De volt más tapasztalatom is:
<!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w
unctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w
ontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Table Normal"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0in 5.4pt 0in 5.4pt; mso-para-margin:0in; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]-->
Tekintetek
[FONT="] [/FONT]
[FONT="]1994 őszén, [/FONT][FONT="]Budapesten a piros metró egyik megállójában három fiatalember kergetett egy negyediket. A kergetettnek sikerült felugrania az előttünk álló kocsiba, míg a három üldöző a mienkbe tömörült. A két kocsit egy üveges ajtó zárta el. Az üldözött ezen keresztül méregette könnyes szemekkel a három ifjancot, akik nyekeregve, vihogva adták az utazóközönség tudtára, hogy áldozatuk nem más, mint egy "büdös cigány". Ezt kórusban többször is elismételték, és várták a hatást. Gondolom tapsvihart, vagy hasonló bátorítást. Esetleg felháborodást? [/FONT]
[FONT="] Nem jött egyik sem. Az utasok szemét figyeltem. A testtartásukat. Mindent, amivel érzelmet lehetne kifejezni. De legtöbbjük csak zavartan fordult el, és tüntetőleg másfelé figyelt.
Nem tartozik rám. No és akkor mi van?! Csak egy piszkos cigány kölyök. Nem érdemes beleavatkozni. A néma csendben így kaptam fel a ki nem mondott, de mégis hangosan kiabáló gondolatokat, és bennem gyűlt a méreg.[/FONT]
[FONT="]Gyáva banda, - sziszegtem magamban, és elővettem a Tekintetet. Összehúzott szemekkel, kihúzott, egyenes háttal fordultam az ifjoncok felé és elkezdődött a néma párbeszéd. Először csak az egyik vette észre fixírozásomat és zavartan elhallgatott. Aztán a másik kettő is reagált a szinte kés élű, határozottan rosszalló tekintetre, és egy darabig kihívóan néztek vissza, amíg mások is észre nem vették a néma jelenetet. A három fiatalember körül tágult a tér. Az utasok nagy része tüntetőleg lépett vissza, és fordult feléjük, egyenként, és egymás után farkasszemet néztek velük.[/FONT]
[FONT="] Az ifjoncok, mint menekülő bolhák ugrottak le a következő állomásnál, míg áldozatuk a másik kocsiban biztonságosan utazott tovább. Az utasok fellélegeztek, és győztesen, hálásan összemosolyogtak.[/FONT]
[FONT="] Szerencséd volt - jegyezte meg egyik barátom később, mikor elmeséltem neki a jelenetet. Nemrégiben néhány "skinhead" a Kis Metróban megkéselt egy fiatalembert, aki nyíltan védelmébe merte venni az általuk kiszemelt áldozatot. [/FONT]