A megszerezhető szavazatok több mint 53 százalékát gyűjtötte be a Tisza Párt 83,17 százalékos feldolgozottságnál, ezzel behozhatatlan előnyre tett szert. Így eldőlt, hogy Magyar Péter először alakíthat kormányt, ráadásul kétharmaddal.
Orbán Viktor tizenhat év kormányzás után leköszön a miniszterelnöki posztjáról, és Magyar Péter alakíthat kormányt.
Este 10 előtt 77,45 százalék volt a szavazatok országos feldolgozottsága, a listáké 68,89 százalék. Az állás szerint 138 mandátuma (43 listás, 95 egyéni) lenne a Tisza Pártnak, ami behozhatatlan előny, így eldőlt, hogy ők nyerik a 2026-os országgyűlési választást, és Magyar Péter alakíthat kormányt. A Fidesz–KDNP 54 mandátummal (43 listás, 11 egyéni) állt akkor, a Mi Hazánk Mozgalom pedig a parlamenti küszöb fölött 7 mandátummal.
83,17 százalékos feldolgozottságnál a listás állás:
A parlamenti mandátumarány országosan 87,82 százalékos feldolgozottságnál:
„A választási eredmény még nem teljes, de számunkra fájdalmas és egyértelmű. A kormányzás felelősségét és lehetőségét nem nekünk adták. A győztes pártnak gratuláltam. Nektek, önöknek köszönöm a rengeteg munkát. Soha ennyien és ennyit nem dolgoztunk egyetlen kampányban sem. Van is ennek látszatja, két és fél millió szavazót sikerült összegyűjtenünk, két és fél millió ember bízott bennünk a mai napon is” – fogalmazott Orbán Viktor a választás estéjén, egyúttal jelezve, hogy nem adják fel, ellenzékből folytatják.
A Nemzeti Választási Iroda folyamatosan közölte a pártok listás eredményét, 10,38 százalék feldolgozottságnál a Tisza Párt vezetett 49,43 százalékkal a Fidesz–KDNP (41,99 százalék), a Mi Hazánk Mozgalom (6,10 százalék), a Demokratikus Koalíció (1,15 százalék) és Magyar Kétfarkú Kutya Párt (0,73 százalék).
A parlamenti mandátumarány országosan 21,54 százalék feldolgozottságnál:
A Tisza Párt már az első eredmények után közel állt a kétharmados többséghez, nem sokkal 21 óra előtt pedig már meg is volt ez az előny, 31,03 százalékos feldolgozottságnál a pártok listás eredménye a következő volt: Tisza Párt 51,98 százalék, Fidesz–KDNP 39,38 százalék, Mi Hazánk Mozgalom 6,07 százalék, Demokratikus Koalíció 1,18 százalék, Magyar Kétfarkú Kutya Párt 0,77 százalék
A parlamenti mandátumarány országosan 45,71 százalékos feldolgozottságnál:
Az idei országgyűlési választás megdöntötte a részvételi rekordot, 18.30-ig az arra jogosultak 77,80 százaléka adta le szavazatát. Az eddigi csúcs a 2002-es második forduló 73,51 százaléka volt.
De már a vasárnap kora reggeli órákban számítani lehetett rá, hogy megdől a történelmi csúcs, ugyanis
az első, 7 órás részvételi adatok minden várakozást felülmúltak, a névjegyzékben szereplő 7 527 742 szavazó 3,46 százaléka adta le a szavazatát, összesen 260 556 fő járult az urnákhoz.
Összehasonlításképpen, a magas végső részvételt hozó, 2022-es országgyűlési választáson ez az arány 1,82 százalék (139 667 fő) volt ebben az időpontban – úgy, hogy akkor 8 215 304 fő volt jogosult a szavazásra, míg a 2018-as választásokon reggel 7 órakor a választók 2,24 százaléka szavazott le, akkor végül 70,22 százalékos részvétellel zárultak az urnák.
