Egymondatos történetírás

Ahogy gondolataimban mélyen elmerülve, lábam alá sem nézve róttam az utat, egyszerre csak azt vettem észre, hogy zuhanok. Félelmetes érzés volt, hogy elvesztettem a lábam alól a talajt. Egyszerre nagy ütést éreztem. Majd sajgó csontjaimat feledve ijedten körülnéztem. Úristen! Hol vagyok?
 
Néhány gyökér lóg ki az üreg falából. Megpróbálhatnék bennük megkapaszkodni, és felmászni egészen a nyílásig.
 
Még egy kis kitartás! Most találok egy nagyobb gyökérhurkot, ahova a lábam befér, így egy kis lélegzetvételhez jutok.
 
Oldal tetejére