Donald Trump amerikai elnök csütörtökön írta alá azt az elnöki rendeletet, amely lényegében betiltja a két nagyobb kínai tech vállalat működését az USA-ban.
A „betiltás” szót persze némileg tágan kell értelmezni, hiszen ahogy már írtuk, az amerikai elnök ezt nem teheti meg. Megteheti viszont, hogy megtiltja bármely amerikai cégnek vagy magánszemélynek, hogy ezekkel a vállalatokkal kereskedjenek – pontosan ez is történt az elnöki rendelettel.
A tiltás 45 napon belül lép életbe.
Egy nap, két rendelet
Az elnöki rendelet szövege szerint a Kínai Népköztársaság által fejlesztett és birtokolt applikációk terjedése az Egyesült Államokban veszélyezteti az USA külpolitikáját, nemzetvédelmét, valamint a gazdaságát is. Ennek szellemében kapta a korlátozást a kínai ByteDance, a TikTok működtetője órákkal azután, hogy a népszerű videóalkalmazás használatát az USA Szenátusa megtiltotta a kormányzati gépeken.
Mindez azt jelenti például, hogy sem az Apple, sem pedig a Google nem szerepeltetheti a TikTokot a boltjaiban.
A ByteDance-szel kapcsolatos rendelet azonban csak a jéghegy csúcsa volt. Még aznap ugyanis született egy másik, hasonló rendelet, amely a kínai tech óriást, a Tencentet korlátozta hasonló módon. A gond ezzel az volt, hogy a Tencent nem csak azt az üzenetküldő alkalmazást, a WeChatet tarja fenn, amit Trump valószínűleg meg kívánt célozni, hanem komoly érdekeltséggel rendelkezik több nagy amerikai cégben, elsősorban videojátékokat forgalmazó vállalatokban.
Tencent: a kínai Facebook és a világ összes játékvállalata egyben
A szóban forgó WeChat üzenetküldő alkalmazást elsősorban a kínai diaszpóra használja az USA-ban – az Amerikában tanuló diákok például ezen keresztül tartják a kapcsolatot a Kínában maradt családtagjaikkal. A WeChat Kínán belüli változata, a szintén a Tencent által működtetett Weixin pedig hatalmas népszerűségre tett szert az ázsiai országban. A Weixin szolgáltatások széles skáláját kínálja az üzenetküldésen felül, akár pénzküldési lehetőséget is.
Ennek megfelelően a sencseni székhelyű Tencent Kína egyik óriáscége. A Weixint napi szinten kínaiak százmillió használják a képmegosztáson keresztül az ételrendelésig szinte bármire. A vállalat márciusi jelentése szerint a Weixin és a WeChat összesített, aktív felhasználói bázisa közel 1,2 milliárd felhasználót tett ki. Összehasonlításként: a Facebooknak 2020 első negyedévében volt 2,6 milliárd aktív felhasználója az egész világon.
Ám a Tencent nem csak a WeChatet működteti, hanem – bár ezt aránylag kevesen tudják – bevételei alapján ez a világ legnagyobb videójátékokkal foglalkozó vállalata a Newzoo piacelemző szerint. A cég nem csak saját mobiltelefonos játékokat árusít, de komoly érdekeltségei vannak piacvezető amerikai vállalatokban.
A borzasztó népszerű League of Legends-et és az éppen felfutó Valorant tulajdonló Riot Gamest például tokkal vonóval a Tencent tulajdonolja. De a kínai gigászé az Epic Games 40 százaléka. Az Epic Games adja ki a pénznyomdának számító Fortnite-ot, és a rengeteg szoftver által használt Unreal Engine-t is. Ám még ezeken felül is rendelkeznek tulajdoni részekkel kisebb és nagyobb vállalatokban, például a Tencenté az Activision Blizzard (Call of Duty, Overwatch) 5 százaléka is.
