A klubot 1878-ban munkások alapították
West Bromwich Strollers néven, West Bromwich-ban, mely akkor még Staffordshire-hez tartozott. Ma már West Midlands része. A
West Bromwich Albion nevet 1880-ban vették fel, ezzel ők lettek az első csapat, melynek a nevében szerepelt az Albion szó. Albion West Bromwich egyik kerülete volt, a csapat játékosai főként innen kerültek ki. Ezt a területet ma Greets Greennek nevezik. 1881-ben csatlakoztak a Birmingham & District Football Associationhoz, melyben nevének megfelelően Birminghamből és környékéről származó csapatok szerepeltek. Az első kupasorozat, melyben a WBA elindult a Birmingham Kupa volt. Itt rögtön a negyeddöntőig jutottak. 1883-ban elhódítoták első trófeájukat, a Staffordshire Kupát. Ugyanebben az évben csatlakoztak az Angol Labdarúgó-szövetséghez (FA), így elindulhattak az FA Kupában is. 1885-ben profivá váltak, 1886-ban pedig történetük során először bejutottak az FA Kupa döntőjébe, ahol 2-0-ra kikaptak a Blackburn Roverstől. 1887-ben és 1888-ban is ott voltak a finálén, előbb 2-0-s veresgéet szenvedtek az Aton Villától, majd 2-1 arányban legyőzték a nagy esélyen Preston North Endet.
Az Albion 1888-as csapata.
1888 márciusában William McGregor levelet küldött az öt szerinte legjobb angol csapatnak, köztük az Albionnak is, melyben leírta, hogy részvételükkel szeretne létrehozni egy egységes bajnokságot. Így tehát a West Brom is alapító tagja lett az Angol Labdarúgó Ligának. 1892-ben ismét elhódították az FA Kupát, a döntőben 3-0-ra verték az Aston Villát. Három évvel később ismét a fináléba jutottak és ismét a Villa volt az ellenfél, de ezúttal 1-0-s veresgéet szenvedtek. Az 1900/01-es szezonban kiestek az élvonalból, ez volt az első idény, amit a The Hawthornsben töltöttek. Azonnal feljutottak, mégpedig bajnokként, de 1904-ben ismét kiestek. Az 1910/11-es idényben ismét bajnokok lettek a Second Divisionban, 1912-ben pedig újra FA Kupa-döntőn léphettek fel, ahol kikaptak a másodosztályú Barnsley-tól.
Az I. világháború után, az 1919/20-as szezonban a WBA megnyerte első és máig egyetlen bajnoki címét. 104 bajnoki góljukkal és 60 pontjukkal rekordot is döntöttek. 1925-ben másodikok lettek, nem sokkal lemaradva a Huddersfield Town mögött. Az 1926/27-es évadban azonban kiestek, A feljutásra 1931-ig kellett várni, ekkor az FA Kupa fináléjáig is eljutottak és ott 2-1-re legyőzték a Birmingham Cityt. Ez is felfogható egyfajta duplaként, bár eredetileg a dupla kifejezést a kupa és a bajnoki cím egyidejű elnyerését jelenti. 1935-ben ismét kupadöntőt játszottak, de a Sheffield Wednesday jobbnak bizonyult náluk. Három évvel később kiestek. Az 1948/49-es visszajutást követően 24 évig bent maradtak, ami klubrekordnak számít.
Az 1953/54-es idényben az Albion nagyon közel került ahhoz, hogy a 20. század első duplázója legyen. Az FA Kupát megnyerték a Preston megverésével, de a bajnokságban "csak" másodikok lettek a Wolverhampton Wanderers mögött. Ekkoriban a csapat a hatékony s látványos támadójátékáról volt híres, ezért többen is a század legjobb gárdáját látták bennük, egy angol lapban pedig olyan találgatások jelennek meg, hogy az 1954-es VB angol válogatottja csak WBA-játékosokból fog állni. Az 1950-es évek további részében folyamatosan az élvonalban szerepeltek, 1957-ben az FA Kupa elődöntőjéig jutottak és 1958-tól 1960-ig folyamatosan a legjobb öt között végeztek a bajnokságban.
Emlékek az 1954-es FA Kupa-döntőről.
