írjunk verset!

A rózsa szirma vörösen lüktetett
Megérkezett a várva-várt üzenet
Sokat álltam a lépcsőházban árván
Az ablakon kinézve hóesést látván
Kerestem a tollakat a páván
De nem leltem - és álltam ott kábán

Kedves madaram, miért vagy te kopasz?
Mert a gyalogúton megtépett egy kuvasz.
Sose búsúlj, lelkem, vigasztaltam én őt
S közben a háztetőn megláttam egy vén nőt

Hát maga mit csinál, ordítottam néki
De nem válaszolt a néni
Tán süket? - gondoltam magamban
Így hozzá gyorsan én is felmásztam

Csókolom, de szép itt a kilátás!
Ha megunta, jöjjön velem, találunk valami mást.

Így hát elindultunk,csak mi ketten...
Kar-karoltve mentunk ,beszelgetve.
Elcsámcsogtunk két kiló meggyen
Javasoltam neki, még egy párat szedjen.

Alkonyodott, este lett..
a meggytől ruhám festve lett...
én kerültem sorra...
kérek mosóporra!

Nincs énnéköm pénzem-felelte, s ment tovább némán,
jól van - gondoltam - 'majd behajtom Bélán!
 
Alkonyodott, este lett..
a meggytől ruhám festve lett...
én kerültem sorra...
kérek mosóporra!

Nincs énnéköm pénzem-felelte, s ment tovább némán,
jól van - gondoltam - 'majd behajtom Bélán!
Sétálva mendegéltünk tovább, a meggy elfogyott,
és én megláttam Bélát.
Béla ide,Béla oda, adjál nekem zsetont,
kell a mosóporra!
 
Alkonyodott, este lett..
a meggytől ruhám festve lett...
én kerültem sorra...
kérek mosóporra!

Nincs énnéköm pénzem-felelte, s ment tovább némán,
jól van - gondoltam - 'majd behajtom Bélán!
Sétálva mendegéltünk tovább, a meggy elfogyott,
és én megláttam Bélát.
Béla ide,Béla oda, adjál nekem zsetont,
kell a mosóporra!
Mert az ingemet összevérezte a Józsi orra.
 
Ha nem baj kezdhetnénk egy új verset...

Emlékkupacok közt ülve a kapcsolatunkról elmélkedem,
Könnycseppek gördülnek arcomon, hisz TE voltál az ÉLETEM!
 
De Te elmentél és én maradtam szipogva
Szememet dörzsölöm fájóan pirosra.

De Te elmentél és én maradtam szipogva
Szememet dörzsölöm fájóan pirosra.

Zsebkendőm telesírtam és cserepes a szám....
Vágyom utánad mégis ,Te hűtlen kandurkám:00::00:
 
Miért tetted ezt velem? Mi az én nagy bűnöm?
Hogy esténként a lábam hideg vízben hűtöm?
 
Miért tetted ezt velem? Mi az én nagy bűnöm?
Hogy esténként a lábam hideg vízben hűtöm?

Jegelem testem,mert hevesen ver szivemkiss
Ne hagyj el kedves mert elveszitek mindent:eek:

Nélküled a lét kopár és kietlen
Szenvedek piszkosul, mint egy eb kiverten
 
Miért tetted ezt velem? Mi az én nagy bűnöm?
Hogy esténként a lábam hideg vízben hűtöm?

Jegelem testem,mert hevesen ver szivemkiss
Ne hagyj el kedves mert elveszitek mindent:eek:

Nélküled a lét kopár és kietlen
Szenvedek piszkosul, mint egy eb kiverten
Vonitok mint a kutya, annyira hiányzol....
Megkereslek te beste,mert szeretllelek..... hát ez rémes
 
Emlékkupacok közt ülve a kapcsolatunkról elmélkedem,
Könnycseppek gördülnek arcomon, hisz TE voltál az ÉLETEM!
De Te elmentél és én maradtam szipogva
Szememet dörzsölöm fájóan pirosra.