A Tencent ezeken felül Kína legnagyobb felhő-szolgaltatást kínáló vállalata, de akad érdekeltsége a zene streamingben is (Tencent Music – ezt a Wall Streeten is jegyzik), sőt videó-stream felületete is van, sőt épp mostanság álltak elő egy olyan, rövidebb videók megosztására alkalmas applikációval, amellyel épp a TikTok babérjaira törnek. A csütörtöki hír pedig nem tett ugyan jót a Tencent árfolyamának, de éves szinten a részvények így is 40 százalékot emelkedtek. A Tencent teljes értékét 650 milliárd dollárra becslik, ami duplája például a Netflix értékének.
A TikTok után a Fortnite is megy a levesbe?
A probléma tehát az volt az elnöki rendelettel, hogy bár a WeChatet célozta, a nem egyértelmű szövegezés miatt azt akár úgy is lehetett érteni, hogy befagy a tranzakciós lehetőség a kínai vállalat és fent említett amerikai cégek közt. Utóbb kiderült, hogy a Fehér Háznak ez utóbbi nem állt szándékában, tehát a Tencent és a videojáték vállalatok működését a mostani rendelet nem érinti.
A kicsit szeleburdi szövegezés akár annak is lehet a következménye, hogy a WeChat megtorpedózása a Trump-adminisztráció számára inkább szimbolikus cselekedet. A WeChat részesedése az amerikai piacon belül ugyanis elhanyagolható. Amennyiben azonban a tiltás kiterjedne a videojátékos applikációkra, valamint a Tencent egyéb érdekeltségeire, az valóban gondot jelentene a sencseni vállalatnak.
A Tencent bevételének több mint fele ugyanis pont az olyan „kiegészítő szolgáltatásokból” (Value Added Services) érkezik, mint amilyenek például a videojátékok mikrotranzakciói. (A bevétel maradéka a pénzügyi szolgáltatásokból – például a WeChat Pay (25 százalék) és a hirdetési felületekből (~20 százalék) jön össze.)
A mikrotranzakciók különböző kiegészítők vásárlását jelentik, vagyis az ember vesz mondjuk egy kamuflázs hajpántot a karakterének, hogy ezzel is kitűnjön a többi avatár közül. Ezeket a cuccokat kisebb-nagyobb összegekért lehet beszerezni, és a PUBG mobilváltozatában (meglepetés: ez szintén a Tencenté) például annyi pénzt vertek el ilyesmire az emberek, hogy a játék tavaly a 10. helyet szerezte meg az USA fogyasztói költéseket sorrendező listáján.
A WeChat tehát nem feltétlen fáj a Tencentnek, de amennyiben elvesztik az Egyesült Államok mobiljátékos piacát, az már annál inkább fog. Kérdés persze, hogy ez-e a célja a jelenlegi adminisztrációnak. Mike Pompeo, amerikai külügyminiszter szerdán mindenesetre úgy nyilatkozott, hogy a „megbízhatatlan kínai applikációkat” el kell tüntetni az amerikai online boltokból. Nem is kell tehát túlságosan tágan értelmeznünk a fenti szavakat, hogy a mobilos PUBG épp ilyen applikáció legyen.
Nagy szavak Amerikában, öngól Kínában
Nem tisztázott az sem, hogy az Apple-nek és a Google-nek el kell-e tüntetnie ezeket az applikációkat a kínai online felületeiről is. A kérdés már csak azért is érdekes, mert ha bizonyos amerikai vállalatok meg is szerzik ezeknek a szolgáltatásoknak a működtetését (mint ahogy az éppen terítéken van a TikTok esetén, amire a Microsoft csapna le), ezek a megállapodások nem fogják érinteni az appok Kínán belüli működési- és tulajdon viszonyait.
Vagyis Trump elfogadna egy Microsoft által futtatott TikTokot Amerikában, de mi lesz a kínai TikTokkal? Vagy még fontosabb kérdés: amennyiben hasonló tranzakcióval amerikai üzemeltetőhöz kerül a WeChat, mi lesz a Weixinnel?
