Bankokról

Melitta

Adminisztrátor
Fórumvezető
Rádiós
Kicsit mas velemeny, hitelt nem kotelezo felvenni. Ano a rendszervaltas elott borzalmas nehezen lehetet lakashoz jutni,egy fiatalnak, nem beszelve arrol hany ember vart 5-6 evet egy zsigulira meg ugy is hogy befizette az arat.
A nagy reklamoknak sem kell felulni ,hogy egy kozepes bevetelu csaladnak hogy a legnagyobb es minden extrakkal Hummert, vagy a legujabb Merci autot kell vasarolnia mert ez all legjobban a haja szinehez.;)
Senkit nem kergettek az asztal korul ha nem a 2 millio Ft-os digitalis hazi mozin kell neznie a kedvenc filmet.
Sokan estek ebbe a hibaba. Sokan tupiroztak fel a beveteluket a bank fele ,hogy megkapjak az ahitott hitelt erre arra.

A hibat en ott latom,hogy nem lehet hazat sem cegeknek napi kamatos hitelt felvenni, es adni mert ez a fejlett kapitalizmusban sehol nincs igy.
Ezt viszont az allamnak kellene mondjuk min. penzugy ministernek szabalyozni.
Pl

Jelenleg nalunk 5% alatt van a haz hitel, es erre 5 eves szerzodes van , hogy nem lehet emelni, 5 ev utan ismet a kovetkezo 5 evre lehet szerzodest kotni a bankokkal x % ert..
Az eg vilagon semmilyen manipulacio nincs a bank szferaban, mert a bank az emberek penzet adja ki kolcsonbe.

Nyugati bankok mar akkor erosek voltak mikor meg mi eltuk es epitettuk a szoc.eletunket.
Rendszer valtaskor jottek es mindent hoztak kapitalista tudast, uzletet arut penzt lehetoseget mindenhez.
PL komlett auto gyarat technologiat. PL telefon lehetoseget ami anak elotte el se tudjak a mai fiatalok kepzelni hogy embereknek nem volt eleg 30ev varakozas hogy telefonhoz jusanak, komlett megerkezett a befektetessel ez az uj technologia ezeket mind a bank is segitette befektetesi hitelekkel mert nem kis beruhazasok voltak.

Akar allam akar magan ember ha rosszul gazdalkodik, elsosorban onvizsgalatot kell tartania, mit hol rontott el, es nem rogton osszeeskovesi elmeleteket gyartani.
Termeszetesen vannak kulso tenyezok amirol valoban nem tehet senki de rafogni erre mindent, nem korekt.
A mai nehez gazdasagi helyzetet nem 100% a bankokat lehet okolni.
 

k2kk

Állandó Tag
Állandó Tag
Mindegy hány bank van, csak végre legyenek korrektek.

A Bankok a bankadó terheit nyögig, náluk sem könnyű a helyzet.

Mindenki másra mutogat, pedig először magukba kellene nézni.
 

Melitta

Adminisztrátor
Fórumvezető
Rádiós
Kik őrzik a világ pénzét? A FED tulajdonlásának kulisszatitkai

BANKSZEKTOR USA



Tényleg az aranyban is utazó Rotschildok a tulajdonosai a FED-nek? Valóban külföldiek nyomására dönt a világ legnagyobb gazdasági befolyású központi bankja arról, mikor változtasson kamatot, vagy nyomjon pénzt és mennyit? Nem is Washingtonban, hanem Londonban dől el, hogy ki irányíthatja a FED-et, illetve kerülhet be annak monetáris döntéshozó testületébe? Ilyen és ehhez hasonló kérdések bukkannak fel időről időre a médiában. Van alapja az összeesküvés-elméleteknek, melyekben hívők közül akadt, aki idén októberben még fel is akarta robbantani a FED-et, mint a világgazdaság bajainak legfőbb forrását? E kérdéseket válaszolja meg a Conclude Befektetési Zrt. alábbi összeállítása.


