Balaton mindenes

Egry József: Halászcsónak, Nyár

Egry sajátos módszert, az olajfesték és a pasztellkréta keverését, együtthatását használta képein. Az „együtt” szó nyomában haladva könnyű észrevennünk, hogy festőnk mindig az egészre tekintett, ég-víz-föld hármas egységére, és benne az emberre, a munkálkodó és álmélkodó emberre. A sávokból, ívekből, áttetsző rétegekből összeálló, a sötétséggel együtt létező fényesség pillanatait mutatja.

Zala Brass

Zala Brass Fúvós Zenekar koncertje Keszthelyen a zene pavilonban.

<iframe width="260" height="220" src="http://www.youtube.com/embed/lz8RUG30EHs" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>

A Vajda

1842. március 11-én Mezőszentgyörgyön született Eötvös Károly ügyvéd, politikus, író és publicista, aki korának egyik meghatározó s talán legismertebb közéleti személyisége volt.

Egy ősi magyar nemesi család leszármazottjaként született, de nem áll rokonságban az Eötvös bárókkal, Józseffel és Loránddal. Ő maga felmenői közül Eötvös Jánosra a legbüszkébb, akit 1408-ban neveztek ki Buda első magyar bírájának. Ezt azonban a többségében német ajkú lakosság nem fogadta el, és a beiktatását követő harmadik napon házát megrohanták, őt magát pedig agyonütötték, testét a Dunába dobták. Talán ebből ered az Eötvös több művében is megjelenő németellenesség, amit elsősorban a kor magyar arisztokráciájára jellemző, a német nyelvet a magyarral szemben előnyben részesítő közgondolkodás ostorozásával jelenített meg. Saját leírása szerint ősei ott voltak a magyar történelem minden harcában, köztük a reformációban is, melynek során a család a kálvinista hitre tért. Ez okozta a birtokaik elvesztését is, hiszen I. Lipót idején, az 1680-as években csak úgy tarthatták volna meg földjeiket, ha visszatérnek a katolikus egyházba, de ők inkább a hit megtartásával járó szegénységet választották.
A birtokait vesztett ág fiai papi és tanári pályákon folytatták tovább, s ennek során a család több tagja is részben házasság, részben öröklés útján újra birtokossá válhatott. Eötvös Károly felmenőinek politikai gondolkodását mindig egyfajta haladó szellemiség jellemezte, így például édesapja, Eötvös Lajos gazdálkodó kisnemesként küldött volt Veszprém, Tolna és Zala vármegye gyűlésein, és aktív szerepet vállalt a '48-as szabadságharc küzdelmeiben is.
Ezek után nem meglepő, hogy az ifjú Eötvös Károly a jogi pályát választotta, s elszántságát az is jól tükrözi, hogy 1864-ben a Kecskeméti Jogakadémián áprilistól július végéig hat félévnyi anyagból vizsgázott sikeresen. Az államvizsgát 1865 májusában, 23 évesen Pesten tette le, két év múlva pedig már Veszprém vármegye tiszti ügyésze lett. A tisztségével járó közszereplések szinte egyenes utat jelentettek a politikusi pálya felé. 1872-ben elsöprő fölénnyel választották a veszprémi választókerület országgyűlési képviselőjévé, ahol az akkor többséget alkotó Deák-párthoz csatlakozott. A nagy per című könyvében így ír erről a korszakról:
„E párt vezére az agguló Deák Ferencz volt, akinél tisztább elmét s nemesebb egyéniséget a világ egyetlen nemzetének történelme sem ismer. Ez különös figyelmére és barátságára méltatott, s azért pártja főlapjának politikai vezetője s vezércikkírója lettem 1873-tól kezdve három éven át."
Deák Ferenc barátsága kihatott egész politikai pályafutására, de amikor 1875-ben a párt egyesült a Tisza Kálmán vezette „balközéppel", akkor egy időre nem vállalt képviselői megbízást. A birtokára gazdálkodni visszavonult Eötvöst Széll Kálmán pénzügyminiszter hívta vissza egy fontos poszt betöltésére, de amikor tudomására jutott a kormánynak az Ausztriával kötött közgazdasági, vám- és kereskedelmi szerződése, akkor lemondott hivataláról.
1878-ban alapította meg saját ügyvédi irodáját, ami hamar a legrangosabbak egyike lett az országban. Ehhez az évhez köthető újságírói pályájának újabb fontos állomása is, hiszen pártja lapjának, az Egyetértésnek lett előbb vezető publicistája, majd szerkesztője, de több újság, köztük a Pesti Hírlap is közölte írásait.
Népszerűsége csúcsán, 1881-ben egyszerre húsz kerület is képviselőnek jelölte. Így például Nagykőrösön és Dunavecsén is megválasztották, de Eötvös a nagykőrösi mandátumot fogadta el. Legfontosabb felszólalásait az Országgyűlésben az önálló magyar hadsereg mellett és Kossuth Lajos állampolgársága ügyében mondta el.


