1999. RUBY-THROATED HB.----TÜZESTORKÚ K.
Előfordulása
Észak-Amerika keleti felén költ. Telelni Közép-Amerikába, illetve a Karib-tenger szigeteire vonul.
A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, száraz erdők, száraz és nedves cserjések,
valamint vidéki kertek és városias környezet.
Megjelenése
Átlagos testhossza 10 centiméter, szárnyfesztávolsága 12 centiméter, testtömege 3 gramm.
A hím tollazata zöldes-kékes sárgás, a torka, illetve begye tűzpiros. A kolibrik között ennek a madárnak van a legkevesebb tolla.
Életmódja
Rovarokkal és nektárral táplálkozik. Minden évben hosszú vándorútra indul, a tenger felett nem tud táplálkozni
, ezért tartalékot szed fel magára. Több mint 3000 kilométeres távolságot tesz meg az USA keleti részein található fészkelőhelyétől
a telelőhelyig. A Mexikói-öböl fölött egy több mint 1000 kilométeres szakaszt pihenő nélkül hagy maga mögött.
A szabad természetben megfigyelt legöregebb madár 5 éves volt.
Szaporodása
A költési időszak márciustól júliusig tart. Egyszer, esetleg kétszer költ évente. Fészekalja 1-2 tojásból áll, melyen 16 napig kotlik.
A fiatal tüzestorkú kolibrik 22-24 napos korban hagyják el a fészket.
2000. BLUE THROATED HB.----KÉKTORKÚ K.
Előfordulása
Az Amerikai Egyesült Államok és Mexikó területén honos.
A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők.
Alfajai
Lampornis clemenciae bessophilus (Oberholser, 1918)
Lampornis clemenciae clemenciae (Lesson, 1829)
Lampornis clemenciae phasmorus Oberholser, 1974
Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Testhossza 11,5-12,5 centiméter, testtömege 6-10 gramm.
2001.COSTA'S HB.----COSTA K.
Előfordulása[szerkesztés
Észak-Amerika nyugati részén, Kalifornia és Arizona sivatagjaitól Mexikó északnyugati részéig honos. A természetes élőhelye sivatagok, szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki száraz gyepek, száraz szavannák, szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki száraz cserjések, városi területek és vidéki kertek.
Megjelenése
Testhossza 7,5-9 centiméter, szárnyfesztávolsága 11,4-12,1 centiméter, testtömege 9 gramm.
A hím torokfoltja és homloka fémes lila színű, testének többi része zöld.
A tojó tompább színezetű és valamivel nagyobb, mint a hím.
Életmódja]
Nektárral, virágporral és rovarokkal táplálkozik. Jellemző e fajra,
hogy a két virágnál tett látogatás között egy ideig siklórepülést végez.
Szaporodása
A nászrepülés során a hímek függőleges ovális hurkokat írnak le a levegőben, miközben magas hangú,
panaszos füttyöket hallatnak. A tojó egymaga építi csésze alakú fészkét bokrokra vagy kisebb fákra, puha növényi anyagokból.
Fészekalja 2 tojásból áll, melyen 14-19 napig kotlik. A fiókákat a tojó egyedül neveli fel.
2002: BROAD BILLAD HB.---- SZÉLESCSŐRŰ KOLIBRI
Előfordulása
Észak-Amerikában honos. Az északon költő madarak ősszel délre költöznek.
A természetes élőhelye forró sivatagok, szubtrópusi vagy trópusi száraz erdők és szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki
száraz cserjések.
Alfajai
Cynanthus latirostris latirostris Swainson, 1827
Cynanthus latirostris lawrencei (Berlepsch, 1887)
Cynanthus latirostris magicus (Mulsant & J. Verreaux, 1872)
Cynanthus latirostris propinquus R. T. Moore, 1939
Cynanthus latirostris toroi (Berlioz, 1937)
Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Testhossza 8-10 centiméter, testtömege 4-8 gramm. A hím háta és hasa sötétzöld, a faroktőnél fehér takarótollak vannak;
begye és fejének két oldala csillogó kék. A tojó háta fakózöld, hasa halványszürke. Nagy szemével kiválóan lát.
Tűzpiros csőre hosszú és kissé ívelt, a csőr hegye fekete. A farka villás és a kormánytollak vége széles.
2003. GALLIOPE HB.----RUBINBEGYŰ K.
Előfordulása
Kanadában és az Amerikai Egyesült Államok nyugati részén költ. Mexikóig vonul telelni.
A természetes élőhelye szubtrópusi vagy trópusi száraz erdők, szubtrópusi vagy trópusi hegyi nedves erdők, szubtrópusi
vagy trópusi síkvidéki száraz gyepek, szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki nedves cserjések, szubtrópusi vagy trópusi
hegyi cserjések, szántóföldek éslegelők.
