"Ja és hogy miért vesztem össze a mamával? Mert most jöttem rá, hogy 30 éve különkasszán vagyunk és fogalmam sincs, hogy mennyit keres. Na ezen... "
Viszont egyre gyakrabban hallom hogy a parok sajat erszennyel gazdalkodnak a hazassagon belul. En ha tobbet keresnek a paromnal vagy ha kevesebbet, ragaszkodnek a kozos bankszamlahoz. En vagyok a maradi vagy a vilagon mar a "kozosben" is mindenki onallo akar lenni?? Miert kene hogy a penz tabu legyen egy parkapcsolaton belul???
---
Érdekes számomra a hozzászólásokban irtak, de főleg (2004-ben), több mint 14 évvel ezelőtt irt téma inditója, mondhatni a vég kezdetét előre jelző mondatok.
2004 óta sok, a statisztikai adatokra hivatkozó cikkek, műsorok az egyre növekvő számú válásokra (40-60%) hivják fel a figyelmet, ill. a "boldog időkben" (1-4 év alatt) összegyűjtött "közös anyagi, gyermek szerzemények" a másiktól történő ellopásának trükkjeit hirdetve. Azaz "ha megházasodsz, már akkor kezdj felkészülni a válásodra"! Ezeket a hireket még turbózza az egyre szaporodó (mind a hires emberek, mind a saját környezetünkben) tapaszalt 1-2 év utáni, "már kihült a kapcsolat, elmúlt a szerelem varázsa" szlogenek használata indokként a válásokra.
Ugyan akkor, ha mindeni "önálló" akar lenni, maradni, (külön kassza, külön élet), akkor minek házasodik meg, majd pár év múlva válik el tönkre téve a másik (esetleg +1-2 gyerek) életét!?
Akkor hogyan lehetne egyáltalán bizalomról beszélni, gondolni a "mai világban"?