A Weixin ugyanis nem csak egy jópofa alkalmazás az ázsiai országban, hanem a mindennapi élethez szükséges applikáció. Amennyiben pedig ez 45 napon belül elérhetetlenné válna az Apple által forgalmazott termékeken, az nyilvánvalóan meglátszana az almás kütyük eladásain is.
Mi lesz most?
A Kínai külügyminisztérium mindenesetre már erős ellenkezését fejezte ki a WeChatet és a TikTokot érintő elnöki rendeletekkel kapcsolatban. A külügyminisztérium szóvivője szerint az USA politikai manipulációval él és nyomást gyakorol, és a nemzetbiztonság takarója alatt nyomja el állami erővel a nem amerikai tulajdonú vállalkozásokat.
A TikTok közleménye szerint őket sokkolta Trump döntése, a Tencent viszont egyelőre nem kommentálta a rendeletet, hanem egyelőre tanulmányozzák azt, és megpróbálják teljes egészében megérteni (mint szó volt róla, a Tencent esetén elég sok volt a homályos folt).
A legutóbbi hírek szerint a Microsoft kész megvásárolni a TikTokot, vagy annak legalábbis egy részét. A tervezett megállapodás hallatán az iparági elemzők is csak kapkodták a fejük: habár a Microsoftnak 133 milliárd dollár készpénzállománya van, és az utóbbi hat év alatt több, mint 80 céget vásárolt fel, a TikTok nem feltétlen illik bele a porfóliójukba.
Egyesek szerint a vásárlás oka az lehet, hogy a kínai vállalat most – éppen az elnöki rendelet miatt – rendkívül olcsó. A Microsoft maximum 40 milliárd dollárt fizetne a TikTokért, amely akár 200 milliárdot is érhet éveken belül, ha megfelelően menedzselik. Az előbbi ha azonban csupa nagybetűvel írandó, és a Microsoft épp mostanában fürdött be egy közösségi alkalmazással, a saját fejlesztésű Mixerrel. Holott a Mixer szoftveresen elég erős volt, sikerült nagy neveket is leszerződtetni a promotálására (például Ninját).
Más kérdés, hogy a TikTok már most elég népszerű, fiatalos applikáció, valami olyasmi tehát, amit Microsoft láthatóan sikertelenül próbált felépíteni, mint brandet.
Bill Gates, a Microsoft alapítója viszont a tervezett üzletről úgy nyilatkozott a Wirednek, hogy ez egy furcsa, mérgező kehely, és nem könnyű nagynak lenni a közösségi médiában.
Egészen más a Tencent helyzete azonban. Ők még ha el is engednék a WeChatet, a mobiljátékokat és egyéb applikációkat biztos nem fogják, mivel ebből jelentős bevételük származik. Itt tényleg csak az a kérdés, hogy:
Mit akar ezzel az egésszel Trump?
Hivatalosan a tiltás oka, hogy Trumpék szerint a kínai tulajdonú vállalatokat a kínai kormány bármikor együttműködésre szólíthatja fel, és ezért egy idegen állam terjeszthet ezeken a platformokon megtévesztő információkat vagy fenyegetheti egyéb módon a nemzetbiztonságot. Sőt épp a WeChat esetén felmerül, hogy akár a saját, idegenbe szakadt állampolgárain is rajta tarthatja ennek segítségével a szemét a kínai állam.
Mindezek nem olyan forgatókönyvek, amelyek egész biztosan csak a fantázia szüleményei.
Ugyanakkor, mint a WeChatet szabályozó rendelet mutatja, a dolog nem olyan egyszerű, mint kettécsapni a gordiuszi csomót egy karddal. Kínai és amerikai vállalatok érdekeltségei már ezen a szinten is közel szétválaszthatatlanok: legyen szó az Apple kínai online boltjáról vagy a Tencent által működtetett mobiltelefonos PUBG-ről Amerikában.
