Kedves Vándorcsillag
-
En is maradi vagyok aki fedél alatt szeret élni. Még azt sem szeretem ha a feleségem a kertben akar reggelizni a hét végén. A kávé hamar kihül, a jamot ugy kell megvédenem a darazsak támadásaitol.
-
Te megemlitetted, hogy voltak emberek akik segitség ellenére nem voltak hajlandok egy lakásba lakni. Igen vannak ilyenek de nem biztos, hogy ezek inaktivak, még az ellenkezöje is elöfordulhat. Szerintem több tunyaság kell ahoz, hogy elbotorkáljunk reggel a háloszobátol a fürdöszobáig mindha elgyalogolnánk a legközelebbi nyomokuthoz.
-
En emlékszem a 70-es évekbe seregestül probáltak kilépni fiatalok a "taposomalombol" - ahogy ök ezt nevezték - alternativ életet szerettek volna élni. Egy ismerösöm vett egy szigetett 50-ed magával valahol Görögországban mert romantikázni akart, néhány évtized mulva elszállt a romantika, ma a gyerekeik és unokáik mennek oda nyaralni, ö meg még mindig azokbol az emlékekböl él és nevet saját magán.
-
Az ember azért megy el campingezni, hegyet mászni, sivatagba vándorolni, hogy ezeket a bennünk levö vágyakat kiéljük. Mi ezt csak kiruccanásnak tekintjük, vannak akik nem.
-
Nos, a probléma az, hogy ezek számára nincs alternativa. Gondoljunk csak a cigányokra akik szabadságszeretö emberek, ezért imádjuk az operettekben öket.
-
Lehet, hogy nem értjük egymást. Vannak emberek akik gyüjtögetnek minden féle emléket és tele a ház velük. Ház nélkül ezt nem is tudnák megcsinálni.
-
Per pillanat van egy "mozgalom" - talán már irtam - vannak fiatalok akik nem akarnak többet birtokolni mind 100 tárgyat. Szo szerint, a lakásuk áttekinthetö, bármikor feltudják sorolni a háztartásukat: fogkefe, fogkrém, borotva... én hamar elérnék a 100 hoz.
-
A fiam még nem tart ott de látom mit ellenkezik ha meglátogatom a "lakoközösségbe" ahol lányokkal fiukkal együtt él és tul üresnek találom a lakást. Nem akar több széket mind ami az iroasztala mögött van mert akkor a partyra jövök "nem tudnak leüllni a földre".
-
Németországban egyébbként is sok klischee van, kertitörpe, Biedermeier sarokpadok.. alig szabadultunk meg a foteleken levö csipkéktöl, diszpárnáktol, fali szömyegektöl...
-
Az emberek különbözöek. Vannak akik vesznek egy olcso házat, kertészkednek, évente elmennek 3-4 honapra dolgozni (qualifikált emberek) és megkeresnek anyit, hogy egész évben kellemesen megélnek belölle. Ez pl. egy alternativa. Egyszer halottam a TV-ben ahol felsorolta valaki mimindent sporol meg vele.
-
Valoban az emberek a fizetésük 50-60%-át a lakásra költik, a többi 25%-ot az autora, a maradék amiböl élnek. feleségemnek mindig azt mondom csak akkor vegyen uj ruhát ha egyet eldobb. Egyszer elköltöztünk, hát anyi nöi táska került elö a számtalan szekrényböl, hogy erös a gyanum, a nök ahelyett, hogy kirámolnák a táskájukat, vesznek egy ujjat.
-
Lassan abbahagyom mert pakolok, jön az évi romantikázás, a rokonoknál fogjuk tölteni a nyarat. "Nekik van nyaralojuk", ezt mindig megkapom a feleségemtöl a fejemhezvágva.
-
Igen, csak ö elfelejti, hogy a rekamiet, amin megint aludni fogunk, már ismerem a gyerekkorom ota. A Tante és az Onkel minden évben elmeséli amikor nálluk vagyunk, hogy az elsö fizetésükböl vették. "Még megsem voltunk házasodva. Csak jegyesek voltunk". mondják évröl évre.
-
Ilyenkor nem tudok rendesen aludni. A sok atkára gondolok akik az evtizedek alatt ezt az ágyat már telekakálta. A rugok már rég meghalltak végelgyengülésben. Ilyenkor szivesebben aludnék a kerti padon, vagy a Hollywood-hintapadon a kertben.
