Élet a halál után
- Téma inditó Melitta
- Kezdés dátuma
Kedves b.p.
Tudományt (ut a következetes megértéshez) csak egy zárt rendszeren belül lehet csinálni. Ha bevezetünk egy Istent aki bennünket szeszéjesen manipulál akkor ezt a törekvésünket felkell adnunk. Hinni a templomba kell.
A Bibliában áll az emberek elképzelése Istenröl.
A megfejtett emberi genom kodjainak nyilvánosságra hozatala ota tudjuk, hogy az "Isten" milyennek szánta az embert.
"Ad abszurdum" valoban minden féle elképzelhetö.
Megjegyzem egy polyáca szerepbe nem bujok szivesen.
En inkább azzal éltetem magamat, hogy reggel saját akaratombol kelek fel, délben én választom ki az étlapbol az ebédet.
Ebben minden további nélkül egyetértek veled.
Egy pocsékolás lenne ha értünk, egy maréknyi 6 milliárd emberért ragasztották volna az égre azt a sok-sok milliárd csillagot és a körüöttük keringö bolygokat
A meteoritok azonban nem ködobálo Küklopszoktol származnak.
Wigner nevéhez füzödik a magenergiának, az erös kölcsönhatásnak a felfedezése.
(Nb.: gravitátio, elektromágneses kölcsönhatás, magerö, gyenge kölcsönhatás)
Szoval az öregur ugy belelendült, hogy a "tudatot" is valami különállonak szeretné bevezetni.
Egy biztos, a "tudat" nem létezik apriori (kezdettöl fogva).
A szürkeállományt lassan alakitotta ki a természet, a felfogoképesség, a felismeröképesség meg a tanulás utján jön létre, tehát egy hosszu folyamat eredménye.
Wigner megtoldotta Schrödinger macska-kisérletét és a cica mellé bezárta a barátját.
Ezért nevezik "Wigner-Barátjának" a kisérletet. Ö nem akar spekulálni a cica állapota felöl, hanem megkérdezi a kollégáját aki épp ugy élet és halál között lebeg.
A félreértések elkerülése wégett megemlitem, hogy vigyáznunk kell mert olyan mint "a kvantummechanika" nincsen! Itt több irányzat létezik mint a keresztények között szekta.
Van a Kopenhágai-iskola, a részecskesürüséggel valo értelmezés, a Schrödinger féle anyaghullám-elmélet, a Bohr féle és a Feynman álltal propagált "pofa be és számolj" ("shut up and calculate") értelmezés.
A kvantummechanika egy statisztikus elmélet ezért nem szabad elvárni tölle, hogy egyedekre tegyen kijelentéseket. Epp olyan hülyeség lenne ha elvárnánk tölle, hogy megadja egy fekete lyuknak a hullámfügvényét.
Már emlitettem, hogy a tudat nem letezik a priori ahogy azt Wigner szeretné.
A tudat (öntudat) nem magyarázhato egyedül az agy szerkezetéböl sem.
A szociális kontakt, a reflexiok, a magunk felismerése a másikban, a kölcsönhatások, "szociális tudat" (Gesamtwissen der Menschheit) ami ehez a magasabbrendü agymüködéshez vezetett.
A tudatos gondolkodás, a következetes cselekvés egy tanulás eredménye.
Azt nem kapjuk a bölcsöbe.
Most idézhetnék Mauglikhoz hasonlo történeteket, Kaspar Hauser-eket, akikben a "személyiség" sociális kontaktusok hiányában nem tudott kialakulni.
Már emlitettem egy elméleti fizika elöadáson elöjött asszociáciomat amikor a professzor egy igen bonyolult összefüggést, a tudomány "non plus ultráját" irta a táblára és az egész ugy hangzott mint a réten legelö tehén mumolása: mü, nü, pi, qu....
Az egyenletet nem volt nehéz kimondani (csak hörögni kellett) de a megértés
A kozmologia egy igen érdekes tudomány. Egy másik világ "lenyomatát" megtalálni látványos, szenzáciot keltö. Keltö.
Ehez egy uj topikot kéne nyitni ezért itt csak annyit, hogy ovakodjunk egy bebizonyitatlan hypothesist tényként kezelni.
Per pillanat engem jobban érdekel a vásárolt vörösbornak a tannine-tartalma mint egy 900 millio fényévre levö másik világ.
Kedves Pitti
Hagy korrigáljalak. A fizika, (mindegy, hogy melyik ágárol beszélek) csak az anyaggal foglalkozik és csak is anyaggal foglalkozik. Még a tereket is anyagnak tulajdonitja. Tehát teljesen materialista.
Ö nem vonja kétségbe az anyag existentiáját, söt a létezés okára sem akar feleletet adni.
Tehát a fizika nem alkalmas az ezoterikus elméletek alátámasztásához.
A dualitáshoz csak anyit, hogy egy elektron a quantummechanika szemében sem nem egy billiárdgolyo, sem nem egy rezgö gaussféle sürüségi-felhö
Nem értem mit akarsz mondani az intelligens energiával.
Minden ember tud tudatosan tárgyakat mozgatni, ahoz nem kell ezotérikusnak lenni.
Elég ha nem vagy béna.
A kölcsönhatások a legalapvetöbb természeti törvényekhez tartoznak. Lázsd Newton aktio-reaktio törvénye.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy szemmeregetéssel eltudsz tolni egy asztalt. Ahoz több erö kell mind a szemgolyo kibir.
Egy hatás mindig akkora mind az ellenhatás. Ezért azt ajánlom zárd le a szemed mielött odanyomod az asztalsarkára nehogy kifolyon.
Kedves SiriusB
Karaktere van de nincs öntudata.
Hmm...
Kedves Pitti
Te még mindig politikának tartod a világ müködésének magyarázatára törekvö nézetek vitáját.
Te vagy az aki nem veszed észre, hogy a megismeréselméleti, ontologiai anyagelvüségnek semmi köze az ökölogiai anyagelvüséghez, ami alatt a pici országunk sokat szenvedett.