Némi cinizmussal pedig akár az is felmerülhet bennünk, hogy közeleg a választás, és Trump egy félrekezelt járvánnyal, bedőlő üzletekkel és hosszú ideje példátlan tüntetéshullámmal a háta mögött nem áll túl jól. Muszáj tehát erős vezetőnek mutatkoznia és könnyű győzelmeket aratnia. A TikTok pedig bár népszerű, de mégiscsak mindössze egy jópofa alkalmazás, a WeChat pedig Amerikán belül szinte jelentéktelen. Ám még ez utóbbi esetben is sikerült beleszaladni pár láthatatlan pofonba, és többek szerint épp az amerikai lobbi (mondjuk az Apple) torpedózza meg idővel ezeket a rendeleteket például a fentebb kifejtett, az almás vállalat kínai működését ellehetetlenítő aspektusa miatt.
Az internet a tekintélyelvűség trójai falova (vagy épp ellenkezőleg)?
Több kritikus hang szerint pedig ezzel Amerika, a demokrácia szószólója antidemokratikus precedenst teremt, és azok a kormányok, illetve tekintélyelvű erők, amelyek eddig is szívesen korlátozták (volna) ilyen-olyan mértékben, hogy a polgáriak miként használják az internetet, ebben a lépésben csak felhívást látnak majd keringőre.
Az biztos, hogy a helyzet elég faramuci, a TikTok bár kínai tulajdonú, de magánvállalat, amely nem a Kínai Népköztársaság területén működik. Sőt a ByteDance határozottan állítja, hogy a felhasználói adatokat az USA-n belül található szervereken parkoltatja.
Közben viszont Kínának sosem okozott különösebb fejfájást, hogy betiltson olyan amerikai cégeket, mint például a Facebook vagy a Twitter. Miközben tehát az Egyesült Államok elvben a demokráciát védi az olyan diktatórikus hatalmaktól, mint a Kínai Népköztársaság, ezt egyre inkább a Kínára jellemző eszközökkel teszi.
Ez pedig elég aggasztó irány.
A „betiltás” szót persze némileg tágan kell értelmezni, hiszen ahogy már írtuk, az amerikai elnök ezt nem teheti meg. Megteheti viszont, hogy megtiltja bármely amerikai cégnek vagy magánszemélynek, hogy ezekkel a vállalatokkal kereskedjenek – pontosan ez is történt az elnöki rendelettel.
A tiltás 45 napon belül lép életbe.
Egy nap, két rendelet
Az elnöki rendelet szövege szerint a Kínai Népköztársaság által fejlesztett és birtokolt applikációk terjedése az Egyesült Államokban veszélyezteti az USA külpolitikáját, nemzetvédelmét, valamint a gazdaságát is. Ennek szellemében kapta a korlátozást a kínai ByteDance, a TikTok működtetője órákkal azután, hogy a népszerű videóalkalmazás használatát az USA Szenátusa megtiltotta a kormányzati gépeken.
Mindez azt jelenti például, hogy sem az Apple, sem pedig a Google nem szerepeltetheti a TikTokot a boltjaiban.
A ByteDance-szel kapcsolatos rendelet azonban csak a jéghegy csúcsa volt. Még aznap ugyanis született egy másik, hasonló rendelet, amely a kínai tech óriást, a Tencentet korlátozta hasonló módon. A gond ezzel az volt, hogy a Tencent nem csak azt az üzenetküldő alkalmazást, a WeChatet tarja fenn, amit Trump valószínűleg meg kívánt célozni, hanem komoly érdekeltséggel rendelkezik több nagy amerikai cégben, elsősorban videojátékokat forgalmazó vállalatokban.