-
En is maradi vagyok aki fedél alatt szeret élni. Még azt sem szeretem ha a feleségem a kertben akar reggelizni a hét végén. A kávé hamar kihül, a jamot ugy kell megvédenem a darazsak támadásaitol.
-
Te megemlitetted, hogy voltak emberek akik segitség ellenére nem voltak hajlandok egy lakásba lakni. Igen vannak ilyenek de nem biztos, hogy ezek inaktivak, még az ellenkezöje is elöfordulhat. Szerintem több tunyaság kell ahoz, hogy elbotorkáljunk reggel a háloszobátol a fürdöszobáig mindha elgyalogolnánk a legközelebbi nyomokuthoz.
-
En emlékszem a 70-es évekbe seregestül probáltak kilépni fiatalok a "taposomalombol" - ahogy ök ezt nevezték - alternativ életet szerettek volna élni. Egy ismerösöm vett egy szigetett 50-ed magával valahol Görögországban mert romantikázni akart, néhány évtized mulva elszállt a romantika, ma a gyerekeik és unokáik mennek oda nyaralni, ö meg még mindig azokbol az emlékekböl él és nevet saját magán.
-
Az ember azért megy el campingezni, hegyet mászni, sivatagba vándorolni, hogy ezeket a bennünk levö vágyakat kiéljük. Mi ezt csak kiruccanásnak tekintjük, vannak akik nem.
-
Nos, a probléma az, hogy ezek számára nincs alternativa. Gondoljunk csak a cigányokra akik szabadságszeretö emberek, ezért imádjuk az operettekben öket.
-
Lehet, hogy nem értjük egymást. Vannak emberek akik gyüjtögetnek minden féle emléket és tele a ház velük. Ház nélkül ezt nem is tudnák megcsinálni.
-
Per pillanat van egy "mozgalom" - talán már irtam - vannak fiatalok akik nem akarnak többet birtokolni mind 100 tárgyat. Szo szerint, a lakásuk áttekinthetö, bármikor feltudják sorolni a háztartásukat: fogkefe, fogkrém, borotva... én hamar elérnék a 100 hoz.
-
A fiam még nem tart ott de látom mit ellenkezik ha meglátogatom a "lakoközösségbe" ahol lányokkal fiukkal együtt él és tul üresnek találom a lakást. Nem akar több széket mind ami az iroasztala mögött van mert akkor a partyra jövök "nem tudnak leüllni a földre".
-
Németországban egyébbként is sok klischee van, kertitörpe, Biedermeier sarokpadok.. alig szabadultunk meg a foteleken levö csipkéktöl, diszpárnáktol, fali szömyegektöl...
-
Az emberek különbözöek. Vannak akik vesznek egy olcso házat, kertészkednek, évente elmennek 3-4 honapra dolgozni (qualifikált emberek) és megkeresnek anyit, hogy egész évben kellemesen megélnek belölle. Ez pl. egy alternativa. Egyszer halottam a TV-ben ahol felsorolta valaki mimindent sporol meg vele.
-
Valoban az emberek a fizetésük 50-60%-át a lakásra költik, a többi 25%-ot az autora, a maradék amiböl élnek. feleségemnek mindig azt mondom csak akkor vegyen uj ruhát ha egyet eldobb. Egyszer elköltöztünk, hát anyi nöi táska került elö a számtalan szekrényböl, hogy erös a gyanum, a nök ahelyett, hogy kirámolnák a táskájukat, vesznek egy ujjat.
-
Lassan abbahagyom mert pakolok, jön az évi romantikázás, a rokonoknál fogjuk tölteni a nyarat. "Nekik van nyaralojuk", ezt mindig megkapom a feleségemtöl a fejemhezvágva.
-
Igen, csak ö elfelejti, hogy a rekamiet, amin megint aludni fogunk, már ismerem a gyerekkorom ota. A Tante és az Onkel minden évben elmeséli amikor nálluk vagyunk, hogy az elsö fizetésükböl vették. "Még megsem voltunk házasodva. Csak jegyesek voltunk". mondják évröl évre.
-
Ilyenkor nem tudok rendesen aludni. A sok atkára gondolok akik az evtizedek alatt ezt az ágyat már telekakálta. A rugok már rég meghalltak végelgyengülésben. Ilyenkor szivesebben aludnék a kerti padon, vagy a Hollywood-hintapadon a kertben.
Utoljára módosítva: