megint ugyan ez az állapot.Ez így ment kb 10 percig míg a mentő meg nem érkezett.A lényeg az lenne hogy
miután a feleségem először feleszmélt azt mondta hogy"voltam valahol".Gondoltam hogy félrebeszél.De miután a kórházi megfigyelés után már normál állapotba került,ugyan ezt mondta és hogy nem tudja hogy hol járt de valahol mélyen.Hiába faggatom nem tud konkrétumokat mondani.Ha valakinek volt ugyan ilyen tapasztalata kérem ossza meg velem.

Kattints a kibontásához...

Drága Maczi kiss
Most vettem észre csak a beírásodat
Holnap szervercsere lesz, ha minden igaz és nem tudom, hogy ma felnézel - e ide.
De azért írnék Neked pár sort.

A halálközeli élményeknek óriási az irodalma: éppen ezért el is lehet veszni benne.
A lényeg: ezeknek nincs sémája; tehát többféleképpen meg lehet élni.
Nem feltétlenül kell fényalagutat látni, jóságos Atyai Hangot hallani, mennyei boldogságot érezni stb.

Talán igen, talán nem megváltozhat ennek kapcsán a személyiség is.
Többen valódi segítőkké válnak, vagy gyökeresen megváltoztatják az életüket. Sokan megrekednek a meghatódás, az öncsodálat szintjén.

Ha a feleségednek az ijesztő rosszullét kapcsán bármilyen élménye is volt, az az övé! Nem szabad őt faggatni, noszogatni, hogy meséljen erről. Ugyanakkor Neked és a gyermekeidnek mégis szeretetteljes nyitottságban kell lenni, hogyha ezt ő MAGÁTÓL megteszi, akkor figyelmesen, előítéletmentesen tudjátok őt meghallgatni.

Kétféle gát működhet ilyenkor.
Ha az élmény kellemetlen volt, akkor fél ezt a mesélés kapcsán átélni.
De ha kellemes volt és ő legszívesebben odaát maradt volna: hogyan tudná már ezt a családtagjainak megvallani...?
Ugyanakkor arról is szólhat a félelme, hogy bolondnak nézitek az élmény fantasztikus valószerűtlensége miatt.

A halálközeli élmény önmagában sem nem káros, sem nem hasznos.
Olyan, mint az atomenergia vagy a kés: a felhasználója látja el előjellel.

Türelem, figyelem, empátia, megértés: ez szükséges a részetekről.
A többi az élménytulajdonos dolga kiss

Szeretettel sisne

maczi0 írta:

Üdvözlök mindenkit.Eddig nem igazán foglalkoztatott ez a téma.Vagyis a halálközeli élmény.De a napokban nagyon érdekes dolog történt a családomban.A feleségem az influenza tüneteivel feküdt otthon,pontosan karácsony estéjén.Torokfájás,majdnem 39fokos lázzal.Teáztattam lázcsillapítók szedése mellett.Este fél tíz
körül 38 volt a láza,gondoltam majd az éjszaka kiidzadja magát és reggelre kutya baja sem lesz.Miután a lefekvéshez készülődtünk,az ágyszélén ülve, egyszer csak hányingerre panaszkodott.Felállt és rögtön a mellkasához kapott hogy nem kap levegőt.Megpróbáltam volna friss levegőre kísérni de egyszer csak elfehéredett,a szeme felakadt és összecsuklott az előszobában.Rögtön a legrosszabbra gondoltam.Pofozgattam és beszéltem hozzá,de nem reagált kb 2 percig.Közben gyermekeim is a segítségére siettek.Aztán egy kicsit észhez tért utána megint ugyan ez az állapot.Ez így ment kb 10 percig míg a mentő meg nem érkezett.A lényeg az lenne hogy
miután a feleségem először feleszmélt azt mondta hogy"voltam valahol".Gondoltam hogy félrebeszél.De miután a kórházi megfigyelés után már normál állapotba került,ugyan ezt mondta és hogy nem tudja hogy hol járt de valahol mélyen.Hiába faggatom nem tud konkrétumokat mondani.Ha valakinek volt ugyan ilyen tapasztalata kérem ossza meg velem.

Kattints a kibontásához...

Szia maczi!