FED: e naponta emlegetett három bűvös betű a Federal Reserve System rövidítése, ami szó szerinti fordításban Szövetségi Tartalék Rendszert jelent. A világ többi országától eltérően ugyanis az Egyesült Államoknak nem egy központi bankja van, hanem egy központi banki rendszere, amit az USA tizenkét, gazdaságilag legfontosabb városában – Bostonban, New Yorkban, Philadelphiában, Clevelandben, Richmondban, Atlantában, Chicagóban, St. Louisban, Minneapolisban, Kansas Cityben, Dallasban és San Franciscóban – elhelyezkedő központi bankok alkotnak[1]. A FED-et a médiában jellemző szófordulat, miszerint az amerikai jegybank szerepét tölti be, azért indokolt, mert ugyanazokat a monetáris politikai döntéseket hozza meg, mint az egyes országok központi bankjai. Vagyis értékpapírok vásárlásával pénzt juttat, vagy azok eladásával pénzt von ki, a 12 tagbankjának előírt kötelező tartalék – az úgynevezett szövetségi pénz – mértékének, valamint a tartalékokra fizetett kamatnak – amit diszkont kamatlábként vagy diszkont rátaként szoktak emlegetni – az emelésével szűkítheti, csökkentésével pedig bővítheti a tagbankok által nyújtható hitelmennyiséget.

Mivel a világ legerősebb gazdaságának központi bankja döntéseivel családok milliói jelzálogterheinek növekedéséhez vagy csökkenéséhez, a pénzügyi piacok fellendüléséhez vagy összeomlásához, illetve a gazdaság növekedéséhez vagy recesszióba süllyedéséhez járulhat hozzá, alapvető fontosságú, kik hozzák meg a monetáris politikai határozatokat. A Fed Kormányzótanácsa felelős az alapkamat és a tartalékráta döntésekért, míg a Federal Open Market Committee (FOMC-magyarul szövetségi nyíltpiaci bizottság) a közvetlen piaci beavatkozásokkal járó döntésekért. A 12 fős FOMC-ben a FED Kormányzótanácsának mind a hét tagja automatikusan szerepel – szól a FED honlapjának tájékoztatója[2]. A többi öt fő a FED-rendszer tizenkét szövetségi bankjából kerül ki, de csak a New York-i FED elnökének van bérelt helye, a további négy pozíciót a másik tizenegy szövetségi elnök foglalja el éves rotációban. Ráadásul a New York-i FED elnöke tölti be az FOMC alelnöki posztját (az FOMC elnöke mindig a FED Kormányzótanácsának elnöke).

A New York-i FED kitüntetett szerepe az FOMC-n belül annak köszönhető, hogy bár csak az egyike a 12 szövetségi banknak, gyakorlatilag ez kontrollálja a teljes szövetségi tartalékrendszert, emellett pedig tárolja a világ jegybanki aranytartalékainak 22 százalékát. Épp ezért szúrhatták ki az összeesküvés-elméleteket gyártók, Eustace Mullins[3], illetve Gary Kah[4] a New York-i FED-et, mint amelyen keresztül a globális politikai céljaik – jelesül a vészjóslóan hangzó Új Világrend megteremtése – érdekében manipulálják az USA monetáris politikáját. Befolyásuk annak köszönhető – szól Mullins és Kah konspirációs elmélete –, hogy övék a New Yorki-i FED többségi tulajdona.

Csakhogy a jelenlegi FED-rendszer kereteit 1913-ban lefektető Federal Reserve Act[5] megtiltja a 12 FED-banknak, hogy részvényeikből akár egyetlen darabot is külföldieknek értékesítsenek – emlékeztet Dr. Edward Flaherty[6]. Eszerint csak olyan bankok lehetnek a tulajdonosaik, amelyek a FED-rendszer tagjai. Ennek megfelelően a 12 FED-bank részvényei a területükön működő kereskedelmi bankok és takarékszövetkezetek kezében vannak. Ők választják meg a regionális FED-ek kilenctagú igazgatóságának hat tagját, valamint annak elnökét.

