1956 emlékére
Torontói Magyar Kultúrközpont / Parameter klub / Torontói Magyar Rádió
2006 október - november
(a filmekrôl részletesen alul - ugyancsak alul információ a helyszínekrôl)
Október 13, péntek este 7:00 (Parameter-Mozi)$5
- Oly távol, messze van hazám
- Harminckét sor - 1956
Október 15, vasárnap du. 3:00 (Kultúközpont-Mozi)$3
- Semmisnek kell tekinteni (Gulyás János filmrendezôi sorozata)
Deportálások a Szovjetunióba - 1956
Október 20, péntek este 7:00 (Parameter-Mozi)$5
- Forró ösz a hidegháborúban
- 12 voltam 56-ban
Október 21, szombat este 7:00 (Kultúrközpont)$20
Koncert
Székely Mühely zenekar(Magyarország)
http://www.szekelymuhely.hu
A koncertet követôen "Nosztalgia disznótoros - az 50-es évek"
(vacsora: $15)
"Legvágjuk Dezsôt" a Tanú címü film vetítése.
Korabeli, élô tánczene!
Október 22, vasárnap
du. 1:30 (Budapest Park, Lakeshore Blvd.)
Katonai tiszteletadás; sortüz - koszorúzás
du. 3:00 (Kultúrközpont)
Ünnepi megemlékezés, hangverseny
Díszvendégek/szónokok
- Bobbie Kalman író (Kanada)
- Dr. M. Kiss Sándor egyetemi tanár (Magyarország)
- Felkai Ferenc és Kulcsár Ervin 56-os Pesti Srácok (Kanada)
Közremüködnek
- Havas Judit elôadómüvész (Magyarország)
- Liszt Ferenc Zeneakadémia kamarazenekara (Magyarország)
- Scola Cantorum kórus (Kanada)
az ünnepi programot követôen, a hangverseny elôtt vacsorát fogyaszthatnak, a bár nyitva!
este 7:00 Hangverseny (Kultúrközpont)$20
Liszt Ferenc Zeneakadémia zenészei valamint
Maczkó Mária, Szakács Ildikó, Szegedi Csaba énekm?vészek (Magyarország)
Csángó-Magyar imádság (Moldva) Mackó Mária népdalénekes
Bartók Béla: Este a Székelyeknél, Allegro barbaro Kákonyi Árpád zongora
Erkel Ferenc: Ilonka áriája (Névtelen hôsök) Szakács Ildikó szoprán
Erkel Ferenc: Bordal (Bánk bán) Szegedi Csaba bariton
Erkel Ferenc: Hazám, hazám (Bánk bán) Szegedi Csaba bariton
Hubay Jenô: Preghiera Banda Ádám hegedü
Népdalok Mackó Mária népdalénekes
Hubay Jenô: Hejre Kati (Csárdásjelenetek) Banda Ádám hegedü
.......................
Kodály Zoltán: Tiszán innen ... ; Szegény vagyok; Marczi bácsi dala; Toborzó (Háry János) Szakács Ildikó szoprán, Szegedi Csaba bariton
Bartók Béla: II. rapszódia hegedüre és zongorára Banda Ádám hegedü, Kákonyi Árpád zongora
Történelmi és népdalok: Mi atyánk; Álmos vezér; Magyarország..., Kapum elôtt mindig..., Repülj fecském ablakára Mackó Mária népdalénekes
Liszt Ferenc: Rákóczy induló Kákonyi Árpád zongora
Bartók Béla: Elindultam szép hazámból közös éneklés
Október 23, hétfô
de. 8:30 (Burlington-City Hall)
Ünnepélyes zászlófelvonás, megemlékezés
de. 10:00 (Brampron-City Hall)
Ünnepélyes zászlófelvonás, megemlékezés
este 7:00 (Kultúrközpont)$20
- Emlékezzünk a hôsökre! Hanverseny
- Hegedüs Endre zongoramüvész (Magyarország)
Liszt: Szózat és Himnusz
Beethoven: f-moll "Appassionata" - szonáta op. 57.
Chopin: Fisz-dúr noktürn op. 15. no. 2.
Chopin: Asz-dúr "hôsi" - polonéz op. 53.
Bartók: Este a székelyeknél és Allegro barbaro
Liszt: XV. magyar rapszódia "Rákóczi-induló"
http://www.pianist.hu
- Toronto Wind Orchestra (Kanada)
Leos Janacek - Sokol Fanfare
Frigyes Hidas - FolkSong Suite No.2
Tibor Polgár - Notes on Hungary
László Dubrovay - Buzzing Polka
Mátyás Kovács - Hungarian Dance
George Gershwin - Rhapsody in Blue (zongora: Hegedüs Endre)
http://www.towindorchestra.ca
- Havas Judit elôadómüvész (56-os versek)
Október 27, péntek
este 7:00 (Parameter - Mozi) $5
- Ismeretlenek (Gulyás János filmje)
Jogunk van megemlékezni a mártírokról...?
- 56-os rövidfilmek
Október 29, vasárnap
du. 3:00 (Kultúrközpont - Mozi) $3
- Kárpótlásra az jogosult... (Gulyás János filmje)
46 év a Szovjetunióban
Október 29, vasárnap
este 6:00 (Kultúrközpont, Árpád terem) $40
Thank you Canada (ünnepi vacsora)
Jegyek, és információ: 416-654-4926, 416-780-1269, 519-742-6055 [email protected]
November 3, péntek
este 7:00 (Parameter - Mozi) $5
Köszöntjük a 60 éves Gulyás János filmrendezôt!
SZAMIZDATOS ÉVEK Gulyás János filmje I.-II. rész
A Beszélô címü szamizdat folyóirat
Vendégeink: Gulyás János filmrendezô (Magyarország)
Modor Ádám történész, egykori szamizdatos (Magyarország)
November 4, szombat
- este 6:30 (Budapest Park - Lakeshore Blvd.)
gyertyagyújtás és emlékezés a forradalom
halottaira (Mátrai Géza, Vaski Gábor)
- este 7:30 (Kultúrközpont) Könyvbemutató, és koncert $20
Freedom ?56 - Scarlett Antalóczy könyvbemutatója
(közremüködik az Antalóczy trio és Erdélyi Sándor )
- kb. 8:30 Koncert
Szabó Sándor gitármüvész (Magyarország)
http://www.acoustic-guitar.hu
November 5, vasárnap
du. 6:00 (Kultúrközpont) Ügynökvilág Magyarországon! (könyvbemutató, és beszélgetés)
javasolt hozzájárulás $10
- Vendégünk Gulyás János filmrendezô és
Modor Ádám történész, egykori szamizdatos
Modor Ádám: A TITOK MEG A NYITJA könyvbemutató (a kötet megvásárolható a helyszínen)
"Egykor titkos, elfekvô aktákról fújom le a port. A sárguló lapokról elénk tárulnak életek, sorsok, vágyak, tervek, szenvedések. Több itt olvasható irat szigorúan titkos, különösen fontos információ volt, egy diktatúra hatalmasainak szolgálatában. Ha nyilvánossá válik a titok, már lehet róla beszélni, vitatkozni. A múltról alkotott képünk részévé válik mindaz, ami 1956 és 1989 között kiváltságos kevesek számára hatalmuk egyik építôköve volt."
November 10, péntek este 7:00 (Parameter)$5
- Portréfilm Dr. Pákh Tiborról (Gulyás János filmje)
I. rész Egy deklasszált pert akartak összehozni...
II. rész A történelem igazolt...
Gulyás János és Gulyás Gyula
A Gulyás testvérek filmjei nem egyszerüen azért súlyos müvek, mert esetenként megrázó dokumentumokat állítanak elénk. A nézô vagy az olvasó azért kerül az ilyen típusú müvek hatása alá, mert belôlük az élet elevenségének és összetettségének intenzítása sugárzik. Tény, hogy Gulyásék amióta fokozatosan bebocsáttatást nyertek a magyar filmkészítés profinak mondott mühelyeibe, ezekben csak dokumentumfilm forgatásra kaptak lehetôséget. Tény továbbá, hogy e meglehetôsen hosszúra nyúlt bebocsáttatási folyamatot megelôzôen, 1961 és 1973 között amatôrfilmesként szinte kizárólag játékfilmeket készítettek. Tény végül az is, hogy 1974-tôl máig 7 játékfilm-forgatókönyv tervüket utasították el a fent említett különbözô mühelyek (az egyiket pl. annak dacára, hogy 1975-ben megnyerte a BBS forgatókönyv-pályázatát). Vagyis Gulyásék nem a "dokumentum" megszállottai a "fikcióval" szemben, mégha filmes müködésük eddigi eredménye ezt is látszik igazolni. Hiszen bizonyos témák inkább a dokumentumszerü, mások a fikció feldolgozását igénylik, a döntô mindig az: milyen mélyen és átfogóan sikerül érzékileg átélhetô formában elkapnia a választott életanyagot.
