Sziasztok!
Visszaolvastam a fórumot, sok volt a hasznos információ (és meglepett, hogy Bemese is hasonló cipőben jár, ráadásul nála is Mississauga az irány ), de a véleményetekre vagyok kíváncsi, ill. ha valami segítséget tudnátok adni, azt is megköszönném.
A történetem XXI. századi love story, a barátnőmmel egy internetes fórumon ismerkedtünk meg, Mississauga-ban lakik. Fél évre rá eljött két hétre, ekkor már tudtuk, hogy valahogy ki kell jutnom Kanadába, mert annak, hogy ő költözzön ide semmi értelme.
Először a tanulói vízum+munkavállalói kombinációt néztük ki, de azt több szempontból is elvetettük- úgy döntöttünk, összeházasodunk.
Júniusban érkezik Mo-ra, az egyéves évfordulónkon megtartjuk az eljegyzést, majd augusztusban megyünk vissza együtt, és Torontoban házasodunk össze, 3 hetet leszek kinn, és szeptemberben jövök vissza. (nem lenne értelme kinn maradnom, munka nélkül, aztán átmenni az USA-ba hogy ne teljen le a legális tartózkodási idő, és visszamenni, hogy megint munka nélkül legyek amíg a papírokat meg nem kapjuk)
A papírokatat nem fogjuk tudni még intézni, amíg nem lesz főállása (még egyetemista, félállással, és hiába van meg az az összeg, amit a cic.gc.ca szerint ki kell termelni évente, az igazoltan jövedelemből kell hogy jöjjön össze havonta a bankszámlára.)Ill. ezzel együtt kell indítani a tartós letelepedési kérelmet is.
A kérdésem az lenne, hogy tudnátok valamit mondani mire kell nyomatékosan odafigyelni a procedúra során?
Magamról: 26 vagyok, itthon egy jó állásom van, ha nem találkoztunk volna, eszembe sem jutna kimenni. IELTS nem lesz probléma, anyanyelvi szinten beszélem az angolt.
A kapcsolatunkat hogy érdemes dokumentálni a papírokon? Közös családi fényképek adottak, útlevélben nyoma lesz hogy voltunk egymásnál, a papírokat pedig lehetséges, hogy a házasság után csak fél évvel fogjuk tudni beadni. Ha megkapom, akkor amíg nem találok normális állást, az anyjáéknál fogunk lakni.
Még egy dolog: tőle teljesen függetlenül jönnek az országba Ontarioban lakó rokonaim, esetleg az ő megemlítésük, "dokumentálásuk" járna valami előnnyel? Gondolom nem.
A kapcsolatunk teljesen egyértelműen nem érdekházasság (azt kivéve, hogy ez kell, hogy a legegyszerűbben és leggyorsabban kijussak) de ezt ki és hol fogja ellenőrizni a papírokon kívül? behívnak interjúra minket? és ha én még a papírok benyújtásakor Mo-n vagyok?
köszönöm szépen a válaszokat előre is!
Szia D-REX!
Nem Missisauga a cél, hanem Montréal egyik külvárosa kezdetnek, de Missisaugában van az a központ, ahol a szponzorálással kapcsolatos papírokat kiadják.
Nos, azért írom nyilvánosba amit mi tapasztaltunk, mert másnak is segítségére lehet. Szóval, teljesen hasonló a mi történetünk is, 2007 elején ismerkedtünk meg egy internetes fórumon és 2007 végén kezdett alakulgatni a kapcsolatunk, 2008 januárja óta vagyunk hivatalosan egy pár. Mi is sok mindennel próbálkoztunk, álláskeresés internetes honlapokon, személyesen is, tanulói vízum, de sajnos mindenhol csak zsákutcába futottunk, úgyhogy január elején Québec Cityben megkérte a kezem. Még valamikor 2008 végén voltunk ügyvédnél is, aki azt mondta, hogy ha megházasodunk, ha látják rajtunk, hogy rendszeresen tartottuk a kapcsolatot és vannak bizonyítékok is erre, akkor nem lesz gond. A bizonyítékok pedig közös fényképek, akár családi körben is, pecsétek az útlevélben, amelyek azt bizonyítják, hogy rendszeresen látogattátok egymást.
Jól tettétek, hogy a kinti esküvőt választottátok, mert jobban elfogadják mint a magyart, meg itthon sokkal bonyolultabb, bár sajnos még így is be fog tenni a magyar bürokrácia . Nem tudom, hogy egyházi, vagy polgári esküvőt szeretnétek-e, de érdemes tudni, hogy odakinn az egyházi esküvő egyenértékű a polgári esküvővel, tehát önállóan is megállja a helyét. Nekünk egyházi esküvőnk lesz, amelyhez a következő papírok kellenek: születési anyakönyvi kivonat; egy tanúsítvány, amelyben benne van, hogy nem vagy és soha nem is voltál házas meg opcionálisan a keresztlevél. Ezeknek eredetiben és hitelesített angol fordításban is meg kell lenni. A bonyodalom viszont a tanúsítvány kiállításánál lesz, hiszen azt innen az anyakönyvvezetőtől kell kérned, és ahhoz a párodnak hozni kell a születési anyakönyvi kivonatát, amelyet le kell fordíttatni az OFFI-nál, neked meg kell a születési anyakönyvi kivonatod, személyi igazolvány és lakcímkártya, illetve 5000 Ft illetékbélyeg. Ha ezek megvannak együtt a pároddal be kell mennetek az anyakönyvvezetőhöz, az felterjeszti a kérelmet az államigazgatási hivatalhoz, és elméletileg 1 hónap múlva megkapod a tanúsítványt (hihetetlen egyébként, hogy mennyit kekeckednek ezzel a magyar hatóságok).
Ha minden papír megvan, és elfogadták odakinn a kérelmeteket, 20 nap várakozási idő után összeházasodhattok, a házasság után pedig 1 nappal be kell adnotok egy report-ot, amit az adott tartomány visszaigazol (ez Québec-ben működik így, Ontarioban nem tudom, hogy van-e valami különbség) és utána a házasság érvényes lesz egész Kanadában.
Ezután megkezdheti párod a szponzorálási kérelem beadását, amit Missisaugában kell felterjeszteni és 1 hónap múlva onnan kap egy "dokumentumcsomagot", aminek az egyik felét neki, a másik felét neked kell kitölteni. Fontos, hogy ne felejts el az Idegenrendészetnél kérni egy kimutatást a bűnügyi nyilvántartásról (ez nem erkölcsi bizonyítvány, annál bővebb), itt kellenek majd a fényképek (az esküvőről is), a házasságlevél, és minden egyéb bizonyíték. Részedre két opció van, hogy hol adod be a papírokat: be lehet adni Kanadában azzal a feltétellel, hogy nem hagyhatod el az országot, amíg a kérelmedet jóvá nem hagyják, de viszont ha visszautasítanának, ebben az esetben nincs fellebbezés. Vagy beadhatod a papírokat Bécsben, ahol 4-9 hónap a feldolgozási idő, akár behívhatnak interjúra is, de attól nem kell félni, viszont ha visszautasítják a kérelmet, van fellebbezési lehetőség. Nagyjából ennyit tudok a dologról "dióhéjban" de még mi is kutatunk. Egyelőre még ott tartunk, hogy sikerüljön azt a nyavalyás tanúsítványt megszerezni, meg az esküvőt elintézni, utána meg jöhet a letelepedési kérelem. Mindenesetre ha megtudok akár én, akár a párom bármit is bővebben, szívesen megosztom bárkinek lesz szüksége segítségre De ha ti megtudtok valamit, mi is szívesen vesszük majd.