Mar reg ota foglalkozom a testen kivüli elmenyekkel es ezen tematika köze sorolhato a halal közeli elmenyek tapasztalata is.
Itt termeszetesen az okok masok, de ugyan az a jelenseg jatszodik le, megpedig hogy a halal közeli elmenyeknel a lelek elhagyja a fizikai testet az asztral test formajaban(egyszerüen kifejezve) es egy magasabb tudati sikot latogat meg.
Sok esetben emlekeznek azok, akiknek egy halal közeli elmenyben volt reszük es megegyezöen hasonlo elmenyekröl szamolnak be.
Nos az esetek kis reszeben nem emlekeznek azok akik egy ilyen elmenyben reszesültek csak tudjak, hogy valahol jartak, de a reszletek kiestek az emlekezetükböl.
Ennek az a magyarazata, hogy ha vissza tudnanak emlekezni, az egy bizonyos mertekben megmagyarazhatatlan vagy elviselhetetlen lenne a szamukra.
Sokan nem tudnak ezt az elmenyt feldolgozni, mert meg spiritualis szinten nem allnak azon a ponton, hogy ez ne okozna egy traumat naluk. Sokunk szamara sok "földön tuli" elmeny erthetetlen, mivel nem vagyunk meg azon a tudati szinten, hogy megertsük söt megmagyarazzuk az esemenyeket.
Ez egy bizonyos szempontbol egy vedö mechenazmus, mert sok esetben gatolna a szellemi fejlödesünket. A testelhagyasnal is ismertek ezek az emlekezet kiesesek, mert altalaban nem emlekszünk arra, hogy elhagytuk a testünket.
Pedig ez majdnem minden ejjel megtörtenik velünk.
Csak olyan elmenyekre fogunk emlekezni, amit fel is tudunk dolgozni.

Kedves TK!
Az nem lehet, hogy azért nem emlékezünk, mert akkora a kontraszt a szellem világ, és az ébrenlét világa között, hogy esetleg semmi esetre sem lennénk hajlandók visszajönni a fizikai testünkbe?
Nékem sok ilyen élményben volt részem, és csak álomként emlékezhettem rá, mert ott akartam minden áron maradni, pedig még van dolgom itt a fizikai síkon, vagy van, vannak olyan személyek (gyererekek), akiknek szükségük van rám?
Legyen szép napotok/
További áldott Karácsonyt kívánok!
Sok szeretetettel Erzsi.

Kicsi Fecske írta:

Kedves TK!
Az nem lehet, hogy azért nem emlékezünk, mert akkora a kontraszt a szellem világ, és az ébrenlét világa között, hogy esetleg semmi esetre sem lennénk hajlandók visszajönni a fizikai testünkbe?
Nékem sok ilyen élményben volt részem, és csak álomként emlékezhettem rá, mert ott akartam minden áron maradni, pedig még van dolgom itt a fizikai síkon, vagy van, vannak olyan személyek (gyererekek), akiknek szükségük van rám?
Legyen szép napotok/
További áldott Karácsonyt kívánok!
Sok szeretetettel Erzsi.

Kattints a kibontásához...

Szia Kicsi Fecske!

Nos az emlekezest sok körülmeny befolyasolja.
Az egyik a spiritualis "erettsegünk"
Ha valaki meg nem all olyan szellemi szinten, hogy bizonyos dolgokat kepes legyen befogadni, akkor nem is fog ilyen dolgokra emlekezni (vagy csak nagyon halvanyan)
Minnel magasabb szellemi tudattal(rezges) rendelkezünk, annal nyiltabba valunk a spiritualis dolgok irant.
Szinte hogy bevonzuk öket.
Sokszor felteszik a kerdest nekem, elöfordulhat az, hogy valaki egy testelhagyas soran nem jön vissza fizikai testebe?
Annak ellenere hogy egy TKE vagy HKE eseten sok szep elmenyben van reszünk, megtalaljuk a szamunkra ismeretlen szeretet erzeset es ez olyan hatassal van rank, hogy nem is akarunk ebböl az erzesböl visszajönnii a fizikai testünkbe.
Itt is müködnek az isteni törvenyek, amelyek megakadalyozzak hogy vegleg ott maradjuk. Söt sok esetben meg vissza is küldenek minket, mivel meg van dolgunk a földi sikon es nem jött meg el az ideje az "ottmaradasnak".
Nem kell felni, mert elöbb vagy utobb egyszer azutan nem fogunk visszaterni a fizikai tetünkben (ezt nevezik polgari kifejezessel halalnak)
A masik ok amiert mindenfelekeppen visszajövünk, az az ezüstzsinor szerepe.
Ugye, mint tudjuk az ezüstzsinor egy nagyon vekony(pokhalo vastagsagu) eteri anyagbol allo szal, ami a fizikai tetet összeköti az asztral testünkkel.
Es ez a szal az ami azutan megakadalyozza, hogy vegleg kint maradjunk.
A halal eseten ez a szal elszakad es igy elveszti ezt a szerepet.