Legnagyobb közéleti szerepvállalása a tiszaeszlári vérvádper védelmének vezetése volt. Eötvös 1882 májusában figyelt fel az egyre nagyobb érdeklődést kiváltó tiszaeszlári vérvádügyre, melyben a helyi zsidó közösséget vádolták egy fiatal cselédlány, Solymosi Eszter meggyilkolásával. A vád alapját az a középkori babona adta, hogy a húsvéti pászka elkészítéséhez egy keresztény szűz vérére is szükség van, s a vádhatóság szerint ez vezetett a lány április eleji eltűnéséhez. A nagy nemzetközi és sajtóvisszhangot kiváltó ügyet az Istóczy Győző által alapított Nemzsidók Szövetsége próbálta meg felhasználni politikai céljaira, és minden hivatalos fórumon követelték a zsidókkal való teljes leszámolást. Az ország dunántúli és északi megyéiben pedig zavargásokat, zsidók elleni pogromokat szítottak. Eötvös Károlyt a Zsidó Központi Iroda ügyvédje, Simon József 1882 júniusában kereste meg először azzal a kéréssel, hogy beszéljen az ügy koronatanújával, Sarf Móriccal. Eötvös a tanúval folytatott beszélgetés során döbbent rá: a gyermeket annyira megfélemlítették, hogy engedély nélkül még a nevét sem meri kimondani. A sikertelen beszélgetés után felkérték a védelem vezetésére, amit hosszas vívódás után vállalt el. Az ügytől párttársai is óva intették, azzal a megfontolással, hogy politikailag sokat hozna, ha kihasználnák a tömeg zsidóság elleni hangulatát. Eötvös ezt az érvet a következő megfontolással utasította el:
„1848-ban két nagy dolgot végzett Magyarország. Az egyik az volt, hogy eltörölte a középkori hűbériség még fennálló intézményeit, s megalapította a törvény előtti egyenlőséget s az egyházak és felekezetek egyenjogúságát. S íme most az alakuló új párt 34 év múlva a zsidó felekezetet a jogtalanság állapotába akarná visszaszorítani! Ez beszennyezése lenne az 1848-iki lobogónak, s meghamisítása a függetlenségi pártnak. Szomorú visszaesés régi betegségbe."
Eötvös a védelemhez igyekezett bölcsen, más pártok képviselőiből kiválasztani társnak tehetséges ügyvédeket, így került csapatába Funták Sándor, Friedmann Bernát és Székely Miksa. Az eljárás során pedig olyan újdonságokat alkalmazott, mint a szakértők bevonása, nyomozók felfogadása és a sajtó folyamatos tájékoztatása. A majdnem egy éven át tartó előkészítés után a per 1883. június 20-tól augusztus 3-ig tartott. Ennek során hangzott el híres védőbeszéde, ami július 30-án reggel háromnegyed kilenctől délután négy óráig tartott. A felmentő ítéletet augusztus 3-án mondta ki a bíróság.
A hatalmas siker és sajtóismertség ellenére politikai pályafutása megingott, és az 1884-es választásokon az ellene folytatott hecckampányok miatt nem sikerült mandátumot szereznie. Ezzel egy időben azonban ügyvédi irodája alig győzte a megrendeléseket, így komoly vagyonra tett szert.