Az ôket mozgató megismerésérdek két irányban késztet elmélyülésre: egyfelôl arra törekszenek, hogy a kamera elé kerülô emberek személyes sorsa a maga egészében kibontakozhasson, s ezért nem csak azt teszik lehetôvé, hogy az adott ügyben érdekelt személyek megszólalhassanak, hanem - és ez a döntô - mindenkinek megadják az "utolsó szó jogát", vagyis azt a lehetôséget, hogy az eseményeket az egyes résztvevôk egész élettörténetükkel hozzák összefüggésbe és ebbôl az átfogó, csak számukra adott szempontból adják elô személyes értelmezésüket. Másfelôl igyekeznek az adott ügy minden lényeges összetevôjének és szereplôjének utánajárni és az ellentmondó véleményeket szembesíteni egymással. Ehhez általában azt a módszert választják, hogy még a forgatás alatt levetítik a már fölvett anyagot az érdekelteknek, akik így idôben megismerkedhetnek a többiek nézeteivel, s az erre adott reakciójuk szintén bekerül a filmbe. Így egy rétegzett, sokszempontú és dinamikus képet kapunk, amelynek módosítására a forgatás befejezéséig bárkinek lehetôsége van, s ezáltal jelentôsen csökken a partnerek kiszolgáltatottsága. E módszer következetes érvényesítése a filmek hitelességének záloga. Ám az, hogy teret engednek a személyiség kibontakozásának, nem jelenti egyszersmind azt is, hogy megállnának a részproblémák részleges rögzítésénél. (?)
Alkotói magatartásuk azon az egyszerü felismerésen nyugszik, hogy ábrázolják bár a valóság elsô látásra legkonszolidáltabb, legsimább, legegyszerübb szeletét, ha kellô megfigyelôképességgel, türelemmel és életanyag iránti tisztelettel végzik munkájukat, mindig elôbuk- kannak a téma rejtett összefüggései, emberi tragédiákról lebben föl a fátyol, vagyis az eredmény, az elkészült m? mindenképpen az egészrôl fog szólni. (?)
Ezért a forgatást sosem elôzi meg náluk a terep elôzetes megdolgozása, akik filmjeikben megszólalnak, azok egyenesben beszélnek, vagyis nem már elôzôleg többször elpróbált, a filmesek instrukciói szerint kifésült szöveget mondanak, s ahogyan a szereplôk, úgy maguk a filmesek is ki vannak téve a szituáció egyszeriségének, megismételhetetlenségének. A nézô számára így a Gulyás-filmek nemcsak az ábrázolt valóságot dokumentálják, hanem az ábrázolt valóság megismerésének folyamatát, e megismerés lehetôségeit és korlátait úgyszintén. Hogy a nézônek meglegyen ez a tudása, ezért bánnak olyan óvatosan a vágással, ezért szükítik szinte kizárólag technikai szintre, s ezért alkalmazzák oly ritkán az értelmezô vágás eszközét, hiszen ez már olyan utólagos beavatkozás az anyagba, ami megzavarja a megismerési folyamat jelenidejüségét. S minthogy a m?vek mindig az egészre kérdeznek, ezért Gulyásék eddigi életmüve annak is igen tanulságos dokumentuma, hogy mennyire lehetséges dokumentumfilmes eszközzel ma Magyarországon az egész társadalom mozgástörvényeinek, ellentmondásainak, uralkodó tendenciáinak átfogó megismerése. (?)
A programokról részletesen:
KIÁLLÍTÁS (Kultúrközpont, Néprajzi Múzeum)
- az 56-os Intézet 1956-os témájú könyvei
- Domján József 56-os fametszetei
- 56-os dokumentumok, fényképek
FILM
Az 56-os Intézet dokumentumfilmjei ( http://www.rev.hu )
- 12 voltam 56-ban animációs dokumentumfilm
A naplót írta: Csics Gyula
Rendezte: Edvy Boglárka és Silló Sándor
Egy budapesti fiú 1956. október 23-án elhatározza, hogy naplót ír. Ebben még nem lenne semmi rendkívüli, de a fiú a forradalomról akar naplót írni. Közel van a tüzhöz - szó szerint, utcájukban a harcok közben kigyullad egy áruház, nap mint nap lövöldözést hall. Közben gyüjt. Tárgyi emlékeket egy forradalom feliratú dobozba, üvegszilánkot, röpcédulákat, újságkivágásokat és rajzokat a naplóba. Rádiót hallgat, kifaggatja a szomszédokat, a távoli városrészekbôl érkezô ismerôsöket. Hatalmas, elôtte papíron megtervezett sétákat tesz, barátjával, Jancsival. Mindezt lejegyzi. Közben éli a pesti gyerekek életét: hegedüórára jár és külön-németre, diafilmeket néz, szánkózik, disznóvágásra megy Rákoskeresztúrra a nagyihoz, egy rokon mühelyében Kossuth címeres jelvényeket gyárt, a kapott pénzbôl Verne és Mark Twain könyveket vesz. Jancsival elterveznek egy egész, még nem létezô várost, ahol az utcákat a forradalom hôseirôl nevezik el. Nagyon "képben van". Kívülrôl tudja a nevezetes rádióbeszédeket, vicceket gyüjt a villamoson, lerajzolja a szétlôtt házakat. Fejében és naplójában keveredik a pesti gyerekvilág, a gangok világa és az éppen zajló történelem.
- Forró ôsz a hidegháborúban-Magyarország 1956
ismeretterjesztô dokumentumfilm
Rendezte: Kóthy Judit és Topits Judit
"Ezerkilencszázötvenhat. Csak tizenegy éve, hogy véget ért az emberiség történetének legpusztítóbb háborúja. Már tizenegy éve, hogy az emberiség története legpusztítóbb fegyvereinek árnyékában él. Mostanában mintha enyhülne a dermesztôen hideg politikai klíma. Az egymásnak feszülô ellenfelek a szónoki emelvényeken és a tárgyalóasztaloknál békés egymás mellett élésrôl beszélnek. Ôsszel azonban kizökkenni látszik a világ az új rendbôl. Súlyos válság üti fel fejét a megosztott Európa közepén és a Közel-Keleten.?
Hiánypótló összefoglalás, amely világpolitikai összefüggésekben mutatja be az 1956-os magyar forradalom történetét. Áttekinti a II. világháború utáni status quo kialakulását, a hidegháborús korszak sajátosságait, a magyar forradalom közép-kelet-európai és hazai elôzményeit. Korabeli dokumentumokkal ábrázolja a forradalom eseményeinek és bukásának külföldi visszhangját, a nagyhatalmak politikai megfontolásait és magatartását. Számba veszi a forradalmat követô elvándorlást és a megtorlás áldozatait.
Az ismeretterjesztô történelmi dokumentumfilm képanyagát jelentôs mértékben gazdagították az amerikai, francia, német, angol és orosz archívumokban újonnan felkutatott, egykorú filmtudósításokból vett idézetek.
- Oly távol, messze van hazám dokumentumfilm
Rendezte: Góczán Flórián
Oly távol, messze van hazám...
Csak még egyszer láthatnám.
Az 1956-os forradalom köré szövôdött legendárium szerint október 23-án már dörögtek a fegyverek a Magyar Rádió elôtt, amikor ennek a dalnak a stúdiófelvétele elkészült. A fáma szerint a dalt elôször lemezre éneklô énekesnô, Boros Ida egy hátsó kijáraton menekült ki az ostromlott épületbôl és - meg sem állt Bécsig. De a dal szólt. Itthon a Néprádió kikapcsolhatatlan és lehalkíthatatlan hangszóróiból és külföldön a menekülttáborokban egyaránt.
Az égbolt, felhô, vén hold, szellô
Mind róla mond mesét csupán.
Az 1956. november 4-én Kádár János vezetésével megalakult Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány felhívást intézett a magyar néphez, amelyben többek között az is elhangzott, hogy a kormány nem türi meg, hogy bárkit is üldözzenek azért, mert az októberi eseményekben részt vett. Ezt a kijelentést Kádár János novemberben többször is megismételte. - És az emberek hittek neki, hát hogyne hittek volna! A rokonok, az édesanyák, a testvérek és vôlegények, az ismerôsök habozás nélkül megírták a távolbaszakadtaknak a jó hírt.