T.K írta:

Szia Kicsi Fecske!

Nos az emlekezest sok körülmeny befolyasolja.
Az egyik a spiritualis "erettsegünk"
Ha valaki meg nem all olyan szellemi szinten, hogy bizonyos dolgokat kepes legyen befogadni, akkor nem is fog ilyen dolgokra emlekezni (vagy csak nagyon halvanyan)
Minnel magasabb szellemi tudattal(rezges) rendelkezünk, annal nyiltabba valunk a spiritualis dolgok irant.
Szinte hogy bevonzuk öket.
Sokszor felteszik a kerdest nekem, elöfordulhat az, hogy valaki egy testelhagyas soran nem jön vissza fizikai testebe?
Annak ellenere hogy egy TKE vagy HKE eseten sok szep elmenyben van reszünk, megtalaljuk a szamunkra ismeretlen szeretet erzeset es ez olyan hatassal van rank, hogy nem is akarunk ebböl az erzesböl visszajönnii a fizikai testünkbe.
Itt is müködnek az isteni törvenyek, amelyek megakadalyozzak hogy vegleg ott maradjuk. Söt sok esetben meg vissza is küldenek minket, mivel meg van dolgunk a földi sikon es nem jött meg el az ideje az "ottmaradasnak".
Nem kell felni, mert elöbb vagy utobb egyszer azutan nem fogunk visszaterni a fizikai tetünkben (ezt nevezik polgari kifejezessel halalnak)
A masik ok amiert mindenfelekeppen visszajövünk, az az ezüstzsinor szerepe.
Ugye, mint tudjuk az ezüstzsinor egy nagyon vekony(pokhalo vastagsagu) eteri anyagbol allo szal, ami a fizikai tetet összeköti az asztarl testünkkel.
Es ez a szal az ami azutan megakadalyozza, hogy vegleg kint maradjunk.
A halal eseten ez a szal elszakad es igy elveszti ezt a szerepet.

Kattints a kibontásához...

Kedves SK!
Én ezekem már mindet tudom, tapasztaltam, és úgy ébredtem, hogy ezt már mindet elmondták valahol nékem.
Azelőtt volt, mint már leírtam, hogy a nagy emeletes épületben papírokat kellett aláíratni, és lepecsételtetni, mert elszakadt már sokadszorra az ezüstszálam, és csak így engedtek vissza. Szóval ezelőtt történt, hogy eljött az idő, mikor az éjszakai kirándulás végetért, visszakellett volna jönnöm a testembe, de nem akartam. Hisztisztem, és az egyik kísérőm felpofozott. Utána nem mertem még álmomban sem elhagyni a testemet. Több álmomban Jézus jött, és csak vele mertem elmenni. Ő békített ki a felpofozóval. Egy isteni szinten lévő valaki volt az illető. Nem tudom, hogy ki volt, csak arra emlékeszm, hogy szőke hajú férfi volt. Nappal sem ismertem szőke férfit, sem egyeszerű hétköznapit, sem papot, sem spirituálisan fejlettebbet.
Létezik ilyen, hogy erőszakkal zavarnak vissza a testünkbe? Ez az eset az elején volt, hogy elkezdődött volna a szellemvilágban a tanításom, kb. 20 évvel ezelőtt.
Kíváncsi vagyok a véleményedre.
Előre is köszönöm a válaszod.
Legyen szép napod!
Sok szeretetettel Erzsi.

És még egy régi emlékem jutott most ezzel kapcsolatban az eszembe. Jó régen történt már, mikor először hallottam a testelhagyásról. Mint mindent, ezt is azonnal kipróbáltam. Már nem emlékszem hogyan csináltam, de ébren egyúttal léptem, és volt olyan érzésem, hogy el tudnám hagyni a testemet. A harmadik szememen keresztül szándékoztam megtenni, és egy rácsba ütköztem. Szószoros értelemben. Kisújjnyi vastagságú vasrudat éreztem, ráadásul még az orromat is beleütöttem. Egy napig fájt az orrom utána.
Érdekes lenne tudni, hogy mi volt ez. Lehet, hogy erre az életemre ébren való testelhagyás számomra tabu lenne!
Előre is köszönöm a véleményed.
Sok szeretetettel Erzsi.