Itt csak arrol van szo, hogy a fizika azért az elmult három évszázad legeredményesebb tudományága mert a bizonyithatoságot (verifikatio) és rationalis gondolkodást (falsifikatio) követte.
Nincs a szándékomban természettudományt népszerüsitö folyoiratokkal konkurálni, ök ehez jobban értenek.
En csak kontrázok, vagy megprobálok egy uj aspektust belevinni a társalgásba.
Mégegyszer, a kvantummechanika jelentöségéhez szeretném hozzáfüzni, hogy minden korlátoltsága ellenére ez a legeredményeesebb tudomány.
A fizikával kb. 300 éve foglalkoznak igazán az emberek.
Addig csak az istenek élete (mythologia) vagy ezek által adott kinyilatkoztatások (teremtéselméletek) voltak a tudományok tárgyai. Még a holdat is letagadták az égröl mint olyat.
A modern fizika fantasztikusan meglenditette az összes tudományágat, biologiát, kémiát, mérnöki ismereteket az orvostudományrol nem is beszélve.
Nem kell ahoz valakinek nyugdijasnak lenni, hogy emlékezzen még a mozikban elhangzott reklámokra: "Ez müanyag, aki megismeri megszereti!"
Addig ugyanis csak fa, fém, bakelit, gumi, esetleg szarufésü volt. A drotok gumiba meg "ronygyba" voltak csavarva, hogy szét ne essenek.
Az elsö auto és a holdutazás között még 100 év sem telt el.
Egy kis utánagondolással magatok is rájöttök, hogy hol mindenüt bujik meg a fizika.
A fizika célja nem a létezés megmagyarázasa.
Egy pálcikát is csak addig tud leirni amig az elnem törik (elaszticitás).
Ti megprobáltok itt kurioz kozmologiai felfedezésekkel argumentálni ugyanakkor kötitek az ebet a karohoz és szeretnétek ugy továbbélni, létezni mint most.
Mert ügy mit is értetek "az életen a halál után"?
Egy biztos, egyszer kifingunk.
„Vanitas vanitatum, et omnia vanitas"
(„A mulando mulandosága, és minden mulando".
Te még mindig politikának tartod a világ müködésének magyarázatára törekvö nézetek vitáját.
Te vagy az aki nem veszed észre, hogy a megismeréselméleti, ontologiai anyagelvüségnek semmi köze az ökölogiai anyagelvüséghez, ami alatt a pici országunk sokat szenvedett.
Itt csak arrol van szo, hogy a fizika azért az elmult három évszázad legeredményesebb tudományága mert a bizonyithatoságot (verifikatio) és rationalis gondolkodást (falsifikatio) követte.
Nincs a szándékomban természettudományt népszerüsitö folyoiratokkal konkurálni, ök ehez jobban értenek.
En csak kontrázok, vagy megprobálok egy uj aspektust belevinni a társalgásba.
Mégegyszer, a kvantummechanika jelentöségéhez szeretném hozzáfüzni, hogy minden korlátoltsága ellenére ez a legeredményeesebb tudomány.
A fizikával kb. 300 éve foglalkoznak igazán az emberek.
Addig csak az istenek élete (mythologia) vagy ezek által adott kinyilatkoztatások (teremtéselméletek) voltak a tudományok tárgyai. Még a holdat is letagadták az égröl mint olyat.
A modern fizika fantasztikusan meglenditette az összes tudományágat, biologiát, kémiát, mérnöki ismereteket az orvostudományrol nem is beszélve.
Nem kell ahoz valakinek nyugdijasnak lenni, hogy emlékezzen még a mozikban elhangzott reklámokra: "Ez müanyag, aki megismeri megszereti!"
Addig ugyanis csak fa, fém, bakelit, gumi, esetleg szarufésü volt. A drotok gumiba meg "ronygyba" voltak csavarva, hogy szét ne essenek.
Az elsö auto és a holdutazás között még 100 év sem telt el.
Egy kis utánagondolással magatok is rájöttök, hogy hol mindenüt bujik meg a fizika.
A fizika célja nem a létezés megmagyarázasa.
Egy pálcikát is csak addig tud leirni amig az elnem törik (elaszticitás).
Ti megprobáltok itt kurioz kozmologiai felfedezésekkel argumentálni ugyanakkor kötitek az ebet a karohoz és szeretnétek ugy továbbélni, létezni mint most.
Mert ügy mit is értetek "az életen a halál után"?
Egy biztos, egyszer kifingunk.
„Vanitas vanitatum, et omnia vanitas"
(„A mulando mulandosága, és minden mulando".
Ernő!
Csak három megjegyzést engedj meg:
1. Igen helyes fiatalember voltál!
2. Köszönöm a válaszaid és a csatolt fotók minőségének óriási javulását.kiss
3. Istent végül majd ugyanott találja meg a tudomány is ahol a spiritulális emberi lények valahol a távoli jövőben!
Csak három megjegyzést engedj meg:
1. Igen helyes fiatalember voltál!
2. Köszönöm a válaszaid és a csatolt fotók minőségének óriási javulását.kiss
3. Istent végül majd ugyanott találja meg a tudomány is ahol a spiritulális emberi lények valahol a távoli jövőben!
kolonte
Kitiltott (BANned)
Bizzunk csak a természettudományokban.
A polaritás törvénye alapján -szerintem-, most úgyis rajtuk a sor, hogy megnyúgvást nyújtsanak a léleknek. Ha mással nem, legalább lehetőségeik határainak bemutatásával.
Már túl sok teológus, ilyen-olyan -lógus akart magának igazat a végső "dolgok"-ról való beszédben. Annyit ellenkeztek az un. természettudósokkal, hogy most majd fordul a kocka.
Nagyszerű dolgokkal is foglalkoznak, csodálatos módon kezdenek tanúságot tenni arról, ami lelkünkben a békét tudja újra megteremteni. Ők akkor majd semmiféleképpen nem vádolhatóak elfogultsággal. Így hitelesek lesznek.