Holdfényes májusok, muskátlis ablakok
Hozzátok száll minden álmom.
Az 1957. március 28-ára összehívott országos bírói értekezleten elhangzott tájékoztató szerint a kormány elnöke nem hirdethet amnesztiát, Kádár szavai pusztán politikai nyilatkozatnak tekinthetôk, és igenis meg kell indítani a büntetôeljárást mindazok ellen, akik 1956. október-decemberben tudtak és mertek valamit tenni a szabadságért. Hogy Kádár János ôszintén gondolta-e az 1956 novemberében elhangzott felhívását, vagy tudatosan hazudott - ezt már sohasem fogjuk megtudni.
Ott, ahol él anyám, ott van az én hazám
Ott lennék boldog csupán.
Aki hitt Kádárnak, hitt a rokonok, ismerôsök szavának és persze, aki hitt ennek a dalnak, az hazajött. Aki pedig hazajött, azok közül sokakat elítéltek. Rövidebb vagy hosszabb börtönbüntetésre. Tizennégyen voltak, akiket halálra. - Bartók János, Földesi Tibor, Huszár László, Kiss István, Kóté Sörös József, Nickelsburg László, Preisz Zoltán, Steiner Lajos, Sticker Katalin, Tihanyi Árpád, Török István, Újvári József, Veréb László, Zsigmond Imre. Róluk szól ez a film.
- A jugoszláv kapcsolat dokumentumfilm
Rendezte: Góczán Flórián
Szakolczai Attila bevezetôjea filmhez
"A kisrádió mellett az édesanyám este mindig kézimunkázott. És hallgatta a rádiót. És láttam, hogy sír. És peregnek az arcán a könnyek. És kérdeztem, hogy miért sír. És azt mondta, hogy Marika, lövik a rádiót. És akkor én ezen nagyon megütköztem, hogy hát ketten vagyunk a szobában, és mi az, hogy lövik a rádiónkat, a készülékünkkel semmi gond nincsen."
"Nemcsak mi, itteni magyarok, hanem az itteni szerbek, szurkoltak és örültek neki. És ez általános volt. Általános volt az, hogy örültek, szurkoltak annak, hogy hát sikerült a magyar forradalom."
Igen. A határon túl, Jugoszláviában magyarok, szerbek, horvátok aggódtak és szurkoltak az 1956-os magyar forradalom sikeréért. Aztán váratlanul, részt is kellett venniük az eseményekben, ha nem is a harcokban, de a menekültek ellátásában.
1957 elején ugyanis a Kádár-kormány lezárta a magyar-osztrák határt, így elvágta a fô menekülési útvonalat a Nyugat felé. Ezután a magyar menekültek Jugoszláviában kerestek menedéket. Eleinte csak napi öt-hatszázan lépték át a határt, de két héten belül tízezerre rúgott azoknak a száma, akik erre indultak el. És a hónap utolsó napján, amikor a magyarok valósággal özönlöttek át a határon, Jugoszlávia már képtelen volt megbirkózni a menekültkérdéssel. A kritikus helyzetben a nyugati országok és legfôképpen az Egyesült Nemzetek Szövetsége nyújtott segítséget.
Végül is összesen 19 880 magyar menekült lépte át a jugoszláv határt. Közülük 2700 késôbb visszatért Magyarországra, úgy ötszázan Jugoszláviában telepedtek le. A többiek továbbmentek nyugat felé. Franciaország, Belgium, Svájc, késôbb Svédország és Dánia is fogadott be magyar menekülteket. De voltak, akik messzebbre, a föld másik oldalára, Kanadába, Ausztráliába vagy Új-Zélandra kerültek. Filmük néhány sorsot villant fel, néhányat a menekülôk, a letelepülôk és a helybéli segítôk közül.
- Harminckét sor - 1956 dokumentumfilm
Rendezte: Mérei Anna
A film az 1956 utáni megtorlás idôszakának eseményeirôl szól: két család (egy értelmiségi és egy munkás), Vásárhelyi Miklós és Bali Sándor otthon maradt feleségének, gyerekeinek példáján mutatja be a börtönre ítélt férfiak családjának helytállását, a kort, a társadalom szülte nehézségeket. A személyes sorsok felidézik azt is, hogyan élte meg a magyar társadalom 1956 bukását és a megtorlást, hogyan viszonyultak az áldozatokhoz. A film számmisztikája: a 32 sor a börtönbôl írható level sorainak számára utal, a film (biztosan nem véletlen) hossza pedig csendes tisztelgés a forradalom elôtt.
Gulyás János dokumentumfilmjei
- Ismeretlenek "Jogunk van megemlékezni a mártírokról..."
Az Inconnu Csoport 1987-ben alakult Szolnokon. A kezdeti hard-edge után akciókkal, happeningekkel, performance-okkal jelentkeznek, de a hivatalos szervek és a rendôrség zaklatásainak következtében müveik egyre politikusabbá váltak (BM = Botrány müvészet)
Szolnokról való kitiltásuk után Budapesten csatlakoznak az ellenzékhez, szamizdatokat nyomtatnak, borítókat, plakátokat készítenek. Önálló újságjuk az Inconnu Press. Artéria Galériájukban kiállítások mellett politikai megemlékezéseket tartanak, elsôsorban az 1956-os forradalommal kapcsolatban, Krassó György vezetésével.
1988-ban egy, majd a következô évben, még 300 kopjafát állítanak fel a 301-es parcellában a mártírok emlékére, de az ünnepségre nem engedik be ôket.
- "Kárpótlásra az jogosult..." 46 év a Szovjetunióban
Kulcsár Antal 1944-ben került orosz fogságba és csak 1990-ben tudott hazatérni...
Közben ötször próbált megszökni, melyekért 2,3,5, 7 és 10 évnyi börtönbüntetésekre ítélték, s így bejárta a Szovjetuniót Kárpátaljától Csukotkáig és Lett országtól Afganisztánig...
- Portréfilm Dr. Pákh Tiborról
I. rész Egy deklasszált pert akartak összehozni...
Az elsô részben Pákh Tibor a Konkoly Thege-i birtokon töltött gyerekkorát eleveníti fel, katona éveit és egészen abszurd fogságba esését fegyvertelenül, május 9-én, melynek következtében három év alatt 21 lágert jár meg. Hazakerülése után tudja meg, hogy édesanyját az orosz katonák ölték meg, majd sikerül befejeznie az elkezdett jogi tanulmányait, de mivel apját, s így bátyjával együtt ôt is kuláknak kiáltják ki, csak fordítóként tud elhelyezkedni.
Több munkahely után Csepelen kap fordítói állást, majd részt vesz az 1956 október 23-i tüntetéseken, a rádiónál is jelen van, majd 25-én a parlamenti vérengzésnél ô is megsebesül és kórházba kerül. Felépülése után még visszakerül munkahelyére, de amikor hatására teljes környezete nem írja a tiltakozó jegyzéket, hogy vegye le a napirendrôl az ENSZ a magyar kérdést, elbocsájtják és csak alkalmi fordításokat tud vállalni. 1960-ban nyugatra juttatott levelekért letartóztatják. Pere koncepciós jellegérôl csak 2000-ben kap bizonyosságot, amikor betekinthet a Történeti Hivataltól kapott III/III-as jelentésekbe. Tárgyalásán a bíró halált kér büntetésként, amit végül 15 év börtönre csökkentenek.
II. rész A történelem igazolt...
A film második része Pákh Tibor perével és a börtönévekkel kezdôdik (amely idôszakról még mindig nem kapta meg Pákh Tibor az összes III/III-as anyagot) ahol tiltakozik az 1963-as amnesztia részlegessége ellen, a börtönben m?ködô operatív osztály müködése, kihallgatásai ellen, s amikor nem hajlandó vallomást tenni az operatív osztály embereinek, éhségsztrájkot kezd. Eleinte mesterséges táplálásokkal próbálják megtörni, majd 1966-tól 1971-ig rendszeresen sokkolják. Elektro- és inzulin sokkolás mellett hibernálást is alkalmaznak, sôt a sokkolásról készült filmfelvételeket is végig nézetik vele.
1971-ben, amikor kikerül a börtönbôl, kétféle ellenôrzést írnak elô, rendôrségit és pszichiátriait, mely egészen 1976-ig tart.