Kicsi Fecske írta:

Kedves SK!
Én ezekem már mindet tudom, tapasztaltam, és úgy ébredtem, hogy ezt már mindet elmondták valahol nékem.
Azelőtt volt, mint már leírtam, hogy a nagy emeletes épületben papírokat kellett aláíratni, és lepecsételtetni, mert elszakadt már sokadszorra az ezüstszálam, és csak így engedtek vissza. Szóval ezelőtt történt, hogy eljött az idő, mikor az éjszakai kirándulás végetért, visszakellett volna jönnöm a testembe, de nem akartam. Hisztisztem, és az egyik kísérőm felpofozott. Utána nem mertem még álmomban sem elhagyni a testemet. Több álmomban Jézus jött, és csak vele mertem elmenni. Ő békített ki a felpofozóval. Egy isteni szinten lévő valaki volt az illető. Nem tudom, hogy ki volt, csak arra emlékeszm, hogy szőke hajú férfi volt. Nappal sem ismertem szőke férfit, sem egyeszerű hétköznapit, sem papot, sem spirituálisan fejlettebbet.

Kattints a kibontásához...

Drága Erzsi! Hogy te mi mindenen átmentél! Régóta olvaslak, de azt hiszem az élmenyeidből nekem egy is elég lenne, hogy ne merjek este kimenni a sötétbe.

kiss

Ami pedig az alattam levő hozzászólásodat illeti, laikusként én úgy vélem, hogy te féllábbal szinte folyamatosan egy másik dimenzió lakója vagy. Veszélyes lenne téged átengedni, egészen biztos valami fontos dolgod van még itt közöttünk.

siriusB írta:

Drága Erzsi! Hogy te mi mindenen átmentél! Régóta olvaslak, de azt hiszem az élmenyeidből nekem egy is elég lenne, hogy ne merjek este kimenni a sötétbe.

kiss

Ami pedig az alattam levő hozzászólásodat illeti, laikusként én úgy vélem, hogy te féllábbal szinte folyamatosan egy másik dimenzió lakója vagy. Veszélyes lenne téged átengedni, egészen biztos valami fontos dolgod van még itt közöttünk.

Kattints a kibontásához...

Kedves Sirius!kiss
Még szerencse, hogy nem vagyok, és nem is voltam soha ebben az életemben félős.
Csak egy a bökkenő, hogy sem azt nem tudom megfejteni, hogy mit jelentenek az álmaim, sem azt, hogy mi a csudáért születtem ebbe a világba. Igaz, hogy több mint húsz éve szinte minden reggel arra ébredek, hogy éjjel azt mondja valamilyen tanító, hogy azért születtem most ide, hogy valamilyen szálakat elvarjak. Én ókumláltam ki, hogy valószínű, hogy a kapcsolataim szálait kell elvarrni.
Majd kiderül.
De a folytonos átkeléseknek az lett a következménye, hogy időnként elég erőssé vált bennem a honvágy az igazi hazánkba!
További boldog, áldott Karácsonyt kívánok sok szeretetettel Erzsi.kiss

Kicsi Fecske írta:

Kedves T.K!
Én ezekem már mindet tudom, tapasztaltam, és úgy ébredtem, hogy ezt már mindet elmondták valahol nékem.
Azelőtt volt, mint már leírtam, hogy a nagy emeletes épületben papírokat kellett aláíratni, és lepecsételtetni, mert elszakadt már sokadszorra az ezüstszálam, és csak így engedtek vissza. Szóval ezelőtt történt, hogy eljött az idő, mikor az éjszakai kirándulás végetért, visszakellett volna jönnöm a testembe, de nem akartam. Hisztisztem, és az egyik kísérőm felpofozott. Utána nem mertem még álmomban sem elhagyni a testemet. Több álmomban Jézus jött, és csak vele mertem elmenni. Ő békített ki a felpofozóval. Egy isteni szinten lévő valaki volt az illető. Nem tudom, hogy ki volt, csak arra emlékeszm, hogy szőke hajú férfi volt. Nappal sem ismertem szőke férfit, sem egyeszerű hétköznapit, sem papot, sem spirituálisan fejlettebbet.
Létezik ilyen, hogy erőszakkal zavarnak vissza a testünkbe? Ez az eset az elején volt, hogy elkezdődött volna a szellemvilágban a tanításom, kb. 20 évvel ezelőtt.
Kíváncsi vagyok a véleményedre.
Előre is köszönöm a válaszod.
Legyen szép napod!
Sok szeretetettel Erzsi.