A polaritás törvénye alapján -szerintem-, most úgyis rajtuk a sor, hogy megnyúgvást nyújtsanak a léleknek. Ha mással nem, legalább lehetőségeik határainak bemutatásával.
Már túl sok teológus, ilyen-olyan -lógus akart magának igazat a végső "dolgok"-ról való beszédben. Annyit ellenkeztek az un. természettudósokkal, hogy most majd fordul a kocka.
Nagyszerű dolgokkal is foglalkoznak, csodálatos módon kezdenek tanúságot tenni arról, ami lelkünkben a békét tudja újra megteremteni. Ők akkor majd semmiféleképpen nem vádolhatóak elfogultsággal. Így hitelesek lesznek.
Kedves SiriusB
Az elsö kérdésre adott válaszombol rögtön megláthatod, hogy ami az elmulást illeti tapasztalatokkal rendelkezem.
Másik.
Egyszerüen nem tudom megérte, hogy olyan sok szeretettre mélto emberkének mind ti, mi a szösznek van szükségetek az örök élet reményéré?
Miböl gondoljátok, hogy egy meghatározott céllal jöttetek a világra (teremtett benneteket az Isten)?
Es ha már nem tudtok megszabadulni a teremtö képzeletétöl akkor miért nem keresitek a "használati utasitást" a természeti törvényekben?
"Néha már én is felteszem a kérdést, hogy én valoban létezem?"
Kedves Ernoe! Az én világképem szerint a zárt rendszerben Isten eleve benne van. Az én világképem szerint Isten nem manipulál szeszélyesen. Nem azért, mert nincs kedve vagy lehetősége hozzá, hanem azért, mert a lényege nem olyan.
Az emberek elképzelése Istenről már régen túlhaladta a Biblia leírását. Tudod, annak idején marxizmusból tanultam Engelstől egy gondolatot. Nevezetesen, hogy az ember saját képére teremti Istenét. Valahogyan úgy folytatja, ha a tehenek képzelnének maguknak istent, akkor az tehén formájú lenne. Namost ezt én elfogadom, sőt vallom. Tudod, minden ember magából tud csak kiindulni, amikor bármit elképzel, leír. Az ókori sumérok és zsidók, akik a Bibliában leírt teremtéstörténet szerzői voltak, úgy bírták elképzelni, hogy Isten haragvó, bosszúálló, alkalmasint változtatgatja az adott szavát. Ők így bírták megközelíteni azokat a történéseket, amikről beszéltek. (Ajánlom Thomas Manntól a József és testvérei első 60 okdalát, a Bibliában leírtak egy lehetséges értelmezése. Valaha nagyon szívesen olvastam, látszik a köteten, ezt a részt sokat forgattam.
)A keleti kultúrák istenképe egészen más, ha lehetséges, jobban közelíti azt, ami bennem kialakult és ahogyan fel tudom fogni.
Arra, hogy hinni a templomban kell: az, hogy hiszel, vagy nem hiszel, alapvetően befolyásolja a hozzállásodat a világhoz. A templom egy lehetséges hely, ahol össze lehet jönni azonos hitet vallóknak. de a templom nem annyira az istenhithez, mint az Istennel való kapcsolatot kisajátító papi szervezetekhez kapcsolható. A hit viszont a világ szemléletmódját és a reakcióid minőségét befolyásolja. tehát nem választható el az életfunkcióidtól sem.
Egyelőre itt hagyom abba, bokros teendőim rendezése után folyt. köv. :-D
sirkan49
Kitiltott (BANned)
Ernő
Szia!
Sajnálom,hogy nem értetted amit kérdeztem,de a képet köszönöm,ilyen szőke az unokám is.
Na szóval ha az első kérdésemre nem tudtad a választ,feltennék könnyebbeket.Anyagról szól tehát érthető lesz.Erre kérdésre sem orvos,sem pap,sem magát nagytudású ezósnak valló nem tudta a választ.Mindegyik a másikhoz küldött,de választ nem kaptam.Lehet,hogy azért,mert egyszerű fizika az egész? Nos ha a fal szilárd anyag,mint én magam,hogyan tudok azon átmenni,de nem alvó,hanem éber állapotban?Ráadásul úgy,hogy más is lát és még köszön is. Aztán hogyan lehet szunyókálás közben megnézni,hogy hány óra van,de nem is kelsz fel az ágyból,csak látod magad előtt az órát?Hogyan lehet tárgyakat mozgatni(trükk egy szál se!) pusztán a gondolattal?Hogyan lehetséges az,hogy látni lehet ha valaki beteg,úgy értem a belső szerveit? Ernő! Ezek mind fizikai dolgok,mármint a fal a műanyag óra.Ezeket most nagyon komolyan kérdeztem.Aztán az is érdekelne,hogyan tud egy levegőben repülő ismeretlen "valami" egyik pillanatról a másikra,eltünni,majd megjelenni,hogyan tud olyan "mozgásokat" végrehajtani,amit egyetlen jelenleg ismert repülő ketyere nem tud. Mert szarintem ez sem valami boszorkányság,biztosan van valami fizikai magyarázata.
Szia!
Sajnálom,hogy nem értetted amit kérdeztem,de a képet köszönöm,ilyen szőke az unokám is.