A nyolcvanas évek elején kiutazik Lengyelországba, hogy Potkowa Lesznában, a Kuronék által az emberi jogokért szervezett éhségsztájkhoz csatlakozhasson, egyetlen magyarként. Következô kiutazásakor azonban egy civil két határôr kíséretében leszállítja a vonatról és elveszik útlevelét.
A jogtalan útlevél bevonás miatt tiltakozó levelet ír a legfôbb ügyésznek és közli, hogy amíg nem orvosolják ügyét éhségsztrájkolni fog, amit el is kezd az Egyetemi templomban. A rendôrök letartóztatják és az elmegyógyintézetbe szállítják, ahol ismét a haliperidolos infúziós kényszergyógykezelést alkalmazzák.
Rendszeres résztvevôje a különféle tanácskozásoknak és konferenciáknak, ahol különféle ügyek érdekében szinte az elsôk között szólal fel. A História klubban, az Új Márciusi Front vitáján és Esztergomban az Egyháztörténeti Kongresszuson Mindszenty rehabilitálásáért, a Jalta szemináriumon és a Varsói Szerzôdés harmincadik évfordulóján az önrendelkezési jogról és a jóvátételrôl, az Igazságügyi szakértôk Nemzetközi Konferenciáján és a Nemzetközi Agykutatók Konferenciáján a pszichiátriai visszaélésekrôl.
Állandó résztvevôje a különféle tüntetéseknek és megemlékezéseknek, melyeket a forradalom kitörésének napján, illetve Nagy Imre kivégzésének emlékezésére tartanak, de a tiltott március 15-i összejöveteleken is ott van, amiért kétszer, 1985-ben és 1986-ban, a nyílt utcán rabolják el, zárt autóban hurcolásszák és megsemmisítéssel fenyegetik.
Svájcból Duran professzort küldi az Amnesty Internationál elmeállapota megvizsgálására, akivel napokat tölt együtt, s miután a professzor egy bécsi elôadásában kiemelten foglalkozik Pákh Tibor ügyével, 1992-ben rehabilitálja az amerikai ügyvédi kamara, majd a következô évben az Amerikai Pszichiátriai Társaság Nemzetközi Titkársága fordul levélben a Magyar Pszichiátriai Társasághoz rehabilitálása ügyében, amit végül csak 1995-ben kap meg. Aranydiplomáját 1999-ben vehette át a Jogi Egyetemen.
- Szamizdatos évek I.-II. rész
Az utókor hajlamos elfelejtkezni a közkatonákról
"1997-ben megtudtam, hogy Modor Ádám könyvet készül írni a Katalizátor Irodáról, felkeresve egykori munkatársait, szerzôit és segítôit,
miközben kutatásokat végezne a Történeti Hivatalban a III/III-as jelentésekrôl.
Felajánlottam, hogy szívesen elkísérném kamerával és rögzíteném a szituációkat és riportokat. A forgatások végül kiterjedtek más szamizdat készítôkre is így a Beszélô folyóiratra is, ahol fôleg a "közkatonákra" koncentráltunk, (akiket többnyire elfelejtettek, elhallgattak, akikkel nem készültek interjúk, TV riportok), tehát a segítôkre, nyomdászokra, papír és festék szállítókra, terjesztôkre, a lakásukat is kockáztató kölcsönadókra, akik sokszor annyira komolyan vették a konspirációt, hogy másokat se engedtek közelükbe, az életükbe" Gulyás János
- Semmisnek kell tekinteni
Deportálások a Szovjetunióba - 1956
1996-ban forgatta Gulyás János ezt a filmet. Nagyon kevés ember tud róla, hogy az elfogottakat kivitték a SZU-ba, s volt olyan is aki csak 10 évvel késöbb került haza.
A magyar valóság
Filmeket koboztak el a Gulyás-fivérektôl
Ha valaki nem hallotta Gulyás János és Gulyás Gyula nevét, az jelentôs részben annak tudható be, hogy a magyarországi tévécsatornák müsorán csak ritkán szerepel dokumentumfilm. A filmesek éppen e müfajban alkottak maradandót.
Nemrég a Kijevi Magyar Napok keretében Gulyás János "Semmisnek kell tekinteni..." címü filmjét is megtekinthette a közönség. Bár a szerzô szomorú témát, az 1956-os forradalom utáni deportálásokat dolgozta fel, a publikum vastapssal méltatta a produkciót.
- A bátyámmal, Gyulával eleinte kisebb játékfilmeket készítettünk. Egy-két dokumentumfilmünknek köszönhetôen 1978-ban bekerültünk a Balázs Béla Stúdióba. Vetítéseken, vitákon stb. vettünk részt. Késôbb elindult egy szociográfiai sorozat, amibe sokan bedolgoztunk. A vezetôség megtekintette, és ha látott benne fantáziát, folytathattuk a munkát, s el is köteleztük magunkat a tényfeltáró filmezés mellett. 1992-ig a bátyámmal együtt dolgoztam, majd szétváltunk. Operatôrösködtem, tanítottam, voltam a Magyar Televízió stúdióvezetôje is. 1999 óta egy családi "kényszervállalkozást" müködtetünk. Az idén két pályázatot is benyújtottam, egyik sem nyert...
Gulyás János több mint 40 filmet forgatott a bátyjával, 30-at pedig más alkotókkal. A legbüszkébb a "Törvénysértés nélkül" c. filmjükre, mely a hortobágyi deportálások tényét tárja fel, s elnyerte a magyar filmszemle fôdíját.
A már említett magyar napokon az idôsebb Gulyás-testvér egy 1848-49-es témájú játékfilmmel mutatkozott be.
(?)
- Még amatôr filmesként, 1969-ben Erdélyben, Széken forgattunk egy filmet - veszi vissza a szót Gulyás János. - Ezt a 90-es években ismét elôvettük. A forgatás közben szembesültünk azzal, miként és mennyire megváltozott ez a hagyományait oly féltékenyen ôrzô közösség is. A kockamánia miatt elsikkadt a népi építészet. A bútorokat eladták, a szôttesek helyett már müanyag terítôk kerültek az asztalra.
Egy másik vállalkozásunk 1983-tól 89-ig tartott, amikor is Kallós Zoltán balladagyüjtôrôl készítettünk portréfilmet. Részben az életérôl is beszélt, de elkísértük azokra a helyekre, ahol a gyüjtômunkáit végezte: Gyimesbe, Moldvába, a Mezôségre. Felvettük, hogyan gyüjtötte a balladákat, énekeket, az esküvôi és egyéb népi szokásokat.
Erdély mellett, ahol egy esetben filmeket koboztak el tôlünk, a Vajdaságban is forgattam. A 70-es években sokan Németországban keresték kenyerüket, melyrôl szintén film készült "Vendégmunkás maradtam végig" címmel. Különbözô életutak sorakoztak fel. Bemutattam, hogyan mentek tönkre az otthon maradottak. A legtöbb esetben, sajnos, szétestek a családok.
Térjünk vissza a "Semmisnek kell tekinteni..." c. dokumentumfilmhez. Pereg a film:
Rohan a vonat, valahová Sztrij felé...
56-os hôsök emlékeznek a forradalom kirobbanására. Vérengzés, fogság, majd irány a Szovjetunió... Vonatból kidobott levelek, megüzenve haza az immár elkerülhetetlent.
- Málenkij robot I.-II. (Gulyás János-Gulyás Gyula)
Bemutató november végén a Parameterben
Dudaron hat 17-19 éves levente megszökik a nyilasoktól, s szüleik tanácsára beállnak egy bakonyi ellenálló brigádba, hogy a további elhurcolások alól felmentést kapjanak.
Részt vesznek a kiképzéseken, gyakorlatokon, majd a fegyvereket elássák és mindenki visszatér falujába. Körülbelül egy hónap múlva, 45 áprilisában egy lista (egyesek szerint feljelentés) alapján összeszedik ôket. Az elásott fegyvereket is megtalálják és rövid tárgyalás után 10-15 és 20 év büntetést kapnak. Szibériában különbözô bányákban dolgoznak, de a fogság mindenféle borzalmainál is szörnyübb a köztörvényesek terrorja.
- Törvénysértés nélkül I.-II. (Gulyás János-Gulyás Gyula)
Filmszociográfia a hortobágyi deportálásokról (1950-53)
Bemutató decemberben, a Parameterben
INFORMÁCIÓ
Magyar Kultúrközpont; 840 St. Clair Ave. W.
Információ, jegyrendelés: 416-654-4926
http://www.hccc.org
Parameter; 695 Coxwell Ave. 6. em.
