1. Fontos, hogy örökre megőrizzük az első időszak szerelmének emlékét! A házasság művészete abban rejlik, hogy megtartjuk emlékezetünkben a kapcsolatunk kezdetéről származó idealizált képeket, de reálisan látjuk a jelent.
2. A házassággal új élet kezdődik. Ahhoz, hogy a gyermekből házastárs válhasson, újra kell gondolnunk szüleinkkel való viszonyunkat, a velük való konfliktusokat! El kell fogadni, hogy eztán mi döntünk saját életünkről!
3. Mindkét fél képes a kompromisszumok kötésére. A mi és az én közötti egység megteremtéséhez, ahhoz, hogy a párok a jövőre vonatkozó terveiket össze tudják egyeztetni: kompromisszumokat kell kötni.
4. A párok nem hanyagolják el egymást akkor sem, ha gyermekük születik! A boldog, kiegyensúlyozott párok képesek időről időre kilépni a szülői szerepből, és újra szerelmes társak lenni.
5. Megtanulják kezelni a válsághelyzeteket. Minden, még az igazán jó házasságban is vannak fenyegető veszélyek, de a partnerek megtanulják elhárítani ezeket.
6. A konfliktusmegoldásra is fordítanak időt. A házasság gyakori vitás pontja a függetlenség, a pénz és a munka. Ha a párok bizonyos szabályokat állítanak fel a konfliktusok kezelésére (nem fekszenek le úgy, hogy ne békülnének ki egy veszekedés után), van esély a tartós kapcsolatra.
7. A párok tudják, hogy a szerelem és a szex is alapja a jó házasságnak. Sokan kisebb jelentőséget tulajdonítanak a szexnek, mint amennyit megérdemel. A hosszú házasság során sokszor kell harcolni a kapcsolat bensőségességéért, aminek a ragaszkodás a legfontosabb alapja.
8. A házastársak amennyire lehet, megőrzik saját függetlenségüket is. Azaz mindenki megérdemel egy kis szabadidőt, amit a párja nélkül tölthet el.
9. A párok nem tekintik házasságukat mindig tökéletes, változatlan egységnek. A házastársi boldogságot mindkét félnek aktívan kell akarnia, s ezért persze tennie is kell.
Milyen igaz.......
