Advent és Karácsony

Sziasztok!

Keresem Ady Endre: Harang csendül , ének zendül című versét Szabó Gyula előadásában. Ha valakinek meg van legyen szíves tegye fel. Köszönöm szépem előre is!!

Orsi0914 írta:

Sziasztok!
Még új vagyok a fórumozásban, de ez a fórum nagyon megtetszett.
Nagyon szeretem a telet és a karácsonyt. Az ünnepet megelőző készülődés és az ünnep az egész évben a legjobb számomra.
Nagyon szeretek sütni az ünnepre. Nektek van valami jó receptetek?
Előre is köszönöm!
(Remélem nem írtam hülyeségeket, ha mégis akkor bocsi!)

Kattints a kibontásához...

szia!
nem néztem még utána én sem pontosan - egy receptes topicról tudok itt is, de talán van más karácsonyi dolgokkal foglalkozó is - ott már jártam, de rengeteg ilyen oldalt találsz a neten

ezt a helyet meg kimondottan szívesen nézegetem én is, rengeteg ötletet gyűjthetünk:
http://www.nlcafe.hu/forum/?fid=441&topicid=242896

Ady

Adél71 írta:

Sziasztok!

Keresem Ady Endre: Harang csendül , ének zendül című versét Szabó Gyula előadásában. Ha valakinek meg van legyen szíves tegye fel. Köszönöm szépem előre is!!

Kattints a kibontásához...

Ha nem bénázom el talán sikerül

Nem sikerült. A pps érvénytelen file.

Pps feltöltése

violavirag írta:

Nem sikerült. A pps érvénytelen file.

Kattints a kibontásához...

Szia, violavirág!
A pps-t úgy tudod feltölteni, ha előtte betömöríted, zip formátumba, majd azután feltöltöd ide.
Üdv: ÖregSam.

Adél71 írta:

Sziasztok!

Keresem Ady Endre: Harang csendül , ének zendül című versét Szabó Gyula előadásában. Ha valakinek meg van legyen szíves tegye fel. Köszönöm szépem előre is!!

Kattints a kibontásához...

Csatolás megtekintése 359790
A vers alján ott van az mp3
http://canadahun.com/forum/showpost.php?p=1146667&postcount=262

Ezt nagyon szépnek találom:

http://www.youtube.com/watch?v=qlpQ_ms0IDc

<EMBED src=http://www.youtube.com/v/BARekCxZBII&hl=en_US&fs=1&color1=0xe1600f&color2=0xfebd01&border=1 width=340 height=285 type=application/x-shockwave-flash allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true"></EMBED>

<EMBED src=http://www.youtube.com/v/5PkUWkxGWj0&hl=en_US&fs=1&color1=0xe1600f&color2=0xfebd01&border=1 width=340 height=285 type=application/x-shockwave-flash allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true"></EMBED>

<EMBED src=http://www.youtube.com/v/qK1odqo_Dws&hl=en_US&fs=1&color1=0xe1600f&color2=0xfebd01&border=1 width=340 height=285 type=application/x-shockwave-flash allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true"></EMBED>

<EMBED src=http://www.youtube.com/v/WaQ0JHq5s7A&hl=en_US&fs=1&color1=0xe1600f&color2=0xfebd01&border=1 width=340 height=285 type=application/x-shockwave-flash allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true"></EMBED>


Az én privát karácsonyi szokásom, hogy ajándékba adok egy gyertyát és este 8-kor kérem a meggyújtását a barátaimtól, szeretteimtől mivel sokáig nem ünnepeltem otthon a karácsonyt és így este tudunk egymásra gondolni "közös égésben egyé kapcsolódni"ez a szokás olyanná nőtte ki magát, hogy azok akikkel messze elszakadtunk egymástól azok minden évben meggyújtják a saját gyertyájukat szenteste 8-kor előtte, utánna jönnek a mailok, telefonok meggyújtottam ám azt a gyertyát

Baja Mihály: Betlehemi éjjel<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-comfficeffice" /><o></o>

Betlehemi fényes csillag
Le ne tűnj az égről:
Ragyogj a világra,
Küldd mennyei fényed
Az Isten Fiának
Békés jászolára. Jer, mutasd az utat
Bölcsnek és királynak,
Hogy odataláljon…
És tanítsd meg újra,
Hogy a szeretetnél
Nincs szebb a világon!<o></o>

Reviczky Gyula: Karácsony<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-comfficeffice" /><o></o>

Szeretni nem bűn e hideg,
Ez érdekhajszoló világba',
Mert szeretett s nagy volt szive,
Magdolnának meg lőn bocsátva.<o></o>
Ő mondta ezt, az emberek
Nagy vértanúja, messiása,
Nem bűnös az, ki itt szeret,
Szeretni nem bűn e világba'.<o></o>
Mit is tegyen, mit is tehet
Az ember itt gömbjén a bűnnek?...
Óh, boldog, a ki csak szeret,
Mig egy csöpp vér erébe' lüktet.<o></o>
Óh, Betlehem szelid fia,
Szived is megdobbant szeretve!
S Magdolna benned annyira,
E dobbanó szivet szerette.<o></o>

<?xml:namespace prefix = v ns = "urn:schemas-microsoft-com:vml" /><v:shapetype id=_x0000_t75 stroked="f" filled="f" path="m@4@5l@4@11@9@11@9@5xe" oreferrelative="t" o:spt="75" coordsize="21600,21600"><v:stroke joinstyle="miter"></v:stroke><v:formulas><v:f eqn="if lineDrawn pixelLineWidth 0"></v:f><v:f eqn="sum @0 1 0"></v:f><v:f eqn="sum 0 0 @1"></v:f><v:f eqn="prod @2 1 2"></v:f><v:f eqn="prod @3 21600 pixelWidth"></v:f><v:f eqn="prod @3 21600 pixelHeight"></v:f><v:f eqn="sum @0 0 1"></v:f><v:f eqn="prod @6 1 2"></v:f><v:f eqn="prod @7 21600 pixelWidth"></v:f><v:f eqn="sum @8 21600 0"></v:f><v:f eqn="prod @7 21600 pixelHeight"></v:f><v:f eqn="sum @10 21600 0"></v:f></v:formulas><vath o:connecttype="rect" gradientshapeok="t" o:extrusionok="f"></vath><o:lock aspectratio="t" v:ext="edit"></o:lock></v:shapetype><v:shape style="Z-INDEX: 1; POSITION: absolute; MARGIN-TOP: 18.35pt; WIDTH: 189.55pt; HEIGHT: 250.75pt; MARGIN-LEFT: -0.3pt" id=_x0000_s1026 type="#_x0000_t75"><v:imagedata src="file:///C:\DOCUME~1\BARTI~1\LOCALS~1\Temp\msohtml1\01\clip_image001.png" o:title="christbaum"></v:imagedata><?xml:namespace prefix = w ns = "urn:schemas-microsoft-comffice:word" /><w:wrap type="square"></w:wrap></v:shape><o></o>
A harmincéves háborúban Wallensteinnel folytatott csatái közben Gusztáv Adolfsvéd király (1611 – 32) egy katonatisztje súlyos sebet kapott. Egy észak-német család fogadta be. Életre ápolták a csatából lemaradt svéd tisztet. Amikor a sebeiből úgy-ahogy felgyógyult, ősz táján kiült a kertbe, és fadarabkákból késével kis állatokat és játékokat farigcsált. Majd faggyút szerzett, s abból a pajtában gyertyákat öntött. <o></o>
Amikor elérkezett december 24-ike, a közeli erdőből zsenge fenyőfácskával tért vissza. Estefelé odalépett a házigazdához és azt mondta neki: Hónapok óta ápoltatok, etettetek, itattatok, emberségesen bántatok velem. Ma én viszonzom ezt svéd szokással. Hadd mutassam meg, hogyan ünnepeljük mi karácsony szentestéjét, Jézus születésének ünnepét! Összehívta az egész családot és bevezette őket az előzőleg elkért belső szobába, amelynek a közepén már ott állt a fenyőfa, rajta az aprócska gyertyákkal. A fa alatt voltak a saját maga faragta játékok. Meggyújtotta a gyertyákat s a körbe letelepedő család felé fordulva így szólt: <o></o>
- Ez a fiatal fenyő ezentúl emlékeztessen benneteket is a fiatalon „kivágott”, megölt Jézus Krisztusra, aki értünk született meg ezen az éjszakán és értünk halt meg egy másféle fából ácsolt kereszten. Ezek a kis lobogó lángok, gyertyák jelképezzék számotokra is azt a világosságot, amit Ő hozott erre a földre. – Aztán egyenként szétosztotta az ámuldozó családnak a maga faragta ajándékait. Amikor mindenki kezében szorongatta az egyszerű faragványokat, így folytatta: <o></o>