Információ, jegyrendelés: 416-693-8312
http://www.magyarradio.ca
Torontói Magyar Kultúrközpont / Parameter klub / Torontói Magyar Rádió
2006 október - november
(a filmekrôl részletesen alul - ugyancsak alul információ a helyszínekrôl)
Október 13, péntek este 7:00 (Parameter-Mozi)$5
- Oly távol, messze van hazám
- Harminckét sor - 1956
Október 15, vasárnap du. 3:00 (Kultúközpont-Mozi)$3
- Semmisnek kell tekinteni (Gulyás János filmrendezôi sorozata)
Deportálások a Szovjetunióba - 1956
Október 20, péntek este 7:00 (Parameter-Mozi)$5
- Forró ösz a hidegháborúban
- 12 voltam 56-ban
Október 21, szombat este 7:00 (Kultúrközpont)$20
Koncert
Székely Mühely zenekar(Magyarország)
http://www.szekelymuhely.hu
A koncertet követôen "Nosztalgia disznótoros - az 50-es évek"
(vacsora: $15)
"Legvágjuk Dezsôt" a Tanú címü film vetítése.
Korabeli, élô tánczene!
Október 22, vasárnap
du. 1:30 (Budapest Park, Lakeshore Blvd.)
Katonai tiszteletadás; sortüz - koszorúzás
du. 3:00 (Kultúrközpont)
Ünnepi megemlékezés, hangverseny
Díszvendégek/szónokok
- Bobbie Kalman író (Kanada)
- Dr. M. Kiss Sándor egyetemi tanár (Magyarország)
- Felkai Ferenc és Kulcsár Ervin 56-os Pesti Srácok (Kanada)
Közremüködnek
- Havas Judit elôadómüvész (Magyarország)
- Liszt Ferenc Zeneakadémia kamarazenekara (Magyarország)
- Scola Cantorum kórus (Kanada)
az ünnepi programot követôen, a hangverseny elôtt vacsorát fogyaszthatnak, a bár nyitva!
este 7:00 Hangverseny (Kultúrközpont)$20
Liszt Ferenc Zeneakadémia zenészei valamint
Maczkó Mária, Szakács Ildikó, Szegedi Csaba énekm?vészek (Magyarország)
Csángó-Magyar imádság (Moldva) Mackó Mária népdalénekes
Bartók Béla: Este a Székelyeknél, Allegro barbaro Kákonyi Árpád zongora
Erkel Ferenc: Ilonka áriája (Névtelen hôsök) Szakács Ildikó szoprán
Erkel Ferenc: Bordal (Bánk bán) Szegedi Csaba bariton
Erkel Ferenc: Hazám, hazám (Bánk bán) Szegedi Csaba bariton
Hubay Jenô: Preghiera Banda Ádám hegedü
Népdalok Mackó Mária népdalénekes
Hubay Jenô: Hejre Kati (Csárdásjelenetek) Banda Ádám hegedü
.......................
Kodály Zoltán: Tiszán innen ... ; Szegény vagyok; Marczi bácsi dala; Toborzó (Háry János) Szakács Ildikó szoprán, Szegedi Csaba bariton
Bartók Béla: II. rapszódia hegedüre és zongorára Banda Ádám hegedü, Kákonyi Árpád zongora
Történelmi és népdalok: Mi atyánk; Álmos vezér; Magyarország..., Kapum elôtt mindig..., Repülj fecském ablakára Mackó Mária népdalénekes
Liszt Ferenc: Rákóczy induló Kákonyi Árpád zongora
Bartók Béla: Elindultam szép hazámból közös éneklés
Október 23, hétfô
de. 8:30 (Burlington-City Hall)
Ünnepélyes zászlófelvonás, megemlékezés
de. 10:00 (Brampron-City Hall)
Ünnepélyes zászlófelvonás, megemlékezés
este 7:00 (Kultúrközpont)$20
- Emlékezzünk a hôsökre! Hanverseny
- Hegedüs Endre zongoramüvész (Magyarország)
Liszt: Szózat és Himnusz
Beethoven: f-moll "Appassionata" - szonáta op. 57.
Chopin: Fisz-dúr noktürn op. 15. no. 2.
Chopin: Asz-dúr "hôsi" - polonéz op. 53.
Bartók: Este a székelyeknél és Allegro barbaro
Liszt: XV. magyar rapszódia "Rákóczi-induló"
http://www.pianist.hu
- Toronto Wind Orchestra (Kanada)
Leos Janacek - Sokol Fanfare
Frigyes Hidas - FolkSong Suite No.2
Tibor Polgár - Notes on Hungary
László Dubrovay - Buzzing Polka
Mátyás Kovács - Hungarian Dance
George Gershwin - Rhapsody in Blue (zongora: Hegedüs Endre)
http://www.towindorchestra.ca
- Havas Judit elôadómüvész (56-os versek)
Október 27, péntek
este 7:00 (Parameter - Mozi) $5
- Ismeretlenek (Gulyás János filmje)
Jogunk van megemlékezni a mártírokról...?
- 56-os rövidfilmek
Október 29, vasárnap
du. 3:00 (Kultúrközpont - Mozi) $3
- Kárpótlásra az jogosult... (Gulyás János filmje)
46 év a Szovjetunióban
Október 29, vasárnap
este 6:00 (Kultúrközpont, Árpád terem) $40
Thank you Canada (ünnepi vacsora)
Jegyek, és információ: 416-654-4926, 416-780-1269, 519-742-6055 [email protected]
November 3, péntek
este 7:00 (Parameter - Mozi) $5
Köszöntjük a 60 éves Gulyás János filmrendezôt!
SZAMIZDATOS ÉVEK Gulyás János filmje I.-II. rész
A Beszélô címü szamizdat folyóirat
Vendégeink: Gulyás János filmrendezô (Magyarország)
Modor Ádám történész, egykori szamizdatos (Magyarország)
November 4, szombat
- este 6:30 (Budapest Park - Lakeshore Blvd.)
gyertyagyújtás és emlékezés a forradalom
halottaira (Mátrai Géza, Vaski Gábor)
- este 7:30 (Kultúrközpont) Könyvbemutató, és koncert $20
Freedom ?56 - Scarlett Antalóczy könyvbemutatója
(közremüködik az Antalóczy trio és Erdélyi Sándor )
- kb. 8:30 Koncert
Szabó Sándor gitármüvész (Magyarország)
http://www.acoustic-guitar.hu
November 5, vasárnap
du. 6:00 (Kultúrközpont) Ügynökvilág Magyarországon! (könyvbemutató, és beszélgetés)
javasolt hozzájárulás $10
- Vendégünk Gulyás János filmrendezô és
Modor Ádám történész, egykori szamizdatos
Modor Ádám: A TITOK MEG A NYITJA könyvbemutató (a kötet megvásárolható a helyszínen)
"Egykor titkos, elfekvô aktákról fújom le a port. A sárguló lapokról elénk tárulnak életek, sorsok, vágyak, tervek, szenvedések. Több itt olvasható irat szigorúan titkos, különösen fontos információ volt, egy diktatúra hatalmasainak szolgálatában. Ha nyilvánossá válik a titok, már lehet róla beszélni, vitatkozni. A múltról alkotott képünk részévé válik mindaz, ami 1956 és 1989 között kiváltságos kevesek számára hatalmuk egyik építôköve volt."
November 10, péntek este 7:00 (Parameter)$5
- Portréfilm Dr. Pákh Tiborról (Gulyás János filmje)
I. rész Egy deklasszált pert akartak összehozni...
II. rész A történelem igazolt...
Gulyás János és Gulyás Gyula
A Gulyás testvérek filmjei nem egyszerüen azért súlyos müvek, mert esetenként megrázó dokumentumokat állítanak elénk. A nézô vagy az olvasó azért kerül az ilyen típusú müvek hatása alá, mert belôlük az élet elevenségének és összetettségének intenzítása sugárzik. Tény, hogy Gulyásék amióta fokozatosan bebocsáttatást nyertek a magyar filmkészítés profinak mondott mühelyeibe, ezekben csak dokumentumfilm forgatásra kaptak lehetôséget. Tény továbbá, hogy e meglehetôsen hosszúra nyúlt bebocsáttatási folyamatot megelôzôen, 1961 és 1973 között amatôrfilmesként szinte kizárólag játékfilmeket készítettek. Tény végül az is, hogy 1974-tôl máig 7 játékfilm-forgatókönyv tervüket utasították el a fent említett különbözô mühelyek (az egyiket pl. annak dacára, hogy 1975-ben megnyerte a BBS forgatókönyv-pályázatát). Vagyis Gulyásék nem a "dokumentum" megszállottai a "fikcióval" szemben, mégha filmes müködésük eddigi eredménye ezt is látszik igazolni. Hiszen bizonyos témák inkább a dokumentumszerü, mások a fikció feldolgozását igénylik, a döntô mindig az: milyen mélyen és átfogóan sikerül érzékileg átélhetô formában elkapnia a választott életanyagot.
