J
jiso
Vendég
Tényleg puszta véletlen...
Kedves Kyra!
Hidd el csak úgy tűnik, mintha egy kötözködő alak lennék....
Ez csak azért látszik így, mert most is ellent kell mondanom....
A néhány kiátkozott kutató státusza azért sem változik, mert mélyen hívő keresztények bizonyították be a 19. század végén: a történelmi Jézus nem létezik, s sohasem létezett.. Nos ez okból a pártus kapcsolat is oka fogyott...
A 18. 19. század embere egyre több ismeretet szerezve a világról, a katolikus egyház számos magyarázatát megkérdőjelezte, de a Biblia hitelességét is kezdték kétségbe vonni, ezért több jelentős gondolkodó a források és a szöveg alapján elkezdte keresni a válaszokat. Nem a sátán katonái, hanem nagytudású keresztény hitvédelmezők szedték izekre a legkorábbi szövegeket , akarva, akaratlanul feltárva a képtelenségeket, ellentmondásokat az 1770-es évektől már hatalmas vitákat kiváltva. Mégis D.F. Strauss Leben Jesu c. munkáját emelném ki, mint egy olyan dolgozatot, ami világosan rámutatott arra, hogy az Evangélium nem Jézus történet, hanem Jézus mítosz. Ez a mítikus világ nem csupán eltakarja, hanem eleve elfedi és hozzáférhetetlenné teszi azt a történelmi valóságot ami mögötte van. Nem részletezném, mert nem az a topic, de Albert Schweitzer, aki teológiai doktorátusát szintén Jézus életéből szerezte, s egyetemi katedráját is ezért kapta, amikor átpártolt az orvosi hívatáshoz mondta: Nincs annál negatívabb dolog, mint Jézus élete kritikai tanulmányozásának eredménye. Názaréti Jézus, aki eljött mint Messias, tanította Isten országának etikáját, megalapította ezen a földön a Mennyek Országát, aki meghalt értünk, az sohasem létezett..Ez a képzet nem kívülről lett lerombolva, hanem a mi kutatásaink eredményeként hullott darabjaira..
Számosan hívatkoztak okori történészek munkáira Jézus kapcsán, de a legtöbbről kiderült egyszerű hamisítvány. A rostán fennmaradtak pedig nem Jézusról, a Krisztusról, hanem egy Messiasról, - aki legtöbbször nem is jól behatárolható- írnak, mint Cornelius Tacitus az Analles-ben, Lúcian a 2. szd.-ból, Sueton a Császárok élete, Plinius leveleiben, Serapion, s a zsidó írások..
A Biblia és Jézus hitelességének kétségbe vonása alapozta meg a bibliai régészetet és a forrás kutatásokat a 19. század második felében. A bizonyíték kereséstől hajtva sorra tárják fel az ókori városokat, templomokat, levéltárakat, s a 20. század közepétől sorra kerülnek elő a megfejtendő írások, Kumráni tekercsek, Nag Hammadi íratok etc. De nemcsak a bizonyítékok, hanem a cáfolatok és a kétségek is kiásódnak. Izrael Knohl 2000.- ben megjelent könyve: Messias Jézus előtt(University California Press) csak a klasszikus szövegek és a Holt-tengeri tekercsek alapján állította: a Messias(Krisztus) nem Jézus volt ,s nem Ő volt a hercegek hercege.. etc. s róla valóban írt Flavius ..
A Holttengeri tekercsek megtalálásának 60. évfordulójára rendezett konferencián 2008. júliusában ugyancsak Knohl professzor mutatta be azt a kőtáblát, amelyet előző évben Jordániában találtak. A tábla több sora kopott, de a látható sorok alapján legkevesebb Jézus előtt 60 évvel keletkezett írás szövegében egy Simon nevű zsido messias(krisztosz) szerepel, akihez így szól Gabriel: Harmad napra feltámadsz, miként én Gabriel megparancsolom neked.. Simon volt az, aki a Jordán menti lázadást vezette Herodes ellen, cca.ie. 4-ben halt meg Flavius szerint Gratus, Herodes egyik parancsnoka levágta a fejét, de mint a felkelés vezetője több más római és zsidó forrás szerint királynak nevezte magát...
Nos a fentebb írtak sem a pártus vonalat erősítik...
Mert ami nincs, nem volt, az ugye nem is lehetett...
Minő véletlen! Mégis lehet valami kapcsolatunk a pártus vonalon keresztül Jézussal, származása szerint, mint ahogy azt néhány kiátkozott kutató állította...?
A rengeteg találgatás, feltételezés és vizsgálati eredmény között én olvastam már olyant is, hogy a lepel a templomos lovagrend utolsó nagymesterét takarta, akit 1314-ben gyilkoltak meg. Jacques de Molayt megégették, ezért már akkor sem értettem hogy hagyhatott volna olyan nyomokat a leplen, mint az, akit keresztre feszítettek.