Eötvös Károly korának ismert társasági személyisége is volt, aki szinte minden estéjét az Oktogonnál lévő Abbázia kávéházban töltötte, ahol saját asztala volt, melyhez távollétében senkit nem engedtek leülni. Hívei, de még ellenségei is a „Vajdaként" emlegették, s aki csak tehette, szívesen töltött el vele egy-egy estét, hallgatva humoros anekdotáit vagy éppen politikai elemzéseit. Ismert volt arról is, hogy szívesen adott jogi tanácsokat a rászorulóknak, ezzel is támogatva őket.
Írói pályafutásának csúcsa életének utolsó 15 éve volt. Bár több újság is folyamatosan közölte elemzéseit, publicisztikáit, kisebb írásait és verseit, ezen a területen a fordulatot mégis a Révai Kiadó jelentette, ahol 1900-ban úgy döntöttek, hogy önálló kötetekben adják ki Eötvös Károly írásait, regényeit. Íróként legjelentősebb alkotása az 1904-ben megjelent A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége című könyv, melyben a tiszaeszlári vérvádpert dolgozza fel félig regényes, félig dokumentarista stílusban.
Jelentős alkotásai még az Utazás a Balaton körül és A Balatoni utazás vége című kötetek, melyekben a Balaton népszerűsítésére írt le a tóhoz kapcsolódó anekdotákat, érdekes történeteket az ő sajátos, mesélős, hosszú körmondatos, mégis nagyon élvezetes stílusában. Fontos kortörténeti írása a Nazarénusok, melyben a nazarénus gyülekezetek magyarországi létrejöttének történetét meséli el pártatlanul, a külső megfigyelő szemével.
Eötvös Károly mellszobrát a budapesti izraelita hitközség készíttette el, és évtizedekig a Dohány utcai Zsidó Múzeum őrizte, majd 1957-ben Eötvös Károly kedvenc balatoni településén, Balatonfüreden állították fel. Nevét a veszprémi könyvtár és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet őrzi.

Forrás: Szentes László, HETEK

Mocsári kardvirág (Gladiolus palustris GAUD.)

Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett nővénye

A nősziromfélék (Iridaceae) családjába tartozó 30-50 (-90) cm magas hagymagumós évelő fokozottan védett növényfaj. Szára mereven felálló. Levelei 0.8-1.5 cm szélesek, szálasak, hosszan hegyesedő csúcsban végződnek, számuk 4-5. Június-július hónapokban megjelenő virágzata 10-15 cm hosszú, laza egyoldalra néző füzér. Virágai 3-4 cm-es nagyságúak, lilás bíborpirosak. A tölcsérhez hasonló állású leplek eltérő alakúak és nagyságúak, az alsók hosszanti fehér sávval tarkítottak. Termése lekerekített végű, tompa visszás-tojásdad alakú tok. A veszélyeztetett alpin-illír elterjedésű fajnak hazánkban mindössze négy állománya maradt fenn, melyek közül a Tapolcai-medencei és a Bakonyaljai állomány Igazgatóságunk működési területén található. Nevével ellentétben kiszáradó láprétek üde sztyepprétek, cseres tölgyesek növénye.

Vadnai Benjamin vitorlás világbajnok 2012

Vadnai Benjamin 4.7-es osztályban lett világbajnok Argentínában a 2012-es évben.
A BYC-ban készült vele interjú.

<iframe width="260" height="220" src="http://www.youtube.com/embed/5F31C8k13PI" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>

Nagy pacsirtafű-(Polygala major JACQ.)

Nagy pacsirtafű
(Polygala major JACQ.)
A pacsirtafűfélék (Polygalaceae) családjába tartozó 20-30 cm magas, felálló szárú, szálas vagy szálas-lándzsás levelű védett növény. A virág 1.2-1.5 cm hosszú, élénk rózsaszínű. A virágban a fiatal magház nyele 3-4-szer hosszabb a magháznál, az érett tok nyele viszont kissé rövidebb, mint maga a tok. Szárat füves lejtőkön, sziklagyepeken, irtásréteken májustól szeptemberig virágzik

Kiserdő elnevezésű közpark Balatonfüreden

Kiserdő elnevezésű közpark Balatonfüreden

A szívkórház előtti Gyógy-teret és a most felújított Kiserdő parkot az újonnan létesített Anna-korzó köti össze. A Balaton Ékköve program – amely a reformkori városrész felújításának három ütemben zajló projektje és 2005-ben indult –, több mint 3 milliárd forintos városfejlesztést jelent, amelyből 2,3 milliárdot tesz ki az uniós támogatás.


A Horváth-ház, a Vaszary villa, a Jókai Emlékmúzem, az Anna Grand Hotel, a Volt Ipoly szálló felújítását, a Kisfaludy Színpad és Galéria létesítését, a Gyógy-tér és környéke rendbehozatalát, az utcák díszburkolattal való ellátását és számos park felújítását, illetőleg újak létesítését valósítják meg.