Az országgyűlési választáson 199 képviselőt szavazunk be a parlamentbe, közülük 106-an egyéni jelöltként, míg 93 fő listáról jut be az országgyűlésbe. Ahhoz, hogy egy párt bejusson a parlamentbe, az érvényesen leadott szavazatok legalább öt százalékát kell megszereznie, különben fizetheti vissza az államnak a kampányra kapott központi támogatást.
Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. A szavazatok, amelyek nem számítanak bele az egyéni mandátumszerzésbe, töredékszavazatnak minősülnek, ezeket az országos pártlistás mandátumok kiosztásánál veszik figyelembe.
Töredékszavazatnak minősül a vesztes jelöltek összes szavazata, valamint a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem volt szükséges a mandátum megszerzéséhez, vagyis a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám.
Az országos listáról kiadható mandátumoknál figyelembe veszik az egyéni választókerületi töredékszavazatokat, valamint a pártlistára leadott voksokat.
A választás éjszakáján várhatóan előzetes eredményt közöl az NVI, de a választás jogi eredményét csak a külföldön leadott szavazatokat tartalmazó urnák hazaszállítása és a levélben leadott szavazatok megszámlálása után állapítják meg. Az egyéni választókerületek eredményét legkésőbb április 18-án, újraszámlálás esetén április 20-án, a választás országos listás eredményét pedig legkésőbb május 1-jén. A május 1-jei határidőt – mivel az munkaszüneti nap – a miniszter eltérő időpontban állapíthatja meg. Az új Országgyűlésnek legkésőbb május 12-ig kell megalakulnia.
A megszerezhető szavazatok több mint 53 százalékát gyűjtötte be a Tisza Párt 83,17 százalékos feldolgozottságnál, ezzel behozhatatlan előnyre tett szert. Így eldőlt, hogy Magyar Péter először alakíthat kormányt, ráadásul kétharmaddal.
Orbán Viktor tizenhat év kormányzás után leköszön a miniszterelnöki posztjáról, és Magyar Péter alakíthat kormányt.
Este 10 előtt 77,45 százalék volt a szavazatok országos feldolgozottsága, a listáké 68,89 százalék. Az állás szerint 138 mandátuma (43 listás, 95 egyéni) lenne a Tisza Pártnak, ami behozhatatlan előny, így eldőlt, hogy ők nyerik a 2026-os országgyűlési választást, és Magyar Péter alakíthat kormányt. A Fidesz–KDNP 54 mandátummal (43 listás, 11 egyéni) állt akkor, a Mi Hazánk Mozgalom pedig a parlamenti küszöb fölött 7 mandátummal.
83,17 százalékos feldolgozottságnál a listás állás:
A parlamenti mandátumarány országosan 87,82 százalékos feldolgozottságnál:
„A választási eredmény még nem teljes, de számunkra fájdalmas és egyértelmű. A kormányzás felelősségét és lehetőségét nem nekünk adták. A győztes pártnak gratuláltam. Nektek, önöknek köszönöm a rengeteg munkát. Soha ennyien és ennyit nem dolgoztunk egyetlen kampányban sem. Van is ennek látszatja, két és fél millió szavazót sikerült összegyűjtenünk, két és fél millió ember bízott bennünk a mai napon is” – fogalmazott Orbán Viktor a választás estéjén, egyúttal jelezve, hogy nem adják fel, ellenzékből folytatják.
A Nemzeti Választási Iroda folyamatosan közölte a pártok listás eredményét, 10,38 százalék feldolgozottságnál a Tisza Párt vezetett 49,43 százalékkal a Fidesz–KDNP (41,99 százalék), a Mi Hazánk Mozgalom (6,10 százalék), a Demokratikus Koalíció (1,15 százalék) és Magyar Kétfarkú Kutya Párt (0,73 százalék).
