Pálinka Magyarországon

postmester

Új tag
Novum ! Mond hol lehet olyat kapni ? 23.an jonnek hozzam otthonrol es jo lenne 1-2 korty hazi-kisusti ;-)
Én egy két jó nagy korttal szolgálnék, csak egy a baj! Sőt kettő!
1. Efike, aki korrupt, nem is akármennyire, elkoboztatja a pálinkámat, illetve be kell (ene) szolgáltatni a kincstárnak!:fuck:
2. Érte kellene jönni!
Amúgy semmi akadálya:p !
 

novum

Állandó Tag
Állandó Tag
Taltos mit gondolsz , hogy orseg fog kiserni vagy Orsegen kell fozni ezt a nemes nedut ?
Magyarországon az Őrségben lehet kapni, szeszfőzdében vagy házaknál.Szalafőn van pár tuti jó hely. Nyaralásomkor én is ott vettem.
 

csitti

Állandó Tag
Állandó Tag
Pálinkából a szilvapálinka az igazi. Abból meg a legjobb Panyolán terem, a Szamos árterében leledző nemtudomszilvából. Nősülésem folytán rendelkezem azon a részen vagy száz termő és csemete pálinkatermő fával. Szeretem...
 

DonSzabi

Állandó Tag
Állandó Tag
Ki milyen különleges pálinkát kóstolt már?

Nekem a legérdekesebbek egy füvesboszorkány receptjei között voltak, akinél a pálinka, az elixír és a gyógyszer között eltűntek a határok.

Íme egy példa:

Stresszoldó Pálinka

2 ág közönséges orbáncfűvirág
20 g macskagyökér
3 ág citromfű
10 g édeskömény
10 g galagonyavirág
10 g kamillavirág
2 borsmentaág
10 g szagos müge
50 g kandiscukor por
1 l gyümölcspálinka

Zúzzuk össze az édesköményt mozsárban, majd pedig tegyük a szárított macskagyökérrel, galagonyavirággal, kamillával és a szagos mügével együtt teafilter papírba , kössük össze. Tegyük az orbáncfüvet, a citromfüvet és a borsmentát üvegbe, helyezzük mellé a papírba kötött füveket, majd pedig öntsük fel a pálinkával.
Hagyjuk 3 hétig a szobában állni, de néha rázogassuk meg. Ezt követően a papírköteget vegyük ki, a növényeket hagyjuk benne és adjuk hozzá a kandiscukrot.
Ez a nyugtató pálinkaital minden ideges és stresszben élő FELNŐTTnek jó szívvel ajánlható. Alkalmazás: naponta 2x 30 ml.

Gabriele Bickel, a sternenfelsi üvesboszorkány
 

Krojf

Állandó Tag
Állandó Tag
Kedves Pálinkaszeretők!
Egy valami viszont mindennél biztosabb!
A jó kis házipálinkánál semmi nem melengeti jobban télen a belsőmet!
Finomság, íz, élmény, lassú, de biztos hatás!
Éljen és virágozzék a magyar pálinka!
Ezt üzeni Krojf koma.
 

iDuncan

Állandó Tag
Állandó Tag
Én egyszer egy pálinka túrát próbálnék ki! aamikor mindeféle pálinkát kóstol végig az ember... mert pl nemtudom megkülömböztetni a körte meg a szilvapálinkát... és ez ... zavar :D
 

Forgoszel

Állandó Tag
Állandó Tag
Én egyszer egy pálinka túrát próbálnék ki! aamikor mindeféle pálinkát kóstol végig az ember... mert pl nemtudom megkülömböztetni a körte meg a szilvapálinkát... és ez ... zavar :D

Nem rossz ötlet!

Végülis, borkóstolók, bor túrák ma már vannak Mo-on; sőt turisztikai szinten.:p

Ilyen alapon lehetne pálinkakóstolókat, pálinka túrákat szervezni;)
 

Dudus111

Állandó Tag
Állandó Tag
Én egyszer egy pálinka túrát próbálnék ki! aamikor mindeféle pálinkát kóstol végig az ember... mert pl nemtudom megkülömböztetni a körte meg a szilvapálinkát... és ez ... zavar :D

iDuncan
Szerintem ha igazi, tiszta pálinkát iszol, teljes biztonsággal fel lehet ismerni, hogy milyen gyümölcsből főzték.
 

Dudus111

Állandó Tag
Állandó Tag
Pálinkás jó reggelt!

Én mint szabolcsi emberke ajánlom Nektek
felkeléskor 1 fél drci szilva pálinka és egy kis szelet kenyér!
Nagyapám minden reggel így kelt:)
Olvasnivaló:http://palinka.lap.hu/
Én is szabolcsi vagyok és szeretem a pálinkát, de belehalnék, ha reggel, éhgyomorra innom kellene. Brrr...
 