Balatonfüred és a Kiserdő - ahol az első dunántúli kőszínház állt -, a reformkorban a nemzeti kultúra egyik meghatározó helye, s a szellemi elit találkahelye volt. A savanyúvíz források köré telepítették 1780-ban a kiserdei tölgyest, amelyet annak idején Angolkertnek neveztek. A felújítás során különös gonddal kezelték és óvták az 1831-ben épített kőszínház megmaradt oszlopait, s a hat műemléki oszlop között Blaha Lujza, Déryné Széppataki Róza, Jászai Mari, Laborfalvi Róza és Lendvai Márton egykori színművészek portréi láthatók - mondta Bóka István. Kialakították a Színház-teret, az Anna-korzót, egy Angolkertet is, erdei tornapályát, gyermek játszóteret és kamasz játszókertet alakítottak ki, továbbá pihenőket, sétányokat, ívókutakat, nyilvános mellékhelyiségeket és közvilágítást kapott a csaknem 10 hektáros park.


greenfo/mti

A Kiserdő története

A Kiserdő története

A több mint 200 éves Kiserdő a balatoni fürdővárosok egyetlen történeti értékű, tudatos tervezéssel alkotott közparkja. Telepítése két fő ütemben történt: a déli részben 1790-ben Johann Schilson bárónak, a királyi kamara pesti kerületi adminisztrátorának irányításával létrehozták az angolkertet, amelyet az 1830–40-es években Écsy László fürdőfelügyelő idejében új ízlés szerint felújítottak. Az északi részt alkotó Fenyvest 1877-ben alapították, az első fenyőfát Simon Zsigmond tihanyi apát ültette el.

Bár az idők során körülötte jelentősen bővült, alakult a település, a Kiserdő évszázadokon keresztül sikerrel őrizte meg eredeti arculatát, megmaradt karakteres parknak. Napjainkban ősfáival a város tüdeje.
A Kiserdő ma műemlék jelentőségű, helyi védettség alatt álló természeti terület, amely sajátos hangulatával, gazdag növényzetével és klímájával valamint a kultúrtörténeti fontosságú színházi oszlopaival várja az idelátogatókat.

• 

Színháztörténeti tér, Anna korzó

Színháztörténeti tér, Anna korzó

A történelem során a Gyógy tér és vele együtt a Kiserdő a fürdőváros nyitott, szabadtéri szalonjaként működött. A reformkorban a szellemi elit találkozóhelye, informális politikai fóruma volt. Nem véletlen tehát, hogy Kisfaludy Sándor közadakozásból egy év alatt 1831-ben itt építette fel a Dunántúl első magyar nyelvű kőszínházát, amely a mai Anna Grand Hotel egykori kúrszalonja helyén állt. A teátrum bejárati oszlopcsarnoka csak négy évvel később készült el. Ekkor került fel az órával díszített timpanon alá a felirat: „Hazafiság a nemzetiségnek”. A gróf Festetics László ajándékozta hat faragott kőoszlop ma is áll. Kisfaludy Sándor kezdeményezésére 1841–42-ben az Angolkert kellős közepén építettek egy nyári színkört vagy arénát. Az arénában a nemzeti színjátszás minden neves alakja fellépett a Füreden tartózkodó fürdővendégek örömére. 1846-ban elhatározták a hevenyészett épület lebontását és a rosszul megtervezett kőszínház átépítését. Miután ez nem valósult meg, 1868-ban a kőszínházat bezárták, majd 1878-ban lebontották. Frey Lajos és Gerster Károly tervei alapján 1860 és 1870 között, három szakaszban felépítették az új nyári színkört vagy arénát a mai teniszpályák helyén. Balatonfüred új színházát 1861-ben nyitották meg. 1913-ban a főszolgabíró rendeletére bezárták, majd 1934-ben lebontották.

A Gyógy térről induló újonnan kiépített Anna korzó vezet a Dunántúl első kőszínházának fennmaradt oszlopaihoz, az árnyas padokkal ellátott színháztérhez.