Az ôket mozgató megismerésérdek két irányban késztet elmélyülésre: egyfelôl arra törekszenek, hogy a kamera elé kerülô emberek személyes sorsa a maga egészében kibontakozhasson, s ezért nem csak azt teszik lehetôvé, hogy az adott ügyben érdekelt személyek megszólalhassanak, hanem - és ez a döntô - mindenkinek megadják az "utolsó szó jogát", vagyis azt a lehetôséget, hogy az eseményeket az egyes résztvevôk egész élettörténetükkel hozzák összefüggésbe és ebbôl az átfogó, csak számukra adott szempontból adják elô személyes értelmezésüket. Másfelôl igyekeznek az adott ügy minden lényeges összetevôjének és szereplôjének utánajárni és az ellentmondó véleményeket szembesíteni egymással. Ehhez általában azt a módszert választják, hogy még a forgatás alatt levetítik a már fölvett anyagot az érdekelteknek, akik így idôben megismerkedhetnek a többiek nézeteivel, s az erre adott reakciójuk szintén bekerül a filmbe. Így egy rétegzett, sokszempontú és dinamikus képet kapunk, amelynek módosítására a forgatás befejezéséig bárkinek lehetôsége van, s ezáltal jelentôsen csökken a partnerek kiszolgáltatottsága. E módszer következetes érvényesítése a filmek hitelességének záloga. Ám az, hogy teret engednek a személyiség kibontakozásának, nem jelenti egyszersmind azt is, hogy megállnának a részproblémák részleges rögzítésénél. (?)
Alkotói magatartásuk azon az egyszerü felismerésen nyugszik, hogy ábrázolják bár a valóság elsô látásra legkonszolidáltabb, legsimább, legegyszerübb szeletét, ha kellô megfigyelôképességgel, türelemmel és életanyag iránti tisztelettel végzik munkájukat, mindig elôbuk- kannak a téma rejtett összefüggései, emberi tragédiákról lebben föl a fátyol, vagyis az eredmény, az elkészült m? mindenképpen az egészrôl fog szólni. (?)
Ezért a forgatást sosem elôzi meg náluk a terep elôzetes megdolgozása, akik filmjeikben megszólalnak, azok egyenesben beszélnek, vagyis nem már elôzôleg többször elpróbált, a filmesek instrukciói szerint kifésült szöveget mondanak, s ahogyan a szereplôk, úgy maguk a filmesek is ki vannak téve a szituáció egyszeriségének, megismételhetetlenségének. A nézô számára így a Gulyás-filmek nemcsak az ábrázolt valóságot dokumentálják, hanem az ábrázolt valóság megismerésének folyamatát, e megismerés lehetôségeit és korlátait úgyszintén. Hogy a nézônek meglegyen ez a tudása, ezért bánnak olyan óvatosan a vágással, ezért szükítik szinte kizárólag technikai szintre, s ezért alkalmazzák oly ritkán az értelmezô vágás eszközét, hiszen ez már olyan utólagos beavatkozás az anyagba, ami megzavarja a megismerési folyamat jelenidejüségét. S minthogy a m?vek mindig az egészre kérdeznek, ezért Gulyásék eddigi életmüve annak is igen tanulságos dokumentuma, hogy mennyire lehetséges dokumentumfilmes eszközzel ma Magyarországon az egész társadalom mozgástörvényeinek, ellentmondásainak, uralkodó tendenciáinak átfogó megismerése. (?)
A programokról részletesen:
KIÁLLÍTÁS (Kultúrközpont, Néprajzi Múzeum)
- az 56-os Intézet 1956-os témájú könyvei
- Domján József 56-os fametszetei
- 56-os dokumentumok, fényképek
FILM
Az 56-os Intézet dokumentumfilmjei ( http://www.rev.hu )
- 12 voltam 56-ban animációs dokumentumfilm
A naplót írta: Csics Gyula
Rendezte: Edvy Boglárka és Silló Sándor
Egy budapesti fiú 1956. október 23-án elhatározza, hogy naplót ír. Ebben még nem lenne semmi rendkívüli, de a fiú a forradalomról akar naplót írni. Közel van a tüzhöz - szó szerint, utcájukban a harcok közben kigyullad egy áruház, nap mint nap lövöldözést hall. Közben gyüjt. Tárgyi emlékeket egy forradalom feliratú dobozba, üvegszilánkot, röpcédulákat, újságkivágásokat és rajzokat a naplóba. Rádiót hallgat, kifaggatja a szomszédokat, a távoli városrészekbôl érkezô ismerôsöket. Hatalmas, elôtte papíron megtervezett sétákat tesz, barátjával, Jancsival. Mindezt lejegyzi. Közben éli a pesti gyerekek életét: hegedüórára jár és külön-németre, diafilmeket néz, szánkózik, disznóvágásra megy Rákoskeresztúrra a nagyihoz, egy rokon mühelyében Kossuth címeres jelvényeket gyárt, a kapott pénzbôl Verne és Mark Twain könyveket vesz. Jancsival elterveznek egy egész, még nem létezô várost, ahol az utcákat a forradalom hôseirôl nevezik el. Nagyon "képben van". Kívülrôl tudja a nevezetes rádióbeszédeket, vicceket gyüjt a villamoson, lerajzolja a szétlôtt házakat. Fejében és naplójában keveredik a pesti gyerekvilág, a gangok világa és az éppen zajló történelem.
- Forró ôsz a hidegháborúban-Magyarország 1956
ismeretterjesztô dokumentumfilm
Rendezte: Kóthy Judit és Topits Judit
"Ezerkilencszázötvenhat. Csak tizenegy éve, hogy véget ért az emberiség történetének legpusztítóbb háborúja. Már tizenegy éve, hogy az emberiség története legpusztítóbb fegyvereinek árnyékában él. Mostanában mintha enyhülne a dermesztôen hideg politikai klíma. Az egymásnak feszülô ellenfelek a szónoki emelvényeken és a tárgyalóasztaloknál békés egymás mellett élésrôl beszélnek. Ôsszel azonban kizökkenni látszik a világ az új rendbôl. Súlyos válság üti fel fejét a megosztott Európa közepén és a Közel-Keleten.?
Hiánypótló összefoglalás, amely világpolitikai összefüggésekben mutatja be az 1956-os magyar forradalom történetét. Áttekinti a II. világháború utáni status quo kialakulását, a hidegháborús korszak sajátosságait, a magyar forradalom közép-kelet-európai és hazai elôzményeit. Korabeli dokumentumokkal ábrázolja a forradalom eseményeinek és bukásának külföldi visszhangját, a nagyhatalmak politikai megfontolásait és magatartását. Számba veszi a forradalmat követô elvándorlást és a megtorlás áldozatait.
Az ismeretterjesztô történelmi dokumentumfilm képanyagát jelentôs mértékben gazdagították az amerikai, francia, német, angol és orosz archívumokban újonnan felkutatott, egykorú filmtudósításokból vett idézetek.
- Oly távol, messze van hazám dokumentumfilm
Rendezte: Góczán Flórián
Oly távol, messze van hazám...
Csak még egyszer láthatnám.
Az 1956-os forradalom köré szövôdött legendárium szerint október 23-án már dörögtek a fegyverek a Magyar Rádió elôtt, amikor ennek a dalnak a stúdiófelvétele elkészült. A fáma szerint a dalt elôször lemezre éneklô énekesnô, Boros Ida egy hátsó kijáraton menekült ki az ostromlott épületbôl és - meg sem állt Bécsig. De a dal szólt. Itthon a Néprádió kikapcsolhatatlan és lehalkíthatatlan hangszóróiból és külföldön a menekülttáborokban egyaránt.
Az égbolt, felhô, vén hold, szellô
Mind róla mond mesét csupán.
Az 1956. november 4-én Kádár János vezetésével megalakult Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány felhívást intézett a magyar néphez, amelyben többek között az is elhangzott, hogy a kormány nem türi meg, hogy bárkit is üldözzenek azért, mert az októberi eseményekben részt vett. Ezt a kijelentést Kádár János novemberben többször is megismételte. - És az emberek hittek neki, hát hogyne hittek volna! A rokonok, az édesanyák, a testvérek és vôlegények, az ismerôsök habozás nélkül megírták a távolbaszakadtaknak a jó hírt.