Tencent: a kínai Facebook és a világ összes játékvállalata egyben
A szóban forgó WeChat üzenetküldő alkalmazást elsősorban a kínai diaszpóra használja az USA-ban – az Amerikában tanuló diákok például ezen keresztül tartják a kapcsolatot a Kínában maradt családtagjaikkal. A WeChat Kínán belüli változata, a szintén a Tencent által működtetett Weixin pedig hatalmas népszerűségre tett szert az ázsiai országban. A Weixin szolgáltatások széles skáláját kínálja az üzenetküldésen felül, akár pénzküldési lehetőséget is.
Ennek megfelelően a sencseni székhelyű Tencent Kína egyik óriáscége. A Weixint napi szinten kínaiak százmillió használják a képmegosztáson keresztül az ételrendelésig szinte bármire. A vállalat márciusi jelentése szerint a Weixin és a WeChat összesített, aktív felhasználói bázisa közel 1,2 milliárd felhasználót tett ki. Összehasonlításként: a Facebooknak 2020 első negyedévében volt 2,6 milliárd aktív felhasználója az egész világon.
Ám a Tencent nem csak a WeChatet működteti, hanem – bár ezt aránylag kevesen tudják – bevételei alapján ez a világ legnagyobb videójátékokkal foglalkozó vállalata a Newzoo piacelemző szerint. A cég nem csak saját mobiltelefonos játékokat árusít, de komoly érdekeltségei vannak piacvezető amerikai vállalatokban.
A borzasztó népszerű League of Legends-et és az éppen felfutó Valorant tulajdonló Riot Gamest például tokkal vonóval a Tencent tulajdonolja. De a kínai gigászé az Epic Games 40 százaléka. Az Epic Games adja ki a pénznyomdának számító Fortnite-ot, és a rengeteg szoftver által használt Unreal Engine-t is. Ám még ezeken felül is rendelkeznek tulajdoni részekkel kisebb és nagyobb vállalatokban, például a Tencenté az Activision Blizzard (Call of Duty, Overwatch) 5 százaléka is.
A Tencent ezeken felül Kína legnagyobb felhő-szolgaltatást kínáló vállalata, de akad érdekeltsége a zene streamingben is (Tencent Music – ezt a Wall Streeten is jegyzik), sőt videó-stream felületete is van, sőt épp mostanság álltak elő egy olyan, rövidebb videók megosztására alkalmas applikációval, amellyel épp a TikTok babérjaira törnek. A csütörtöki hír pedig nem tett ugyan jót a Tencent árfolyamának, de éves szinten a részvények így is 40 százalékot emelkedtek. A Tencent teljes értékét 650 milliárd dollárra becslik, ami duplája például a Netflix értékének.
A TikTok után a Fortnite is megy a levesbe?
A probléma tehát az volt az elnöki rendelettel, hogy bár a WeChatet célozta, a nem egyértelmű szövegezés miatt azt akár úgy is lehetett érteni, hogy befagy a tranzakciós lehetőség a kínai vállalat és fent említett amerikai cégek közt. Utóbb kiderült, hogy a Fehér Háznak ez utóbbi nem állt szándékában, tehát a Tencent és a videojáték vállalatok működését a mostani rendelet nem érinti.
A kicsit szeleburdi szövegezés akár annak is lehet a következménye, hogy a WeChat megtorpedózása a Trump-adminisztráció számára inkább szimbolikus cselekedet. A WeChat részesedése az amerikai piacon belül ugyanis elhanyagolható. Amennyiben azonban a tiltás kiterjedne a videojátékos applikációkra, valamint a Tencent egyéb érdekeltségeire, az valóban gondot jelentene a sencseni vállalatnak.
A Tencent bevételének több mint fele ugyanis pont az olyan „kiegészítő szolgáltatásokból” (Value Added Services) érkezik, mint amilyenek például a videojátékok mikrotranzakciói. (A bevétel maradéka a pénzügyi szolgáltatásokból – például a WeChat Pay (25 százalék) és a hirdetési felületekből (~20 százalék) jön össze.)