Forgoszel

Állandó Tag
Állandó Tag
Panyolai Elixír - Szatmári Szilva az Operában

Nem lehet véletlen, hogy az ínyencek körében egyre nagyobb népszerűségre tesz szert a magyar pálinka, amelynek növekvő rajongói tábora a számára legkedvesebb párlatot igen bőséges kínálatból választhatja ki. A megannyi nedű között az egyik leghíresebb a Panyolai Elixír.

panyolaielixir170.jpg


A minőségi magyar pálinkák számtalanszor bizonyították már, hogy világhírük megérdemelt és a palackba zárt nedű valódi gasztronómiai érték. A népszerűség oka, hogy a hazai élvonalbeli pálinka, így a Panyolai Elixír család 9 fajta terméke is egészen egyedi, s mint ilyen, megkülönböztetett figyelmet igényel. Az Elixír abban hasonlít csupán a hajnali disznótorok karcos "fogópálinkáihoz", hogy mindkét ital alkoholt tartalmaz és több-kevesebb köze van a gyümölcshöz. És ez itt a lényeg! Ez ugyanis első osztályú gyümölcsből készül, íze ettől válik utánozhatatlanul természetessé és karakteressé. Ráadásul semmiféle adalékot nem tartalmaz, így egy palack ital 5-6 kg gyümölcs legjavát zárja magába, annak ízét, zamatát, harmóniáját tükrözi. Ezek közül is kiemelkedik a szilvából készült, melynek az igazi hazája a kanyargó Szamos folyót követő hátság - a Szamoshát, illetve Szatmár. A nevét is erről a tájról kapta, amely név immár márkanévként is felfogható: Szatmári Szilva.

A pálinkafőzés története a múlt homályába vész. Nem tudni pontosan, ez a kellemes végeredménnyel járó, de nagy figyelmet és szakmai tudást igénylő tevékenység mikor alakult ki, de az bizonyos, hogy falusi hagyományokhoz kötődik. Könnyű megérteni ennek okát: a pálinkához gyümölcs kell, az viszont vidéken terem. Ezen a nyáron elkényeztetett minket a természet: az idei gyümölcsök első osztályúak, mézédesek és zamatosak lettek. Ez az alapja, ez határozza meg a pálinka ízét, de a minőséget ezen kívül a főzési eljárás és a főzőmester egyéni tapasztalata, ízlése is befolyásolja. A panyolai főzdét lendületes, fiatal csapat vezeti, s a dolgozók átlagéletkora is alig haladja meg a 30 évet. A fiatalság kedvez a kezdeményező kedvnek, kreativitásnak és az újdonság iránti nyitottságnak. Az Elixír-sorozat minden tagja hagyományos módon készül, évszázados mozdulatsorokat feltámasztva, de a francia design üveg, a legapróbb részletekig kidolgozott megjelenés, címke nemzetközi ízléssel mérve is rendkívül igényes.

Ki tudná a szintén nem túl terjedelmes Magyarország térképén megmutatni, hol található az apró, 600 főt számláló Panyola? A helyi lakosokon kívül jeleskednének a gyorsaságban azok a magyar vagy külföldi látogatók, akik kóstolták már a Panyolai Szilvórium Kft. pálinkáit és kíváncsiságból, egy alkalommal, vagy visszatérő vendégként eljönnek megtekinteni annak szeszfőzdéjét, megismerkedni a pálinkafőzés hagyományos eljárásával és a pálinkakóstolás modern, szofisztikált szertartásával. Pedig Kölcsey, Krúdy, Móricz Zsigmond világa ez. "A környék, melyben lakom, el van dugva szem elől, szép, de vad s felette magányos. Egyfelől a Tisza foly, másfelől a Túr, mely itt amabba szakad, s minket a torkolatban hagy laknunk. Egyfelől nagy erdők körítnek, másfelől nyílás esik, s láthatárainkat a máramarosi hóbércek határozzák..." - írja a Himnusz költője a tájról.

<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=2 width=170 align=center border=0><TBODY><TR><TD>
2340ust_panyolai468.jpg
</TD></TR><TR><TD>A főzdét a helyszínen is megtekinthetik az érdeklődők </TD></TR></TBODY></TABLE>
A főzde szakszerű bemutatása után idilli környezetben, az Öreg-Túr partján álló kóstolóházban mérettetnek meg az italok. Legnépszerűbb és legismertebb a borostyánsárga színű, eperfa hordóban pihentetett, mazsolás-lekváros zamatú Érlelt Szatmári Szilva és a karakteres Szabolcsi Alma. Ezt követik a Vilmos körtéből és Gönci barackból készült pálinkák, valamint a Fekete cseresznye. Komoly tábort alakítottak azok az újdonságkereső pálinkabarátok, akik élvezettel kóstolgatják a különlegességeket: az ágyon érlelt, erdei illatokat idéző szamócát, a piros- vagy feketeribizlit és a mással össze nem téveszthető, egyedi zamatú bodzapálinkát.