Ám a legnagyobb New York-i bankok – mint például a Citibank, a Chase Manhattan, a Morgan Guaranty Trust, a Chemical Bank, a Manufacturers Hanover Trust, a Bankers Trust Company, a National Bank of North America, és a Bank of New York – közül többnek is európai pénzintézet a tulajdonosa, mindenekelőtt a britek, jelesül a Rotschild dinasztia – veti fel Mullins és Kah. Vagyis közvetve mégis uralják a legfőbb aranytároló New York-i FED-et, s annak FOMC-tagságán keresztül az amerikai monetáris politikát? A Rotschildok aranyhoz fűződő üzleti érdekei kétségtelenül erősek. A legenda szerint például Nathan Rotschild aranyából fedezte Wellington herceg a Napóleon elleni hadjáratát, sőt a waterloo-i ütközetnél is ott volt, ám kiváló üzleti érzékkel még azelőtt visszatért Londonba brit államkötvényeket vásárolni, hogy Napóleon legyőzésének híre elért odáig[7]. A Rotschild család az 1880-as évek végén megszerezte a világ egyik vezető arany-, gyémánt- és ezüsttermelő cége, a londoni székhelyű Rio Tinto feletti irányítást[8], emellett a gyémánt-bizniszt domináló De Beers céget alapító Cecil Rhodes-t is finanszírozta[9].

Mégis igazuk lenne a sötét erőket sejtőknek? Nem egészen. Hiszen a FED-en belül mindegyik kereskedelmi banknak csak egy szavazata van – függetlenül attól, hogy mekkora a mérlegfőösszege, illetve hogy mekkora a részesedése a 12 szövetségi tagbank egyikében. A New York-i FED felségterületén például több mint ezer bank működik, ami azt jelenti, hogy a legnagyobb és legbefolyásosabb bankoknak kis közösségi bankok százait kellene rákényszeríteni arra, hogy az ő szája-ízük szerint szavazzanak. A többséghez mintegy félszáz tagbank megszerzésére lenne szükség, ami dollármilliárdokba kerülhet. Ennél még a globális dominancia elérése is olcsóbb lenne – jegyzi meg Flaherty.

Elvileg ugyan nincs akadálya annak, hogy a külföldiek közvetlenül birtokoljanak részvényt a New York-i FED-ben, hiszen a törvény szerint egy kis pakettet a nyilvánosság számára elérhetővé kell tenni. Ám egyetlen magánszemély vagy gazdasági társaság sem tarthat 25 ezer dollárnál nagyobb névértékű FED-részvényt, amihez ráadásul szavazati jog nem dukál[10].

Hogy az egyes New York-i bankok mekkora részt birtokolnak a New York-i FED-nek, azt nem lehet megmondani, mivel a FED nem nyilvános részvénytársaság, ezért az USA értékpapír- és tőzsdefelügyelete, a SEC nem kötelezheti arra, hogy fedje fel főbb tulajdonosait. Azt azonban lehet tudni, hogy a SEC-nél egyetlen magánszemély vagy cég sem jelentette be, hogy 5 százaléknál nagyobb tulajdonosa lenne a New York-i FED-nek[11].