- Ezek a magam faragta egyszerű ajándékok nem csak hálám jelei. Ha elmegyek, és talán kezetekbe veszitek ezeket, arra emlékezzetek, hogy a legnagyobb ajándék jelképei is, mert egyszer egy ilyen éjszakán ajándékozta Isten a világnak a legnagyobb ajándékot: Jézus Krisztust. <o></o>
Így kezdődött el Európa északi részében először a szenteste ünneplése fenyőfával, gyertyákkal, ajándékokkal. Mire hozzánk ért, a fenyőből már „karácsonyfa” lett, a gyertyákon kívül angyalhaj, csillagszóró, szaloncukor, üvegdísz és sok egyéb került mellé. Túl sok „egyéb”. <o></o>
A parányi fenyő óriási, „plafonig érő” ezüstfenyővé változott, s a szívvel, szeretettel magunk készítette ajándékocskákból ajándékverseny lett. <o></o>
A férj és a feleség így versenyeznek: - Még ha egy hónapig paprikáskrumplin élek is, akkor is megveszem Böbének azt a nyakláncot, amiért fél évig nyafogott. Böbe pedig: - Tudom, mit akar nekem venni, de nem hagyom magam letromfolni! Egy ezressel drágább lesz az, amit tőlem kap. <o></o>
Valóban mindkettő „megkapta a magáét”. Ezután teleették és itták magukat vendégeikkel együtt. Igaz, a mama sírva rohant el vacsora után, mert a veje túl foghagymásnak találta a kocsonyáját, Pisti két pofont kapott, mert levert egy karácsonyi díszt, és amikor rájuk csapta a konyhaajtót, annak kitört az egyik üvegtáblája. Az ajtóból még rájuk lövöldözött ajándék játékpisztolyából. <o></o>
Másnap macskajajjal ébredtek és Böbe első szava ez volt: De legalább túl vagyunk a karácsonyi cécón. <o></o>
<o> </o>
Mi lett belőled, szép karácsony? <o></o>
Egyre gyakrabban hallani már jóval karácsony előtt vagy a vásárlási láz és áruházi tolongás közepette valakitől: - Sietnünk kell, mert „nyakunkon a karácsony”, csak baj nélkül essünk túl rajta. <o></o>
Ennek a feszült lelkiállapotnak már neve is van: karácsonyi pszichózis. <o></o>
<o> </o>
… A svéd katona által hálából rendezett karácsonyi ünnep óta nem jártunk-e úgy a karácsonnyal, mint az a szudáni törzs, amelyet egyiptológusok és nyelvészek kerestek fel és részt vettek a törzs egy évben egyszer megismétlődő legfőbb ünnepén. Megdöbbenve észlelték, hogy ezek a szudániak rendkívül régi, óegyiptomi nyelven mondott Izisz-Ozirisz liturgiát ismételgetnek, s fogalmuk sincs, mit mondanak és mit tesznek. Ám teszik, mert őseiktől és azok őseitől és még azokétól ez maradt rájuk. A szertartás után következett a hajnalig tartó dínomdánom, a hasfájdító lakoma, dobolás, mulatság, amit már mindenki értett és élvezett. <o></o>
Itt-ott még hallani: a szeretet ünnepe. Ám legyen is az! De jó volna közben arra gondolni, hogy első sorban A SZERETET ünnepe, Aki azon a napon öltött testet és született meg egy betlehemi istállóban. <o></o>
Még azt is mondogatjuk: a család ünnepe. Legyen az! De arra már nem gondolunk, hogy a legelső a szent családé volt, Máriáé, Józsefé és az egynapos Jézusé, akik körül – hála Istennek – barmok eszegettek. <o></o>
Ha újra megtaláljuk karácsony gyökerét, szebbek lesznek az ágai és ágán a gyümölcsei: a család ünnepe lesz meg a szereteté, amely nem egy napra korlátozódik, hanem átlengi majd a feketebetűs hétköznapok dolgos óráit is. <o></o>
Fedezzük fel újra a karácsonyt! Az igazit, hogy szebb legyen az ünnepünk, ünneplésünk és körülöttünk emberibb az élet!<o></o>