Holdfényes májusok, muskátlis ablakok
Hozzátok száll minden álmom.
Az 1957. március 28-ára összehívott országos bírói értekezleten elhangzott tájékoztató szerint a kormány elnöke nem hirdethet amnesztiát, Kádár szavai pusztán politikai nyilatkozatnak tekinthetôk, és igenis meg kell indítani a büntetôeljárást mindazok ellen, akik 1956. október-decemberben tudtak és mertek valamit tenni a szabadságért. Hogy Kádár János ôszintén gondolta-e az 1956 novemberében elhangzott felhívását, vagy tudatosan hazudott - ezt már sohasem fogjuk megtudni.
Ott, ahol él anyám, ott van az én hazám
Ott lennék boldog csupán.
Aki hitt Kádárnak, hitt a rokonok, ismerôsök szavának és persze, aki hitt ennek a dalnak, az hazajött. Aki pedig hazajött, azok közül sokakat elítéltek. Rövidebb vagy hosszabb börtönbüntetésre. Tizennégyen voltak, akiket halálra. - Bartók János, Földesi Tibor, Huszár László, Kiss István, Kóté Sörös József, Nickelsburg László, Preisz Zoltán, Steiner Lajos, Sticker Katalin, Tihanyi Árpád, Török István, Újvári József, Veréb László, Zsigmond Imre. Róluk szól ez a film.
- A jugoszláv kapcsolat dokumentumfilm
Rendezte: Góczán Flórián
Szakolczai Attila bevezetôjea filmhez
"A kisrádió mellett az édesanyám este mindig kézimunkázott. És hallgatta a rádiót. És láttam, hogy sír. És peregnek az arcán a könnyek. És kérdeztem, hogy miért sír. És azt mondta, hogy Marika, lövik a rádiót. És akkor én ezen nagyon megütköztem, hogy hát ketten vagyunk a szobában, és mi az, hogy lövik a rádiónkat, a készülékünkkel semmi gond nincsen."
"Nemcsak mi, itteni magyarok, hanem az itteni szerbek, szurkoltak és örültek neki. És ez általános volt. Általános volt az, hogy örültek, szurkoltak annak, hogy hát sikerült a magyar forradalom."
Igen. A határon túl, Jugoszláviában magyarok, szerbek, horvátok aggódtak és szurkoltak az 1956-os magyar forradalom sikeréért. Aztán váratlanul, részt is kellett venniük az eseményekben, ha nem is a harcokban, de a menekültek ellátásában.
1957 elején ugyanis a Kádár-kormány lezárta a magyar-osztrák határt, így elvágta a fô menekülési útvonalat a Nyugat felé. Ezután a magyar menekültek Jugoszláviában kerestek menedéket. Eleinte csak napi öt-hatszázan lépték át a határt, de két héten belül tízezerre rúgott azoknak a száma, akik erre indultak el. És a hónap utolsó napján, amikor a magyarok valósággal özönlöttek át a határon, Jugoszlávia már képtelen volt megbirkózni a menekültkérdéssel. A kritikus helyzetben a nyugati országok és legfôképpen az Egyesült Nemzetek Szövetsége nyújtott segítséget.
Végül is összesen 19 880 magyar menekült lépte át a jugoszláv határt. Közülük 2700 késôbb visszatért Magyarországra, úgy ötszázan Jugoszláviában telepedtek le. A többiek továbbmentek nyugat felé. Franciaország, Belgium, Svájc, késôbb Svédország és Dánia is fogadott be magyar menekülteket. De voltak, akik messzebbre, a föld másik oldalára, Kanadába, Ausztráliába vagy Új-Zélandra kerültek. Filmük néhány sorsot villant fel, néhányat a menekülôk, a letelepülôk és a helybéli segítôk közül.
- Harminckét sor - 1956 dokumentumfilm
Rendezte: Mérei Anna
A film az 1956 utáni megtorlás idôszakának eseményeirôl szól: két család (egy értelmiségi és egy munkás), Vásárhelyi Miklós és Bali Sándor otthon maradt feleségének, gyerekeinek példáján mutatja be a börtönre ítélt férfiak családjának helytállását, a kort, a társadalom szülte nehézségeket. A személyes sorsok felidézik azt is, hogyan élte meg a magyar társadalom 1956 bukását és a megtorlást, hogyan viszonyultak az áldozatokhoz. A film számmisztikája: a 32 sor a börtönbôl írható level sorainak számára utal, a film (biztosan nem véletlen) hossza pedig csendes tisztelgés a forradalom elôtt.
Gulyás János dokumentumfilmjei
- Ismeretlenek "Jogunk van megemlékezni a mártírokról..."
Az Inconnu Csoport 1987-ben alakult Szolnokon. A kezdeti hard-edge után akciókkal, happeningekkel, performance-okkal jelentkeznek, de a hivatalos szervek és a rendôrség zaklatásainak következtében müveik egyre politikusabbá váltak (BM = Botrány müvészet)
Szolnokról való kitiltásuk után Budapesten csatlakoznak az ellenzékhez, szamizdatokat nyomtatnak, borítókat, plakátokat készítenek. Önálló újságjuk az Inconnu Press. Artéria Galériájukban kiállítások mellett politikai megemlékezéseket tartanak, elsôsorban az 1956-os forradalommal kapcsolatban, Krassó György vezetésével.
1988-ban egy, majd a következô évben, még 300 kopjafát állítanak fel a 301-es parcellában a mártírok emlékére, de az ünnepségre nem engedik be ôket.
- "Kárpótlásra az jogosult..." 46 év a Szovjetunióban
Kulcsár Antal 1944-ben került orosz fogságba és csak 1990-ben tudott hazatérni...
Közben ötször próbált megszökni, melyekért 2,3,5, 7 és 10 évnyi börtönbüntetésekre ítélték, s így bejárta a Szovjetuniót Kárpátaljától Csukotkáig és Lett országtól Afganisztánig...
- Portréfilm Dr. Pákh Tiborról
I. rész Egy deklasszált pert akartak összehozni...
Az elsô részben Pákh Tibor a Konkoly Thege-i birtokon töltött gyerekkorát eleveníti fel, katona éveit és egészen abszurd fogságba esését fegyvertelenül, május 9-én, melynek következtében három év alatt 21 lágert jár meg. Hazakerülése után tudja meg, hogy édesanyját az orosz katonák ölték meg, majd sikerül befejeznie az elkezdett jogi tanulmányait, de mivel apját, s így bátyjával együtt ôt is kuláknak kiáltják ki, csak fordítóként tud elhelyezkedni.
Több munkahely után Csepelen kap fordítói állást, majd részt vesz az 1956 október 23-i tüntetéseken, a rádiónál is jelen van, majd 25-én a parlamenti vérengzésnél ô is megsebesül és kórházba kerül. Felépülése után még visszakerül munkahelyére, de amikor hatására teljes környezete nem írja a tiltakozó jegyzéket, hogy vegye le a napirendrôl az ENSZ a magyar kérdést, elbocsájtják és csak alkalmi fordításokat tud vállalni. 1960-ban nyugatra juttatott levelekért letartóztatják. Pere koncepciós jellegérôl csak 2000-ben kap bizonyosságot, amikor betekinthet a Történeti Hivataltól kapott III/III-as jelentésekbe. Tárgyalásán a bíró halált kér büntetésként, amit végül 15 év börtönre csökkentenek.
II. rész A történelem igazolt...
A film második része Pákh Tibor perével és a börtönévekkel kezdôdik (amely idôszakról még mindig nem kapta meg Pákh Tibor az összes III/III-as anyagot) ahol tiltakozik az 1963-as amnesztia részlegessége ellen, a börtönben m?ködô operatív osztály müködése, kihallgatásai ellen, s amikor nem hajlandó vallomást tenni az operatív osztály embereinek, éhségsztrájkot kezd. Eleinte mesterséges táplálásokkal próbálják megtörni, majd 1966-tól 1971-ig rendszeresen sokkolják. Elektro- és inzulin sokkolás mellett hibernálást is alkalmaznak, sôt a sokkolásról készült filmfelvételeket is végig nézetik vele.
1971-ben, amikor kikerül a börtönbôl, kétféle ellenôrzést írnak elô, rendôrségit és pszichiátriait, mely egészen 1976-ig tart.