A parlamenti mandátumarány országosan 21,54 százalék feldolgozottságnál:
A Tisza Párt már az első eredmények után közel állt a kétharmados többséghez, nem sokkal 21 óra előtt pedig már meg is volt ez az előny, 31,03 százalékos feldolgozottságnál a pártok listás eredménye a következő volt: Tisza Párt 51,98 százalék, Fidesz–KDNP 39,38 százalék, Mi Hazánk Mozgalom 6,07 százalék, Demokratikus Koalíció 1,18 százalék, Magyar Kétfarkú Kutya Párt 0,77 százalék
A parlamenti mandátumarány országosan 45,71 százalékos feldolgozottságnál:
Az idei országgyűlési választás megdöntötte a részvételi rekordot, 18.30-ig az arra jogosultak 77,80 százaléka adta le szavazatát. Az eddigi csúcs a 2002-es második forduló 73,51 százaléka volt.
De már a vasárnap kora reggeli órákban számítani lehetett rá, hogy megdől a történelmi csúcs, ugyanis
az első, 7 órás részvételi adatok minden várakozást felülmúltak, a névjegyzékben szereplő 7 527 742 szavazó 3,46 százaléka adta le a szavazatát, összesen 260 556 fő járult az urnákhoz.
Összehasonlításképpen, a magas végső részvételt hozó, 2022-es országgyűlési választáson ez az arány 1,82 százalék (139 667 fő) volt ebben az időpontban – úgy, hogy akkor 8 215 304 fő volt jogosult a szavazásra, míg a 2018-as választásokon reggel 7 órakor a választók 2,24 százaléka szavazott le, akkor végül 70,22 százalékos részvétellel zárultak az urnák.
Az országgyűlési választáson 199 képviselőt szavazunk be a parlamentbe, közülük 106-an egyéni jelöltként, míg 93 fő listáról jut be az országgyűlésbe. Ahhoz, hogy egy párt bejusson a parlamentbe, az érvényesen leadott szavazatok legalább öt százalékát kell megszereznie, különben fizetheti vissza az államnak a kampányra kapott központi támogatást.
Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. A szavazatok, amelyek nem számítanak bele az egyéni mandátumszerzésbe, töredékszavazatnak minősülnek, ezeket az országos pártlistás mandátumok kiosztásánál veszik figyelembe.
Töredékszavazatnak minősül a vesztes jelöltek összes szavazata, valamint a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem volt szükséges a mandátum megszerzéséhez, vagyis a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám.
Az országos listáról kiadható mandátumoknál figyelembe veszik az egyéni választókerületi töredékszavazatokat, valamint a pártlistára leadott voksokat.
A választás éjszakáján várhatóan előzetes eredményt közöl az NVI, de a választás jogi eredményét csak a külföldön leadott szavazatokat tartalmazó urnák hazaszállítása és a levélben leadott szavazatok megszámlálása után állapítják meg. Az egyéni választókerületek eredményét legkésőbb április 18-án, újraszámlálás esetén április 20-án, a választás országos listás eredményét pedig legkésőbb május 1-jén. A május 1-jei határidőt – mivel az munkaszüneti nap – a miniszter eltérő időpontban állapíthatja meg. Az új Országgyűlésnek legkésőbb május 12-ig kell megalakulnia.
Orbán Viktor tizenhat év kormányzás után leköszön a miniszterelnöki posztjáról, és Magyar Péter alakíthat kormányt.
Este 10 előtt 77,45 százalék volt a szavazatok országos feldolgozottsága, a listáké 68,89 százalék. Az állás szerint 138 mandátuma (43 listás, 95 egyéni) lenne a Tisza Pártnak, ami behozhatatlan előny, így eldőlt, hogy ők nyerik a 2026-os országgyűlési választást, és Magyar Péter alakíthat kormányt. A Fidesz–KDNP 54 mandátummal (43 listás, 11 egyéni) állt akkor, a Mi Hazánk Mozgalom pedig a parlamenti küszöb fölött 7 mandátummal.
