Csak akkor lehetne olyan olcsón kihozni a magyar olimpiát, ahogy a kormány mondja, ha egyáltalán nem lenne korrupció.
A Bloomberg arról ír, hosszú cikkben elemezte Magyarország esélyei a 2024-es olimpia elnyerésére. Arra jutnak, hogy hiába igérnek olcsó olimpiát a kormányzati politikusok, a korrupciós kockázat úgyis felhajtaná a költségeket.
A lap emlékezet, hogy Orbán Viktor úgy akar 2,8 millliárd dollárt elköltenia budapestiolimpiára, hogy az országnak nyolc évvel ezelőtt még mentőcsomagot kellett adni, hogy elkerülje a csődöt. A magyar miniszterelnök azt ígéri, hogy miközben olcsón meg tudjuk úszni az építési beruházásokat, mellette több százezer turista fog a fővárosba érkezni, akik rengeteg pénzt hagynak majd itt. Az olimpiai játékok turizmusra gyakorolt felhajtó hatása aztán még évekig kitart majd.
A lap megjegyzi, hogy az olimpiai játékok általában még a legnagyobb világvárosoknak és országoknak is komoly kihívásokat szoktak okozni. A lapnak nyilatkozó közgazdászok szerint a londoni olimpiai példája alapján végül a budapesti olimpia költségeit is a magyar adófizetőknek kellene megfizetniük.
Andrew Zimbalist, a Smith College professzora szerint azok az előnyök, amikről a rendezéssel kapcsolatban beszélni szoktak, nagyrészt csak illúziók. A professzor, aki korábban már könyvet is írt az olimpiák gazdasági hatásairól, úgy látja, hogy a beruházások miatt keletkezett hiányt a turizmus fellendülése vagy a külföldi beruházások megugrása, hosszú távon sem tudják fedezni.
A lap emlékeztetett, hogy ennek ellenére Orbán Viktor tagadta azt a felvetést, hogy a játékok veszteségesek lennének. Idézték Schmitt Pál egyik korábbi nyilatkozatát is, aki annyi érvet tudott felhozni a magyarországi olimpia mellett, hogy ezzel végre Közép-Európába is eljutnának a játékok.
Ki lehetne hozni olcsón is, ha nem lopnák szét
Megszólalt Oszkó Péter volt pénzügyminiszter is, aki szerint elméletileg ki lehetne hozni másoknál olcsóbban az olimpiát, de ahhoz az egész lebonyolításnak korrupciómentesnek kellene maradnia. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy
a jelenlegi magyar politikai és gazdasági helyzet mellett egyszerűen nem lehet figyelmen kívül hagyni a masszív korrupciós kockázatot sem. A lap megjegyezte, hogy az Orbán-kormány előszeretettel költ sportberuházásokra amúgy is, az elmúlt öt évben 586 ilyen létesítményt húztak fel.
Az elszálló költségeket pedig azzal szemléltették, hogy 2017-es budapesti vizes-vb költségei most 280 millió dollár körül állnak, ami már most is az eredetileg becsült költségek triplája.
Az Átlátszó adataira hivatkozva arra is emlékeztettek, hogy az olimpiától függetlenül 2020-ig 215 milliárd forintot szán a kormány stadionok építésére. Ebből összesen 32-t lehet felhúzni. A Bloomberg a Nemzetgazdasági Minisztériumnál is rá akart kérdezni, hogy stimmelnek-e ezek az elképesztő számok, de nem kaptak választ.
A PWC megvalósíthatósági tanulmányában szereplő adatok szerint a magyar kormány 774 milliárd forintból hozná ki a 2024-es olimpiát, ami fele annyi, mint amivel a szintén pályázó franciák számolnak, vagy amennyiből a görögök kihozták a 2004-es játékokat.
Tóth János, Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) igazgatója szerint ezek a becslések nem reálisak, mert a költségeknek akkor valahol 10-30 milliárd dollár között kellene állniuk. Ugyanakkor ő is úgy látja, hogy félő, a korrupció és a pazarlás komolyan áthatnák az olimpiai projektet. Hozzátette, hogy ezt a félelmet erősíti, hogy az elmúlt években az országban leépítették a jogállamot és nőtt az intézményi korrupció is. Emlékeztetett, hogy az utóbbi időszakban három helyet rontottunk Transparency International korrupciós listáján, ami megint nem arra utal, hogy egy olimpia méretű nagyberuházásnál minden gond nélkül menne.
Tovább rontja a magyar esélyeket az oroszok által fizetett paksi beruházás és az, hogy a nagyberuházások nagy részét a hatalmon lévők rokonai és barátai viszik el.