A pálinka nagy szélsőségeket ötvöz: származási helye elszigetelt, érintetlen kincs, ahol mintha megállt volna az idő. Az ital maga viszont a családi, céges és társasági események egyre népszerűbb szereplője. A beregi kisrégiót a Tisza és az ukrán határ között megbúvó húsz falu alkotja. A terület azon kevés kistáj egyike, amely valóban erős identitással rendelkezik: a református vallás, a kuruc hagyományok és az elzártság egyaránt hozzájárult az itt élők tudatának kialakulásához. Ez a turizmus szempontjából sem elhanyagolható tényező, mivel az önálló arculat, a különlegesség érzése teszi "felismerhetővé" az egyes vidékeket a látogató számára. A prospektusokat lapozgatva ideális kép tárul a szemünk elé: középkori templomok Csarodán és Tákoson, a Tisza legtisztább szabad strandja Tivadaron, nagy természetvédelmi területek, kiváló kerékpárutak Panyola környékén. Ha ez a vidék nem alkalmas a falusi turizmusra, akkor alig van olyan térség az országban, ami annak tartható. Az egyetlen hátránya, hogy "világ végén" van, de a falusi turizmus pont erről, vagyis a béke, a nyugalom és az autentikus hangulat kereséséről szól, azt pedig nem találjuk meg a nagy központok közelében.

<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=2 width=170 align=center border=0><TBODY><TR><TD>
5114panyolai_diszcsomagolas468.jpg
</TD></TR><TR><TD>Panyolai Elixír díszcsomagolásban </TD></TR></TBODY></TABLE>
A falu szélén álló főzdébe betérő látogató esetében elképzelhető, hogy a folyóparton kortyolt pálinka ízét legközelebb egy neves családi ünnep - esküvő, karácsony - vagy nívós társasági esemény, fogadás, bál alkalmával idézheti. Nem csoda, hogy a hazánkba egykoron ellátogató Walesi Herceg a "barack" szót tanulta meg elsőként (és egyedül) magyarul - a bevésődést az anekdota szerint a barackpálinka segítette elő, melyet kóstolt és méltatott. Kóstolják bár az Elixírt a nyárfák alatt vagy az Operabálon, gondoljanak arra a mélyen gyökeredző, elegánsan kifinomult gondosságra, mely minden minőség előfeltétele!

 

Forgoszel

Állandó Tag
Állandó Tag
Zsindelyes - pálinkát mindenkinek!

A pálinka kedvelőinek körében biztosan nem cseng ismeretlenül a Zsindelyes Pálinkafőzde neve, hiszen széles szortimentjükben mindenki találhat kedvére való italt a fiataloktól a bioterméket vásárolókon át a hölgyekig. A főzde nem csak a megszokott ízeket kínálja a párlatok rajongóinak, hanem olyan különlegességeket is, mint a somból, kökényből és vadalmából készülő pálinkák.

berendezeszsindelyes170.jpg


Az érpataki főzde a mellette található Zsindelyes tanyáról kapta a nevét, családi vállalkozásként indult 1984-ben. A főzde két pálinkafőzési berendezéssel rendelkezik, egy hagyományos kétlépcsős kisüsti rendszerrel, illetve egy számítógép vezérelte oszlopos lepárló berendezéssel. A Zsindelyesben még kóstolóházat is kialakítottak pár éve, itt harminc főt tudnak vendégül látni.

A főzde több termékcsaládot különböztet meg, vannak Zsindelyes, Kisüsti és Vadóc pálinkák, a főzde csúcspálinkája pedig a hangzatos Meggyágyon Érlelt Újfehértói Fürtös Meggypálinka nevet viseli. Utóbbihoz a meggyszemeken érlelik a pálinkát fél évig, ettől a pálinka egyedülálló szín és zamatot kap - nem csak a fogyasztók, hanem a szakma is elismeri a nedű nagyszerűségét, a "fürtös" eddig nyolc díjat söpört be.

Tévedés azonban azt gondolni, hogy csak a meggypálinka nyer a különböző versenyeken, hiszen a Zsindelyes összesen több mint harminc díjat kapott tavaly, a Gyulai Pálinkafesztiválon például övék lett a 2006 Legjobb Pálinkája elismerés is. A főzde nevét viselő termékcsalád tagjai (tizennégyen vannak) egyre népszerűbbek a fiatalok körében, ez nem is csoda, tekintve, hogy olyan különlegességek találhatók itt, mint a málna-, bodza-, birs-, szeder- és kökénypálinka.