Na szóval ha az első kérdésemre nem tudtad a választ,feltennék könnyebbeket.Anyagról szól tehát érthető lesz.Erre kérdésre sem orvos,sem pap,sem magát nagytudású ezósnak valló nem tudta a választ.Mindegyik a másikhoz küldött,de választ nem kaptam.Lehet,hogy azért,mert egyszerű fizika az egész? Nos ha a fal szilárd anyag,mint én magam,hogyan tudok azon átmenni,de nem alvó,hanem éber állapotban?Ráadásul úgy,hogy más is lát és még köszön is. Aztán hogyan lehet szunyókálás közben megnézni,hogy hány óra van,de nem is kelsz fel az ágyból,csak látod magad előtt az órát?Hogyan lehet tárgyakat mozgatni(trükk egy szál se!) pusztán a gondolattal?Hogyan lehetséges az,hogy látni lehet ha valaki beteg,úgy értem a belső szerveit? Ernő! Ezek mind fizikai dolgok,mármint a fal a műanyag óra.Ezeket most nagyon komolyan kérdeztem.Aztán az is érdekelne,hogyan tud egy levegőben repülő ismeretlen "valami" egyik pillanatról a másikra,eltünni,majd megjelenni,hogyan tud olyan "mozgásokat" végrehajtani,amit egyetlen jelenleg ismert repülő ketyere nem tud. Mert szarintem ez sem valami boszorkányság,biztosan van valami fizikai magyarázata.
:lol:
Kedves Ernoe!
Az, hogy a tudat nem létezik apriori szintén hit kérdése, mert erre sincs semmiféle bizonyíték. Te nem így látod? Ha ezt választom kiindulásnak, akkor materialista világnézetet vallok. Ha az a vállalható számomra, hogy apriori létezik, akkor idealista a világszemléletem. (legalábbis így tanultuk anno).
A szürkeállomány működésének pillanatnyi ismerete kb. azon a szinten tart, hogy "Ha a processzorból eltávozik a füst, akkor nem múködik tovább. Vagyis a processzor füsttel működik." Ez persze nem jelenti azt, hogy nem tudunk sokat, ahhoz pl. elegendőek az ismeretek, hogy tumort kivágjanak. A tudás, annak tárolása, alkalmazása még setét rész. És akkor olyan dolgokról, mint intuíció nem is szóltam.
Ennek a Schrödinger macskának utánanézek, mert olyan aranyosan hivatkozol rá, és nekem gőzöm nincs, mi/ki lenne. :mrgreen:
..........................
Kedves Ernoe!
Az, hogy a tudat nem létezik apriori szintén hit kérdése, mert erre sincs semmiféle bizonyíték. Te nem így látod? Ha ezt választom kiindulásnak, akkor materialista világnézetet vallok. Ha az a vállalható számomra, hogy apriori létezik, akkor idealista a világszemléletem. (legalábbis így tanultuk anno).
A szürkeállomány működésének pillanatnyi ismerete kb. azon a szinten tart, hogy "Ha a processzorból eltávozik a füst, akkor nem múködik tovább. Vagyis a processzor füsttel működik." Ez persze nem jelenti azt, hogy nem tudunk sokat, ahhoz pl. elegendőek az ismeretek, hogy tumort kivágjanak. A tudás, annak tárolása, alkalmazása még setét rész. És akkor olyan dolgokról, mint intuíció nem is szóltam.
Ennek a Schrödinger macskának utánanézek, mert olyan aranyosan hivatkozol rá, és nekem gőzöm nincs, mi/ki lenne. :mrgreen:
..........................
Azt hiszem, hogy a tudás tanulható. A tanulás képessége az, a mi jön velünk. Meg az a képesség, hogy az elsajátított tudásanyagot alkalmazni is tudjuk. Azért, ha jól belegondolok, van olyan tudás, amit hoztam magammal. Gondolok pl. a pénzhez való viszonyulásomra, ami apró gyermekkorom óta változatlan.
:lol::lol::lol:Már emlitettem egy elméleti fizika elöadáson elöjött asszociáciomat amikor a professzor egy igen bonyolult összefüggést, a tudomány "non plus ultráját" irta a táblára és az egész ugy hangzott mint a réten legelö tehén mumolása: mü, nü, pi, qu....
Az egyenletet nem volt nehéz kimondani (csak hörögni kellett) de a megértés
Utánanéztem. Bepöttyentettem gugliba:Schrödinger. Na, mi volt az első kínált cím? Nagy fizikus, atomelmélet, róla elnevezett egyenlet, meg firlefánc... Hát az első kínált cím: Schrödinger's cat volt a Wikipédiában. Jah, így múlik el a világ dicsősége! :mrgreen:
Találtam nekünk népszerű húrelmélet leírást. Bár 2003 óta történhetett egysmás...
Szuper szuperhúrok
2003. november 28., péntek, 10:27
<B>
<BEVEZETO>A 20. századi fizika két tartópillére, a kvantummechanika és az általános relativitáselmélet jelenleg összeegyeztethetetlen egymással. A relativitáselmélet nem tesz eleget az elemi részecskék világát uraló kvantumszabályoknak, míg a fekete lyukak viselkedése az egész kvantummechanikát teszi kétségessé. A közelmúltig a húrelmélet volt az a nagy ígéret, amelynek keretében egyesülhetne a gravitáció és a kvantummechanika.
</BEVEZETO>
</B>
Az alábbi összeállítás egy sorozat része, amely a Scientific American c. tudományos-ismeretterjesztő lap a fizikai tudás határaival foglalkozó különszáma alapján készült. A Michael J. Duff tollából származó cikket Jéki László fizikus "szelídítette meg" és egészítette ki Olvasóink számára.
A húrelmélet minden fizikai jelenséget húrokkal ír le. Az elemi részecskék ezeknek az egydimenziós képződményeknek különböző rezgésállapotaiként jelennek meg. 1995 óta inkább az ún. M-elmélet áll a középpontban. Az M betű több mindent jelenthet: mágia, misztérium vagy membrán. (Szerencsénkre az angol szavak magyar megfelelői is m-mel kezdődnek.)
Az M-elmélet a húrelmélethez hasonlóan a szuperszimmetria gondolatából indul ki. Minden ma ismert részecskének lenne egy szuperszimmetrikus párja, s a párok csak spinjükben különböznek egymástól. A mai egész spinű részecskéknek lenne feles spinű párja és fordítva. (A spin az elemi részecskék saját impulzusmomentuma, perdülete, fontos kvantumszám. A perdület nem jelent a köznapi értelemben vett forgást.) A feltételezett szuperpartnerek közül azonban még egyetlen egyet sem sikerült a kísérletekben észlelni. A szimmetria bizonyára sérül, ezért a feltételezett részecskék tömege nem egyezik meg ismert párjuk tömegével, hanem annál lényegesen nehezebb. Ezért nem tudjuk őket a mai részecskegyorsítókban előállítani, megfigyelni. Az elméleti fizikusok továbbra is bíznak a szuperszimmetriában, annak keretében remélik a gyenge, az elektromágneses, az erős kölcsönhatás és a gravitáció egyesítését.