A sötét ármányokat sejtők érveit hitelteleníthetik az olyan, nyilvánvaló tévedések, mint például, hogy a FED részvényei A és B osztályokra vannak bontva úgy, hogy az A-hoz nagyobb szavazati jog tartozik, mint a B-hez[12]. Valójában a FED részvényei nincsenek osztályokra bontva. Meglehet, az volt a tévedés oka, hogy a 12 FED egyenként kilenc-kilenc fős igazgatóságának tagjai vannak A, B és C kategóriába besorolva, a kinevezésük, delegálásuk módja szerint – mint ahogy erről bárki a FED honlapján értesülhet[13]. Eszerint három-három A- és B-kategóriás igazgatót a tagbankok választanak, a három C-kategóriájút pedig a Kormányzótanács. Az A-kategóriás igazgatók a FED-részvényes pénzintézeteket képviselik, a B- és C-kategóriájúak pedig a mezőgazdaságból, a kereskedelemből, az iparból, a szolgáltatói szektorból, illetve a munkavállalói és fogyasztói érdekképviseletekből kerülhetnek ki. Ennek megfelelően a B- és C-kategóriájúak nem lehetnek banki alkalmazottak, sőt a C-kategóriájúak még bankrészvényt sem tarthatnak.

Ben Bernanke - FED elnök




Az FOMC-tagok többségének befolyásolása sem tűnik járható útnak. Ehhez ugyanis az Egyesült Államok elnökét és a Szenátust kellene megnyerni. A Kormányzótanács hét tagját ugyanis az USA elnöke nevezi ki és a Szenátus erősíti meg posztján[14]. A kinevezés 14 évre és csak egy ciklusra szól, kivéve, ha valaki egy tag ki nem töltött mandátumába kerül, ő még egy 14 éves ciklusra kinevezhető. A jelenlegi tagok mandátuma nem egyszerre jár le, akad, akié már 2 év múlva, de van, akié csak 2024-ben. A Kormányzótanács tagjai közül az USA elnöke választja ki a Kormányzótanács elnökét és alelnökét, négy-négy évre, ami a kormányzótanácsi mandátum alatt meghosszabbítható.

A Kormányzótanács jelenlegi elnökét, Ben Bernankét például George W. Bush nevezte ki 2006-ban, majd Barack Obama 2010-ben újabb négy évre meghosszabbította a mandátumát. Bernanke alelnökét, a San Franciscói FED által a Kormányzótanácsba két éve jelölt Janet L. Yellent 2010 októberében kérte fel Obama. A Kormányzótanács többi tagja nem a FED-tagbankok jelöltje, hanem elméleti vagy gyakorló szakemberek. Daniel K. Turillo például a washingtoni Georgetown Egyetem jogi központjának professzora volt, Sarah Bloom Raskin Maryland állam pénzügyi felügyeletének biztosa, Jeremy C. Stein a Harvardi Egyetem közgazdasági tanszékének professzora, Jerome H. Powell a washingtoni think tankben, a Bipartisan Policy Centerben foglalkozott szövetségi és állampénzügyekkel, Elizabeth A. Duke pedig egy Virgina-székhelyű közösségi bank, a TowneBank éléről került a Kormányzótanácsba.

Esetleg a 12 fős Federal Advisory Council-en keresztül valósul meg a külföldi befolyás, miután abba mindegyik FED-bank egy, jellemzően bankár tagot delegál? E tanács évente négyszer ül össze, hogy tanácsot adjon az igazgatóságnak és megvitassa az általános gazdasági feltételeket[15]. Ám ennyiben ki is merül a lehetősége, e testületnek nincs szavazati joga az igazgatóság ülésén, és nincs közvetlen ráhatása a monetáris politikára. Tanácsaikat pedig – ahogy az lenni szokott – a kormányzók nem kötelesek megfogadni.

S hogy a FED külföldi tulajdonosai a szövetségi tartalékrendszer profitjából osztalék formájában évente dollármilliárdokat utalnának haza maguknak Európába? – ahogy azt Kah és Thomas Shauf sugallják[16]. Tény, a szövetségi tartalékrendszer nagy nyereségre tesz szert. Nettó profitja – a FED éves jelentése szerint[17] – például 1995-ben elérte a 23,9 milliárd dollárt, amivel vállalatként abban az évben legnyereségesebbek közé tartozott volna a világon. Hová ment e pénz? A kormányzótanács és az amerikai pénzügyminisztérium közötti megállapodás alapján a FED csaknem a teljes profitját (97,9 százalékát), 23,4 milliárdot befizette az államnak, csak 283 milliót tartott meg, s mindössze a maradék 231 milliót osztotta szét részvényesei között.
 
Egyetértek! A devizahitelek miatt mindenkit terhel felelősség, az ügyfeleket, azért mert kapzsiságuk miatt nyakra-főre vették fel a hitelt, olyan dolgokra, ami nem volt létszükségük, a bankoknak azért mert nem vizsgálták meg tűzetesen az ügyfelek teherképességét, csak mentek a számok és eredmények után, az államnak meg azért, mert nemcsak, hogy hagyta az egészet, hanem még maga is eladosodott devizában.
 

Viktor1981

Állandó Tag
Állandó Tag
Kanadában egy 12 éves kislány már érti azt, amit sokan még nem...

[video=youtube;qF4ZWmy1H4A]http://www.youtube.com/watch?v=qF4ZWmy1H4A[/video]
 

susan28

Új tag
Sziasztok!

Egy kis észre vétel: Valóban az emberek olyan dolgokra is vettek fel hiteleket,amikre nem lett volna égetően szükségük.Plazma tv,házimozi rendszer,nagyobb autó,esetleg jóval nagyobb ház!De! Miért is éreztek erre késztetés?Emlékszik még rá valaki,hogy 1 nap kb 100 banki hitel reklám ment le az emberek szeme előtt,bármelyik csatornát is nézte?Azt sugalva,hogy kockázat nélkül megengedhetik maguknak ugyan azt a "luxust",mint a fejlett országokban.Én nem vettem fel hitelt semmire,amit nem bánok,de sok százezren bizony felvettek árucikk hiteleket,és jelzálog hiteleket is.Az emberi oldala érthető,de az igaz,hogy lehettek volna körültekintőbbek is.Na de kérdem én,amikor az ügyintéző javasolja a bankban a chf alapú hitelt,mondván,hogy olcsóbb,és csak minimális kilengésre lehet számítani,akkor csak az adósokat kell okolni?Nem hiszem! Inkorrekt mód adták ki a bankok a hiteleket,mert ez volt az érdekük.Sajnos ez van.De nem ez okozta a válságot.Ezt viszont észben kell tartanunk.Jelentősen lehetett volna mérsékelni a válságot,már a kirobbanásakor,ha azok az amerikai bankok,akikbe dollár milliárdokat rakott az állam,ki is helyezik azonnal kedvező kamatozással! De nem tették,mert államosításnak vélték,a szerintük akkor indokolatlan tőke "injekciót" ! Kettőn áll a válság,de ez esetben azt kell,hogy mondjam,hogy a harácsolás a brokereknél kezdődött,és az indította el a lavinát,és temetett be sok millió embert az egész világon.
 

Jaszladany

Állandó Tag
Állandó Tag
Teljesen mindegy, hogy mire vettek fel az emberek devizahitelt, vagy hogy muszáj volt-e felvenniük vagy sem. Ez lényegtelen. A lényeg, hogy vérlázítóan tisztességtelen dolog egy hitelért 100-200-300 %-os kamatot felszámolni, ráadásul a hitelfelvételkor ezt mélyen elhallgatták. Nyilván! És teszek rá magasról, hogy ezt most devizahitelnek, frankhitelnek, vagy Józsinak nevezik, mert ez nem más, mint uzsorakölcsön, amit a törvény büntet, ha magánember csinálja, de a bankok szabadon garázdálkodhatnak. Nem is értem, hogy a letartóztatott uzsorások miért nem mondják azt a bíróságon, hogy kérem én, devizahitelt adtam kölcsön, a frank ára meg felment, ezért követelem vissza a tőke tízszeresét. Kábé annyi frankjuk volt erre, mint a bankoknak.