83,17 százalékos feldolgozottságnál a listás állás:
- Tisza Párt – 53,67 százalék
- Fidesz-KDNP – 37,72 százalék
- Mi Hazánk Mozgalom – 5,94 százalék
- Demokratikus Koalíció – 1,18 százalék
- Magyar Kétfarkú Kutya Párt – 0,82 százalék
A parlamenti mandátumarány országosan 87,82 százalékos feldolgozottságnál:
- Tisza Párt – 44 listás, 94 egyéni, összesen 138
- Fidesz-KDNP – 42 listás, 12 egyéni, összesen 54
- Mi Hazánk – 7 listás
Orbán Viktor elismerte a vereségét
„A választási eredmény még nem teljes, de számunkra fájdalmas és egyértelmű. A kormányzás felelősségét és lehetőségét nem nekünk adták. A győztes pártnak gratuláltam. Nektek, önöknek köszönöm a rengeteg munkát. Soha ennyien és ennyit nem dolgoztunk egyetlen kampányban sem. Van is ennek látszatja, két és fél millió szavazót sikerült összegyűjtenünk, két és fél millió ember bízott bennünk a mai napon is” – fogalmazott Orbán Viktor a választás estéjén, egyúttal jelezve, hogy nem adják fel, ellenzékből folytatják.
A Tisza Párt az első adatoktól kezdve fölényesen vezetett
A Nemzeti Választási Iroda folyamatosan közölte a pártok listás eredményét, 10,38 százalék feldolgozottságnál a Tisza Párt vezetett 49,43 százalékkal a Fidesz–KDNP (41,99 százalék), a Mi Hazánk Mozgalom (6,10 százalék), a Demokratikus Koalíció (1,15 százalék) és Magyar Kétfarkú Kutya Párt (0,73 százalék).
A parlamenti mandátumarány országosan 21,54 százalék feldolgozottságnál:
- Tisza Párt – 36 listás, 92 egyéni, összesen 128
- Fidesz–KDNP – 49 listás, 13 egyéni, összesen 62
- Mi Hazánk – 8 listás
Kétharmados többséggel vezetett a Tisza Párt 21 óra előtt
A Tisza Párt már az első eredmények után közel állt a kétharmados többséghez, nem sokkal 21 óra előtt pedig már meg is volt ez az előny, 31,03 százalékos feldolgozottságnál a pártok listás eredménye a következő volt: Tisza Párt 51,98 százalék, Fidesz–KDNP 39,38 százalék, Mi Hazánk Mozgalom 6,07 százalék, Demokratikus Koalíció 1,18 százalék, Magyar Kétfarkú Kutya Párt 0,77 százalék
A parlamenti mandátumarány országosan 45,71 százalékos feldolgozottságnál:
- Tisza Párt – 40 listás, 95 egyéni, összesen 135
- Fidesz-KDNP – 46 listás, 11 egyéni, összesen 57
- Mi Hazánk – 7 listás
Az idei országgyűlési választás megdöntötte a részvételi rekordot, 18.30-ig az arra jogosultak 77,80 százaléka adta le szavazatát. Az eddigi csúcs a 2002-es második forduló 73,51 százaléka volt.
De már a vasárnap kora reggeli órákban számítani lehetett rá, hogy megdől a történelmi csúcs, ugyanis
az első, 7 órás részvételi adatok minden várakozást felülmúltak, a névjegyzékben szereplő 7 527 742 szavazó 3,46 százaléka adta le a szavazatát, összesen 260 556 fő járult az urnákhoz.
Összehasonlításképpen, a magas végső részvételt hozó, 2022-es országgyűlési választáson ez az arány 1,82 százalék (139 667 fő) volt ebben az időpontban – úgy, hogy akkor 8 215 304 fő volt jogosult a szavazásra, míg a 2018-as választásokon reggel 7 órakor a választók 2,24 százaléka szavazott le, akkor végül 70,22 százalékos részvétellel zárultak az urnák.
Végső eredmény csak április végén lesz
Az országgyűlési választáson 199 képviselőt szavazunk be a parlamentbe, közülük 106-an egyéni jelöltként, míg 93 fő listáról jut be az országgyűlésbe. Ahhoz, hogy egy párt bejusson a parlamentbe, az érvényesen leadott szavazatok legalább öt százalékát kell megszereznie, különben fizetheti vissza az államnak a kampányra kapott központi támogatást.
Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. A szavazatok, amelyek nem számítanak bele az egyéni mandátumszerzésbe, töredékszavazatnak minősülnek, ezeket az országos pártlistás mandátumok kiosztásánál veszik figyelembe.
Töredékszavazatnak minősül a vesztes jelöltek összes szavazata, valamint a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem volt szükséges a mandátum megszerzéséhez, vagyis a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám.
Az országos listáról kiadható mandátumoknál figyelembe veszik az egyéni választókerületi töredékszavazatokat, valamint a pártlistára leadott voksokat.
A választás éjszakáján várhatóan előzetes eredményt közöl az NVI, de a választás jogi eredményét csak a külföldön leadott szavazatokat tartalmazó urnák hazaszállítása és a levélben leadott szavazatok megszámlálása után állapítják meg. Az egyéni választókerületek eredményét legkésőbb április 18-án, újraszámlálás esetén április 20-án, a választás országos listás eredményét pedig legkésőbb május 1-jén. A május 1-jei határidőt – mivel az munkaszüneti nap – a miniszter eltérő időpontban állapíthatja meg. Az új Országgyűlésnek legkésőbb május 12-ig kell megalakulnia.
A megszerezhető szavazatok több mint 53 százalékát gyűjtötte be a Tisza Párt 83,17 százalékos feldolgozottságnál, ezzel behozhatatlan előnyre tett szert. Így eldőlt, hogy Magyar Péter először alakíthat kormányt, ráadásul kétharmaddal.
Orbán Viktor tizenhat év kormányzás után leköszön a miniszterelnöki posztjáról, és Magyar Péter alakíthat kormányt.
Este 10 előtt 77,45 százalék volt a szavazatok országos feldolgozottsága, a listáké 68,89 százalék. Az állás szerint 138 mandátuma (43 listás, 95 egyéni) lenne a Tisza Pártnak, ami behozhatatlan előny, így eldőlt, hogy ők nyerik a 2026-os országgyűlési választást, és Magyar Péter alakíthat kormányt. A Fidesz–KDNP 54 mandátummal (43 listás, 11 egyéni) állt akkor, a Mi Hazánk Mozgalom pedig a parlamenti küszöb fölött 7 mandátummal.
83,17 százalékos feldolgozottságnál a listás állás:
- Tisza Párt – 53,67 százalék
- Fidesz-KDNP – 37,72 százalék
- Mi Hazánk Mozgalom – 5,94 százalék
- Demokratikus Koalíció – 1,18 százalék
- Magyar Kétfarkú Kutya Párt – 0,82 százalék
A parlamenti mandátumarány országosan 87,82 százalékos feldolgozottságnál:
- Tisza Párt – 44 listás, 94 egyéni, összesen 138
- Fidesz-KDNP – 42 listás, 12 egyéni, összesen 54
- Mi Hazánk – 7 listás
Orbán Viktor elismerte a vereségét
„A választási eredmény még nem teljes, de számunkra fájdalmas és egyértelmű. A kormányzás felelősségét és lehetőségét nem nekünk adták. A győztes pártnak gratuláltam. Nektek, önöknek köszönöm a rengeteg munkát. Soha ennyien és ennyit nem dolgoztunk egyetlen kampányban sem. Van is ennek látszatja, két és fél millió szavazót sikerült összegyűjtenünk, két és fél millió ember bízott bennünk a mai napon is” – fogalmazott Orbán Viktor a választás estéjén, egyúttal jelezve, hogy nem adják fel, ellenzékből folytatják.
A Tisza Párt az első adatoktól kezdve fölényesen vezetett
A Nemzeti Választási Iroda folyamatosan közölte a pártok listás eredményét, 10,38 százalék feldolgozottságnál a Tisza Párt vezetett 49,43 százalékkal a Fidesz–KDNP (41,99 százalék), a Mi Hazánk Mozgalom (6,10 százalék), a Demokratikus Koalíció (1,15 százalék) és Magyar Kétfarkú Kutya Párt (0,73 százalék).