Édes élet





2012.05.05/A hazai impresszionizmus klasszikus alakjának, Csók Istvánnak nyílt életmű kiállítása a Vaszary Villában. Nagyszabású tárlat az elismert és népszerű, a derűlátás valamint a mélység festőjének alkotásaiból. Démoni és angyalarcú női aktok, bujaság, Züzü -ciklus és a kacér egyben szemérmes Balaton.
A hosszú kort megért, mindvégig töretlen magabiztossággal alkotó Csók István festészetének népszerűsége kétségkívül világos és közérthető művészetének köszönhető. Az általa felvázolt világ problémamentes, idilli, egyfajta menedék a hétköznapok elől. Alkotásai vezérmotívuma a női akt, amelyek rendszerint önmagukon túlmutató ideálok megtestesítői. Derűje máig hatóan átsugárzik művein, akárcsak az ezerféleképpen megfestett bujaság. Laza, impresszionista vonások, dús fények, színpompás képi világ, amelynek visszatérő hősei: az imádott felesége és lánya, a hol ártatlan, hol vámpír, hol meg igéző nők, a békés polgári otthon és a nyári Balaton. Képek a kiállításmegnyitóról.





Bár Csók jó néhány műve a mai napig szerepel a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán, életművének számos alkotása nem hozzáférhető. Ezúttal a Vaszary Villa legújabb tárlatán több magyarországi köz- és magángyűjtemény segítségével olyan alkotások is láthatók, amelyek évtizedekig csak múzeumi raktárak mélyén voltak megtalálhatók.
A festő székesfehérvári Szent István Király Múzeumban őrzött személyes bútoraival, tárgyaival kiegészített tárlaton a méltán híres aktok mellett látható a magyar festészet egyik legjelentősebb gyermekportré-sorozatának, a kislányáról festett Züzü-ciklusnak néhány alkotása is, amelyek a gyermekkort, önálló és irigylésre méltó létállapotként ábrázolják.

Kiemelt szerepet kap Csók István Balaton ábrázolása, amely valódi örömfestészet. Balatoni képei az 1930-as évekre gazdag ciklussá terebélyesedtek. Jelentőségük a balatoni tájfestészet történetében csak Egry József ide kötődő piktúrájához mérhető. Csók vérbeli impresszionista módjára szüntelen, változatok, átiratok és variációk sorában költötte újra a Balaton képét, különféle évszakokban, napszakokban vizsgálva a tó folytonosan változó felszínét és különös fényjelenségeit.
Arra a kérdésre milyennek látja a festő a Balaton, Csók István 1934-ben egy interjúban így válaszolt:
„Attól függ minden, mikor látja, helyesebben, milyennek látja? Milyennek látja példának okáért, mikor viharos, milyennek, mikor csendes? Milyennek, mikor kacér vagy amikor szemérmes? Milyen, mikor fölveszi legcsillogóbb toilettjeit – milyen pongyolában. (Csúnya, tojássárgája színű, megvadításig józan naplementék.) Mikor epekedő, mikor dühöng, vagy mit tudom én még hányszor és hányféle változatban ejti kétségbe a vakmerőt, aki megkísérli őt egy aranyráma szűk keretei közé szorítani.”



Rövid életrajz:

Csók István 1865-ben született a Fejér megyei Sáregresen. Budapesten kezdte 1882-ben tanulmányait Székely Bertalan, Lotz Károly tanítványaként, majd Münchenben és Párizsban tanult. Hosszú életpályája bővelkedett a szakmai sikerekben: a híres firenzei Uffizi Képtár felkérte önarcképének megfestésére, számos díjat nyert festményeivel, 1920-ban elnökévé választotta a hazai művészeti élet legjobbjait tömörítő Szinyei Merse Pál Társaság, s élete végén munkásságát Kossuth-díjjal is elismerték.

A történet szerint az 1920-as évek Budapestjén egy műkereskedés kirakatából a rendőrök leszedettek egy-két közszeméremsértő női aktot. Az esetből botrány kerekedett, Csók pedig festett egy női aktot Rossz az, aki rosszra gondol címmel. (Az első képen.) A nagy méretű képen egy pajkos, vörös hajkoronás gyereklány látható klasszikus pózban. Csók szemtelen riposztnak szánta a képet, de az akt többet árul el a festőről, mint a célba vett erénycsőszökről: a kacér pillantású kis vörös démon mögött megfestett gobelinen nyiladozó, húsos levelű, egzotikus növényeivel a bujaságról árulkodnak.

balatonfured.hu

Videó összeállitás Kapolcsról és Füredről.
Zene: Török-Zselenszky - Tűzzsonglőr

<iframe src="http://player.vimeo.com/video/13888139" width="300" height="240" frameborder="0" webkitAllowFullScreen mozallowfullscreen allowFullScreen></iframe> <p><a href="http://vimeo.com/13888139">Kapolcs & Balaton</a> from <a href="http://vimeo.com/deltafilm">DeltaFilm</a> on <a href="http://vimeo.com">Vimeo</a>.</p>

Szép estét!
Mekkora a víz a Balatonban, lehet még vitorlázni Széplakon?
Üdv! A.