Extra dimenziók
A relativitáselmélet nem szab határt a dimenziók számának, az egyenletek elvileg akárhány dimenzióra felírhatók. A szupergravitációban 11 téridő-dimenzió létezik. A dimenziók száma fokozatosan nőtt az elméletben, az 1920-as évek elején még csak 5 dimenzióval számoltak. Az extra dimenziók köralakban, önmagukban záródnak, körülöttük csak egészszámú kvantumhullámok létezhetnek, ez szabja meg a részecskék energiáját. A részecskék töltésének nagysága a kör sugarától függ. Az ismert töltésértékekből visszaszámolva az extra dimenziók sugara 10<SUP>-33</SUP> cm-nek adódik! Ez magyarázza, hogy miért nem észleljük őket. Nemcsak mi, még az atomok sem érzékelik az extra dimenziókat. Arra azonban nem sikerült magyarázatot találni, hogy a 11 dimenziót a valóban megtapasztalt 4 dimenzióra csökkentve, hogyan jelenik meg a természetben megfigyelhető bal-jobb különbség.
A szupergravitáció-elmélet helyét a 10 dimenzióval számoló szuperhúr elmélet vette át. Ennek ma öt egymással versengő változata létezik. Az egyik változatban nyitott húrok, a többiben hurokká összezáródó húrok szerepelnek. A kezdeti sikerek után ezt az elméletcsaládot is mind több kétség övezi. Az elméletből nem lehetett kísérletileg ellenőrizhető következtetéseket levonni. Miért van öt elmélet, amikor egyetlen, mindent egyesítő elméletet keresünk? Ha a szuperszimmetria 11 dimenziót enged meg, akkor a szuperhúr-elméleteknek miért elég 10 dimenzió? Miért húrnak képzeljük el a pontszerű részecskéket, miért nem membránnak, vagy sokkal általánosabban p-dimenziós tárgynak? A p dimenziós membránokat p-bránoknak (angolban p-brane) nevezték el. Egyes fizikusok így kezdtek el szuper-spagetti helyett szuper-raviolival foglalkozni.
P. A. M. Dirac 1962-ben az elektront nem pontszerűnek, hanem kis buboréknak írta le. A buborék valójában egy önmagában záródó membrán. Az általa a membránra felírt egyenletek képezik a mai M-elmélet alapját.
A szuperszimmetria szigorúan korlátozza, hogy hány dimenziós lehet egy p-brán. A 11 dimenziós téridőben lebegő membrán buborék vagy kétdimenziós lap alakot vehet fel. Kimutatták, hogy ha a 11 dimenzió között akad egyetlen köralakú, akkor az körbefogható a membrán-lappal, majd az éleket egymáshoz ragasztva egy csőhöz jutunk. Ha a sugár elegendően kicsiny, akkor a csővé összetekert membrán úgy néz ki, mint egy húr a 10 dimenziós világban, még pontosabban: olyan, mint IIA típusú szuperhúr. Ez az a pont, ahol az olvasók megértésében bízva felhagyunk az M-elmélet kidolgozásában fontos szerepet játszó M. J. Duff írásának részletes ismertetésével. Az M-elmélet fejlődésének részleteit átugorva a jelenlegi helyzet és a kilátások vázolására teszünk kísérletet.
Téridő-hengerek
Az elmélet lényeges következménye a kettősség (T-duality), amely összeköti a nagy és a kis méretek világát. Képzeljük el, hogy a téridő hengeralakúra görbült. A rátekert húrnak kétféle energiaállapota lehet. Vannak vibrációs módusok, ezek a húrban fellépő olyan hullámnak felelnek meg, amelyek ráillenek a hengerre. Ha a hengernek nagy az átmérője, akkor a vibrációknak hosszú lesz a hullámhossza és kisebb az energiája. A különböző hullámszámoknak megfelelő energiaértékek csak kismértékben különböznek egymástól. A húr azonban úgy is körbeveheti a hengert, mint egy megnyúlt gumiszalag. Ha henger átmérője nagy, akkor a húrnak jobban meg kell nyúlnia, ehhez több energia kell. Így a különböző feltekeréseknek megfelelő módusok távol esnek egymástól. Kis átmérőjű henger esetében a hullámok kicsik, az energiák nagyok, a vibrációs állapotok távol vannak egymástól. A feltekeréshez viszont ekkor kevesebb energia kell, tehát a feltekerési módusok közel esnek egymáshoz. Külső megfigyelő számára a vibrációs és a feltekerési állapotok eredete nem nyilvánvaló. A kis és a nagy átmérőjű hengerrel ugyanazokat az energiaállapotokat lehet tehát elérni, ezeket az állapotokat értelmezik részecskeként. A kis átmérőjű téridő-henger a mikrovilágnak, a nagy átmérőjű a világegyetemnek felel meg, e két, méreteiben nagyon különböző tartományban azonos a fizika.
Az M-elmélet fantasztikus világából tekintsünk át még egy lehetőséget. Ha az extra dimenziókat egy vonaldarabbá zsugorítják, akkor a vonal két végénél egy-egy 10 dimenziós univerzumot kapunk, az őket összekötő téridő pedig 11 dimenziós. Részecskék és húrok csak a párhuzamos világok széleinél létezhetnek, egymással csak a gravitáció útján vannak kapcsolatban. Lehet, hogy világegyetemünk látható anyaga az egyik falon fekszik, a hiányzó tömeg, a "sötét anyag" pedig a párhuzamos világegyetemben a másik falon? Ebben a világban a 11-ik dimenzió méretét akkorára lehet választani, hogy a négy kölcsönhatás egyetlen energiánál egyesüljön. Ez az energia jóval kisebb 10<SUP>19</SUP> gigaelektronvoltnál.