Zsebkendőm telesírtam és cserepes a szám....
Vágyom utánad mégis ,Te hűtlen kandurkám.
Miért tetted ezt velem? Mi az én nagy bűnöm?
Hogy esténként a lábam hideg vízben hűtöm?

Éjszakáim Rád gondolva, Téged várva telnek el,
A sok - sok zokogástól már az orrom se szelel...
 
Emlékkupacok közt ülve a kapcsolatunkról elmélkedem,
Könnycseppek gördülnek arcomon, hisz TE voltál az ÉLETEM!
De Te elmentél és én maradtam szipogva
Szememet dörzsölöm fájóan pirosra.

Zsebkendőm telesírtam és cserepes a szám....
Vágyom utánad mégis ,Te hűtlen kandurkám.
Miért tetted ezt velem? Mi az én nagy bűnöm?
Hogy esténként a lábam hideg vízben hűtöm?

Éjszakáim Rád gondolva, Téged várva telnek el,
A sok - sok zokogástól már az orrom se szelel...

Elégetnék mindent, mi rád emlékeztet,
Kitörölném emlékedet egy örök életre,
De kellesz nekem, drága angyalkám -
Kell, hogy a sötétben vigyázz rám!
 
Emlékkupacok közt ülve a kapcsolatunkról elmélkedem,
Könnycseppek gördülnek arcomon, hisz TE voltál az ÉLETEM!
De Te elmentél és én maradtam szipogva
Szememet dörzsölöm fájóan pirosra.

Zsebkendőm telesírtam és cserepes a szám....
Vágyom utánad mégis ,Te hűtlen kandurkám.
Miért tetted ezt velem? Mi az én nagy bűnöm?
Hogy esténként a lábam hideg vízben hűtöm?

Éjszakáim Rád gondolva, Téged várva telnek el,
A sok - sok zokogástól már az orrom se szelel...

Elégetnék mindent, mi rád emlékeztet,
Kitörölném emlékedet egy örök életre,
De kellesz nekem, drága angyalkám -
Kell, hogy a sötétben vigyázz rám!

Gyújts fényt újra szívemben!
Szárítsd fel a könnyeimet!
Nézz a szemembe és mond meg mi romlott el,
Mit vétettem, hogy már nem kellek?
 
Emlékkupacok közt ülve a kapcsolatunkról elmélkedem,
Könnycseppek gördülnek arcomon, hisz TE voltál az ÉLETEM!
De Te elmentél és én maradtam szipogva
Szememet dörzsölöm fájóan pirosra.

Zsebkendőm telesírtam és cserepes a szám....
Vágyom utánad mégis ,Te hűtlen kandurkám.
Miért tetted ezt velem? Mi az én nagy bűnöm?
Hogy esténként a lábam hideg vízben hűtöm?

Éjszakáim Rád gondolva, Téged várva telnek el,
A sok - sok zokogástól már az orrom se szelel...

Elégetnék mindent, mi rád emlékeztet,
Kitörölném emlékedet egy örök életre,
De kellesz nekem, drága angyalkám -
Kell, hogy a sötétben vigyázz rám!

Gyújts fényt újra szívemben!
Szárítsd fel a könnyeimet!
Nézz a szemembe és mond meg mi romlott el,
Mit vétettem, hogy már nem kellek?

Elmúlt néhány hét, s ím könnyem felszáradt
Nicsak, kint az utcán már mások is járnak?
Széles mosoly felett két szép szem rámderüt
Rosszkedvem hevesen jobblétre szenderült
 
de milyen igaz a mondas borura deru
a sok rossz után csak a jókedv lehet a menű.
vagy ha még az sem segít, jöhet a tetü.
 
Kisütött a napocska,
Vig madárdal zendül.
Az erdő minden lakója vidám táncra perdül.

Ropják a tavasz táncát,
Kinyiltak a virágok.
 
Kisütött a napocska,
Vig madárdal zendül.
Az erdő minden lakója vidám táncra perdül.

Ropják a tavasz táncát,
Kinyiltak a virágok.
Emlékemben, nem szégyenlem,
formás hátulsódra hágok...


 
Oldal tetejére