Szia. Van gyermeked?
Én igyekeztem minimálra fogni, nem olyan mértékben mint te, de pl. kezdésnek 1izenéve megszabadultam a tv-től, aztán a mikrótól... deee van egy kiskamasz lányom, akihez néha jönnek osztálytársak. "Nektek niiincs eeeeez? .... niiiincs aaaz?"
Nincs, és nem fogom el kezdeni magyarázni, hogy nem azért nincs, mert nem tehetem meg, hogy legyen, hanem azért, mert így döntöttem, khm. döntöttünk.
Tehát van-e egyéb családtagod, és ők hogyan élik meg a minimalista életvitelt?
Köszönöm. <3
Nem, nincs családom, egyedül élek. Pontosabban, elvileg nős vagyok, de mondható hogy „külön élek”, amennyiben a nejem nem volt hajlandó kijönni utánam az USA-ba, és így már bő hat éve nincs köztünk semmi kapcsolat, nemhogy fizikai, de még csak egy emailt se váltottunk.
Nem valószínű amúgy, hogy ha mégis összejönnénk megint (amire az esély amúgy a nullánál valamivel kevesebb...) akkor ő támogatná ezt az életmódot. Mindigis nagyravágyó volt, NAGY ház kellett neki, gyakorlatilag emeletes ház, amit meg is szereztünk még Magyarországon amikor ott éltem. Sőt még volt mellé két másik, egyszerűbb ház is. És azt is elpüntyögte nekem a lelkem hogy neki régi vágya hogy saját lovardája legyen... na képzeld el, lovarda, amikor egyetlen versenyló is nagyon sok millióba kerül, akár dollárban is!
Hát én igyekeztem, de egy lovardának a közelébe se kerültem, az igaz...
Aztán amikor nem volt hajlandó követni engem az USA-ba, csak azt várta el hogy a pénzt küldjem neki szorgalmasan, akkor azért úgy elgondolkodtam ám azon, mekkora ostoba balek voltam egész életemben. Egy pénzkereső gép. Ami még hagyján is lenne, de hát annyit se érdemlek meg hogy Őnagysága velem éljen?! Hogy néha megölelhessem?! Na NEEE! Minek nekem egy olyan feleség akit még csak nem is láthatok?!
Besokalltam, na, s úgy döntöttem, nekem ebből elegem van!
Gyakorlatilag újra kellett kezdenem az életemet, nulláról, mert addig minden pénzemet elküldtem neki. Hülye voltam, na, elismerem!
Mindenesetre azóta se pénz (neki), se kapcsolat vele.
És elkezdtem gondolkodni, mi a frászért hajtok én ennyire! Mi az ami tényleg NEKEM kell, amire én magam vágyom, és nem csak úgy bebeszélték nekem (akár a nejem, akár a reklámok, a társadalom, akármi) hogy nekem az muszáj hogy legyen, mert az úgy „illik”, stb...
És rájöttem, milyen végtelenül kevés az, amit tényleg igazán ÉN akarok!
Tévém nekem sincs, sőt az már a minimalistává válásom előtt se volt, mert mindenre inkább a számítógépemet használtam. Pontosabban, volt tévénk, de száműztem a konyhába, asszonypajtás nézegette ott főzicskélés közben, én nem akartam a szobámba tévét, idegesített csak. Itt az USA-ban meg eleve nem is vettem magamnak, mert mi a rákért... Semmi értelme! Ha meg akarok nézni valami filmet nagy ritkán, letöltöm valami fájlcserélő hálózatról, akkor legalább nem lesz benne reklám. S akkor épp azt nézem amit akarok, s akkor amikor akarom!
De nagyon ritkán nézek filmeket még így is. Ha nézek valamit, az inkább csak a Youtube, de ott se filmeket, hanem inkább DIY előadásokat, azaz miként készíthetek én magam ezt meg azt, vagy tudományos előadásokat amikből tanulhatok is valamit, stb.
Amikor kiderült, a családi életemnek vége, úgy megdühödtem az egész világra is, hogy elhatároztam, szórakozni fogok. S letöltöttem több ezer filmet, sci-fit meg kalandfilmeket, hogy majd ezeket mind megnézem, én mától csak élvezni fogom az életet... Nos a filmek azóta csak úgy vannak egy külső merevlemezen, de talán ha fél tucatot megnéztem belőlük, nem többet. Kiderült, én tanulni, művelődni szeretek, nem „fogyasztani”...
Mikrosütőm van ugyan, azt még nem dobtam ki, de legalább két éve nem kapcsoltam be. Mint egy másik topikban amit szintén én nyitottam itt, kifejtettem, egy ideje a nyers carnivore diétát követem, azaz az esetek 99 százalékában nyersen eszem a húst és a belsőségeket. Nagyon jót tett egészségügyileg, de ha e téma komolyabban érdekel téged, ott beszélgessünk erről, ne itt offoljuk szét e topikot! Itt a link arra a topikra:
Sziasztok, a topikcímben benne a lényeg, azaz nagyon kérek mindenkit, ne jöjjön azzal hogy „pfuj”, meg hogy undorító, meg hogy ilyen téma miatt ki kéne tiltani engem meg hasonlók, mert a szituáció egyszerű: AKIT EZ SÉRT, AKIT EZ BOSSZANT, az ne látogassa e topikot és ne is olvassa tovább, és...
canadahun.com
Viszont nincs ágyam. Kemény felületen alszom, deszkán, mondhatni a padlón, és már kb huszonvalahány éve, azaz ezt is már a hivatalosan minimalistává válásom előtt elkezdtem. Lehet hogy ösztönösen vonzódtam mindigis a minimalizmushoz... Nos igen, ahogy a dalban van, „mások vittek rossz utakra engem”, pénzhajhászásba, stresszelni önmagamat, gürizni, lótni-futni, stb...
Hogy én mennyi pénzt adtam a nejemnek, komolyan, jobban jártam volna ha inkább megfizetek alkalmanként egy luxuskurvát...
Na mindegy, ez a múlt, kár keseregni rajta, pláne nekem, úgy értem nekem nem is szabad keseregni, mert nemcsak minimalista vagyok, de a sztoikus filozófiát is követem egy ideje, amúgy arról is nyitottam topikot itt a CH-n, keress rá, ha érdekel... szóval ez van, na, a lényeg hogy tanultam az esetből. Azóta sokkal boldogabb vagyok. Rájöttem, milyen végelenül KEVÉS dolog kell az élethez...
Most a tervem az, hogy készíttetek a saját terveim alapján egy minimalista „mozgó otthont” a magam számára, egy olyan kerekeken guruló bodegát, amit egyaránt lehet hajtani lábbal (ha nehezen is) és elektromos motorral is, és be lesz borítva napelemekkel. S ebben fogok lakni öreg napjaimban, akkor szabad leszek, oda mehetek ahová akarok... A pénzem megvan rá, csak még nem találtam megfelelő mestert aki megcsinálja.
Nem akarok lakókocsit, arra mindenféle szabályok vonatkoznak hogy adók, biztosítás, műszaki vizsga, stb. Olyat akarok ami enyhébb szabályozás alá esik, még ha lassabb is. A lassúság nem baj, minek sietni?!
Gyermekem van is meg nincs is. Van, de a nejem előző házasságából származik, és már bőven felnőtt, 1989-ben született. Egy lányról van szó. De nem tartjuk a kapcsolatot, megorrolt rám amiért nem küldök több pénzt nekik.
De amúgy nem is bánom már. Lehet hogy eleve hiba volt megnősülnöm, aki ilyen remetehajlamú mint én, annak nem való a család és a családi élet.