Növények a népi hagyományban
Érdemes korán tudatosítani a gyerekekben, hogy a növények, virágok
jelképek, vagyis olyan képek, amik valami többet jelentenek, mint amit első ránézésre látunk. Olyan ez, mint a titkos beszéd, amit csak kevesen értenek. Példaként lehet említeni a (többé-kevésbé még ma is alkalmazott) piros rózsát, amit ha egy fiú ad egy lánynak (vagy fordítva), azt jelenti, hogy szereti. Ha valakinek a temetése van, fehér virágot illik vinni a sírhelyhez.
Régen, ha virágokat, növényeket festettek az edényekre vagy bútorokra, mindnek volt valamilyen titkos jelentése. (Lehet képeket mutatni népi kerámiákról, bútorokról). Ma már csak kevés díszítésnek ismerjük a jelentését.
A tavaszi gyerekjátékok legtöbbször a
„zöld ág” motívumát használták.
A zöld ág a természet megújulásának, az életerőnek, az egészségnek – és Jézus feltámadásának is a jelképe
(A lánygyerekek különösebb irányítás nélkül, maguktól is legszívesebben virágokat, virágzó ágakat rajzolnak. Kisebb mértékben a fiúk is kaphatóak erre.) egyik legkorábban megtanult gyerekdal a „Bújj, bújj zöld ág, zöld levelecske”, ami a téli és tavaszi játékokhoz nagyon jól alkalmazható.
A népmesékben gyakran szereplő
„aranyág” az életerőt jelképező „zöld ág” megfelelője.
A népi játékokban előforduló
„vesszőzés” azt fejezte ki, hogy egészségessé, erőssé akarták tenni azt, akit megcsapkodtak a zöld ággal.
Zöld ág hajtatás
Régen hagyományosan december legelején (pl. Szent Borbála napjához kötődően) hoztak be kintről még „alvó” gyümölcsfa- és aranyvessző-ágakat, bent vízbe állították. Ezeket Borbála-ágaknak nevezték.
A gyümölcsfa-ág többnyire karácsony tájékára kinyílik, díszül szolgálhat. Érdemes ezeket az ágakat következetesen Borbála-ágaknak hívni.
Búza hajtatás
Luca-napjának környékén
A kihajtott búzafű a jászol dísze lehet.
Luca napjához (dec. 13.) régen rengeteg boszorkányos babonaság kapcsolódott. A Luca-napi népszokásokból egy viszont felhasználható, és kiválthatja a ma egyre divatosabb angol-amerikai Halloween-kultuszt. Ez a „Luca-tök”: sütőtök kivájva, szem-száj-orrnyílás belevágva, benne mécses.
Húsvét utáni és Pünkösd környéki időszakban csoportos játék:
zöld ág-járás
Színes pántlikákkal feldíszítenek egy zöld ágat (pl. fűzfa-vesszőt). A gyerekek egymás kezét fogó lánca átbújik a feltartott karú „kapu” alatt. A sort vezető hordozza körbe-körbe az ágat (esetleg a fején is lehet koszorú), majd más veszi át ezt a szerepet.
Pünkösd táján ugyanezt a „Mi van ma, mi van ma, piros Pünkösd napja” kezdetű ének kíséretében, esetleg pünkösdi rózsával is járhatják.
Ugyanezek a játékok játszhatók a „Nyisd ki rózsám, kapudat” – énekre is.
A „zöld ág” áthozása a „kapun” régen, a rítus nyelvén a tavasz „behozását” jelentette.
Májusfa
Május 1-jén (vagy környékén) lehet felállítani, Pünkösd táján kell lebontani. A természet megújhodásának egy szép, látványos jelképe (a néphagyományban szerelmi ajándék is). Középületek előtt is állították: ecetfát, vad fát ástak ki gyökerestül és feldíszítették, de lehet letisztított kérgű vagy nagyobb ágakból összeállított fa is. Szalagokkal, füzérekkel, színes zsebkendőkkel (!) is lehet díszíteni. A díszeket előre el lehet együtt készíteni.
Mátkázás - komázás
Ez barátságkötő szokás, a barátkozást fejezi ki. (Mátka = barátnő /nem csak jegyes/, koma = barát) Virágcsokorral, egy szál virággal vagy ágacskával a kezükben egymással szemben állnak, mindketten egyszerre megfogják a virágot, és egyszerre mondják:
„Mátka, mátka, mátkázunk,
Míg élünk, míg halunk,
Mindig mátkák maradunk!” (Ugyanez fiúknál: „Koma, koma, komázunk...”)
(Eredetileg
„mátkafát” vagy
„komafát” fogtak, ami egy faág köré kötözött virágcsokor, a kihegyezett faág tetejébe tűzve egy alma. Ezt kell az óvodához igazítani.)
A mátkázás-komázás népszokása eredetileg fehérvasárnaphoz kötődött, de az óvodában nem kell időponthoz kötni. Alkalmas lehet (erőltetés nélkül) egymásra haragos gyerekek kibékítésére. Fiú – lány békítés során mindkét mondókát el kell mondani.
Csoportos körjátékként: egy gyerek középen áll, énekelve vonulnak körülötte a többiek. Amikor az éneknek vége, választ magának mátkát vagy komát, elmondják a mondókát, majd az új koma átveszi az ágat és középre áll.