A parlamenti mandátumarány országosan 21,54 százalék feldolgozottságnál:
- Tisza Párt – 36 listás, 92 egyéni, összesen 128
- Fidesz–KDNP – 49 listás, 13 egyéni, összesen 62
- Mi Hazánk – 8 listás
Kétharmados többséggel vezetett a Tisza Párt 21 óra előtt
A Tisza Párt már az első eredmények után közel állt a kétharmados többséghez, nem sokkal 21 óra előtt pedig már meg is volt ez az előny, 31,03 százalékos feldolgozottságnál a pártok listás eredménye a következő volt: Tisza Párt 51,98 százalék, Fidesz–KDNP 39,38 százalék, Mi Hazánk Mozgalom 6,07 százalék, Demokratikus Koalíció 1,18 százalék, Magyar Kétfarkú Kutya Párt 0,77 százalék
A parlamenti mandátumarány országosan 45,71 százalékos feldolgozottságnál:
- Tisza Párt – 40 listás, 95 egyéni, összesen 135
- Fidesz-KDNP – 46 listás, 11 egyéni, összesen 57
- Mi Hazánk – 7 listás
Történelmi rekord született a részvételi adatok tekintetében
Az idei országgyűlési választás megdöntötte a részvételi rekordot, 18.30-ig az arra jogosultak 77,80 százaléka adta le szavazatát. Az eddigi csúcs a 2002-es második forduló 73,51 százaléka volt.
De már a vasárnap kora reggeli órákban számítani lehetett rá, hogy megdől a történelmi csúcs, ugyanis
az első, 7 órás részvételi adatok minden várakozást felülmúltak, a névjegyzékben szereplő 7 527 742 szavazó 3,46 százaléka adta le a szavazatát, összesen 260 556 fő járult az urnákhoz.
Összehasonlításképpen, a magas végső részvételt hozó, 2022-es országgyűlési választáson ez az arány 1,82 százalék (139 667 fő) volt ebben az időpontban – úgy, hogy akkor 8 215 304 fő volt jogosult a szavazásra, míg a 2018-as választásokon reggel 7 órakor a választók 2,24 százaléka szavazott le, akkor végül 70,22 százalékos részvétellel zárultak az urnák.
Végső eredmény csak április végén lesz
Az országgyűlési választáson 199 képviselőt szavazunk be a parlamentbe, közülük 106-an egyéni jelöltként, míg 93 fő listáról jut be az országgyűlésbe. Ahhoz, hogy egy párt bejusson a parlamentbe, az érvényesen leadott szavazatok legalább öt százalékát kell megszereznie, különben fizetheti vissza az államnak a kampányra kapott központi támogatást.
Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. A szavazatok, amelyek nem számítanak bele az egyéni mandátumszerzésbe, töredékszavazatnak minősülnek, ezeket az országos pártlistás mandátumok kiosztásánál veszik figyelembe.
Töredékszavazatnak minősül a vesztes jelöltek összes szavazata, valamint a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem volt szükséges a mandátum megszerzéséhez, vagyis a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám.
Az országos listáról kiadható mandátumoknál figyelembe veszik az egyéni választókerületi töredékszavazatokat, valamint a pártlistára leadott voksokat.
A választás éjszakáján várhatóan előzetes eredményt közöl az NVI, de a választás jogi eredményét csak a külföldön leadott szavazatokat tartalmazó urnák hazaszállítása és a levélben leadott szavazatok megszámlálása után állapítják meg. Az egyéni választókerületek eredményét legkésőbb április 18-án, újraszámlálás esetén április 20-án, a választás országos listás eredményét pedig legkésőbb május 1-jén. A május 1-jei határidőt – mivel az munkaszüneti nap – a miniszter eltérő időpontban állapíthatja meg. Az új Országgyűlésnek legkésőbb május 12-ig kell megalakulnia.
) növekedett 1945-től 90-ig. Ebben teljesen egyetértünk, és szerencsére egyre többen merik kimondani az általános fikázás ellenére.