Megjelenése
Testhossza 9 centiméter, szárnyfesztávolsága 11 centiméter, testtömege 2-3 gramm. Fejjének teteje és háta világos zöld.
A hím torka vörös.
Életmódja
Főleg nektárral táplálkozik, de megeszi a virágport és rovarokkat is.
Szaporodása
Fára, vagy bokorra építi csésze alakú fészkét. Fészekalja 2 tojásból áll, melyen 14-16 napig kotlik.
2004. RUFOUS HB..----VÖRHENYES K.
Előfordulása
Az Amerikai Egyesült Államok északnyugati részén költ, telelni délebbre húzódik, eljut Mexikóig.
Megjelenése]
Testhossza 7-9 centiméter, szárnyfesztávolsága 11 centiméter, testtömege 2-5 gramm.
Életmódja
Nektárral, virágporral és rovarokkal táplálkozik.
Szaporodása
Fára, vagy bokorra készíti csésze alakú fészkét.
2005. ANNA'S HB.----ANNA K.
Előfordulása
Észak-Amerika nyugati részén, Kanada, az Amerikai Egyesült Államok és Mexikó területén honos.
A természetes élőhelye szubtrópusi vagy trópusi erősen leromlott egykori erdők, szubtrópusi vagy trópusi száraz erdők,
szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki nedves erdők, száraz szavannák, szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki száraz cserjések,
városi területek és vidéki kertek.
Megjelenése
Testhossza 10 centiméter, szárnyfesztávolsága 11,4–12,1 centiméter, testtömege 4–4,5 gramm. A hímek feje csillógó vörös.
Életmódja
Nektárral, virágporral és rovarokkal táplálkozik.
Szaporodása
Pókhálóval ágakhoz rögzíti csésze alakú fészkét, melyet szárakból és tollból készít.
Fészekalja 2 tojásból áll, melyen 14–19 napig kotlik.
2006. GREEN-VIOLET EAR HB.---ZÖLD FÜLESKOLIBRI
Előfordulása
Mexikó, Costa Rica, Salvador, Guatemala, Honduras, Nicaragua, Panama, Argentína, Bolívia, Kolumbia, Ecuador,
Peru és Venezuela területén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi síkvidéki- és hegyi esőerdők,
cserjések, valamint erősen leromlott egykori erdők, ültetvények, legelők és vidéki kertek.
Alfajai
Colibri thalassinus cabanidis (Heine, 1863)
Colibri thalassinus crissalis (Todd, 1942)
Colibri thalassinus cyanotus (Bourcier, 1843)
Colibri thalassinus kerdeli Aveledo & Perez, 1991
Colibri thalassinus thalassinus (Swainson, 1827)
Megjelenése
Testhossza 11-12 centiméter.
2007. BLACK-CHIMMED HB.----FEKETETORKÚ K. Archilochus alexandri
Előfordulása
Kanada, az Amerikai Egyesült Államok és Mexikó területén honos.
A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, száraz erdők és cserjések,
valamint erősen leromlott egykori erdők.
Megjelenése
Átlagos testhossza 9 centiméter, szárnyfesztávolsága 11 centiméter, testtömege 2-5 gramm.
Életmódja
Rovarokkal és nektárral táplálkozik.
2008. BUFF-BELLIED HB.---- Amazilia yucatanensis
2009. FIERY-THROATED HB.----LÁNGFOLTOS K.
Előfordulása
Costa Rica és Panama területén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi vagy trópusi erősen leromlott egykori erdők,
szubtrópusi vagy trópusi hegyi nedves erdők, szubtrópusi vagy trópusi hegyi legelők, szubtrópusi vagy trópusi hegyi cserjések.
Alfajai
Panterpe insignis eisenmanni F. G. Stiles, 1985
Panterpe insignis insignis Cabanis & Heine, 1860
Megjelenése
Testhosza 11 centiméter, testtömege 5.7 gramm.
2010. WHITE EARED HB.----FEHÉRFÜLŰ K.
Rendszerezés
Besorolásuk vitatott, egyes rendszerzők a Hylocharis nembe sorolják Hylocharis leucotis néven.
Előfordulása
Mexikó, Guatemala, Honduras, Nicaragua és Salvador területén honos, valamint az Amerikai Egyesült Államok délnyugati részén
is ritkán előfordul. A természetes élőhelye szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki nedves erdők, szubtrópusi vagy
trópusi nedves hegyi erdők.