Létezhet egy olyan bránvilág, amelyben a mi világegyetemünk egy 3 dimenziós brán egy sokdimenziós univerzumban. Az erős, a gyenge és az elektromágneses kölcsönhatás a bránra korlátozódik, a gravitáció viszont a teljes teret áthatja. Az extra dimenziók akár 1 milliméteresek is lehetnek.
Az M-elmélet óceánja
Elképzelhető, hogy az M-elmélet ad majd megoldást a fekete lyukakkal kapcsolatos Hawking-paradoxonokra. (A fekete lyukakkal egymást metsző, 7 görbült dimenzióban létező fekete-bránokként számolnak.) A fekete-bránok a húrelmélet egyik legnagyobb problémájának megoldását is ígérik. A 10 dimenziót milliárdnyi különböző módon lehet 4 dimenzióssá zsugorítani. Rengeteg jóslat létezik tehát a valódi világ működésére, a rengeteg jóslat viszont azt jelenti, hogy valójában nincs jóslat.
A bránok világának szakértői egyre fantasztikusabb elképzelésekkel állnak elő. Egyetlen példa: az ősrobbanás egyszerűen két 3-brán ütközése volt. Egyelőre az M-elméletnek még csak részleteit dolgozták ki, az átfogó kép még hiányzik. A fizikusok azt gyanítják, hogy a gravitáció és a kvantumfizika egyesítése ahhoz vezet, hogy a téridő is bizonytalanná, pontatlanul meghatározottá válik, legalábbis addig, amíg egy újabb definíció nem születik.
A szerző szerint a 20. század elméleti fizikusait tengerparton játszó gyerekekhez hasonlóan elbűvölték a sima szuperhúr kavicsok, miközben az M-elmélet hatalmas óceánja ott hullámzott előttük, feltáratlanul.
Jéki László
[origo]
<SCRIPT language=JavaScript>document.write('A cikket az alábbi címen találja az [origo]-ban:
');var cikkUrl = 'http://origo.hu/'+sysuri.substr(7);document.write(''+ cikkUrl + '
');</SCRIPT>A cikket az alábbi címen találja az [origo]-ban:
http://origo.hu/tudomany/technika/20031128szuper.html
Szuper szuperhúrok
2003. november 28., péntek, 10:27
<B>
<BEVEZETO>A 20. századi fizika két tartópillére, a kvantummechanika és az általános relativitáselmélet jelenleg összeegyeztethetetlen egymással. A relativitáselmélet nem tesz eleget az elemi részecskék világát uraló kvantumszabályoknak, míg a fekete lyukak viselkedése az egész kvantummechanikát teszi kétségessé. A közelmúltig a húrelmélet volt az a nagy ígéret, amelynek keretében egyesülhetne a gravitáció és a kvantummechanika.
</BEVEZETO>
</B>
Az alábbi összeállítás egy sorozat része, amely a Scientific American c. tudományos-ismeretterjesztő lap a fizikai tudás határaival foglalkozó különszáma alapján készült. A Michael J. Duff tollából származó cikket Jéki László fizikus "szelídítette meg" és egészítette ki Olvasóink számára.
A húrelmélet minden fizikai jelenséget húrokkal ír le. Az elemi részecskék ezeknek az egydimenziós képződményeknek különböző rezgésállapotaiként jelennek meg. 1995 óta inkább az ún. M-elmélet áll a középpontban. Az M betű több mindent jelenthet: mágia, misztérium vagy membrán. (Szerencsénkre az angol szavak magyar megfelelői is m-mel kezdődnek.)
Az M-elmélet a húrelmélethez hasonlóan a szuperszimmetria gondolatából indul ki. Minden ma ismert részecskének lenne egy szuperszimmetrikus párja, s a párok csak spinjükben különböznek egymástól. A mai egész spinű részecskéknek lenne feles spinű párja és fordítva. (A spin az elemi részecskék saját impulzusmomentuma, perdülete, fontos kvantumszám. A perdület nem jelent a köznapi értelemben vett forgást.) A feltételezett szuperpartnerek közül azonban még egyetlen egyet sem sikerült a kísérletekben észlelni. A szimmetria bizonyára sérül, ezért a feltételezett részecskék tömege nem egyezik meg ismert párjuk tömegével, hanem annál lényegesen nehezebb. Ezért nem tudjuk őket a mai részecskegyorsítókban előállítani, megfigyelni. Az elméleti fizikusok továbbra is bíznak a szuperszimmetriában, annak keretében remélik a gyenge, az elektromágneses, az erős kölcsönhatás és a gravitáció egyesítését.
Extra dimenziók
A szupergravitáció-elmélet helyét a 10 dimenzióval számoló szuperhúr elmélet vette át. Ennek ma öt egymással versengő változata létezik. Az egyik változatban nyitott húrok, a többiben hurokká összezáródó húrok szerepelnek. A kezdeti sikerek után ezt az elméletcsaládot is mind több kétség övezi. Az elméletből nem lehetett kísérletileg ellenőrizhető következtetéseket levonni. Miért van öt elmélet, amikor egyetlen, mindent egyesítő elméletet keresünk? Ha a szuperszimmetria 11 dimenziót enged meg, akkor a szuperhúr-elméleteknek miért elég 10 dimenzió? Miért húrnak képzeljük el a pontszerű részecskéket, miért nem membránnak, vagy sokkal általánosabban p-dimenziós tárgynak? A p dimenziós membránokat p-bránoknak (angolban p-brane) nevezték el. Egyes fizikusok így kezdtek el szuper-spagetti helyett szuper-raviolival foglalkozni.
P. A. M. Dirac 1962-ben az elektront nem pontszerűnek, hanem kis buboréknak írta le. A buborék valójában egy önmagában záródó membrán. Az általa a membránra felírt egyenletek képezik a mai M-elmélet alapját.