Kattints a kibontásához...

Szia Erzsi!

En ugy gondolom, hogy amiket elmeselsz azok közelebb allnak az almokhoz, mint a testelhagyashoz.
Elöször is az ezüst zsinor nem szakad el, mert akkor mar reg halott lennel.Talan csak ugy kepzelted hogy elszakadt.
Masodszor nincsen semmi pofozas vagy eröszak ott ahol feltetelezted hogy jartal.
Igaz volt mar olyan, hogy valakit visszaküldtek, de ezt gyengeden, szeretetteljesen teszik es nem eröszakkal. Akar hisztiztel akar nem nincs felpofozas. Jezus sem foglalkozik mindenkivel szemelyesen a kilepes utan. Talan a bizalom keltes celjabol valaki hasonlo alakot öltött fel.

T.K írta:

Szia Erzsi!

En ugy gondolom, hogy amiket elmeselsz azok közelebb allnak az almokhoz, mint a testelhagyashoz.
Elöször is az ezüst zsinor nem szakad el, mert akkor mar reg halott lennel.Talan csak ugy kepzelted hogy elszakadt.
Masodszor nincsen semmi pofozas vagy eröszak ott ahol feltetelezted hogy jartal.
Igaz volt mar olyan, hogy valakit visszaküldtek, de ezt gyengeden, szeretetteljesen teszik es nem eröszakkal. Akar hisztiztel akar nem nincs felpofozas. Jezus sem foglalkozik mindenkivel szemelyesen a kilepes utan. Talan a bizalom keltes celjabol valaki hasonlo alakot öltött fel.

Kattints a kibontásához...

Kedves TK!kiss
Nem képzeltem, hogy elszakadt, nem is tudtam addig, hogy ilyen lehetséges. Én abban a tudatban voltam, hogy mikor meghal az ember, akkor jön egy angyal, és kiemeli az ezüstszálat a testünkből, és úgy visz át. Lehet, hogy így meredeken hangzik, de annak ellenére, hogy akkoriban sem nem hallottam nappal ilyenről, sem nem olvastam, de ez volt számomra a biztos érzés.
Egy hétig nagyon visszavágytam, és a legkisebb problémára összeomlottam, mert ott csodás szeretet volt, és itt meg miért bántanak. Lassan aludt ki belőlem ez az érzés. Mostanában olvastam olyan élménybeszámolókat klinikai halált átélteknél, aki hasonló érzéseket éltek meg. Igaz, hogy nem láttam fénykaput, alagutat, fénylényeket. Lehet, hogy az-az orvoshurás férfi azvolt? Ez a fehér ruhás férfi mondta nékem, hogy az ezüstszálam elszakadt, és nem szeretnének visszaengedni. De mivel nagyon ragaszkodtam hozzá, hogy visszajöjjek, mert még nem telt le a vállalt időm, és akkor a fiatalabbik lányom7 éves volt. Ezért mondta, hogy menjek be azokba a helyiségekbe, és a paksaméta papírokat írassam alá, és pecsételtessem le. Az volt az érzésem akkor, hogy azért kérték, mert abban bíztak, hogy nem teszem meg, és maradok. De hatalmas vágyat érezem, hogy visszajöjjek. Ezt a mindent elsöprő vágyat mai napig sem értem. De az biztos, hogy azóta nagyon biztos vagyok benne, hogy van élet a halál után, és odaát várnak ránk. És ott szép, és jó minden, ha itt ami tőlünk telik mindent megteszünk. Erőt merítek belőle, ha problémák jönnek a hétköznapokban.
Legyen csodásan gyönyörű napotok.
Sok szertetettel Erzsi.kiss

Kicsi Fecske írta:

Kedves TK!kiss
Nem képzeltem, hogy elszakadt, nem is tudtam addig, hogy ilyen lehetséges. Én abban a tudatban voltam, hogy mikor meghal az ember, akkor jön egy angyal, és kiemeli az ezüstszálat a testünkből, és úgy visz át. Lehet, hogy így meredeken hangzik, de annak ellenére, hogy akkoriban sem nem hallottam nappal ilyenről, sem nem olvastam, de ez volt számomra a biztos érzés.
Egy hétig nagyon visszavágytam, és a legkisebb problémára összeomlottam, mert ott csodás szeretet volt, és itt meg miért bántanak. Lassan aludt ki belőlem ez az érzés. Mostanában olvastam olyan élménybeszámolókat klinikai halált átélteknél, aki hasonló érzéseket éltek meg. Igaz, hogy nem láttam fénykaput, alagutat, fénylényeket. Lehet, hogy az-az orvoshurás férfi azvolt? Ez a fehér ruhás férfi mondta nékem, hogy az ezüstszálam elszakadt, és nem szeretnének visszaengedni. De mivel nagyon ragaszkodtam hozzá, hogy visszajöjjek, mert még nem telt le a vállalt időm, és akkor a fiatalabbik lányom7 éves volt. Ezért mondta, hogy menjek be azokba a helyiségekbe, és a paksaméta papírokat írassam alá, és pecsételtessem le. Az volt az érzésem akkor, hogy azért kérték, mert abban bíztak, hogy nem teszem meg, és maradok. De hatalmas vágyat érezem, hogy visszajöjjek. Ezt a mindent elsöprő vágyat mai napig sem értem. De az biztos, hogy azóta nagyon biztos vagyok benne, hogy van élet a halál után, és odaát várnak ránk. És ott szép, és jó minden, ha itt ami tőlünk telik mindent megteszünk. Erőt merítek belőle, ha problémák jönnek a hétköznapokban.
Legyen csodásan gyönyörű napotok.
Sok szertetettel Erzsi.kiss

Kattints a kibontásához...

Szia Erzsi!

Röviden szeretnem meg egyszer elmagyarazni.
Ahol te jartal az egy olyan tudati sik volt, ahol csak a szeretet letezik (nagyon sok ilyen sik van)
Gyönyörü erzes, mert en is megismertem ezt az erzest.
Ha elszakad az ezüstszalad, akkor meghaltal. (nincs mese, mert Andersen is halott)
Es akkor nincs semmifele valasztasod, hogy vissza akarsz jönni vagy nem.
Egyszerüen nem jössz vissza.
Nos tehat az ezüstszalad nem szakadt el, akarki akarmit mondott vagy kepzelt.
Es igy nem is tartoztathattak "ott" teged.
Ez altalaban forditva van. Sokak akik ilyen elmenyen mennek keresztül ott akarnak maradni, de visszaküldik öket.
Es aki vissza akar jönni azt nem tartoztatjak. Es semmifele papirokat nem irogatnak velük ala.
Ott nem kell neked irasban rögzitened, hogy vissza akarsz jönni.
A szabad akarat az egyik legtiszteletre melto dolog.
Azt mindenki elismeri es tiszteletben tartja. Ott nincs semmifele kenyszerites hogy maradjal vagy gyere vissza.
Te sajat magad döntesz(persze hatassal is lehetnek rad, hogy meggyözzenek) DE NEM KENYSZERITENEK.
Abban igazad van, hogy a fizikai halallal nem er veget az eletünk, söt akkor kezdödik igazan.

Akkor az milyen hely,amit én átéltem,az EGY-ség élményét,azt hogy nincs külön Én,és Te, Mindannyian EGY-ek vagyunk,az EGY-hez tartozunk.

Ott nincs test,se ego,se szellemi lények,csak a tiszta és végtelen létezés,semmi más.

Onnan nézve zavaros maszlag ez az egész,de mégis dolgunk van itt,mert le akartunk születni valamiért,leginkább azért,hogy tapasztalatot szerezzünk,és megtanuljunk szeretni,mert maga a szeretet is már EGY-ség..

Sokan átéltek már különféle élményeket,mégsem tudták áthozni a szeretetet a földi síkra,mondván,ez túl durva,nem lehet,és itt minden mocsok,és sár,és nehézkes.

Sok embernek nem működik a finomabb érzékelés,mert ha működne,akkor boldogabb lenne,mint a többiek,bármilyen világban is kell élnünk.

Ha az emberek érzékszervei (fizikai)összhangban működnének,magas intenzitású érzéseket tudnának átélni itt az anyagi síkon is,az anyagi testben,és a szeretet érzése miatt a Fényt érzkelnék inkább,mint a sötétséget..

Hogy az ember érzékszervei úgy működjenek együtt,összehangoltan,ahogy kellene,egyenként is fejleszteni kellene őket..

De aki nagyon el foglalva az anyagi világ dolgaival,az nem fog megtapasztalni semmilyen érzékfeletti világot,mert alacsony rezgésszintje miatt,ez lehetetlen.

A kifejlett érzékelés hiánya miatt pedig itt az anyagi síkon ,az emberi kapcsolatok sem úgy működnek,ahogy kellene.
A hiányosság miatt,nincs az ember birtokában az a képesség,hogy valaki ráhangolódjon embertársára,és annak energiáira.Így a megismerés is hiányosságokat szenved,és az áhított harmónia,az EGY-ség érzése törvényszerűen elmarad...