Alfajai
Basilinna leucotis borealis (Griscom, 1929)
Basilinna leucotis leucotis (Vieillot, 1818)
Basilinna leucotis pygmaea (Simon & Hellmayr, 1908)
Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Testhossza 9-10 centiméter. Nevét fekete fején lévő, fülszerű fehér foltjáról kapta.
2011. VIOLET CROWNWD HB.----Ibolyakékvállú amazília
Rendszerezés
Besorolása vitatott, egyes rendszerezők az Amazilia nembe sorolják Amazilia violiceps néven.[2]
Előfordulása[szerkesztés
Az Amerikai Egyesült Államok déli részén, valamint Mexikó és Guatemala területén honos.
A természetes élőhelye szubtrópusi vagy trópusi száraz erdők, síkvidéki esőerdők, síkvidéki cserjések, valamint erősen leromlott
egykori erdők, ületvények, vidéki kertek és városi környezet.[3]
Alfajai[szerkesztés
Agyrtria violiceps ellioti (Berlepsch, 1888)
Agyrtria violiceps violiceps (Gould, 1859)[2]
2012. MAGNIFICENT HB.----TÜNDÖKLŐ K.
Előfordulása
Az Amerikai Egyesült Államok délnyugati részén, Mexikó, Costa Rica, Guatemala, Honduras, Nicaragua, Salvador és
Panama területén honos. A természetes élőhelye szubtrópusi vagy trópusi nedves hegyi erdők.
Alfajai[szerkesztés
Eugenes fulgens fulgens (Swainson, 1827)
Eugenes fulgens spectabilis (Lawrence, 1867)
Megjelenése[szerkesztés
Testhosza 13 centiméter. A hím testtömege 10 gramm, és a tojóé 8,5 gramm.
Életmódja[szerkesztés
Nektárral, virágokkal táplálkozik, de fogyaszt apró rovarokat is.
Szaporodása[szerkesztés
Fára készíti csésze alakú fészket. Kotlási idő 15-19 nap, a fiókák kirepülés előtt, még 20-26 napig vannak a fészekben.
2013. RED-BILLED STREAMERTAIL HB.----PIROSCSŐRŰ SZALAGOS K. Trochilus polytmus
Előfordulása[szerkesztés
A piroscsőrű szalagos kolibri csak Jamaicán, a Nagy-Antillák harmadik legnagyobb szigetén található meg.
Ez a szigetország nemzeti madara.[1]
Napfényes tisztások lakója, de jól alkalmazkodik az emberi környezethez is és kertekben is előfordul.
Mivel nem a zárt erdők lakója, így az erdőirtások nyomán élettere jelentősen megnőtt.
Megjelenése
Testhossza 25 centiméter, farokhossza elérheti a 17 centimétert és testtömege 5 gramm.
A hím könnyen felismerhető hosszú farktollairól és feltűnően csillogó tollazatáról.
A tojó valamivel kisebb a hímnél, hasoldala fehér. Faroktollai sokkal rövidebbek, a végük fehér. Csőre hosszú és keskeny.
Ű A madár így be tud hatolni vele a virágkelyhekbe. A hím csőre élénkebb piros, csúcsa fekete.
Életmódja[szerkesztés
Nappal aktív; éjjel lelassul az anyagcsere, hogy energiát takarítson meg. Tápláléka túlnyomórészt nektár,
de repülő rovarok is fogyaszt.
Szaporodása[szerkesztés
A költési szezon többnyire az esős évszak előtt és után (október és május) között van. Évente 1-2 fészekaljat rak.
Egy fészekaljban 2 fehér, hosszúkás tojás található. A kotlás 14-19 napig tart. A fiatal madarak 3-4 hét után repülnek ki.
Rokonai[szerkesztés
Sokáig nemének egyetlen képviselőjének tartották, míg 1902-ben fel nem fedezték a nemzetség másik képviselőjét
a feketecsőrű szalagoskolibrit (Trochilus scitulus). Ezt egy ideig csak a piroscsőrű szalagos kolibri alfajának tartották csupán,
de nemrég kiderült, hogy valódi teljes értékű faj. Megjelenésében nagyon hasonlít piroscsőrű rokonára, csak a csőre fekete.
Jamaica keleti részén honos, továbbá a Kajmán-szigeteken is előfordul. Amíg egy fajnak tartották a kettőt,
a piroscsőrű szalagos kolibrit egyszerűen csak szalagos kolibrinek hívták magyarul.
Miután viszont kiderült hogy a fekete csőrű forma önálló faj a megkülönböztethetőség miatt piroscsőrű szalagos kolibrire
nevezték át. Sok helyütt ma is egyszerűen mint szalagos kolibriként hivatkoznak rá.