A szuperszimmetria szigorúan korlátozza, hogy hány dimenziós lehet egy p-brán. A 11 dimenziós téridőben lebegő membrán buborék vagy kétdimenziós lap alakot vehet fel. Kimutatták, hogy ha a 11 dimenzió között akad egyetlen köralakú, akkor az körbefogható a membrán-lappal, majd az éleket egymáshoz ragasztva egy csőhöz jutunk. Ha a sugár elegendően kicsiny, akkor a csővé összetekert membrán úgy néz ki, mint egy húr a 10 dimenziós világban, még pontosabban: olyan, mint IIA típusú szuperhúr. Ez az a pont, ahol az olvasók megértésében bízva felhagyunk az M-elmélet kidolgozásában fontos szerepet játszó M. J. Duff írásának részletes ismertetésével. Az M-elmélet fejlődésének részleteit átugorva a jelenlegi helyzet és a kilátások vázolására teszünk kísérletet.
Téridő-hengerek
Az elmélet lényeges következménye a kettősség (T-duality), amely összeköti a nagy és a kis méretek világát. Képzeljük el, hogy a téridő hengeralakúra görbült. A rátekert húrnak kétféle energiaállapota lehet. Vannak vibrációs módusok, ezek a húrban fellépő olyan hullámnak felelnek meg, amelyek ráillenek a hengerre. Ha a hengernek nagy az átmérője, akkor a vibrációknak hosszú lesz a hullámhossza és kisebb az energiája. A különböző hullámszámoknak megfelelő energiaértékek csak kismértékben különböznek egymástól. A húr azonban úgy is körbeveheti a hengert, mint egy megnyúlt gumiszalag. Ha henger átmérője nagy, akkor a húrnak jobban meg kell nyúlnia, ehhez több energia kell. Így a különböző feltekeréseknek megfelelő módusok távol esnek egymástól. Kis átmérőjű henger esetében a hullámok kicsik, az energiák nagyok, a vibrációs állapotok távol vannak egymástól. A feltekeréshez viszont ekkor kevesebb energia kell, tehát a feltekerési módusok közel esnek egymáshoz. Külső megfigyelő számára a vibrációs és a feltekerési állapotok eredete nem nyilvánvaló. A kis és a nagy átmérőjű hengerrel ugyanazokat az energiaállapotokat lehet tehát elérni, ezeket az állapotokat értelmezik részecskeként. A kis átmérőjű téridő-henger a mikrovilágnak, a nagy átmérőjű a világegyetemnek felel meg, e két, méreteiben nagyon különböző tartományban azonos a fizika.
Az M-elmélet fantasztikus világából tekintsünk át még egy lehetőséget. Ha az extra dimenziókat egy vonaldarabbá zsugorítják, akkor a vonal két végénél egy-egy 10 dimenziós univerzumot kapunk, az őket összekötő téridő pedig 11 dimenziós. Részecskék és húrok csak a párhuzamos világok széleinél létezhetnek, egymással csak a gravitáció útján vannak kapcsolatban. Lehet, hogy világegyetemünk látható anyaga az egyik falon fekszik, a hiányzó tömeg, a "sötét anyag" pedig a párhuzamos világegyetemben a másik falon? Ebben a világban a 11-ik dimenzió méretét akkorára lehet választani, hogy a négy kölcsönhatás egyetlen energiánál egyesüljön. Ez az energia jóval kisebb 10<SUP>19</SUP> gigaelektronvoltnál.
Létezhet egy olyan bránvilág, amelyben a mi világegyetemünk egy 3 dimenziós brán egy sokdimenziós univerzumban. Az erős, a gyenge és az elektromágneses kölcsönhatás a bránra korlátozódik, a gravitáció viszont a teljes teret áthatja. Az extra dimenziók akár 1 milliméteresek is lehetnek.
Az M-elmélet óceánja
Elképzelhető, hogy az M-elmélet ad majd megoldást a fekete lyukakkal kapcsolatos Hawking-paradoxonokra. (A fekete lyukakkal egymást metsző, 7 görbült dimenzióban létező fekete-bránokként számolnak.) A fekete-bránok a húrelmélet egyik legnagyobb problémájának megoldását is ígérik. A 10 dimenziót milliárdnyi különböző módon lehet 4 dimenzióssá zsugorítani. Rengeteg jóslat létezik tehát a valódi világ működésére, a rengeteg jóslat viszont azt jelenti, hogy valójában nincs jóslat.
A szerző szerint a 20. század elméleti fizikusait tengerparton játszó gyerekekhez hasonlóan elbűvölték a sima szuperhúr kavicsok, miközben az M-elmélet hatalmas óceánja ott hullámzott előttük, feltáratlanul.
Jéki László
[origo]
<SCRIPT language=JavaScript>document.write('A cikket az alábbi címen találja az [origo]-ban:
');var cikkUrl = 'http://origo.hu/'+sysuri.substr(7);document.write(''+ cikkUrl + '
');</SCRIPT>A cikket az alábbi címen találja az [origo]-ban:
http://origo.hu/tudomany/technika/20031128szuper.html
Ernoe, nincs szuksegunk ra hidd el. En a magam reszerol ugy vagyok, hogy sokkal kenyelmesebb lenne az a tudat, hogy elmulunk es kesz. Nincs tovabb.
Nem akarok reinkarnalodni sem.
Sajnos a tudosok egy resze egy sor evidenciat talalt a reinkarnaciora vonatkozolag. Igazan nem tehetek rola.
Talan nem kellett volna utanna olvasnom es akkor most vallvetve vitatkozhatnank ezzel sok ezoterikussal.
Bocsánat, nem nekem szól, most vettem észre...
Tigriske, te átmész a falon? Meg látod az óra másik oldalát? :shock::shock::shock::shock:
Kedves Sirkan49
Minden ironia nélkül mondom, hogy ha te ezt valoban mind véghez tudod vinni akkor szabadalmaztassad, csinálj belölle pénzt annyit amenyit csak tudsz és ne gondolkozz a miérten. kiss
Attol tartok azonban, hogy ezek a képességeid nem reprodukálhatoak igy hát a feledésbe fognak merülni.