Annak ellenére, hogy az 1960-as években a bajnokságban is jól szerepelt a gárda, főként kupaskereik miatt voltak ismertek ekkoriban. 1966-ban, Jimmy Hagan irányítása alatt megnyerték a Ligakupát, a döntőben a West Ham Unitedet verték 5-3-ra összesítésben. Ez volt az utolsó kétfordulós finálé ebben a sorozatban. Egy évvel később ismét a döntőbe jutottak, de a Wembley Stadionban 3-2-re kikaptak a harmadosztályó QPR-tól (félidőben még 2-0-ra vezettek). A jó forma tovább folytatódott és Hagan utódja, Alan Ashman irányítása alatt 1968-ban megnyerték történetük máig utolsó trófeáját. Az FA Kupa döntőjében hosszabbításban győzték le az Evertont az egyetlen gólt Jeff Atle szerezte. 1969-ben a KEK-ben a negyeddöntőig jutottak és vereséget szenvedtek az FA Kupa-döntőben. 1970-ben 2-1-re kikaptak a Manchester Citytől a Ligakupa fináléjában.
Don Howe menedzsersége alatt már kevésbé volt sikeres a West Bromwich, az 1972/73-as szezonban nem sikerült elkerülniük a kiesést. Három év múlva jutottak vissza, akkor már Johnny Giles vezetésével. 1978-ban, Ron Atkonsonnal eljutottak az FA Kupa elődöntőjéig, ahonnan az Ipswich Town verte ki őket. Az 1978/79-es idényben a bajnokságban harmadik helyen végeztek, több, mint 20 év után sikerült ismét ilyen magaslatokba jutniuk. Ugyanebben az évben az UEFA-kupa negyeddöntőig meneteltek, de ott a Crvena Zvezda túl kemény ellenfélnek bizonyult. Az 1981/82-es szezonban mindkét angol kupasorozatban az elődöntőig jutottak. Az 1980-as évek közepén komoly visszaesés kezdődött a klub történetében, az 1985/86-os szezonban a másodosztályba kerültek, öt évvel később pedig onnan is kiestek. Történetük során először kellett a harmadosztályban szerepelniük.
Szurkolók lepik el a pályát a "Nagy Megmenekülés"-t követően.
A WBA történetének nagy részét az élvonalban töltötte, de a Premier League 1992-es létrejöttekor a harmadosztályban voltak, melyet Division Two-ra neveztek át. Az 1992/93-as idényt a negyedik helyen zárták, így részt vehettek a rájátszásban. Itt a döntőig jutottak, így több, mint 20 év után ismét pályára léphettek a Wembley Stadionban. A Port Vale 3-0-s legyőzésével visszajutottak a másodosztályba. Az akkori menedzser, Ossie Ardiles a Tottenham Hotspurhöz szerződött. Ezt követően folyamatosan menedzserek váltották egymást a The Hawthornsben, de a feljutásra egyik alatt sem volt komolyab esélye a gárdának.
2000 márciusában Gary Megson ült le a kispadra és a csapat formája sokat javult. Az 1999/00-es évadban segített nekik bent maradni, majd egy évvel később a rájátszásba is bejuttatta őket, de ott nem jártak sikerrel. A 2001/02-es szezonban sikerült feljutniuk a Premier Leauge-be, de rögtön ki is estek. 2004-ben ismét feljutottak. A 2004/05-ös szezonban az Albion egyik korábbi játékosa, Bryan Robson vette át a gárda vezetését. Közel voltak a kieséshez, de Robson az utolsó napon megmentette őket. Ezt máig a "Nagy Megmenekülés"-ként hívják a szurkolót. Az eseményről egy DVD-t is kiadtak. A következő idényben viszont már nem tudták elkerülni a kiesést. 2006 októberében Tony Mowbray lett az új menedzser. A 2006/07-es szezonban eljutottak a rájátszás döntőjéig, de ott vereséget szenvedtek a Derby Countytól. A következő idényben bejutottak az FA Kupa elődöntőjébe, de ott legyőzte őket a Portsmouth. Nem bánkódtak azonban sokáig, hiszen egy hónappal később biztossá vált, hogy bajnokként jutnak fel az élvonalba.