Az ebből adódó hiányosságokat,lyukakat,és az üresség érzését az ember
különféle pótcselekvésekkel akarja betömni,gyógyítani,de a pótcselekvés nem váltja be igéretét,hanem még betegebbé,üresebbé teszi az életet.

kiscicus írta:

Akkor az milyen hely,amit én átéltem,az EGY-ség élményét,azt hogy nincs külön Én,és Te, Mindannyian EGY-ek vagyunk,az EGY-hez tartozunk.

Ott nincs test,se ego,se szellemi lények,csak a tiszta és végtelen létezés,semmi más.

Onnan nézve zavaros maszlag ez az egész,de mégis dolgunk van itt,mert le akartunk születni valamiért,leginkább azért,hogy tapasztalatot szerezzünk,és megtanuljunk szeretni,mert maga a szeretet is már EGY-ség..

Sokan átéltek már különféle élményeket,mégsem tudták áthozni a szeretetet a földi síkra,mondván,ez túl durva,nem lehet,és itt minden mocsok,és sár,és nehézkes.

Sok embernek nem működik a finomabb érzékelés,mert ha működne,akkor boldogabb lenne,mint a többiek,bármilyen világban is kell élnünk.

Ha az emberek érzékszervei (fizikai)összhangban működnének,magas intenzitású érzéseket tudnának átélni itt az anyagi síkon is,az anyagi testben,és a szeretet érzése miatt a Fényt érzkelnék inkább,mint a sötétséget..

Hogy az ember érzékszervei úgy működjenek együtt,összehangoltan,ahogy kellene,egyenként is fejleszteni kellene őket..

De aki nagyon el foglalva az anyagi világ dolgaival,az nem fog megtapasztalni semmilyen érzékfeletti világot,mert alacsony rezgésszintje miatt,ez lehetetlen.

A kifejlett érzékelés hiánya miatt pedig itt az anyagi síkon ,az emberi kapcsolatok sem úgy működnek,ahogy kellene.
A hiányosság miatt,nincs az ember birtokában az a képesség,hogy valaki ráhangolódjon embertársára,és annak energiáira.Így a megismerés is hiányosságokat szenved,és az áhított harmónia,az EGY-ség érzése törvényszerűen elmarad...

Az ebből adódó hiányosságokat,lyukakat,és az üresség érzését az ember
különféle pótcselekvésekkel akarja betömni,gyógyítani,de a pótcselekvés nem váltja be igéretét,hanem még betegebbé,üresebbé teszi az életet.

Kattints a kibontásához...

A spiritualis es anyagi letben nagyon sok (vegtelen) tudati rezgessikot különböztetünk meg.
Ezek a rezgessikok mindig megegyeznek a tudati (szellemi) rezgesünk hullamhosszaval.
Pl itt a földi sikon a fizikai testünk rezgese nagyon alacsony, ezert is tudunk itt ervenyesülni. Nos abban az esetben, amikor nem a fizikai testünkkel nyilvanulunk meg, mindig azt a sikot vonzuk be amilyen tudati szintel es energia testel fejezzük ki eppen magunkat.
Altalaban ha az asztraltestünk az a test, ami mint tudati hordozo nyilvanul meg, csak az asztrallis tudati rezgessikban tudunk a tudatunkkal ervenyesülni.
Ebben az esetben a tudatunkat (szellemünket) az asztralis energia test hordozza.
Ha mar kepesek vagyunk egy "magasabb" tudati sikot is bevonzani (mert a tudat rezgese mar sokkal magasabb), akkor meglatogathatunk olyan sikokat, ahol mar nemcsak a szeretet, hanem magasabb dimenziok is eljutnak a tudatunkhoz.
Igy pl a magasabb asztral sikok mar öt dimenziosak es ha valaki ide kerük, hogy tapasztalatokban legyen resze, mar több mindent is megtapasztalhat a szeretet erzesen kivül is.
Ilyen pl a felismeres megtapasztalasa ami az Egyseg erzesevel jar együtt.
Itt mar felismerünk olyan összefüggeseket, hogy mi mindennel egyek vagyunk. (Istennel is) Ez egy gyönyörü megtapasztalas, mert ez a tovabbi fizikai eletünkre is nagy hatassal lesz.
Hogy miert nem vagyunk kepesek ezt a felismerest itt a földi sikon megtapasztalni? Ennek elsösorba az egonk a megakadalyozoja.
Itt a földi sikon meg mindig ott tartunk, hogy az anyagot allitjuk a közeppontba. Itt meg "csak" az anyagi ertekek azok, amik meghatarozzak hogy mi milyen rangot viselünk.
Ha gazdag vagyok, akkor sokkal többnek erzem magam, mert a penz hatalommal jar es az egonak szüksege van erre a rangra.
En több vagyok a masiknal, mert nekem ez van meg az van.Ezzel merem magam a masikhoz.
Ez egy nagyon "primitiv" viszonyitasi forma es azok akik meg csak itt tartanak, azok bizony nagyon alacsony tudati szinten(rezgessen) mozognak.
A spiritualis ember mar mas ertekeket tart a szeme elött, mint pl a szeret, a segitsegnyujtas, a hit, a bizalom es ezt csakis a felismeres altal lehet elerni.
Az hogy meg mindig ilyen alacsony szellemi nivon mozgunk, annak csakis mi vagyunk az oka.
Mi vagyunk az okozoi mindazoknak a szenvedeseknek, amiken tulesünk.
Erre mar gyakorlatilag nem lenne szüksegünk, de az anyagba zart lelek keptelen sok esetben eljutni a felismeresig ( vagy csak nagyon lassan).
Ez olyan, mint amikor egy orszag azon sirankozik hogy a politikusok kizsigerelik öket.
A politikusokat a nep valasztotta. Egy orszag, egy nep mindig olyan problemakkal fog küszködni, amit megerdemel.(ok es okozat törvenye)Amit sajat maga bevonz.