A Zsindelyes egyik nagy újdonsága a Szabolcs termékcsalád, ennek tagjaiból a hölgyek és az urak egyaránt találhatnak kedvükre valót. A gyengébbik nemnek Szabolcs Mézes pálinkákat kínálnak a főzde mesterei, az uraknak pedig a 45 százalékos alkoholtartalmú Szabolcs Ágyast, ezeket gyümölcsaszalványon érlelik. Mindkét "fajtánál" több íz közül választhatunk: szilvából, körtéből, almából, meggyből készítik az erős nedűket.

<TABLE cellSpacing=0 cellPadding=2 width=170 align=center border=0><TBODY><TR><TD>
0024meggyeszsindelyes468.jpg
</TD></TR><TR><TD>A meggyszemeken érlelt Újfehértói Fürtös Meggypálinka </TD></TR></TBODY></TABLE>
2004-től a Zsindelyes vadon termő gyümölcsökből is gyárt pálinkákat - ezek Vadóc név alatt futnak -, a nyersanyag (vadcseresznye, som, vadalma, kökény, berkenye) az Aggteleki Nemzeti Park területéről származik. A vadócok sikere arra sarkallta a főzde tulajdonosait, hogy csipkebogyóval, vadmeggyel és vadkörtével bővítsék a választékot, akkor is, ha az alapanyag beszerzése meglehetősen nehézkes. Ezeket a gyümölcsöket ugyanis nem kezelik semmiféle növényvédő szerrel, így sokkal nagyobb eséllyel lakmároznak belőlük a kártevők és az erdei vadak. A bonyolultabb begyűjtési és feldolgozási folyamatért cserébe viszont hét pálinkát bioterméknek minősítettek, így ezeket még azok is nyugodtan fogyaszthatják, akik az öko-termékek hívei.
 

Forgoszel

Állandó Tag
Állandó Tag
Taroltak a pálinkák a HunDeszten

Negyven arany, harminckilenc ezüst, harminchárom bronz, azaz összesen száztizenkettő, ennyi pálinkát díjaztak az idén a HunDeszt Pálinkaversenyen. Az aranyérmesek között tíz champion díjat osztottak ki, a legeredményesebb kereskedelmi főzde a Treffpunkt Gar 2000. Kft. (Zimek Pálinkafőzde) lett. A média képviselőinek különdíját a Boldogkő-Fruit Kft. nyerte el.

_palinka.jpg


Az ez évi HunDeszt Pálinkaversenyre, amelyet hagyományosan a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács rendezett, tizenkilenc hazai pálinkafőzde összesen 163 termékkel nevezett. A tételek közül száztizenkettőnek akaszthattak érmet a "nyakába". Bronzmedálra harminchárom, ezüstre harminckilenc, aranyéremre pedig negyven pálinkát tartott érdemesnek a szakmai zsűri. Az egyes kategóriákban, az aranyérmet nyert tételek közül a bírálók visszakóstolását követően a legjobbat champion címmel jutalmazták. A kóstolók az egyéb gyümölcscsaládonként is odaítélhették a champion díjat az aranyérmes tételeknek, de csak akkor, ha azokból legalább három nevező legalább tíz mintája versenyzett. Ezúttal tíz pálinka bizonyult méltónak a champion elismerésre. A legjobbak közül a médiazsűri is választhatott magának egy kedvencet, ami a Boldogkő-Friut Kft. Vilmoskörte Pálinkája lett, amely egy ízében és illatában az érett gyümölcsöt visszaadó, karcnélküli, selymes ital. A legeredményesebb főzde díjat a Treffpunkt Gar 2000. Kft. név alatt futó Zimek Pálinkafőzde kapta, lévén pálinkái közül hét bronz, tíz ezüst, tizenhárom pedig aranyérmes lett.

A versenyen csak olyan pálinkák és párlatok (100 százalék gyümölcsalapú desztillátum) vehettek részt, amelyek megfelelnek a hazai előírásoknak. A megmérettetésre nevezhettek pálinka- és párlatfőző társaságok, egyéni pálinka- és párlatfőzetők, és a gyártó hozzájárulásával a kereskedő szervezetek, valamint a bérfőzők is. A versenyen két párlat indult, az egyik egy narancspárlat, amelyet a pálinkára vonatkozó szigorú szabályok értelmében nem lehet pálinkának nevezni, a másik egy málnapárlat, amelyet ugyanezen okból kellett megkülönböztetni, mivel az alapanyag nem Magyarországról származott. Mindkét tétel aranyérmes lett.

A mintákat húszpontos bírálati lapon értékelték, elbírálva a technológiai korrektséget (figyelembe véve az alapanyagot, a cefrézési-, erjesztési-, elválasztási, esetleg érlelési hibákat), a gyümölcs jellegét (a fajtán belüli specifikációk figyelembevételével), az íztisztaságot és a harmóniát.