Szépet!
Széplakon már a yollék alig tudnak kimenni, amelyiknek 70cm a merülése, az sajnos idén már nem hajózik.
Hétvégén házi verseny lesz, remélem kifújt egyenletes szélben tudunk majd vitorlázni.kiss
Nyár végére 50cm-es vízállást jósolnak.

Fehér Szalag vitorlásverseny

Fehér Szalag vitorlásverseny

A Fehér Szalag verseny a szalagversenyek (kék, fehér) közül a szabadabb szellemű tókerülés, a Balatonfüred-Tihany-Keszthely-Kenese-Füred útvonalat követi. Szabadabb, mert kevesebb a hajókra vonatkozó megkötés, hiszen a hajók lehetnek többtestűek, és lehet rajtuk trapézolni, azaz a hajó oldalán lógni.

Nem kell aggódni a balatoni vízminőség és vízállás miatt, mert megszűnt a kutató intézet, amely rendszeres hírekkel szolgált.
Végnapjait éli ugyanis a földtani és a meteorológiai intézet után Baross Gábor korabeli közlekedési miniszter javaslatára, harmadik országos hatáskörű intézetként létrehozott Vízügyi Tudományos Kutatóintézet jogutódja, a Vituki Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutatóintézet, amely a vízjelző szolgálatot működtette.

Csók István - Fürdőző

Csók István - Fürdőző

Pókbangó (Ophrys sphegodes MILL.)

Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett nővénye



Pókbangó (Ophrys sphegodes MILL.)

Az Orchideafélék (Orchidaceae) családjába tartozó, legkorábban (május) virágzó és viszonylag a leggyakoribb hazai fokozottan védett bangófaj. Levelei hosszúkás-lándzsásak, fényes világoszöld felületűek. Vörösesbarna alapszínű szőrzetszerű képlettel borított és tarka rajzolatú virágaik bizonyos távolságról nézve ülő rovarra emlékeztet. A domború, erősen hátrahajló élű és ennek köszönhetően egy pók potrohra emlékeztető mézajkán legtöbbször egy H v. X alakú kopasz, világos folt található. A külső lepellevelei sárgászöldek, míg a belsők barnásak és kopaszak. Csak közelről mutatós, viszont élőhelyein a szárazabb gyepekben nehezen észrevehető növény, ezért könnyű kitaposni. Mészkedvelő, elsősorban nedves és száraz élőhelyek átmeneti zónájában fordul elő.

[h=1]Büntethetnek a Balatonnál a hajók, csónakok szabálytalan kikötése miatt
[/h]Az idén már pénzbírsággal sújthatják a Balatonnál azoknak a kishajóknak és csónakoknak az üzemeltetőit, amelyeket az engedélyezett kikötőkön kívül, például nádasokban, bójákhoz, karókhoz kötnek ki - közölte Horváth László, a Siófoki Vízirendészeti Kapitányság vezetője kedden az MTI-vel.

