Szeretnék véleményt kérni (Hanná-tól is!kiss),hogy a ragaszkodás nem lehet gátló tényező abban,hogy felemelkedjünk,(?),mert tudjuk,hogy a buddhizmus is azt tanitja,hogy szabaduljunk meg a ragaszkodástól,és megszűnik a szenvedés.
Köszönöm a válaszaitokat!
Bocsi, hogy én is válaszolok a Hannah-nak feltett kérdésedre, de úgy tudom, tanultam én is, hogy a ragaszkodást is el kell engednünk, ahhoz, hogy fel tudjunk "emelkedni". Ha nincsen ragaszkodás, akkor fokozatosan a vágyak is tovaszállnak.kiss
Már csak az a kérdés hogyan tudjuk elengedni a ragaszkodásunkat? A fejünkből sem tudjuk kitörölni,hát még a szivünkből!!
...a ragaszkodás nem a szívben lakozik, hanem az elménkben...a szívünkben a szeretet lakozik, ha oda befogadtál valakit, onnan nem törölhető...örök...a ragaszkodás csimpaszkodás...valaminek az elvesztése ellen irányuló cselekedet, amikor megpróbálod kivédeni azt, hogy valamit elveszíts...a ragaszkodás ellenállás...azonosulás egy fogalommal, érzéssel, cselekedettel, tárggyal, személlyel annak illúziójába ringatva magad, hogy örökké a tiéd maradhat...ellenálsz annak, hogy a dolgok változnak...néha úgy, hogy elhagynak téged, mégha nem is szeretnéd...és ennek felismerése fájdalommal jár...ezért tagadjuk, és nem akarjuk, hogy fájjon...inkább elhitetjük magunkkal, hogy örökre a miénk lehet...mivel a változás elfogadásának a tagadása, ezért kell túllépni rajta, és elfogadni, hogy a dolgok bizony változnak...jönnek..mennek... ilyen a természetük...kiss