Tavaly a HunDesztre 78 mintát neveztek. A nevezett tételek - amelyek között volt alma-, körte-, cseresznye-, meggy-, málna-, szamóca-, eper-, szeder-, bodza-, som-, ribizli-, birs-, barack-, szilva-, törköly- és vegyespálinka is - kétharmada kapott valamilyen helyezést. Az elmúlt évben tizenhét arany, huszonnégy ezüst és tizenegy bronzérmet osztottak ki. Akkor a média különdíjasa a Balla Rt. bio málna pálinkája lett, a legeredményesebb kereskedelmi főzdének pedig a Prekop Pálinkafőzde bizonyult. Az idei pálinkasor az eddig felsorolt gyümölcsök mellett bővült vadkörtéből, vadalmából és madárberkenyéből készült pálinkákkal is.

 

Heltyű

Állandó Tag
Állandó Tag
Én is szabolcsi vagyok és szeretem a pálinkát, de belehalnék, ha reggel, éhgyomorra innom kellene. Brrr...

Nem bveszélve arról, hogy a nagypapa szalonnát is evett a kenyérhez, és után nehéz fizikai munkát végzett. De az igazi szilvapálinka biztos jó:)) Én nem szeretem:))
 
S

szeveryn

Vendég
Érdekes a Kósert, és a Cwakk-ot mindenhol lehet kapni. Vaj miért? Hajrá magyar pálesz!!!!
 
S

szeveryn

Vendég
A kanca vagy teve tejből erjesztett kumisz készítését 1795-ben Sándor István írta le: „Minden tejet, mihelyt kifejtik, azonnal kifőzik, és miként kihűl, nagy bőredénybe töltik. Ebben az edényben még mindég az előbbeni savanyú tejből egy kis maradék találkozik, mely a frisset kevés idő alatt savanyúvá teszik. Mert ezen edények soha ki nem tisztítanak, és belől a sajtból s tisztátlanságból egy ujjnyi héjök vagyon, ebben áll a titok, hogy a téj a bor ízét megnyerje. A tejes égett bor égetése az aszszonyok dolga. Ezen égett bor részegít ugyan, mint a gabonából való, de részegség tőle sokkal tovább eltart.”
 