És az sem igaz, hogy az emberek felelőtlenek voltak. Már bocsánat, de ha valaki bevállalt egy 40 ezer Ft-os törlesztést lakásért, miközben az albérlete 60 ezer lett volna, és a párjával együtt mondjuk kerestek 250 ezret, az mitől felelőtlenség? Az a felelőtlenség, hogy gazdasági vezetőink, akik pontosán tudták, mi zajlik, nem csak hagyták, hanem generálták ezt az egészet. A bankokkal együtt lenyomták a frank árát mesterségesen, hogy az emberek felvegyék a hitelt, aztán a 140 Ft-os frank sitty-sutty 180 lett, után meg 230. Ugyanis eleve is annyi volt. Válság a nagy fenét! Megvolt ennek a forgatókönyve. Egy gazdasági maffia műve az egész, a vezetőinké a bankokkal karöltve. A tatárok, a törökök, a Habsburgok együtt se rabolták ki úgy a népet a történelem során, mint ezek!

A társadalmat meg megint egymásnak ugrasztották, és bosszantják azokat, akik nem vettek fel hitelt azzal, hogy az ő pénzükön mentik a devizahiteleseket stb. Ez is egy aljasság. Egyetlen hiteles sem kérte, hogy az adófizetők pénzén fizessék vissza az adósságukat. Ők csak azt akarják, hogy ne kelljen többet visszafizetniük, mint amennyit felvettek, plusz annak egy tisztességes kamatát. Nem értem, hogy a többiek miért nem állnak ebben melléjük. Soha semmiben sem állunk ki egymás mellett. Nem csak tétlenül nézzük a másik vergődését, de még rúgunk is rajta, hogy ne a mi pénzünkből, felelőtlen volt, stb... Beveszünk minden hazugságot, és a kirablóink malmára hajtjuk a vizet!

Több mint 100 ezer család áll kilakoltatás előtt. Ez akár 400 ezer ember is lehet, köztük gyerekek idősek, stb. És erre a többiek azt mondják, úgy kell nekik, felelőtlenek voltak! Számoljatok már! Van valakinek 3 millió Ft-ja, felvesz hozzá 4 milla hitelt, és vesz egy kis vidéki házat, hogy legyen hol laknia. Most a bank a 4 milláért 13 millát követel tőle, ez milyen már??? Ezért elárverezik a feje felől a házat, így aztán elveszik a tőle a saját befektetett 3 milla megtakarítását is, a házát is, és még 6 milliót követelnek rajta!!!
Miért nem inkább ezen háborgunk??? Egyszer az életben álljunk már a kisemmizettek, kifosztottak mellé! :!:
Ha félmillió ember válik földönfutóvá és nincstelenné, az az egész országot lehúzza a mocsárba, legalább ezért is álljunk melléjük!

Pláne, hogy itt van még másik 170 ezer család, akik meg a közüzemi díjakkal vannak elmaradva, ezért vár rájuk kilakoltatás. Az együtt legalább másfél millió hajléktalan. 100 ezer Ft-os bruttóból nem lehet 80 ezres rezsit kifizetni, még akkor se, ha az illető nem eszik! A devizahitelesek már csak felsorakoztak a többi kifosztott mellé. Rég nem ők az ország egyedüli legnagyobb problémája. Az ország problémája, hogy szétrabolták a nemzeti vagyont, kifosztották a lakosságot, és talicskával viszik ki innen a pénzt. 170 milliárdnál több Ft-nyi összeg van csak a Ciprusi bankokban! Szerintetek honnan szerezték ezt a pénzt a betétek tulajdonosai? Úgy dübörög a gazdaságunk, hogy ennyi hasznot tudtak belőle termelni?
Egy frászt! Ez a nemzeti vagyonból van, azaz tőlünk rabolt, kisarcolt pénz, kedves honfitársaim.
És még ki tudja, mennyi van belőle a svájci, bahamai, stb. bankokban, a holland antillákon, a Seychelle szigeteken, stb. Hogy még adót se kelljen belőle fizetni. Ezért nyomorgunk mi kedveseim, és nem a gazdasági válság miatt.
Egymást marjuk, ahelyett, hogy az elrabolt nemzeti vagyont, amit az előző generáció termelt meg kemény munkával, követelnénk vissza.
 

