Szia!
A segítség megköszönése számomra természetes. Elég szomorú, ha valakinek ez nem az...
Amit most írtál, az azonban nagyon furcsa nekem. Angyalok lázadása? Írnál erről pár sort hogy mit olvastál?
Ez számomra azért paradox így első hallásra, mert az adás és segítés önmagában is örömet okoz, anélkül hogy köszönetet kapnánk érte, és ahol eddig olvastam, így vélekednek az angyalok is. Vagy mégse???
Szia!
Lulu
Ahogy írod, nekünk embereknek, tényleg alapvető minden megköszönése. Így én is a magyar szokás szerint háromszor is szoktam köszönetet mondani.
Angyalok történetéről pár sort nem tudok írni, mert halvány árnya lenne a történésnek, csak annyit, a Bibliában is benne van a sötét árnyerő lázadása. Ott is Mihály Arkan
gyal aki mindvégig Isten szolgálatában győz is felettük.
Ezt a történetet szépen olvashatjuk:
Migene Gonzales - Wippler: Angyali energiák Édesvíz Kiadó 2005. könyvében.
Kékkel írtam, mert nem olvastam, csak részleteket és meg sem találtam letöltésre, hátha valakinek megvan és felteszi, bár itt írtam és nem a helyén, de ott is kérni fogom.
Az említett könyvben "Megadriel Könyve: Az Angyalok" fejezetben hosszan olvasható Bekva (lázadó vezér) és Mihály harca.
Az utolsó bekezdésedre most nem térek ki, mert pontosan akarom érthetően megfogalmazni.
Ennek a résznek az olvasását nagyon megszenvedtem és döbbenet fogott el, ha most a múltkor említett könyvek több mint ezer oldalából egy mondatnyit én megfogalmaznék, semmi értelme nem lenne.
Most annyit, nekünk is úgy kellene alkalmanként segíteni egymásnak, hogy - még köszönetet sem várnánk el - , ennek ellenére a közmondásunk is, "még meg sem köszönte", de mi ugye csak emberek vagyunk?.
Szeretettel
Irisz