A nyolcvanas évek elején kiutazik Lengyelországba, hogy Potkowa Lesznában, a Kuronék által az emberi jogokért szervezett éhségsztájkhoz csatlakozhasson, egyetlen magyarként. Következô kiutazásakor azonban egy civil két határôr kíséretében leszállítja a vonatról és elveszik útlevelét.
A jogtalan útlevél bevonás miatt tiltakozó levelet ír a legfôbb ügyésznek és közli, hogy amíg nem orvosolják ügyét éhségsztrájkolni fog, amit el is kezd az Egyetemi templomban. A rendôrök letartóztatják és az elmegyógyintézetbe szállítják, ahol ismét a haliperidolos infúziós kényszergyógykezelést alkalmazzák.
Rendszeres résztvevôje a különféle tanácskozásoknak és konferenciáknak, ahol különféle ügyek érdekében szinte az elsôk között szólal fel. A História klubban, az Új Márciusi Front vitáján és Esztergomban az Egyháztörténeti Kongresszuson Mindszenty rehabilitálásáért, a Jalta szemináriumon és a Varsói Szerzôdés harmincadik évfordulóján az önrendelkezési jogról és a jóvátételrôl, az Igazságügyi szakértôk Nemzetközi Konferenciáján és a Nemzetközi Agykutatók Konferenciáján a pszichiátriai visszaélésekrôl.
Állandó résztvevôje a különféle tüntetéseknek és megemlékezéseknek, melyeket a forradalom kitörésének napján, illetve Nagy Imre kivégzésének emlékezésére tartanak, de a tiltott március 15-i összejöveteleken is ott van, amiért kétszer, 1985-ben és 1986-ban, a nyílt utcán rabolják el, zárt autóban hurcolásszák és megsemmisítéssel fenyegetik.
Svájcból Duran professzort küldi az Amnesty Internationál elmeállapota megvizsgálására, akivel napokat tölt együtt, s miután a professzor egy bécsi elôadásában kiemelten foglalkozik Pákh Tibor ügyével, 1992-ben rehabilitálja az amerikai ügyvédi kamara, majd a következô évben az Amerikai Pszichiátriai Társaság Nemzetközi Titkársága fordul levélben a Magyar Pszichiátriai Társasághoz rehabilitálása ügyében, amit végül csak 1995-ben kap meg. Aranydiplomáját 1999-ben vehette át a Jogi Egyetemen.
- Szamizdatos évek I.-II. rész
Az utókor hajlamos elfelejtkezni a közkatonákról
"1997-ben megtudtam, hogy Modor Ádám könyvet készül írni a Katalizátor Irodáról, felkeresve egykori munkatársait, szerzôit és segítôit,
miközben kutatásokat végezne a Történeti Hivatalban a III/III-as jelentésekrôl.
Felajánlottam, hogy szívesen elkísérném kamerával és rögzíteném a szituációkat és riportokat. A forgatások végül kiterjedtek más szamizdat készítôkre is így a Beszélô folyóiratra is, ahol fôleg a "közkatonákra" koncentráltunk, (akiket többnyire elfelejtettek, elhallgattak, akikkel nem készültek interjúk, TV riportok), tehát a segítôkre, nyomdászokra, papír és festék szállítókra, terjesztôkre, a lakásukat is kockáztató kölcsönadókra, akik sokszor annyira komolyan vették a konspirációt, hogy másokat se engedtek közelükbe, az életükbe" Gulyás János
- Semmisnek kell tekinteni
Deportálások a Szovjetunióba - 1956
1996-ban forgatta Gulyás János ezt a filmet. Nagyon kevés ember tud róla, hogy az elfogottakat kivitték a SZU-ba, s volt olyan is aki csak 10 évvel késöbb került haza.
A magyar valóság
Filmeket koboztak el a Gulyás-fivérektôl
Ha valaki nem hallotta Gulyás János és Gulyás Gyula nevét, az jelentôs részben annak tudható be, hogy a magyarországi tévécsatornák müsorán csak ritkán szerepel dokumentumfilm. A filmesek éppen e müfajban alkottak maradandót.
Nemrég a Kijevi Magyar Napok keretében Gulyás János "Semmisnek kell tekinteni..." címü filmjét is megtekinthette a közönség. Bár a szerzô szomorú témát, az 1956-os forradalom utáni deportálásokat dolgozta fel, a publikum vastapssal méltatta a produkciót.
- A bátyámmal, Gyulával eleinte kisebb játékfilmeket készítettünk. Egy-két dokumentumfilmünknek köszönhetôen 1978-ban bekerültünk a Balázs Béla Stúdióba. Vetítéseken, vitákon stb. vettünk részt. Késôbb elindult egy szociográfiai sorozat, amibe sokan bedolgoztunk. A vezetôség megtekintette, és ha látott benne fantáziát, folytathattuk a munkát, s el is köteleztük magunkat a tényfeltáró filmezés mellett. 1992-ig a bátyámmal együtt dolgoztam, majd szétváltunk. Operatôrösködtem, tanítottam, voltam a Magyar Televízió stúdióvezetôje is. 1999 óta egy családi "kényszervállalkozást" müködtetünk. Az idén két pályázatot is benyújtottam, egyik sem nyert...
Gulyás János több mint 40 filmet forgatott a bátyjával, 30-at pedig más alkotókkal. A legbüszkébb a "Törvénysértés nélkül" c. filmjükre, mely a hortobágyi deportálások tényét tárja fel, s elnyerte a magyar filmszemle fôdíját.
A már említett magyar napokon az idôsebb Gulyás-testvér egy 1848-49-es témájú játékfilmmel mutatkozott be.
(?)
- Még amatôr filmesként, 1969-ben Erdélyben, Széken forgattunk egy filmet - veszi vissza a szót Gulyás János. - Ezt a 90-es években ismét elôvettük. A forgatás közben szembesültünk azzal, miként és mennyire megváltozott ez a hagyományait oly féltékenyen ôrzô közösség is. A kockamánia miatt elsikkadt a népi építészet. A bútorokat eladták, a szôttesek helyett már müanyag terítôk kerültek az asztalra.
Egy másik vállalkozásunk 1983-tól 89-ig tartott, amikor is Kallós Zoltán balladagyüjtôrôl készítettünk portréfilmet. Részben az életérôl is beszélt, de elkísértük azokra a helyekre, ahol a gyüjtômunkáit végezte: Gyimesbe, Moldvába, a Mezôségre. Felvettük, hogyan gyüjtötte a balladákat, énekeket, az esküvôi és egyéb népi szokásokat.
Erdély mellett, ahol egy esetben filmeket koboztak el tôlünk, a Vajdaságban is forgattam. A 70-es években sokan Németországban keresték kenyerüket, melyrôl szintén film készült "Vendégmunkás maradtam végig" címmel. Különbözô életutak sorakoztak fel. Bemutattam, hogyan mentek tönkre az otthon maradottak. A legtöbb esetben, sajnos, szétestek a családok.
Térjünk vissza a "Semmisnek kell tekinteni..." c. dokumentumfilmhez. Pereg a film:
Rohan a vonat, valahová Sztrij felé...
56-os hôsök emlékeznek a forradalom kirobbanására. Vérengzés, fogság, majd irány a Szovjetunió... Vonatból kidobott levelek, megüzenve haza az immár elkerülhetetlent.
- Málenkij robot I.-II. (Gulyás János-Gulyás Gyula)
Bemutató november végén a Parameterben
Dudaron hat 17-19 éves levente megszökik a nyilasoktól, s szüleik tanácsára beállnak egy bakonyi ellenálló brigádba, hogy a további elhurcolások alól felmentést kapjanak.
Részt vesznek a kiképzéseken, gyakorlatokon, majd a fegyvereket elássák és mindenki visszatér falujába. Körülbelül egy hónap múlva, 45 áprilisában egy lista (egyesek szerint feljelentés) alapján összeszedik ôket. Az elásott fegyvereket is megtalálják és rövid tárgyalás után 10-15 és 20 év büntetést kapnak. Szibériában különbözô bányákban dolgoznak, de a fogság mindenféle borzalmainál is szörnyübb a köztörvényesek terrorja.
- Törvénysértés nélkül I.-II. (Gulyás János-Gulyás Gyula)
Filmszociográfia a hortobágyi deportálásokról (1950-53)
Bemutató decemberben, a Parameterben
INFORMÁCIÓ
Magyar Kultúrközpont; 840 St. Clair Ave. W.
Információ, jegyrendelés: 416-654-4926
http://www.hccc.org
Parameter; 695 Coxwell Ave. 6. em.
Információ, jegyrendelés: 416-693-8312
http://www.magyarradio.ca