Czinkóczi Sándor
A Bloomberg arról ír, hosszú cikkben elemezte Magyarország esélyei a 2024-es olimpia elnyerésére. Arra jutnak, hogy hiába igérnek olcsó olimpiát a kormányzati politikusok, a korrupciós kockázat úgyis felhajtaná a költségeket.
A lap emlékezet, hogy Orbán Viktor úgy akar 2,8 millliárd dollárt elköltenia budapestiolimpiára, hogy az országnak nyolc évvel ezelőtt még mentőcsomagot kellett adni, hogy elkerülje a csődöt. A magyar miniszterelnök azt ígéri, hogy miközben olcsón meg tudjuk úszni az építési beruházásokat, mellette több százezer turista fog a fővárosba érkezni, akik rengeteg pénzt hagynak majd itt. Az olimpiai játékok turizmusra gyakorolt felhajtó hatása aztán még évekig kitart majd.
A lap megjegyzi, hogy az olimpiai játékok általában még a legnagyobb világvárosoknak és országoknak is komoly kihívásokat szoktak okozni. A lapnak nyilatkozó közgazdászok szerint a londoni olimpiai példája alapján végül a budapesti olimpia költségeit is a magyar adófizetőknek kellene megfizetniük.
Andrew Zimbalist, a Smith College professzora szerint azok az előnyök, amikről a rendezéssel kapcsolatban beszélni szoktak, nagyrészt csak illúziók. A professzor, aki korábban már könyvet is írt az olimpiák gazdasági hatásairól, úgy látja, hogy a beruházások miatt keletkezett hiányt a turizmus fellendülése vagy a külföldi beruházások megugrása, hosszú távon sem tudják fedezni.
A lap emlékeztetett, hogy ennek ellenére Orbán Viktor tagadta azt a felvetést, hogy a játékok veszteségesek lennének. Idézték Schmitt Pál egyik korábbi nyilatkozatát is, aki annyi érvet tudott felhozni a magyarországi olimpia mellett, hogy ezzel végre Közép-Európába is eljutnának a játékok.
Ki lehetne hozni olcsón is, ha nem lopnák szét
Megszólalt Oszkó Péter volt pénzügyminiszter is, aki szerint elméletileg ki lehetne hozni másoknál olcsóbban az olimpiát, de ahhoz az egész lebonyolításnak korrupciómentesnek kellene maradnia. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy
a jelenlegi magyar politikai és gazdasági helyzet mellett egyszerűen nem lehet figyelmen kívül hagyni a masszív korrupciós kockázatot sem. A lap megjegyezte, hogy az Orbán-kormány előszeretettel költ sportberuházásokra amúgy is, az elmúlt öt évben 586 ilyen létesítményt húztak fel.
Az elszálló költségeket pedig azzal szemléltették, hogy 2017-es budapesti vizes-vb költségei most 280 millió dollár körül állnak, ami már most is az eredetileg becsült költségek triplája.
Az Átlátszó adataira hivatkozva arra is emlékeztettek, hogy az olimpiától függetlenül 2020-ig 215 milliárd forintot szán a kormány stadionok építésére. Ebből összesen 32-t lehet felhúzni. A Bloomberg a Nemzetgazdasági Minisztériumnál is rá akart kérdezni, hogy stimmelnek-e ezek az elképesztő számok, de nem kaptak választ.
A PWC megvalósíthatósági tanulmányában szereplő adatok szerint a magyar kormány 774 milliárd forintból hozná ki a 2024-es olimpiát, ami fele annyi, mint amivel a szintén pályázó franciák számolnak, vagy amennyiből a görögök kihozták a 2004-es játékokat.
Tóth János, Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) igazgatója szerint ezek a becslések nem reálisak, mert a költségeknek akkor valahol 10-30 milliárd dollár között kellene állniuk. Ugyanakkor ő is úgy látja, hogy félő, a korrupció és a pazarlás komolyan áthatnák az olimpiai projektet. Hozzátette, hogy ezt a félelmet erősíti, hogy az elmúlt években az országban leépítették a jogállamot és nőtt az intézményi korrupció is. Emlékeztetett, hogy az utóbbi időszakban három helyet rontottunk Transparency International korrupciós listáján, ami megint nem arra utal, hogy egy olimpia méretű nagyberuházásnál minden gond nélkül menne.
Tovább rontja a magyar esélyeket az oroszok által fizetett paksi beruházás és az, hogy a nagyberuházások nagy részét a hatalmon lévők rokonai és barátai viszik el.
Czinkóczi Sándor
Azért voltak olyan ócsók az olimpiák!
- a dübörgésbe...