A mikrotranzakciók különböző kiegészítők vásárlását jelentik, vagyis az ember vesz mondjuk egy kamuflázs hajpántot a karakterének, hogy ezzel is kitűnjön a többi avatár közül. Ezeket a cuccokat kisebb-nagyobb összegekért lehet beszerezni, és a PUBG mobilváltozatában (meglepetés: ez szintén a Tencenté) például annyi pénzt vertek el ilyesmire az emberek, hogy a játék tavaly a 10. helyet szerezte meg az USA fogyasztói költéseket sorrendező listáján.
A WeChat tehát nem feltétlen fáj a Tencentnek, de amennyiben elvesztik az Egyesült Államok mobiljátékos piacát, az már annál inkább fog. Kérdés persze, hogy ez-e a célja a jelenlegi adminisztrációnak. Mike Pompeo, amerikai külügyminiszter szerdán mindenesetre úgy nyilatkozott, hogy a „megbízhatatlan kínai applikációkat” el kell tüntetni az amerikai online boltokból. Nem is kell tehát túlságosan tágan értelmeznünk a fenti szavakat, hogy a mobilos PUBG épp ilyen applikáció legyen.
Nagy szavak Amerikában, öngól Kínában
Nem tisztázott az sem, hogy az Apple-nek és a Google-nek el kell-e tüntetnie ezeket az applikációkat a kínai online felületeiről is. A kérdés már csak azért is érdekes, mert ha bizonyos amerikai vállalatok meg is szerzik ezeknek a szolgáltatásoknak a működtetését (mint ahogy az éppen terítéken van a TikTok esetén, amire a Microsoft csapna le), ezek a megállapodások nem fogják érinteni az appok Kínán belüli működési- és tulajdon viszonyait.
Vagyis Trump elfogadna egy Microsoft által futtatott TikTokot Amerikában, de mi lesz a kínai TikTokkal? Vagy még fontosabb kérdés: amennyiben hasonló tranzakcióval amerikai üzemeltetőhöz kerül a WeChat, mi lesz a Weixinnel?
A Weixin ugyanis nem csak egy jópofa alkalmazás az ázsiai országban, hanem a mindennapi élethez szükséges applikáció. Amennyiben pedig ez 45 napon belül elérhetetlenné válna az Apple által forgalmazott termékeken, az nyilvánvalóan meglátszana az almás kütyük eladásain is.
Mi lesz most?
A Kínai külügyminisztérium mindenesetre már erős ellenkezését fejezte ki a WeChatet és a TikTokot érintő elnöki rendeletekkel kapcsolatban. A külügyminisztérium szóvivője szerint az USA politikai manipulációval él és nyomást gyakorol, és a nemzetbiztonság takarója alatt nyomja el állami erővel a nem amerikai tulajdonú vállalkozásokat.
A TikTok közleménye szerint őket sokkolta Trump döntése, a Tencent viszont egyelőre nem kommentálta a rendeletet, hanem egyelőre tanulmányozzák azt, és megpróbálják teljes egészében megérteni (mint szó volt róla, a Tencent esetén elég sok volt a homályos folt).
A legutóbbi hírek szerint a Microsoft kész megvásárolni a TikTokot, vagy annak legalábbis egy részét. A tervezett megállapodás hallatán az iparági elemzők is csak kapkodták a fejük: habár a Microsoftnak 133 milliárd dollár készpénzállománya van, és az utóbbi hat év alatt több, mint 80 céget vásárolt fel, a TikTok nem feltétlen illik bele a porfóliójukba.
Egyesek szerint a vásárlás oka az lehet, hogy a kínai vállalat most – éppen az elnöki rendelet miatt – rendkívül olcsó. A Microsoft maximum 40 milliárd dollárt fizetne a TikTokért, amely akár 200 milliárdot is érhet éveken belül, ha megfelelően menedzselik. Az előbbi ha azonban csupa nagybetűvel írandó, és a Microsoft épp mostanában fürdött be egy közösségi alkalmazással, a saját fejlesztésű Mixerrel. Holott a Mixer szoftveresen elég erős volt, sikerült nagy neveket is leszerződtetni a promotálására (például Ninját).
