Az állatterápiák módszertani különbségei Az 1980-as években még többféle kifejezést alkalmaztak az állatokkal végzett gyógyító tevékenység jelölésére, azonban, ahogy a szakmai kidolgozottság és professzionalitás nőtt, kezdték elhagyni az olyan elnevezéseket, mint”pet-therapy”, „petfacilitated therapy”. (Odendaal, 2000, Fine, 2000, Sátory, 2007 alapján).
Napjainkban használt terápiák megnevezései és módszertani különbségei a következők:
AAA (animal assisted activity) - Állat-asszisztált aktivitás, melynek lényege a foglalkozásokon résztvevő személyek életminőségének növelése, melynek során általános célokat jelölnek ki és a fejlődést nem követik nyomon, a program általában spontán módon alakul.
Ez tulajdonképpen egy látogató program. Itt a kutya ugyan jelen van, de nem történik konkrét fejlesztés. Nincs konkrét fejlesztési cél, konkrét csoport. A kutya jelenlétének csak jótékony hatását használják ki. A kutya selymes szőrének simogatása, önzetlen szeretette, a rendszeresen járó állatok mind nagyon sokat jelentenek a gyerekeknek. Emellett a felvezetőkkel beszélgethetnek, mely már magában is egy mentálhigiénés foglalkozás. A beszélgetés nem csak a kutyáról szólhat, de a kutyán keresztül indulhat meg.
Általános célok:
[FONT="]o [/FONT]egyes résztvevők zárkózottságának, elszigetelődésének csökkentése, izoláltság csökkentése
[FONT="]o [/FONT]pozitív kapcsolat kialakítása állat és a foglalkozásokon résztvevők között
[FONT="]o [/FONT]a feladatokban való részvétel igényének erősítése az állat részvételével
[FONT="]o [/FONT]kapcsolatteremtés képességének fejlesztése, szociális képességek fejlesztése
[FONT="]o [/FONT]érzelmi beleérzőképesség fejlesztése, figyelje mások érzelmeinek változásait, empátiás képesség fejlesztése
[FONT="]o [/FONT]a foglalkozások alatt a tevékenységek és érzelmek szóbeli kifejezése, kommunikációs képesség fejlesztése
[FONT="]o [/FONT]az állat jelenlétében fellépő vagy más okokra visszavezethető stressz csökkentése. (Illés, 2006).
AAT (animal assisted therapy)- állat asszisztált terápia: Konkrét terápia, fejlesztés. Meghatározott a fejlesztendő terület. Van fejlesztési cél, konkrét célcsoport. Itt a kutya, mint motivációs társ van jelen. A fő hangsúly a kutya munkáján van. A kutya kellő képzettséggel és rutinnal képes arra, hogy bizonyos szituációkat a felvezető segítsége nélkül oldjon meg. Ez a legnehezebb, de egyben a legsikeresebb területe is ennek a munkának. Fejlesztési célok:
[FONT="]o [/FONT]a megelőzés, a gyógyítás, a képességfejlesztés, a nevelés, valamint az életminőség javítása
[FONT="]o [/FONT]pszichés funkciók, érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, gondolkodás fejlesztése
[FONT="]o [/FONT]motoros funkciók fejlesztése: nagy mozgások, finommozgások koordinációja, helytelen mozgások korrekciója, adekvát mozgások kialakítása, tartási hibák csökkentése, egyensúlyérzék, ütem- ritmusérzék fejlesztése
[FONT="]o [/FONT]az érzelmi, akarati élet, a viselkedés, a magatartás, a cselekvés pozitív irányú befolyásolása
[FONT="]o [/FONT]önállóságra való nevelés
[FONT="]o [/FONT]a célcsoport életkorának megfelelő fegyelem, kitartás, céltudatosság, felelősségérzet, a kötelességtudat kialakítása. (Illés, 2006).
AAE (animal assisted education): Az állat asszisztált pedagógiában is túlnyomórészt kutyát alkalmaznak motivációs társként, mert az állatnak óvodában, iskolában kell dolgoznia és nem csak simogatás céljából viszik be az intézetbe. A kutyát a legkönnyebb megtanítani különböző feladatokra, hiszen mind az óvodai, mind az iskolai foglalkozásokba, órákra bevonható a négylábú, ezzel is megkedveltetve az órákat a gyerekekkel. (Illés,2006).