Köszönöm a részletes választ..

T.K, megkérdezhetem, te hogyan érted el a felismerést?
Illetve számodra mit jelent az, hogy felismerés?

nmarie írta:

T.K, megkérdezhetem, te hogyan érted el a felismerést?
Illetve számodra mit jelent az, hogy felismerés?

Kattints a kibontásához...

A felismeresnek ket (fö) utja van. Az egyik a tapasztalatokon, megeleseken keresztüli felismeres, a masik az elmeleti uton törtenö felismeres.
A felismeres az altalaban egy elmenyhez vagy egy tapasztalathoz füzödik.
En a testkilepes altal jutottam egy bizonyos felismereshez.
Ezen elmnyek altal lettem (vagyok) tanitva, amik sok esetben bizonyos informaciok formajaban törtenik.Pl amikor elhagyom a fizikai testemet egy sötet terben vagyok valahol (ahol nem latok csak hallok)es itt egy gondolati formaban kapom az informaciot.Sok kerdesre igy kapom meg a valaszt.
A masik modja a meditaciom.
Itt olyan informaciokat kapok amiket igy konkretan nem is erzekelek. Ezek az informaciok azutan kesöbb mint intuicio es raerzes alakjaban jönnek elö belölem amikor mar ezekre megerettem. (Ha a tanulo kesz megjelenik a tanar). Regebben voltak azonban mas (közvetlen) modszereim is a szellemvilaggal valo kapcsolatomnak, ahol reszben sok teves informaciot kaptam, reszben pedig szantszandekkel felre akartak vezetni.
Söt volt mediumi kapcsolatom is ahol ezen midium altal kaptam az informaciot.
Mivel a legmegbizhatobb a testelhagyas szamomra, ahol pontos informaciokat kaphatok, a többi modszerrel felhagytam (söt el is tanacsolatak ezektöl)
Nos mit is jelent szamomra a felismeres.(felismeres-feny)
Mivel tapasztalatbol tudom, hogy mi nem a fizikai testünk vagyunk es a halalunkkal nem er veget az eletünk egy olyan felismeresben lett reszem, ami altal megtapasztaltam az Egyseget.
Megtapasztaltam a magasabb rezgesü tudati sikokat es magtapasztaltam az ok es az okazat összefüggeseit.
Es ami a szamomra a legfontosabb, hogy a legnagyobb energia a szeretet, ami aztan a földi eletünk egyik meghatarozoja.(vagy a szeretet hianya)
A felismereshez meg hozzatarozik a hitem es a bizalmam, hogy barmi törtenjek is velem(jo vagy rossz) az csak a szellemi fejlödesemet szolgalja es a Teremtöhöz valo hozzatartozasomat igazolja.

Minden kedves olvasomnak es erdeklödömnek nagyon boldog uj esztendöt kivanok.
Szeretetben gazdag 2010-es evet!