Más kérdés, hogy a TikTok már most elég népszerű, fiatalos applikáció, valami olyasmi tehát, amit Microsoft láthatóan sikertelenül próbált felépíteni, mint brandet.
Bill Gates, a Microsoft alapítója viszont a tervezett üzletről úgy nyilatkozott a Wirednek, hogy ez egy furcsa, mérgező kehely, és nem könnyű nagynak lenni a közösségi médiában.
Egészen más a Tencent helyzete azonban. Ők még ha el is engednék a WeChatet, a mobiljátékokat és egyéb applikációkat biztos nem fogják, mivel ebből jelentős bevételük származik. Itt tényleg csak az a kérdés, hogy:
Mit akar ezzel az egésszel Trump?
Hivatalosan a tiltás oka, hogy Trumpék szerint a kínai tulajdonú vállalatokat a kínai kormány bármikor együttműködésre szólíthatja fel, és ezért egy idegen állam terjeszthet ezeken a platformokon megtévesztő információkat vagy fenyegetheti egyéb módon a nemzetbiztonságot. Sőt épp a WeChat esetén felmerül, hogy akár a saját, idegenbe szakadt állampolgárain is rajta tarthatja ennek segítségével a szemét a kínai állam.
Mindezek nem olyan forgatókönyvek, amelyek egész biztosan csak a fantázia szüleményei.
Ugyanakkor, mint a WeChatet szabályozó rendelet mutatja, a dolog nem olyan egyszerű, mint kettécsapni a gordiuszi csomót egy karddal. Kínai és amerikai vállalatok érdekeltségei már ezen a szinten is közel szétválaszthatatlanok: legyen szó az Apple kínai online boltjáról vagy a Tencent által működtetett mobiltelefonos PUBG-ről Amerikában.
Némi cinizmussal pedig akár az is felmerülhet bennünk, hogy közeleg a választás, és Trump egy félrekezelt járvánnyal, bedőlő üzletekkel és hosszú ideje példátlan tüntetéshullámmal a háta mögött nem áll túl jól. Muszáj tehát erős vezetőnek mutatkoznia és könnyű győzelmeket aratnia. A TikTok pedig bár népszerű, de mégiscsak mindössze egy jópofa alkalmazás, a WeChat pedig Amerikán belül szinte jelentéktelen. Ám még ez utóbbi esetben is sikerült beleszaladni pár láthatatlan pofonba, és többek szerint épp az amerikai lobbi (mondjuk az Apple) torpedózza meg idővel ezeket a rendeleteket például a fentebb kifejtett, az almás vállalat kínai működését ellehetetlenítő aspektusa miatt.
Az internet a tekintélyelvűség trójai falova (vagy épp ellenkezőleg)?
Több kritikus hang szerint pedig ezzel Amerika, a demokrácia szószólója antidemokratikus precedenst teremt, és azok a kormányok, illetve tekintélyelvű erők, amelyek eddig is szívesen korlátozták (volna) ilyen-olyan mértékben, hogy a polgáriak miként használják az internetet, ebben a lépésben csak felhívást látnak majd keringőre.
Az biztos, hogy a helyzet elég faramuci, a TikTok bár kínai tulajdonú, de magánvállalat, amely nem a Kínai Népköztársaság területén működik. Sőt a ByteDance határozottan állítja, hogy a felhasználói adatokat az USA-n belül található szervereken parkoltatja.
Közben viszont Kínának sosem okozott különösebb fejfájást, hogy betiltson olyan amerikai cégeket, mint például a Facebook vagy a Twitter. Miközben tehát az Egyesült Államok elvben a demokráciát védi az olyan diktatórikus hatalmaktól, mint a Kínai Népköztársaság, ezt egyre inkább a Kínára jellemző eszközökkel teszi.
Ez pedig elég aggasztó irány.