Köszi, Jiso ezt az új információt, ezt még sehol sem hallottam eddig. Látod rajtam csak az ilyen "kivonatozás" segít, amit az ilyen "jótétlelkek" tesznek számomra elérhetővé, min te és Zsuzsanna. :..:
Kedves Kyra!
Hidd el csak úgy tűnik, mintha egy kötözködő alak lennék....
Ez csak azért látszik így, mert most is ellent kell mondanom....
A néhány kiátkozott kutató státusza azért sem változik, mert mélyen hívő keresztények bizonyították be a 19. század végén: a történelmi Jézus nem létezik, s sohasem létezett.. Nos ez okból a pártus kapcsolat is oka fogyott...
A 18. 19. század embere egyre több ismeretet szerezve a világról, a katolikus egyház számos magyarázatát megkérdőjelezte, de a Biblia hitelességét is kezdték kétségbe vonni, ezért több jelentős gondolkodó a források és a szöveg alapján elkezdte keresni a válaszokat. Nem a sátán katonái, hanem nagytudású keresztény hitvédelmezők szedték izekre a legkorábbi szövegeket , akarva, akaratlanul feltárva a képtelenségeket, ellentmondásokat az 1770-es évektől már hatalmas vitákat kiváltva. Mégis D.F. Strauss Leben Jesu c. munkáját emelném ki, mint egy olyan dolgozatot, ami világosan rámutatott arra, hogy az Evangélium nem Jézus történet, hanem Jézus mítosz. Ez a mítikus világ nem csupán eltakarja, hanem eleve elfedi és hozzáférhetetlenné teszi azt a történelmi valóságot ami mögötte van. Nem részletezném, mert nem az a topic, de Albert Schweitzer, aki teológiai doktorátusát szintén Jézus életéből szerezte, s egyetemi katedráját is ezért kapta, amikor átpártolt az orvosi hívatáshoz mondta: Nincs annál negatívabb dolog, mint Jézus élete kritikai tanulmányozásának eredménye. Názaréti Jézus, aki eljött mint Messias, tanította Isten országának etikáját, megalapította ezen a földön a Mennyek Országát, aki meghalt értünk, az sohasem létezett..Ez a képzet nem kívülről lett lerombolva, hanem a mi kutatásaink eredményeként hullott darabjaira..
Számosan hívatkoztak okori történészek munkáira Jézus kapcsán, de a legtöbbről kiderült egyszerű hamisítvány. A rostán fennmaradtak pedig nem Jézusról, a Krisztusról, hanem egy Messiasról, - aki legtöbbször nem is jól behatárolható- írnak, mint Cornelius Tacitus az Analles-ben, Lúcian a 2. szd.-ból, Sueton a Császárok élete, Plinius leveleiben, Serapion, s a zsidó írások..
A Biblia és Jézus hitelességének kétségbe vonása alapozta meg a bibliai régészetet és a forrás kutatásokat a 19. század második felében. A bizonyíték kereséstől hajtva sorra tárják fel az ókori városokat, templomokat, levéltárakat, s a 20. század közepétől sorra kerülnek elő a megfejtendő írások, Kumráni tekercsek, Nag Hammadi íratok etc. De nemcsak a bizonyítékok, hanem a cáfolatok és a kétségek is kiásódnak. Izrael Knohl 2000.- ben megjelent könyve: Messias Jézus előtt(University California Press) csak a klasszikus szövegek és a Holt-tengeri tekercsek alapján állította: a Messias(Krisztus) nem Jézus volt ,s nem Ő volt a hercegek hercege.. etc. s róla valóban írt Flavius ..
A Holttengeri tekercsek megtalálásának 60. évfordulójára rendezett konferencián 2008. júliusában ugyancsak Knohl professzor mutatta be azt a kőtáblát, amelyet előző évben Jordániában találtak. A tábla több sora kopott, de a látható sorok alapján legkevesebb Jézus előtt 60 évvel keletkezett írás szövegében egy Simon nevű zsido messias(krisztosz) szerepel, akihez így szól Gabriel: Harmad napra feltámadsz, miként én Gabriel megparancsolom neked.. Simon volt az, aki a Jordán menti lázadást vezette Herodes ellen, cca.ie. 4-ben halt meg Flavius szerint Gratus, Herodes egyik parancsnoka levágta a fejét, de mint a felkelés vezetője több más római és zsidó forrás szerint királynak nevezte magát...
Nos a fentebb írtak sem a pártus vonalat erősítik...
Mert ami nincs, nem volt, az ugye nem is lehetett...