Bizony így van.
Ha csak egy kiskert ökoszisztémájában gondolkodunk, már dől a fenntarthatóság, hiszen manapság a fű,fű,fű (amit ráadásul sok-sok vízzel lehet csak életben tartani) a menő.
Esetleg kő, kő, kő.
Minden kertvárosra adott mennyiségű lombfelületet kellene előírni, tehát nem zöldfelületet, lombfelületet.
A lombos növények nélkül nincsen madárpopuláció a környezetben, hiszen nincs költőhelyük, illetve a ragadozók elől búvóhely. A fák, bokrok és aljnövényzetük (korhadékok, ebbe beleértve az avart is, a talajt is) nélkül nincsenek rovarok, puhatestűek, férgek olyan számban, ami táplálná a talajt és a madarakat, és amelyek poroznák a növényzetet, beleértve az általunk fogyasztottakat is.
A gyümölcsfák sem egyformák, még az sem biztos, ha van elég beporzó, akkor terem, hiszen vannak köztük önmeddők is, tehát kell egy másik is a környékre.
A növényzet védi a talajt is - hiszen ki ne keresett volna menedéket a tűző nap elől (bárhol a világon) az árnyékban. A fák, bokrok árnyékában nemcsak a nap nem érvényesül úgy, a talaj sem melegszik annyira, ami aztán visszahűti a levegőt. Önmagában a lombkorona mozgása is hűt.
Nyilván a Föld klímája valamennyire az emberi tevékenység nélkül is változna, de nem ennyire és biztos vagyok benne, hogy egyéb intézkedések mellett, több fával lehetne lassítani a felmelegedést. Sajnos jelenleg a fa még mindig nem érték.
A bokrok és fák levegőt szűrő hatásáról már nem is beszélve.
Persze aki piacon lát csak gyümölcsöt, esetleg csak a boltban, mindezt nem feltétlenül gondolja mindezt végig, holott "az öregek", az elődeink is már pontosan látták ezt.