Az új hajózási szabályzat januárban hatályba lépett rendelkezése ad lehetőséget arra, hogy a Balatonnál a törvényben már 12 éve megfogalmazott hajó- és csónakkikötési követelményeknek - miszerint a tómederben nem tárolható sem kishajó, sem csónak - érvényt szerezzen a rendőrség, 5-150 ezer forint pénzbírságot kivetve.Az MTI információi szerint nagy a felháborodás a csónak- és kisvitorlás-tulajdonosok körében, hiszen a több évtizedes gyakorlatnak tekinthető kikötési mód - az utca- vagy telekvégi nádasoknál, vízi bejáróknál vagy a partközeli bójákhoz, karókhoz való rögzítés - tilossá vált. Erről az érintettek nagy része nem értesült a rendőrségi figyelmeztetés vagy bírságolás előtt, ráadásul több tóparti településen nincs is kikötő, ahová bevigyék a vízi járműveiket.
Horváth László kifejtette: nem véletlenül rendelkezett már a 2000-ben elfogadott Balaton-törvény is arról, hogy nem lehet az engedélyezett kikötőkön kívül vízi járművet kikötni, hiszen az környezetvédelmi, vízjogi és bűnügyi szempontból is aggályos. A tilosban "parkoló" vízi jármű üzemeltetői sok esetben megrongálják a nádast, akadályozzák vagy veszélyeztetik a vízi közlekedést, illetéktelenül foglalnak és zárnak el partszakaszokat, kikerülnek mindenféle díjfizetést, és a csónak-, illetve vitorláslopások, továbbá a viharok miatti eltűnések leggyakoribb elszenvedői.
A rendőrkapitány közölte, hogy az új hajózási szabályzat szerint a kikötőkön kívül veszteglő vízi járműveken ügyeleti szolgálatot kell tartani, ezért az üzembentartó felel. A kishajók, csónakok zömét jelenleg is engedélyezett kikötőkben kötik ki, bérleti díjak fejében. Az eddig kint rekedt vízi járművek elhelyezése szabad kikötői férőhelyeken, parti tárolással vagy új csónakkikötők létesítésével oldható meg - tette hozzá Horváth László.
Az új rendelkezés több száz kisvitorlás-, illetve csónaktulajdonost érint. A rendőrség közlése szerint nem a bírságolás az elsődleges cél, hanem a jogszabályi rendelkezések betartatása, ezért először figyelmeztet a vízi rendészet, és csak akkor szab ki pénzbírságot, ha az üzemeltető elérhetetlensége miatt eljárást kell indítania. Eddig több tucat, illegálisan kikötött vízi jármű ügyében léptek fel.

Forrás: Heti Válasz

A Magyar Közlöny 2012. évi 62. számában 2012. május 25.-én megjelent a "hajózási hatósági eljárások díjairól" szóló 29/2001. (IX. 1.) KöViM rendelet módosításáról szóló 27/2012. (V. 25.) NFM rendelet. A rendeletek 2012. június 25.-től - hatályosak.

Összességben elmondható, hogy a hatósági eljárások díjai brutális mértékben nőnek, vizsgáztatás tekintetében pl. több mint hétszeresen!

Példák:
teszt vizsgaelem eddig 564 Ft, ezután 7.000 Ft
gyakorlati vizsga eddig 3.344 Ft, ezután 18.000 Ft
komplett motoros és vitorlás vizsga eddig 10.072 Ft, ezután 78.000 Ft
hajó átíratás eddig 16.772 Ft, ezután 31.000 Ft
időszakos műszaki vizsga kedvtelési célú hajó 9 méter hosszig eddig 16.981 Ft, ezután 46.000 Ft.

Az idei év slágere...
Hajózási szabályzat
II.B. Jelzések vesztegléskor
3.20 cikk - Veszteglő hajó jelzései
1. Minden veszteglő hajónak - kivéve a 3.22 és a 3.25 cikkben
felsorolt hajókat - viselnie kell:


b) Nappal: csak a nyílt helyen (a parttal közvetlen vagy közvetett összeköttetés nélkül) veszteglő hajónak az orr-részen megfelelő helyen és olyan magasan elhelyezett fekete gömböt, hogy az minden oldalról látható
legyen.

Tekintsük azért át, hogy hogy is van ez tulajdonképpen:

JJ Kapitány tippe: "Ha egy fekete gömböt látsz, az azt jelenti, hogy horgonyon áll. Ha ennél többet látsz, az azt jelenti, hogy több f*szságot csinál."


egy fekete gömb - horgonyon áll.


két fekete gömb - műveletképtelen hajó, sodródik, irányítás nélkül halad


három fekete gömb - zátonyra futott


két gömb, két gyémánt - a hajó vízalatti munkát végez, elhaladás a két gyémánt oldalán.
Gömbös oldal kerülendő.

Egy újabb gyöngyszem JJ Kapitánytól: "Tudod én hogy emlékszem erre? A hölgyek szeretik a gyémántokat, szóval gyerünk a gyémántokért! Vagy másképpen elég tökösnek kell lenned ahhoz, hogy a golyós oldalon haladj el. De a hölgyek és gyémántok egyszerűbbek, nekem."


gömb gyémánt gömb - műveletképességében korlátozott hajó

Forrás: www.marina.hu