<o> </o>
Mire is várakozunk ádvent idején? Jézus születésére, arra, hogy a teremtett világban maga a teremtő Isten is testet öltsön. Arra várakozunk, ami már réges-rég megtörtént.<o></o>
Ez a magatartás, ez a várakozás nem új. A felületen az ember köznapi életét mindenkor könyörtelenül meghatározza az idő három – múlt, jelen és jövő –, látszatra összebékíthetetlen fázisa. A felületen igen. De nem a mélyben. Ott, a mélyben mindig is tudta az emberiség, hogy tér és idő mechanikus határait képes elmosni a minőség, a jóság, a szépség és az igazság ereje. Elég, ha a nagy drámákra vagy a nagy zeneművekre gondolunk, melyek titokzatos módon attól nagyok, hogy többek közt alkalmat adnak arra is, hogy a jövőre emlékezzünk és a múltra várakozzunk.<o></o>
A minőség ideje időtlen. Mikor Bach passióját hallgatjuk: honnét szól ez a zene? A múltból? A jelenből? A jövőből? Egy bizonyos: mérhetetlenül több, mint kegyeletes megemlékezés, és sokkalta több, mint reménykedő utópia. Egyszerre szól mindenfelől.<o></o>
Az ádventi várakozás lényege szerint: várakozás arra, Aki van; ahogy a szeretet misztériuma sem egyéb, mint vágyakozás az után, aki van, aki a miénk. Persze, erről a várakozásról és erről a vágyódásról csak dadogva tudunk beszélni. Annál is inkább, mivel Isten valóban megtestesült közöttünk, vállalva a lét minden egyéb súlyát és megosztottságát. És mégis, túl idő és tér vastörvényén, melynek – megszületvén Betlehemben – maga a teremtő Isten is készséggel és véghetetlen önátadással vetette alá magát. Ádvent idején mi arra várakozunk és az után vágyhatunk: ami megtörtént, és akit kétezer esztendeje jól-rosszul a kezünk között tartunk. Vágyódunk utána és várakozunk rá, azzal, hogy Isten beleszületett az időbe, módunkban áll kiemelkedni az időből.<o></o>
Az ádventi várakozás hasonlít a megemlékezéshez, de valójában mindennél távolabb áll tőle. Valódi várakozás. Pontosabban úgy, ahogy a szeretet mindennél valóságosabban vágyakozik az után, akit magához ölel és örök újszülöttként a karjai között tart.<o></o>
<o></o>

Bódás János: Ádvent

Te szörnyû, vajúdó idõ,
ne szülj, ne szülj több rémet,
most már örömmel, békességgel
legyen megáldva méhed.<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-comfficeffice" /><o></o>
<o> </o>
Szülj halva minden szenvedélyt,
vad átkot, véres harcot,
fojtsd meg a bûnt, mi valaha
öledben megfogamzott.<o></o>
<o> </o>
Elég volt már a gyötrelem,
elég volt már a vérbõl,
napfényre vágyunk a szorongás
fekete erdejébõl.<o></o>
<o> </o>
Szüless meg bennünk, tisztaság,
szüless meg bennünk, béke,
s tedd kezedet a vad világ
lázas ütõerére.<o></o>
<o> </o>
Szüless meg bennünk szeretet
te legszebb lelki virtus,
teremts bennünk új életet,
szüless meg bennünk, Krisztus! <o></o>

<o> </o>
<o> </o>
Életünk hulló karácsonyfáján
halkan repesnek a lángok.
Fölöttünk és bennünk hömpölyög
a hidegáramú csönd. <o></o>
<o> </o>
Mosson ki, vigyen magával
fodros hátán mindent, ami volt:
esdő várakozások meddőségét,
kulcsoltkezű, hasztalan imákat. <o></o>
<o> </o>
Hópárnás nagy fenyők alatt
üljünk le a törpék közé,
burkolózzunk a hallgatásba
s húnyjuk le félig a szemünket. <o></o>
<o> </o>
S míg csillagok kezdenek pislákolni,
töprengjünk az eljövő felől:
hogyan kellene megszólalni?
S mindent elülről kezdeni?<o></o>

Köszönöm a koszorút.:..:

Nekem a Hordozd a gyertyát c. dal kottájára lenne szükségem, ha valaki tudna segíteni!

Karácsonyi filmeket keresek, melyek a legszebbek?

LÉGY KÉSZ

Légy kész meghallani az Úr hangját,
Ha szólít csendes éjszakán!
És mondd, mint mondta egykor Sámuel,
Csak szólj, figyelek, Atyám!

Légy kész meghallani az ÚR hangját,
Ha lázas munkában talál.
És kér idődből csak egy fél órát,
Légy kész mondani: Itt vagyok, Atyám!

És légy csendesen, míg beszél!
Légy kész megtenni, amit kér!
Mert nemsokára jő a vég,
S nem lesz rá időd elég.
Almási Mihályné