És kész,
kész a kép,
fényárban úszik a szem.
Szép,
milyen szép,
pedig rég vak már, azt hiszem.
Ha lát is, csak sötétet lát,
napfényben csillogó éjszakát,
fényárban úszó sötétet lát, ha lát...
Egy hang,
Egyhangú hang,
szavakban fürdik a száj.
És még,
még elég,
hogy beszél, mert szólni muszáj...