S

szeveryn

Vendég
Lótartás, kumiszkészítés
Aligha van olyan utazó, ki a közép-ázsiai népekről szóló tudósításában meg ne említené a kumiszt, a lovasnomád népek jellegzetes italát. A kazakok kiváltképp értői a kumisz készítésének. Nagyállattartó nép lévén a juh (koy), a kecske (eški) marha (sďyďr) és teve (tüye) nyájakon kívül a ménes (aygďr üyďri), a ló adja a kazak puszta valódi értékét. A legfőbb vagyon, az ember legjobb segítőtársa. Nem csoda, hogy mindent tud róla, iránta való szeretetét nyelvének gazdagságával is kifejezi. Halife Altay török néprajzkutató felgyűjtötte a kazák lótartás néhány terminológiai csoportját(15) – az életkor szerinti elnevezéseket és a lószíneket. Az anyag egyedi, semmilyen kazak szótár nem tartalmazza ilyen részletességgel, ezért fontosnak tartom ehelyen újra felidézni.
A csikókat elsősorban koruk szerint az első hat hónapban még nemük megjelölése nélkül qulďn-nak nevezik. Az elsőfű (1 éves) neve žabagď), a másodfű tay, a harmadfű kunan [qunan] (a csődör) kunacin baytal [qunažďn baytal] a kanca. A negyedfű csődör dönen, a kanca dönecin baytal [dönežin baytal], majd ötödik évéhez közelítve ősztől besti at (csődör), besti biye ~ kanca. Ötéves koruk után nincs külön elnevezésük, csupán at és biye. A kor szerinti megjelölés is értékmérő bizonyos értelemben. A ló öt éves korára éri el legnagyobb értékét. Noha jó tartás mellett akár húsz évig is elél, meghatározó fizikai és jellembeli tulajdonsága ez idáig fejlődik. A ménesben tartott lovak száma 10-50 közötti. Gyakran szín és fajta szerint is szét választják a ménest, ami valószínűleg a tiszta fajtatenyésztést szolgálja. Ezt elnevezésük is tükrözi. Így mondanak fekete ménest, kara aygďrďn üyiri[qara aygďrdďh üyiri] pejménest torď aygďrďn üyiri [torď aygďrdďh üyiri]. Általában nagyon választékosak a lovak színeire vonatkozó kifejezések. Az alábbi idézett mondataim megtartják Halife Altay török helyesírással átírt kazak adatait, de minthogy a helyesírás néhol torzítja a kazak alakok fonetikáját, szükségesnek tartottuk szögletes zárójelben megadni az adatok fonetikai transzkripcióját. A nagyobb színcsoportokon belül további finomítások szolgálnak a pontos meghatározásra. Így a kávébarna, pej kongďr [qohďr] világosabb árnyalatára a kubakan[qubaqan], sötétjére a karakońďr [qaraqohďr] kifejezéset használják. A fekete kara [qara] fényes szőrű lovat kďl kara, makbalkara [qďlqara, maqbalqara] vagy kömirkara [kömirqara] néven jelölik. A kula [qula] vörhenyes színű, ennek világosba hajló barnás-tarka változata az aşikkula [asďqqula], a sötétbe hajló a karagula [qaraqula], a vörösbe csapó a kďzďlkula [qďzďlqula], a sárgás változata a kulasarď [qulasarď] és ha a pofáján vagy a szeme körül sárgás folt látható kulager [qulager]-nek mondják.
A sárga sarď [sarď] csikók további megkülönböztetésére szolgál, ha a ló sörénye és farka fekete karacal, kara kuyruk sarď [qaražal, qara quyruk sarď], ha a szája környéke világosabb aksarď [aqsari], vagy sapak sarď[sapaq sarď], ha ugyanitt vörösesbe hajló színű a szőre kďzďl sarď [qďzďl sarď], a sötétebb színű koyu sarď, [qoyu sarď], kurďm sarď [qurďm sarď]. Különösen értékes a kék vagy deres [kök] színű állat. Meglehetősen ritka is, valószínűleg ezért csodálják annyira. Ha sötétbe hajló a színe karakök [qarakök], ha barnás-vörhenyesek a foltjai vasderesnek demir karakök [temir qarakök] mondják. Ha vörösbe hajlóak a foltok kďzďlkök [qďzďlkök], s ha apró pöttyös, szederjes, tarlankök [tarlankök]. A deres másik változata, a fehér és más színek tarka keveréke a buvril [buvrďl] vagy baurďl [baurďl], s ennek is a sötétebbje karabuvrďl [qarabuvrďl], világosabbja akbuvrďl [aqbuvrďl], s ugyanez vöröses dominánssal a kďzďlbuvrďl [qďzďlbuvrďl]. A világos színű foltos, nálunk almásderesnek mondott lovat şibar [šďbar]-nak, akşďbar [aqšďbar]-nak hívják, s ha a szája, szeme körül sötétbarna karimát látni börte [börte] a neve. Kedvelt és igen gyakori az ilyen csikó. Ritka viszont a szürke ló. A kazakok szürkének [boz] vagy világosszürkének akboz [aqboz] mondják, de aminek a színe már fehérbe hajló, şankanboz [šanqanboz], ha pedig apró foltjai vannak, tarlanboz [tarlanboz] a neve. A csontszínű, "hóka" és a daruszőrű furcsa keveréke a sur [sur], aminek világosabb változata az aksur [aqsur], vörösesbe hajló a kďzďlsur [qďzďlsur] és sötét, daruszínűje a karasur [qarasur]. Ha nem egységes a színeloszlás, hanem "hullámszerű" foltokban jelentkezik tengbilsur [tehbil sur] s ha minden vörhenyes színű, kulasur [qulasur]-nak mondják.