Jaszladany

Állandó Tag
Állandó Tag
Mivel vannak itt olyanok, akik nem Magyarországon élnek, ebből a filmrészletből tökéletesen megláthatják, mi a mai magyar valóság 23 évvel a rendszerváltás után. Csak ma nem Zsíros-Tótok, hanem a bankok a hitelezők. Nem különböznek a Zsíros-Tótoktól. Nekem ez a filmrészlet jut eszembe a bankokról.

Amikor én ezt a remek filmet gyerekkoromban láttam, akkor már az elbocsátások, a munkanélküliség, a kilakoltatások csak a történelemkönyvem lapjain léteztek. Annak a generációnak ez már egy letűnt világ volt. Csak történelem. Szinte nem is hittük, hogy ilyen is volt. Propagandának véltük.

Ennek a mostani generációnak viszont ez a mai magyar valóság!
Kísértetiesen ugyanaz történik!!!
Nézzük, és sírjunk. Már csak azért is, mert tudjuk, mi következett ezután: fasizmus és háború. És nem gazdasági fellendülés:
<object width="440" height="360">
<embed width="440" height="360" src="http://videa.hu/flvplayer.swf?v=tVSKhnIDiVsFSFl1" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" type="application/x-shockwave-flash"></object>


Pedig ez az 1930-as évek... Nem értem, miért hagytuk, hogy ez a világ visszajöjjön! :( Hát visszafelé megyünk?
(Bizonyára az sem véletlen, hogy ezt a filmet a rendszerváltás óta nem nagyon lehet látni. Pedig azelőtt évente többször is leadták.
De mi nem hittünk neki.)
 

Kyra_

Kitiltott (BANned)
Állandó Tag
A mi butaságunkon gazdagodtak meg sokan Ausztriában, Svácban és másutt. Ez a butaság abból állt, hogy szocializmusban szocializálódtunk és bíztunk az állam gondoskodó, atyáskodó szerepében, hittük, hogy nem hagyja az állampolgárait külföldi szélhámosok által becsapni.

Hatalmas kamat különbségek voltak és ezt használták ki azok, akik nem munkából, hanem pénzügyi spekulációból élnek. Felvették a svájci frankot 1-2 százalékos hitelre, majd tovább adták nekünk 7-8 %-ra. Jó üzlet volt, de az egyszerű és külön lakásra vágyó fiatal pár csak akkor tudta meg, hogy átverték, amikor hónapról hónapra emelkedett az az összeg, amit havonta fizetnie kell. Aztán a munkahelyek megszűntek, mert nincs olyan vállalkozás, amibe pénzt befektetve legalább a kamatát ki lehetne termelni. Akkor meg melyik az az őrült, aki a pénzét kiveszi a bankból egy bizonytalan hasznot vagy veszteséget okozó vállalkozásra?

Nekem sem és a gyerekeimnek sincs ilyen kölcsöne, de én is fizetek érte, meg ők is és mindenki. Még az is, aki itt esetleg a bankokat védi...;)

Gondoljatok csak bele, annyi adósság gyűlt fel a világban, mint a világon forgalomban levő pénz háromszorosa. Normális dolog ez?

Valamelyik országról hallottam, hogy megcsinálták: annyi pénzt kell visszafizetni, mint amennyit felvettek + 10 %. Uzsorának vége! Ezt kellene elérni az embereknek és nem hagyni magukat nyomorba dönteni.
 
Oldal tetejére