Mind a helyi fiatal vállalkozók, mind pedig a családi vállalkozások megtartó erőt adnak a felvidéki magyarságnak, ezért azokat a gazdaságfejlesztési program keretében támogatni kell – jelentette ki Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a felvidéki Révkomáromban kedden.
Szilágyi Péter erről a “2017 – a külhoni magyar családi vállalkozások éve” programmal kapcsolatban beszélt azon a konferencián, amely az első felvidéki megállója volt a nemzetpolitikai államtitkárság idei tematikus programját bemutató Kárpát-medencei körútnak. A helyettes államtitkár a rendezvényen tartott előadásán a nemzetpolitikai államtitkárság eddig megvalósult tematikus éveiről, azok okairól, céljairól és eredményeiről, illetve az idei program célkitűzéseiről beszélt.
Elmondta: 2010 után soha nem látott mértékű támogatási programok kezdődtek a külhoni magyarság számára a külhoni közösségek megtartásának és gyarapításának céljával. Ezeknek a programoknak a középpontjában 2014-ig az oktatásfejlesztés és a kultúra állt, majd a támogatások súlypontja a gazdaságfejlesztés irányába tolódott el, abból a megfontolásból kiindulva, hogy a külhoni magyar közösségek gazdasági megerősítése alapkő lehet ezeknek a közösségeknek a megtartásában.
“Azt gondoljuk, hogy a fiatal vállalkozók és a családi vállalkozások lehetnek azok, amelyek megtartó erőt adhatnak a felvidéki magyarságnak, mert eredményeket tudnak elérni, magyar embereket tudnak foglalkoztatni, és egészében is erősíteni tudják a magyar közösséget” – mondta Szilágyi Péter. Kifejtette: tavalyi tematikus évük, a fiatal külhoni magyar vállalkozók éve program sikeres volt, a 3 és 6 millió forint közötti célösszegű támogatásokra együttvéve közel ezer pályázat érkezett a Kárpát-medencéből, a Felvidékről pedig mintegy 160-an pályáztak, s a beérkezett pályázatoknak átlagosan 10-12 százaléka kapott támogatást. “Sok esetben csak egy-két millió forint hiányzott, hogy valaki egy gépet tudjon beszerezni induló vállalkozásához, vagy éppen egy jó ötlet kellett, amelyet a szakmai tréningeken tudtunk nyújtani” – mondta a helyettes államtitkár a pályázók által igényelt segítségek formáival összefüggésben.
Őry Péter, a Magyar Közösség Pártja (MKP) Országos Tanácsának elnöke a rendezvényen mondott beszédében hangoztatta: a magyar kormányzattól kapott támogatás nem kötelező uniós támogatási forma, hanem a külhoni magyar közösségeknek juttatott olyan segítség, amely elengedhetetlen ezeknek a közösségeknek a fejlesztéséhez. “A családi vállalkozások jövőképet jelenthetnek a felvidéki magyarság számára, mivel segítségükkel a szülőföldjükön maradhatnak és így élhetnek meg a családok, amelyek gyermekeket vállalhatnak, és ezzel fenntartják a közösséget” – hangsúlyozta Őry Péter.
A Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága a külhoni magyarság szülőföldön való érvényesülésének és megmaradásának segítése céljával 2012-ben az óvodások évével indította el tematikus éveinek sorozatát. Ezt később a kisiskolások majd a felsősök, illetve a szakképzés éve követte, tavaly a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve program valósult meg, a 2017-es évben pedig a támogatási program a külhoni magyar családi vállalkozásokra összpontosít. A tematikus program központi célkitűzése a magyar tulajdonú, illetve magyar munkavállalókat alkalmazó vállalatok számának gyarapítása, hogy ennek segítségével nőjön a külhoni magyarság kezében összpontosuló vagyon is. A külhoni magyar családi vállalkozások programra az idén 1 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre.
Szilágyi Péter erről a “2017 – a külhoni magyar családi vállalkozások éve” programmal kapcsolatban beszélt azon a konferencián, amely az első felvidéki megállója volt a nemzetpolitikai államtitkárság idei tematikus programját bemutató Kárpát-medencei körútnak. A helyettes államtitkár a rendezvényen tartott előadásán a nemzetpolitikai államtitkárság eddig megvalósult tematikus éveiről, azok okairól, céljairól és eredményeiről, illetve az idei program célkitűzéseiről beszélt.
Elmondta: 2010 után soha nem látott mértékű támogatási programok kezdődtek a külhoni magyarság számára a külhoni közösségek megtartásának és gyarapításának céljával. Ezeknek a programoknak a középpontjában 2014-ig az oktatásfejlesztés és a kultúra állt, majd a támogatások súlypontja a gazdaságfejlesztés irányába tolódott el, abból a megfontolásból kiindulva, hogy a külhoni magyar közösségek gazdasági megerősítése alapkő lehet ezeknek a közösségeknek a megtartásában.
“Azt gondoljuk, hogy a fiatal vállalkozók és a családi vállalkozások lehetnek azok, amelyek megtartó erőt adhatnak a felvidéki magyarságnak, mert eredményeket tudnak elérni, magyar embereket tudnak foglalkoztatni, és egészében is erősíteni tudják a magyar közösséget” – mondta Szilágyi Péter. Kifejtette: tavalyi tematikus évük, a fiatal külhoni magyar vállalkozók éve program sikeres volt, a 3 és 6 millió forint közötti célösszegű támogatásokra együttvéve közel ezer pályázat érkezett a Kárpát-medencéből, a Felvidékről pedig mintegy 160-an pályáztak, s a beérkezett pályázatoknak átlagosan 10-12 százaléka kapott támogatást. “Sok esetben csak egy-két millió forint hiányzott, hogy valaki egy gépet tudjon beszerezni induló vállalkozásához, vagy éppen egy jó ötlet kellett, amelyet a szakmai tréningeken tudtunk nyújtani” – mondta a helyettes államtitkár a pályázók által igényelt segítségek formáival összefüggésben.
Őry Péter, a Magyar Közösség Pártja (MKP) Országos Tanácsának elnöke a rendezvényen mondott beszédében hangoztatta: a magyar kormányzattól kapott támogatás nem kötelező uniós támogatási forma, hanem a külhoni magyar közösségeknek juttatott olyan segítség, amely elengedhetetlen ezeknek a közösségeknek a fejlesztéséhez. “A családi vállalkozások jövőképet jelenthetnek a felvidéki magyarság számára, mivel segítségükkel a szülőföldjükön maradhatnak és így élhetnek meg a családok, amelyek gyermekeket vállalhatnak, és ezzel fenntartják a közösséget” – hangsúlyozta Őry Péter.
A Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága a külhoni magyarság szülőföldön való érvényesülésének és megmaradásának segítése céljával 2012-ben az óvodások évével indította el tematikus éveinek sorozatát. Ezt később a kisiskolások majd a felsősök, illetve a szakképzés éve követte, tavaly a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve program valósult meg, a 2017-es évben pedig a támogatási program a külhoni magyar családi vállalkozásokra összpontosít. A tematikus program központi célkitűzése a magyar tulajdonú, illetve magyar munkavállalókat alkalmazó vállalatok számának gyarapítása, hogy ennek segítségével nőjön a külhoni magyarság kezében összpontosuló vagyon is. A külhoni magyar családi vállalkozások programra az idén 1 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre.