A vöröses szőrű ciyren [žiyren] lónak, ha a farka és a sörénye világos vörösbe hajló, kan ciyren [qan žiyren], a sötétbe hajló küreng ciyren [küreh žiyren] s ha a szája és a szeme körül világos foltja van şabdar [šabdar]-nak mondják.
A színükön kívül a megkülönböztetésre jó lehetőséget kínál az állat természetéből adódó legfőbb jellegzetesség: a járás. A rendes, jójárású lóra azt mondják ayańsďl [ayahsil] a lassú, poroszkálóra ilgip ayańdav [ilgip ayahdaw], a rövidléptű (kecskekörmű) cele ayańdav[žele ayahdaw], az apró, de kuszán lépő, a juhokéhoz hasonló járású a koy corga [qoy žorga], a páros lábbal szökdécselve járó a şabďv [šabďv], a makrancos, nálunk "kunhátas"-nak nevezett a tekrek [tekrek].
Nagy megbecsülés övezi az állatot, amit nemcsak szaporulatáért és tőkeállatként tartanak, hanem fontos haszonvételének számít a teje is.
Nincs olyan háztartás, ahol a kancafejés idején ne kínálnák a vendéget e kellemesen csípős - savanykás itallal, ami a közép-ázsiai puszták éghajlati viszonyaiban a legkiválóbb ital, kitűnően oltja a szomjat. A napokig tartó vándorlások során kutak hiányában a nagy melegtől az egyetlen ital, amely eláll a bőrtömlőben, vagy kulacsban. Nagy becsben is tartják. A kumiszkészítés szinte rituális tevékenységgé vált. A folyamatát ünnepek törik meg.
A fejésre kiválasztott kanca korának nincs jelentősége. A harmadfű, negyedfű kanca már ellik. A kancákra külön gondot fordítanak, hosszasan nevelik, hogy kezessé váljon, állja majd a fejést. Ahhoz, hogy jól tejeljen, jó takarmányra, elsősorban legelőre van szükség. A ló a magas, dús füvet szereti, amit a folyóvölgyekben talál meg nyár derekától. A kancák áprilisban ellenek, de csak nyár közepétől kezdik a fejést, amikor a csikók már betöltötték a két hónapot. Legkevesebb 4 kancát kell fejésre fogni ahhoz, hogy érdemes legyen kumiszt készíteni, hogy elegendő legyen a tej. Ha a család saját ménállományában nincs elegendő csikajas kanca, kölcsön kérnek másoktól.
A kancafogás, a fejéshez való előkészületek sora nagy ünneppel kezdődik a kazakoknál. Az első ünnep neve biyebau toy - a pányvakötél ünnepe. Tehát a befogás ünnepével indul az eseménysor. Kijelölik a helyet, ahol a tömlőket fogják tartani, ez általában az aul (falu) legtiszteletreméltóbb személyének a jurtja. A ménest az aul közelébe terelik, majd kijelölik a csikók helyét. A szilajon tartott ménes szabadban született csikói rendkívül vadak, befogásuk igen nehéz. A befogott csikókat kikötik a kijelölt helyre. Az anyjuk hozzájuk húz, velük nincs különösebb vesződség. A csikók helyét az aul legtekintélyesebb férfija (akinek jurtjában elhelyezik a tömlőket) jelöli ki úgy, hogy lever két cölöpöt, amihez kifeszíti a hurkos kötelet. A hurkokba kötik be a csikókat. Ellenkező oldalra az a csikó áll, amelyiknek éppen az anyját fejik. Fejés előtt ugyanis megszoptatják a csikókat, hogy meginduljon a tejelválasztás. Rendszerint 10-13 csikót fognak be. A legnagyobb, a legelőbb született csikó áll a sor elején. Az ünnepség kezdetén ennek fejét és a kikötéshez használt karókat vajjal keni be az aul legidősebb asszonya.
A csikók befogására csak az első napokban használnak kötelet, azt követően puszta kézzel kell elhúzni az anyjától a csikót és megtartani mindaddig, amíg a fejés tart. Az aul legerősebb legényei fogják ilyenkor a csikókat. Ha valamelyik ügyetlensége folytán meghiúsul a fejés, aznap nem szabad kumiszt inni. Ez nemcsak büntetés, hanem a tartalékról való gondoskodás is, hiszen 50-60 liter kumisznak mindig lennie kell az aulban.
A csikófogás befejeztével, a bőségvarázslás megtörténte után véget ér a biyebau toy ünnepsége, illetőleg annak utolsó mozzanataként kezdetét veszi a bata-szertartás: a közösség által összehordott élelem felett lakomát ülnek és jókívánságokat sorolnak. Amolyan hálaadó szertartás ez, amin a következő formulák hangzanak el: "Adjunk hálát az Istennek, hogy ilyen sok csikónk lett"; "Legyen áldott a lovak gazdája"; "Legyen sok, erős kumiszunk" stb.15
Reggelente 6-7 óra között kezdik el a fejést, egy-egy kancára 5-8 perc elegendő, ha jól megindult a tejelválasztás, 3-4 liter tejet is lead az állat. A kancákat 4-5 hónapig fejik, de ha bőséges a takarmány 8 hónapig is kitolódhat a fejés ideje. Fejni csak napkelte és napnyugta között szokás. Éjszaka legelnek, pihennek a lovak.