Egy természetes magyarázat lenne a dologra, amit már emlitettem, hogy az agyunk gyakran nem képes a valoság és a képzelet között különbséget tenni.
Tudom te egy másik válasznak jobban örültél volna.
Kedves Pitti
Te még mindig politikának tartod a világ müködésének magyarázatára törekvö nézetek vitáját.
Te vagy az aki nem veszed észre, hogy a megismeréselméleti, ontologiai anyagelvüségnek semmi köze az ökölogiai anyagelvüséghez, ami alatt a pici országunk sokat szenvedett.
Itt csak arrol van szo, hogy a fizika azért az elmult három évszázad legeredményesebb tudományága mert a bizonyithatoságot (verifikatio) és rationalis gondolkodást (falsifikatio) követte.
Nincs a szándékomban természettudományt népszerüsitö folyoiratokkal konkurálni, ök ehez jobban értenek.
En csak kontrázok, vagy megprobálok egy uj aspektust belevinni a társalgásba.
Mégegyszer, a kvantummechanika jelentöségéhez szeretném hozzáfüzni, hogy minden korlátoltsága ellenére ez a legeredményeesebb tudomány.
A fizikával kb. 300 éve foglalkoznak igazán az emberek.
Addig csak az istenek élete (mythologia) vagy ezek által adott kinyilatkoztatások (teremtéselméletek) voltak a tudományok tárgyai. Még a holdat is letagadták az égröl mint olyat.
A modern fizika fantasztikusan meglenditette az összes tudományágat, biologiát, kémiát, mérnöki ismereteket az orvostudományrol nem is beszélve.
Nem kell ahoz valakinek nyugdijasnak lenni, hogy emlékezzen még a mozikban elhangzott reklámokra: "Ez müanyag, aki megismeri megszereti!"
Addig ugyanis csak fa, fém, bakelit, gumi, esetleg szarufésü volt. A drotok gumiba meg "ronygyba" voltak csavarva, hogy szét ne essenek.
Az elsö auto és a holdutazás között még 100 év sem telt el.
Egy kis utánagondolással magatok is rájöttök, hogy hol mindenüt bujik meg a fizika.
A fizika célja nem a létezés megmagyarázasa.
Egy pálcikát is csak addig tud leirni amig az elnem törik (elaszticitás).
Ti megprobáltok itt kurioz kozmologiai felfedezésekkel argumentálni ugyanakkor kötitek az ebet a karohoz és szeretnétek ugy továbbélni, létezni mint most.
Mert ügy mit is értetek "az életen a halál után"?
Egy biztos, egyszer kifingunk.
„Vanitas vanitatum, et omnia vanitas"
(„A mulando mulandosága, és minden mulando".
Kedves Ernoe!
A fenti beírésból azt hallom ki, hogy a fizika (természettudományok) fejlődése az utolsó 300 évben zajlott le, töretlenül ívelt soha nem látott magasba. Rosszul emlékszem kitérőkre, tévutakra? csak a lineáris fejlődés? Te magad vonod kétségbe egy nagy fizikus egy állítását. (Wigner bevezeti a tudatot a fizikába) Szóval a fizika, a fizikusok állításai mindíg szentírás?
Kifingunk téma. Ki. Az a kedves, rokonszenves, melegszívű b.p., akit ismersz bizony kifingik. Van neki egy kvintesszenciája, a lelke, aki nem azonos b.p.-vel, csak köze van hozzá, szóval az él tovább. Én bizony el fogok múllani.
Kérlek, amit mondsz az nem egy argumentum.
Azért mer valamire nincs magyarázat még nem bátorithat fel bennünket arra, hogy az eddig érvényben levö következetességet a sarokba dobjuk.
Az evolutio (az agy fejlödése), az iskolábanjárással magunkévá tett tárgyi tudás, a kapcsolatok utján elnyert személyiség mind arra utal, hogy mindazzal még nem rendelkeztünk a bölcsöbe.
Lehet, hogy igazad van de az amit mondasz (per pillanat) nem logikus és ezért efogadhatatlan a számomra.
Kérlek, amit mondsz az nem egy argumentum.
Azért mer valamire nincs magyarázat még nem bátorithat fel bennünket arra, hogy az eddig érvényben levö következetességet a sarokba dobjuk.
Az evolutio (az agy fejlödése), az iskolábanjárással magunkévá tett tárgyi tudás, a kapcsolatok utján elnyert személyiség mind arra utal, hogy mindazzal még nem rendelkeztünk a bölcsöbe.
Lehet, hogy igazad van de az amit mondasz (per pillanat) nem logikus és ezért efogadhatatlan a számomra.
Egyre jobb képeket mellékelsz!Tudat: Ha az ember tudatára szűkítjük be a tudat fogalmát, akkor is vannak érdekes jelenségek. Pl. divatos a magzati életig visszavinni az ember emlékeit. És láss csodát, a magzati korból jönnek elő emlékek és csecsemő korban a szülők közti veszekedés mély nyomokat hagy. És ez nem ezo, ez pszichológia.
Kedves b.p.
A fizika egy tudomány ahol az emberek érvelnek, vitáznak, keresik a megoldás. Egy aproximatio.
Még néha az is elöfordul, hogy valaki egy nobeldijat kap egy felfedezésért és utána egy másikat mert bebizonyitja, hogy az elöbb tévedett.
(Ez nem volt vicc)
Muszáj néha erös kifejezést használjak mert az elmulástol valo félelem nállatok egy "phobi".
Természetesen a halállal a "földi életünk" fejezödik be és visszamarad az amit alkottunk, az amilyen nyomot hagyunk magunk után.
Ez azonban csak az utokor számára érdekes. Reszünkre ez csak egy motivácio lehet az életünk formálásánál.
"Nem, köszönjük - mi nem halunk meg!"