A lovak fejése asszonyi foglalatosság. A fejő nő bal térdre ereszkedik, bal kezével hátulról átnyúl a ló lába között és megtámasztja a tőgyet. A jobb karjára akasztott fejőedénybe (könek) fej jobb kézzel. A fejőedény kiöntőcsöves, bőrből, vagy tevegyomorból készült 1-1 1/2 literes füles edény. (Fából vagy fémből készült edényeket ritkán használnak, azokat is bevonják bőrrel, mert a ló érzékeny állat, a hideg érintéstől megijed.) Többször telefejik a köneket, amiből nagy tömlőbe gyűjtik a lefejt tejet. A tömlőket rendszerint lóbőrből vagy marhabőrből készítik. Űrtartalmuk 70-250 l között van. A kb. 70-100 literes tömlő neve kürü, a nagyobb: saba. A legnagyobbakat 5 ló bőréből varrják össze. A kikészített, összevarrt tömlőket további eljárásoknak vetik alá, hogy alkalmasak legyenek a kumisz tárolására. A tömlő száját vasabroncsra húzzák és másnaponként 15-20 alkalommal búzaszalmával megfüstölik, kimossák, árnyékos széljárta helyen szárítják. (A füstölés fertőtleníti a baktériumoktól.) Amikor megfelelően kiszáradt, beletöltik a kumisznak való tejet. A napi begyűjtés után köpülik és beoltják a tejet. Az oltáshoz korábban erjesztett kumiszt használtak, vagy az előző évben eltett, szárított, már por alakú oltóanyagot. A folyékony oltóanyag neve qor, a szárítotté: erebi. Az erebit(16) úgy készítik, hogy a tömlő alján összegyűlt sűrítményt szűrőn vagy vásznon áteresztik, kiszárítják, majd vászonzacskóban elteszik a következő évre fejésig. Ahhoz, hogy a tej erjedése meginduljon, nem elegendő csak az oltóanyag. Felmelegítik kissé a tejet és kb. 100 liter lótejhez 1 liter tehéntejet öntenek, esetenként csipkebogyót tesznek vagy valami gyümölcskoncentrátumot öntenek a tejbe, ami gyorsítja az erjedés folyamatát. Ha érettebb, sötétebb italt akarnak, teaesszenciát öntenek bele.
Minden fejés után, amikor hozzáöntik a tejet a kumiszhoz, köpülik, legalább másfél órán át függőlegesen mozgatják a tömlőt, hogy jól összekeveredjen a tej. A függőleges mozgatást a kumiszkészítés egyik titkának tartják a kazakok. Miután jól összerázták, a tömlő száját bekötik, magát a tömlőt nemeztakarókkal betakarják, hogy a melegét megtartsák. Egyidejűleg több tömlőt használnak. Az egyikben összegyűjtik, keverik a tejet, a másikban tárolják. Rendszerint 50-60 litert tartalékolnak, az e fölötti mennyiséget fogyasztják. Az érés, erjedés folyamata részint az időjárás függvénye, de nem több 2-3 napnál. Ekkorra eléri azt a pikáns-csípős ízét, és kevéske alkoholtartalmat, ami miatt a pusztai népek bódító italként szeretik. Városi kazakok szerint az őszi fejésű tejből készült érett kumisz alkoholtartalma felér a sörével, vetekszik a gyenge bor hatásával. Facsészékből isszák, szépen formázott fából készült merőkanalakkal merik és bőredényben tárolják, mert hűvös helyen tartva 7-10 napig eláll a már megerjedt kancatej. A 4-5 hónapig tartó fejés és erjesztés rendszeres elfoglaltságot jelent az aul lakói számára, s az így nyert hűsítő és egyben tápláló ital a nyári nagy melegben biztosítja a közösség folyadékellátását. A pusztában, ahol fúrott kutat csak az aulok közelében találni, s ezek a ritka településhálózat miatt messze esnek egymástól, nagy becsületnek örvend a kumisz. A lovas rendes felszereléséhez tartozik a bőrből készült csészetartó, amit könnyű felakasztani a nyereg mellé, és a torsďq, a bőrkulacs, amiben hűvös marad a kumisz. A torsďq formája a jellegzetes közép-ázsiai kosszarv. Nem esztétikai vonatkozású a formakiképzés, hanem nagyon is a szükség alakította ilyenné. A napokig tartó vándorlás során az utolsó csepp akár életmentő folyadék a szarvak csúcsában marad meg. A szomjazó vándor akarva-akaratlan tartalékol a vészhelyzetre, hiszen a szarvak csúcsából csak akkor ürül ki a folyadék, ha ott kiszúrja a bőrt, vagy szinte cseppenként rázogatja ki belőle az italt.
Amikor megérett az első készítményű kumisz, a közösség apraja-nagyja újfent összegyűlik, és kezdetét veszi a kóstolás. Ha idegen tartózkodik az aulban, az illem úgy kívánja, hogy a házigazda, vagy a legidősebb férfi csészéjével koccintson, és elmondja a már említett bata-formulát.(17)
A hétköznapokon rendesen kumisz-ivásra reggelente, a csikók befogása után kerül sor. Amikor azonban kitelt a kumisz ideje, vége a fejésnek, megtartják az utolsó kumisz-ünnepet, a qďmďz murďndďq vagy serge ziyar néven számon tartott ünnepet, ami valójában az utolsó együtt iszogatás alkalma, ok az együttlétre, amely alatt a közösség minden ügyes-bajos dolgát elrendezhetik, megbeszélhetik a téli hónapok előkészületeit. Ekkor sütik a lovakra a tulajdonjegyeket (tamba, damga) nyírják a lovak farkát és sörényét, hogy ezzel is megkülönböztessék őket. (A harmadfű csődörök sörényét teljesen, a kancákét csak részben nyírják le.)(18)
Végezetül megállapíthatjuk, hogy ha a kumiszkészítést, mint folyamatot, mint tejfeldolgozó rendszert nézzük, alig különbözik a juhtartó török népek joghurtkészítésétől. Csak alapanyagában tér el, mert kumiszt csak kancatejből lehet készíteni. Elterjedési területe megegyezik a lovasnomád népek szállásterületeivel.

<o:p> </o:p>
 
Top